Nevezetes napok

1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a "Kongresszus az olimpiai játékok felújítására", amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987 óta ünnepeljük.

Ezen a napon született Lillian Oppenheimer, az Angol Origami Szövetség (BOS) és az Amerikai Origami Szövetség (OrigamiUSA) alapítója, aki világszerte népszerűsítette az origamit. Az Origami világnapok honlapját az OrigamiUSA működteti. Itt gyűjtik az ünnephez kapcsolódó rendezvényeket, ötleteket, és kérik, hogy minél többen kapcsolódjanak be a megemlékezésbe akár egy ünnepi esemény szervezésével világszerte. Nem kell nagy dolog az ünnepléshez. Ha ezeken a napokon egy origami kitűzőt viselünk, vagy egy origamival készített ékszert, esetleg az asztalunkra helyezünk egy origami figurát, vagy ismerőseinknek készítünk néhány aprócska modellt, ezzel már nagyon sokat teszünk azért, hogy ezeket a napokat népszerűsítsük, vagy akár csak egyszerűen megünnepeljük. Ha pedig lehetőségünk van egy foglalkozás megtartására vagy kiállítás szervezésére ezzel kapcsolatban, akkor ne késlekedjünk, hanem próbáljuk meg átadni az origami szellemiségét embertársainknak.

Március 1-jén van az International hug a librarian day, magyarul az Ölelj meg egy könyvtárost nemzetközi világnap.

Ez a nap jó lehetőség arra, hogy a szervezetek és az önkéntesek valamilyen önkéntes munkát végezzenek a társadalom számára. Alkalom nyílik önkéntes hálózatok kialakítására, projektek véghezvitelére.

1997 óta április 11-én tartják világszerte a Parkinson-betegség Világnapját. Ugyanis 1755. április 11-én született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét.

Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1996-ban ezen a napon fogadta el a pedagógus jogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot.

2004 óta rendezik meg betegek, bőrgyógyászok és a betegséggel foglalkozó különböző szervezetek kezdeményezésére. Magyarországon 2006-ban tartották meg első alkalommal azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a súlyos bőrbetegségben szenvedők nehéz helyzetére és eloszlassák a betegségről alkotott tévhiteket.

A Planetáris Tudat Világnapja hagyományt teremtve ünnepli a globális tudatosságot, azt az eszmeiséget, hogy az ember felismeri és átérzi: az emberiség egységes. Az emberiség közös felelősségtudatának erősítését célul tűző Budapest Klub Alapítvány 2001. március 21-én először rendezte meg a Planetáris Tudat Világnapja fesztivált Magyarországon. Külföldön úgynevezett napfelkelte-fesztiválokat rendeznek a tavaszi napéjegyenlőség napján. A fesztivál Új-Zélandon kezdődik, ahol a Nap először kel fel, és Szamoa szigetén fejeződik be.

Az Európai Tanács és az Európai Bizottság kezdeményezésére 2003 óta rendezik meg október 25-én a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napját. A kezdeményezés célja: a bírósági munka megismertetése és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom növelése.

A demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának tizedik évfordulóján, 2000-ben fogalmazódott meg az a kormányzati elképzelés, hogy minden év március 1-jén ünnepeljék meg a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Napját. Az Országgyűlés 2001 tavaszán iktatta törvénybe az ünnepnapot.

A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve a Polgári Védelem Világnapjának megrendezéséről a 20. évfordulón, 1992-ben határoztak. Az akkori felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. Az azóta tartott világnapon világszerte látványos mentési gyakorlatokat rendeznek.

1874. október 9-én alapították az Általános Postaegyesületet. A 22 alapító ország között volt Magyarország is. 1948 óta az ENSZ szakosított intézménye.

2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét a Rák Világnapjává nyilvánította.

1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára Luther Márton német ágostonrendi szerzetes a téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála radikálisabb, Jean Calvin genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.

2007-ben az oktatási és kulturális miniszter járult hozzá, hogy minden év február 3-áta magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánítsák. A hagyományoknak megfelelően a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete nagyszabású retvényfejtőversenyt szervez ezen a napon.

A Rendszergazdák Világnapjának számontartása a SysAdminDay.com webhelynek köszönhető. Az ötlet a nap megünnepléséről a meggyötört és sokszor nem kellőképpen megbecsült rendszeradminisztrátorok kapcsán született. A definíció szerint ők a számítógép-és hálózati rendszergazdák, webmesterek, adatbázis- és e-mail adminisztrátorok akiknek személye gyakran elrejtve marad a felhasználó szeme elől.

Az Európai Unió 2008-ban február utolsó napját a Ritka Betegségek Világnapjává nyilvánította. A ritka betegségek - elnevezésükkel ellentétben - nem csak néhány ember egészségügyi állapotát érintik, s ez a nap pont e tény tudatosítását helyezi fókuszba.

1981-ben a Rokkantak Nemzetközi Évek napja eseménysorozatának szervezésére, lebonyolítására létrehozott nemzeti szervező bizottság e napot nyilvánította a Rokkantak Napjává.

A "cigányság szent ünnepének" nevezte Choli Daróczi József a minden év áprilisának első hétvégéjén megrendezendő "roma kultúra napját". A megemlékezést első alkalommal 1993 áprilisában tartották neves cigány művészek Budapesten a Magyar Írószövetség székházában.

1971-ben, Londonban április 8-án tartották a cigányok első világkongresszusát, amelyen a világ számos országból érkezett küldöttek elfogadták a cigány nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át a nemzetközi „roma nappá” nyilvánították. A cigány zászló zöld (mező) és kék (égbolt) színű, közepén egy 16 küllős csakra kerék látható. A cigány himnusz szövegét 1969-ben Zarko Jovanovic írta, címe Djelem Djelem, a dal egy sokak által ismert szerb és cigány szerelmes dal. 1995-ben, Prágában az 5. Roma Világ Kongresszuson a különböző cigány szervezetek javaslatára az EurópaTanács hivatalos dokumentumaiban is a roma megnevezés szerepel. A roma megnevezés a rom szó többes számú alakja. Jelentése cigány ember cigány (romani) nyelven.

1992 óta, minden év július 1-jén megtartott ünnepnap Magyarországon. 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác magyar orvos, az „anyák megmentője”, aki kiemelkedő szerepet játszott a gyermekágyi láz leküzdésében. A 2003. évi LXXXIV. törvény, 2011. január 1-jén történt kiegészítésével július 1-je 2011-től munkaszüneti napnak számít az egészségügyi dolgozók és az egészségügyben dolgozók számára Magyarországon.

2003-tól tartják a Yahoo kezdeményezésére.

A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1994. szeptemberében Párizsban tartott ülésén magyar javaslatra július 2-át a Sportújságírók Napjává nyilvánította, annak emlékére, hogy az AIPS 1924. július 2-án alakult meg. 1995-ben ünnepelték először.

A Szabadtűzi Lovagrend kezdeményezésére 2011-től minden év április utolsó szombatja a Szabadtűzi sütés-főzés Világnapja. A jeles nap célja, hogy szabadban, fa tűzénél vagy parazsán ételkészítést kedvelők felbecsülhetetlenül nagy számú hívét közös akcióra hívja.

Célja az országok műszaki elszigeteltségének megszüntetése. Annak emlékére ünne-peljük, hogy 1946. október 14-én alakult meg az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet.

1993-ban az Európai Szakszervezetek Szövetsége akciónappá nyilvánította április 2-át, amelyen a szociális feszültségeket, a munkanélküliség problémáit vitatják meg.

1992-ben nyilvánította az ENSZ ezt a napot a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapjává. A világnap gondolata Joseph Wresinszky atyától, a Segítség Mindenfajta Nyomorúság Elleni Negyedik Világmozgalom (ATD) alapítójától származik. Magyarországon 1996-tól emlékeznek meg a világnapról.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 26. ülésszakának határozata alapján április 26-a a Szellemi Tulajdon Világnapja, amelyet először 2001. április 26-án ünnepeltünk meg.

A katolikus egyház 1997 óta ünnepli ezen a napon II. János Pál kezdeményezésére azt a mintegy egymillió férfit és nőt, akik szerzetesként élik életüket. A Magyar Katolikus Egyház csaknem kilencven szerzetesrendet, 60 női és 28 férfi rendet tart nyilván.

1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésén 40 ország küldötte határozata alapján tartjuk 1962 óta annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt Párizsban az ott működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen a napon köszöntik a színészeket. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A Színházi Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

A Kardiológiai Világszövetség szeptember 24-ét nyilvánította a Szív Világnapjává, amelyet első alkalommal 200. szeptember 24-én ünnepeltek meg.

1994 februárjában a szlovák parlament magyar képviselő csoportja május 15-ét a szlovákiai magyarok emléknapjává nyilvánította. 1942-ben ezen a napon zajlott le a szavazás a szlovák parlamentben, amelyen Esterházy János egyedüli képviselőként a zsidók kitelepítése ellen szavazott.

A Szociális Munka Napja az International Federation of Social Workers (Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége) nevéhez kötődik. A szervezet jelenleg 77 országban rendelkezik tagszervezetekkel, köztük van a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete is. Az IFSW 1997-ben jelölte meg november 12-ét a szociális munka napjaként, amely minden évben jó alkalommal szolgál arra, hogy a szakterület felhívja a közvélemény figyelmét azokra, akik az elesettekért dolgoznak. Magyarországon a 2016. évi CLXXX. tv alapján a a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap.

1992-től tartják világszerte az Anyatejes Táplálás Világnapját, más néven a Szoptatás Világnapját. Egyre több csecsemő hal meg szerte a világon azért, mert nem jut anyatejhez. Ezért indította el az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programját a csecsemők.

A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én (41/2012. (V.25.) OGY. határozata alapján Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét. Azért ezt a napot választották, mert 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja. A Magyarországon fogságba vetett polgári személyek nagy részét hadifogolyként, míg kisebb részüket internáltként hurcolták el a szovjet fegyveres erők.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO december 2-át a sztómások (hasfalra kiültetett béllel, illetve vesevezetékkel élők) világnapjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet e betegek rehabilitációjára, illetve a sztómához vezető betegségek megelőzésére.

A Szülők Nemzetközi Napját az ENSZ hozta létre egy 2012-es határozatban, hogy az egész világon legyen egy olyan nap, amelyen a szülők önzetlen és életük végéig tartó elhivatottságáért mondunk köszönetet, amellyel a gyermekeiket nevelik. Több hazai szervezet – köztük a Szülők Háza Alapítvány és a Magyar Női Unió is – kezdeményezte már, hogy Magyarország is lépjen be az ünnepet hivatalosan is megtartó országok sorába.