Nevezetes napok

A dadogás elfogadásának nemzetközi világnapja 1998 óta. Célja a kapcsolatteremtés és erősítés a szakemberek és az érintettek között. A Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete különböző programokat szervez ezen a napon.

AZ ENSZ Közgyűlése 2007 novemberében fogadott el konszenzusos határozatot megünnepléséről. A magyar Országgyűlés 2008. szeptember 15-én fogadta el azt a határozati javaslatot, amely Magyarországon is a demokrácia nemzetközi napjává avatta szeptember 15-ét.

A Diabétesz Világnapot minden évben november 14-én ünnepeljük. Ezen a napon született Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez. A Világnapot a Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) és tagszervezetei rendezik meg világszerte.Diabétesz Világnapot első alkalommal 1991-ben szervezett a Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), látva a cukorbetegség világszerte növekvő terjedését.

A Dokumentumszabadság Világnapja olyan alulról jövő kezdeményezés, amely a szabad dokumentum-formátumok és nyílt szabványok terjesztését tűzte ki célul. A dokumentumszabadság azt jelenti, hogy mindenki szabadon hozhat létre, küldhet, menthet el elektronikus dokumentumokat anélkül, hogy egy adott cég saját tulajdonú szoftverjét kellene használnia. Dokumentumszabadság Világnapja kezdeményezés vezető ereje az ODF Alliance nevű szövetség, amely az XML alapú, 2007. óta ISO szabvány (ISO/IEC DS 26300), Open Document Format elnevezésű szabványt igyekszik népszerűsíteni. Az ODF formátum kompatibilis minden nyílt szabvánnyal és használata garancia lehet a jövőnkre és szabadságjogaink gyakorlására. Az Európai Közösség 2010-től irányelvben szabályozza, hogy a közbeszerzési eljárásokon csak olyan termékekkel lehet indulni, amelyek megfelelnek a nyílt szabványoknak. Március 26. és a Dokumentumszabadság Világnapja egyben alkalom arra, hogy bejelentsük az ODFA magyarországi szervezetének a megalakulását és tájékoztassuk közvéleményt céljainkról.

A Down-szindróma Világnapját első alkalommal 2006-ban tartották Svájcban. Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től tartanak nagyszabású ünnepséget a Víg Színházban. Az ENSZ közgyűlésének harmadik bizottsága 2011. november 10-én tartott plenáris ülésén elfogadta, hogy 2012. március 21. a Down-szindróma Világnapja legyen.

Az első nemzetközi Duna Napot 2004. június 29-én rendezték meg - a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának 10. évfordulóján. A Duna Nap nevezetességét maga a folyó adja, hiszen a Duna többet jelent, mint Európa második legnagyobb folyója. Jelentősége jóval nagyobb, mint egy 2845 km-es vonal a térképen Németországtól a Fekete-tengerig. Tíz európai ország politikai határát jelöli ki, de vízgyűjtőterülete 18 országot érint, összekötve ezzel eltérő politikai, gazdasági és kulturális régiókat. A Duna-medence 817 000 km2 területével és több mint 80 millió lakosával Európa jelentős tényezőjét alkotja, sőt mondhatjuk: a világ legnemzetközibb folyója, a legeurópaibb folyó. A Duna Nap célja most már nem csupán a Duna Védelmi Egyezmény, hanem az EU Víz Keretirányelv követelményeivel is összhangban, hogy az európai emberek, de főleg minden érintett figyelmét ráirányítsa a Dunára. A "Duna-szolidaritás” gondolatának létrehozásával, párbeszéd-fórumot kínál, találkozási lehetőségeket és programokat ad a különböző országok lakosainak, gyerekeinek, civil szervezeteinek. További feladatának tekinti, hogy a Szófiai Konvenció által létrehozott Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) tevékenységének megismertetése révén elősegítse a vízgazdálkodás és a vízvédelem céljainak szélesebb körű támogatása érdekében kifejtett környezeti nevelést.

1993-ban a Nemzetközi Bányász Szövetség 47. Budapesten megtartott kongresszusa május 13-át az Egészség és Biztonság Nemzetközi Napjává nyilvánította. A megemlékezést az tette szükségessé, hogy a bányászatban világszerte évente mintegy 15 ezerre tehető a hivatalosan közölt halálos áldozatok száma, de ennek valójában a kétszereséről van szó.

1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar javaslatra október 16-át Élelmezési Világnapnak nyilvánította. Az éhínség elleni harc napja egybeesik a FAO megalakulásának évfordulójával.

Június 17. az ENSZ Közgyűlés határozata alapján az elsivatagosodás elleni világnap. Hivatalos ENSZ becslések szerint a sivatagok terjeszkedése jelenleg több mint egymilliárd ember létét veszélyezteti és ma már az egész földfelszín egyharmadát érinti.

A Nemzetközi Vöröskereszt határozata alapján minden évben szeptember második szombatján ünnepeljük az Elsősegélynyújtás Világnapját. Ekkor azokról emlékezünk meg, akik mások életének megmentéséért dolgoznak.

.Etan Patz - így hívták azt 6 éves a fiút, aki 1979. május 25-én New Yorkban tűnt el. Ő volt az első gyerek, akinek a képe feltűnt tejes dobozon, és az ő tiszteletére tartják május 25-én az Eltűnt Gyermekek Világnapját. Az Egyesült Államokban 1983-ban emlékeztek meg először az eltűnt gyerekekről, Ronald Reagan amerikai elnök kezdeményezésére. 2001-ben megalakult az Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért Európai Föderáció, amelynek kezdeményezésére 2002-ben már Európa több országában is felhívták a figyelmet az eltűnt gyermekekre. A szervezet kezdeményezésére május 25. az eltűnt és bántalmazott gyermekek napja 2011-től az Ezer lámpás éjszakája elnevezésű kampány keretében Magyarországon új kezdeményezést indítottak, az Egyesült Államokból átvett akció keretében tejes-dobozokon, ásványvizeken és 2013-tól kenyércsomagoláson jelennek meg eltűnt magyar fiatalok fényképei.

Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet augusztus 30-át az Eltűntek Világnapjává nyilvánította 2000-ben. Az eltűntek listájára többféle okokból kerülhet valaki: vannak, akik önként tűnnek el, mások esetleg bűncselekmény áldozatává váltak, de holttestük nem került elő, legnagyobb számban azonban a természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok során nyoma veszett személyek vannak köztük. A Magyar Vöröskereszt keresőszolgálata az első világháború óta tevékenykedik, szorosan együttműködve a Nemzetközi Vöröskereszt genfi központi keresőszolgálatával.

1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése december 10-ét az Emberi Jogok Napjává nyilvánította.

Az ENSZ 1990-ben ezen a napon fogadta el a bevándorlók jogairól szóló határozatot.Első alkalommal 2000-ben ünnepelték ezt az eseményt.

1945. október 24-én ünnepélyesen ratifikálták az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1945. január 26-án San Franciscóban aláírt Alapokmányát. A szervezetnek Magyarország 1955 óta tagja.

A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997. február 14-re hirdette meg az epilepsziával élők első világnapját. Azért került e nap Szent Valentin napjára, mert ő nemcsak a szerelmesek mentora, de az epilepsziások védőszentje is. A világnap lehetőséget nyújt a betegséggel és gyógyítással kapcsolatos szélesebb körű tájékoztatásra és az epilepsziával élőkkel való kézfogására.

Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először. Július első napját az Építészek Világszövetsége nyilvánította világnappá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre.

Az Építők Napját június második vasárnapján tartják Magyarországon az 1987 júniusában rendezett első országos építőmunkás kongresszus emlékére.

1982-ben az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülést hívott össze az izraeli agresszió miatt, amelynek ártatlan palesztin és libanoni gyermekáldozatai voltak. Ennek emlékére Az Erőszak Ártatlan Gyermekáldozatainak Világnapján azokra a magánszemélyekre és szervezetekre irányul a figyelem, akik a gyermekek elleni erőszak megelőzéséért és jogaikért küzdenek.

Az ENSZ Közgyűlése 2007 május végén Mahatma Gandhi születésnapját, október 2-át az Erőszakmentesség Világnapjává nyilvánította. A Humanista Mozgalom örömmel fogadta a nyilatkozatot, és szerte a világon, így Budapesten is szerveznek akciókat és ünnepségeket ez alkalomból.

A Független Életért elnevezésű nemzetközi szervezet felhívása nyomán 1992-ben rendezték meg először Magyarországon május 5-én a mozgássérült emberek figyelem felhívó napját az esélyegyenlőségért.

Az 1949-ben május 5-én Londonban megalakult Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1964-ben elhatározta, hogy május 5-ét minden évben Európa Napjaként ünneplik.

Az Európa Nap elnevezésű találkozót 1990-től minden évben augusztus 18-án rendezik meg az osztrák határ közelében. Az ünnepségen arra az eseményre emlékeznek, amikor 1989. augusztus 19-én az Ellenzéki Kerekasztal pártjai által rendezett Páneurópai Pikniken keletnémetek százai szakították át a határt, a határőrök hallgatólagos beleegyezésével.

2005-ben rendezték meg először Magyarországon. A kereskedők napja a multinacionális vállalatok és a kiskereskedők közötti együttműködést és egymás támogatását hivatott megerősíteni. A szervezők az Európai Keresekedelem Napja rendezvényeken nemcsak a kereskedők munkájáról emlékeznek meg, hanem a vevőknek is számos meglepetésekkel szolgálnak.

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1992-ben. Az október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény egyrészt európai szintű információgyűjtést tesz lehetővé az őszi madárvonulásról, másfelől az ingyenes országos eseményekkel sokakat szólíthatunk meg és csábíthatunk ki a szabadba.

1999 óta május 24-én ünneplik az Európai Nemzeti Parkok Napját. Az Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, s együttesen 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős. 1999-ben indított programja alapján május 24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban.

Annak emlékére tartják, hogy Robert Schuman 1950. május 9-én javasolta először a teljes francia és német szén- és acéltermelés Közös Főhatóság alá helyezését.

1989. június 16-án került sor Nagy Imre ’56-os miniszterelnök és társai újratemetésére. Azóta ez a nap az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak az emléknapja.

1966-ban jelölte ki az ENSZ március 21-edikét az Antirasszizmus Világnapjának, ezzel állítva emléket egy 1960-ban Dél-Afrikában történt, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának. Ezen a napon arra próbáljuk meg ráirányítani a figyelmet, hogy vannak olyan folyamatok a világban, amelyek egyes embercsoportok kitaszítását kezdeményezik azoknak a köréből, akik hozzáférhetnek a mindannyiunkat megillető kulturális és anyagi javakhoz. Az Antirasszista Világnap ezeknek a folyamatoknak a megállítására törekszik: a kultúrák egymás mellett élésének szükség-és törvényszerűségét hirdeti, elősegíti egymás jobb megismerését és elfogadását, továbbá emléket állít azoknak, akik a rasszizmus elleni harcnak szentelték életüket.

1996-ban kezdeményezte egy genfi alapítvány,mely olyan nőket tüntet ki minden évben, akik a világ bármely részén különleges bátorsággal tesznek valamilyen újszerű dolgokat.

Célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és gyengén-látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit.

Az ősi Grúziában a férfiak befejezték harcukat, amikor a nők odadobták fehér kendőjüket. 1993 szeptemberében Grúziában kétezer nő vonult ki. Dolidze grúz filmrendező felhívással fordult az asszonyokhoz: a nők a maguk eszközeikkel vegyék fel a küzdelmet a háború ellen. Nők ezrei vonultak ki fehér kendőben, így lett a fehér kendő megbékélés jelképe. Magyarország 1994-ben csatlakozott a felhíváshoz, hogy minden év szeptember utolsó vasárnapján a nők gyűljenek össze fehér kendőben a béke és fegyverszünet kifejezéseképpen. Megünneplésének időpontjáról ellentmondó adatokat találtunk, néhol szeptember 24-éhez kötik, de több helyen a hónap utolsó vasárnapján említik.

A Magyar Országgyűlés 2012-ben, (86/2012. (XII.7.)OGY.határozat) dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere javaslatára április 12-ét a felvidéki kitelepítettek és deportáltak emléknapjává nyilvánította. A második világháborút követően, 1947-ben ezen a napon kezdődött a felvidéki magyarok kitelepítése. Az Országgyűlés határozatban rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról.

2005-ben, a Végrahajtó Tanács 171. ülésszakán az UNESCO elfogadta a Filozófia Interszektorális Stratégiáját, ami nélkülözhetetlen volt a filozófia terén felmerülő kihívások növekedése miatt. A stratégia jelentős lépés abban az irányban, hogy az UNESCO a valóságban is az ENSZ "intellektuális és etikai lelkiismereteként" működhessen. A stratégia összekapcsolja a párbeszédet a filozófiai elemzéssel, ösztönzi a filozófia tanítását, és támogatja a filozófiai gondolkodást és kutatást. Megvalósítását elsősorban a Humán- és Társadalomtudományok szektorának keretében, valamint más, a programban érintett szektorokkal és a Nemzeti Bizottságokkal együttműködésben tervezi az UNESCO. Az elérendő cél az eddig kifejlesztett programok összefüggő módszertani keretbe helyezése, és olyan egységes és interszektorális eljárás kialakítása, amely képes megbirkózni a világ aktuális problémáival. Ekkor határozták el a Filozófia Világnapjának megünneplését is minden év novemberének harmadik csütörtökjén.

A gyógytornászok világszervezete 1995-ben hirdette meg, annak emlékére, hogy 1951. szeptember 8-án alakult meg a Gyógytornászok Világszövetsége. Magyarországon 1998-ban tartották meg először.

A nemzetközi egészségnevelési, egészségügyi intézmények kezdeményezésére szeptember 26-a A Fogamzásgátlás Világnapja. 2007-ben rendezték meg először azzal a céllal, hogy a lehető legszélesebb körben ismertek legyenek a különböző fogamzásgátlási módszerek, hiszen a nem tervezett terhesség és az ezt gyakran követő abortusz súlyos problémát jelent.

Március 15-én tartják meg a Fogyasztóvédelmi Világnapot annak emlékére, hogy John F. Kennedy amerikai elnök 1962-ben ezen a napon hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot összefoglaló történelmi nyilatkozatot. Ennek a nyilatkozatnak köszönhetően került nemzetközileg elismerésre a kormányok és az Egyesült Nemzetek Szervezete által az a tény, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik. Az évek folyamán ezeknek a jogoknak száma nyolcra szaporodott, alapját képezve a Fogyasztóvédelmi Világszervezet, valamint Magyarországon az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkájának. Fogyasztó Védelmi Világnap Március 15. A fogyasztóvédelmi jogok a következők: Az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog. A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga. A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga. A különféle termékek és szolgáltatások közötti választás joga. A kormány irányelveinek meghatározásába és a végrehajtásba való beleszólás joga. A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog. A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez.

Az ENSZ december 3-át a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Világnapjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. A világnap elődje az 1981-1992 között minden év szeptember 18-án tartott Rokkantak Napja volt. A rokkant kifejezés ma már politikailag inkorrektnek számít.

A Föld Napja környezetvédelmi akciónap. Társadalmi kezdeményezésre indult az Egyesült Államokból. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. Célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

Földünkért világnap is nemzetközi esemény eredményeként született meg,annak emlékére, hogy 1991. október 21-én született meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) közös összefogásával a Földünkért (Caring for the Earth) című új élővilág megőrzési stratégia. Magyarországon 1992 óta ünnepeljük.

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk a Független Magyarország Napját.

Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november 17-ét Füstmentes Nappá nyilvánították. Ezen a napon azt hangsúlyozzák, hogy a dohányosoknak nincs joguk ártani nemdohányzó embertársaiknak.