Nevezetes napok

1992-től tartják világszerte az Anyatejes Táplálás Világnapját, más néven a Szoptatás Világnapját. Egyre több csecsemő hal meg szerte a világon azért, mert nem jut anyatejhez. Ezért indította el az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programját a csecsemők.

1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Magyarországon ezen az éjszakán virrasztással emlékeznek az áldozatokra.

A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, Hirosima atombombával történt elpusztításának évfordulóját a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapjává nyilvánította.

Az 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Budapesti Állat- és Növénykert, amely az első állatkert volt Magyarországon. Ennek emlékére és az azóta alakult magyarországi állatkertek népszerűsítésére tartják augusztus 9-én az Állatkertek Napját. Első állatkertként az 1752-ben megnyitott Schönbrunni állatkertet tartják számon.

1993. december 21-én New Yorkban az ENSZ -közgyűlés határozatban hirdette meg a világ őslakos népeinek nemzetközi évtizedét, amely 1994. december 10-én vette kezdetét. A határozat kimondta, hogy az évtized keretében évente megtartják az (őslakos) bennszülött népek nemzetközi napját. E nap megünneplését augusztus 9-ére tűzték ki, arra emlékezvén, hogy 1982. augusztus 9-én ült össze először az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó munkacsoportja. Az őslakosok világnapját első ízben 1995-ben tartották meg.

Az ENSZ közgyűlése 1999 decemberében hagyta jóvá a fiatalok ügyeiért felelős miniszterek világkonferenciájának javaslatát, hogy augusztus 12-e legyen nemzetközi ifjúsági nap. A világszervezet ily módon szeretné felhívni a figyelmet a generációk közötti szolidaritás fontosságára a családban, a közösségekben, a nemzetek egészében.

Egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésére 1992 óta augusztus 13-a a Balkezesek Világnapja. A világon a balkezesek aránya jelenleg körülbelül 10-15 százalék lehet. Minél messzebbre megyünk vissza az időben, annál több balkezest találunk. Kutatók szerint a neolitikum kori ősemberek fele még jobbára a bal kezét használta (ezt a kőszerszámok hegyének vizsgálatából állapították meg), később viszont a bal kéz használata visszaszorult. A híres balkezesek közt találjuk Julius Caesart, Napóleont, Michelangelót, Leonardo da Vincit, Holbeint, Dürert, Rafaellót, Beethovent, Mozartot, Paganinit, Jimi Hendrixet, Goethét, Nietzschét, Einsteint, Albert Schweitzert, a ma élők közül Bill Clintont, Paul McCartneyt, Stinget, Bob Dylant, Tom Cruise-t. Az Egyesült Államokban, ahol meglepően sok volt a balkezes elnök, megalapították a Balkezes Internacionálét.

A bányásznap (szeptember első vasárnapja) hosszú múltú hagyományra tekint vissza. 1951 előtt bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket az ünnepségeket a bányászok nehéz és küzdelmes munkájának megbecsülésére.

Marcel Loubens, francia barlangász,egy víznyelő szifon feltárása közben életét vesztette. A végzetes baleset 1952. augusztus 14-én történt, ennek emlékére ezen a napon tartják a Barlangászok Világnapját.

Minden év augusztus 15-e Nagyboldogasszony ünnepe, a keresztény világ legnagyobb Mária-ünnepe. 1920. március 24-én XV. Benedek pápa a repülősök védőszentjévé nyilvánította Máriát. Ezért a XX. század elején a katonai (és egyéb) repülés térhódításakor a magyar katonai repülők is Szűz Máriát (Nagyboldogasszonyt) választották égi oltalmazójuknak. Ezért tartják ezen a napon a Légierő és repülő fegyvernem napját Magyarországon.

A hontalan állatokról való megemlékezés célja, hogy felhívják a közvélemény és az illetékes hatóságok figyelmét a következőkre: - a súlyos hazai kóborállat kérdés és annak megoldatlansága - a kóborállatok menhelyen való elhelyezése (a gyepmesteri telepek helyett), természetesen finanszírozás mellett - a menhelyekről történő örökbefogadás fontossága - a nemkívánt szaporulat megakadályozása.

Az Európa Nap elnevezésű találkozót 1990-től minden évben augusztus 18-án rendezik meg az osztrák határ közelében. Az ünnepségen arra az eseményre emlékeznek, amikor 1989. augusztus 19-én az Ellenzéki Kerekasztal pártjai által rendezett Páneurópai Pikniken keletnémetek százai szakították át a határt, a határőrök hallgatólagos beleegyezésével.

Az ENSZ Közgyűlésének döntése értelmében a nemzetközi közösség 2008 óta minden év augusztus 19-én ünnepli a Humanitárius Világnapot. Ekkor emlékezünk az ENSZ bagdadi irodáját 2003-ban ezen a napon ért támadás 22 áldozatára, a humanitárius segítségnyújtásban résztvevők áldozatos munkájára.

A 2008 júniusában, Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencia megnyitóbeszédében Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amelyek ezen a földrészen születtek. Végül magyar-lengyel-litván kezdeményezésre, az EU-országok igazságügyi miniszterei 2011. júniusi luxembourgi tanácskozásukon fogadták el a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező dekrétumot, és egyben az 1939-ben Moszkvában megkötött Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját, augusztus 23-át, a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapjává nyilvánították. A dokumentum elfogadásával az Európai Unió lépést kívánt tenni a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezet erősítéséért.

Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet augusztus 30-át az Eltűntek Világnapjává nyilvánította 2000-ben. Az eltűntek listájára többféle okokból kerülhet valaki: vannak, akik önként tűnnek el, mások esetleg bűncselekmény áldozatává váltak, de holttestük nem került elő, legnagyobb számban azonban a természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok során nyoma veszett személyek vannak köztük. A Magyar Vöröskereszt keresőszolgálata az első világháború óta tevékenykedik, szorosan együttműködve a Nemzetközi Vöröskereszt genfi központi keresőszolgálatával.

A Magyar Kultúra Napjához, a Költészet Napjához, a Magyar Sajtó Napjához hasonlóan kezdeményezi a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége a Magyar Fotográfia Napjának megünneplését. Ezen a napon készült Magyarországon először, nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia). Minden fotótörténeti forrásmunka egybehangzóan állítja, hogy 1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal (1809-1869) bemutatta, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon. Ehhez hasonló nyilvános esemény korábban hazánkban nem volt. Ezért alkalmas ez a nap arra, hogy a társadalom figyelmét a fotókultúrára és egyben a fotótörténeti értékekre irányítsuk. Ezen a napon megemlékezéseket tarthatunk a fotográfiai műemlékeknél és emlékműveknél. Ezekből ma már nem kevés található szerte az országban: Gyulán Székely Aladár szobra; Orosházán Müller Miklós állandó fotókiállítása; Szentesen Fridrich János fényirdája; Szegeden a Széchenyi tér 2.a szám alatti napfényműterem; Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeum; Kaposváron a Juan Gyenes állandó kiállítás; Egerben Kepes György múzeuma és képtára; Szigetbecsén André Kertész Emlékháza és Múzeuma; Álmosdon Nemzetközi Fotómúzeum; Budapesten Mai Manó műteremháza; Marastoni Jakab és Pécsi József emléktáblája. Nem beszélve mindazon múzeumokról, levéltárakról és könyvtárakról ahol egy, két vagy még több fotográfus életművét őrzik és ne feledkezzünk el a temetőkről, ahol a magyar fotográfia neves alkotói síremlékei előtt tiszteleghetünk, megemlékezve munkásságukról. Cél, hogy ezen a napon a fotókultúrára irányítsuk a társadalom figyelmét.