Nevezetes napok

2011. július 7-én a Magyar Országgyűlés, az 58/2011. (VII. 7.) OGY határozatával a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és Főpolgármesteri Hivatal. A központi rendezvény helyszíne a Margitsziget.

A "Ne vásárolj semmit" napot Ted Dave kezdeményezte 1992-ben. Ted Dave a reklám szakmában dolgozott. Elhatározta, hogy tesz valamit a reklámok állandó túlvásárlásra buzdítása ellen. Ettől kezdve a vásárlásmentes napot egyre több országban tartották meg. A "Ne vásrolj semmit" napokon a különböző országokban és városokban nagy tömegeket megmozgató és figyelemfelkeltő akciókat szerveznek, amelynek során felhívják a lakosságot, hogy figyeljenek oda saját vásárlási szokásaikra.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 31-ét dohányzásmentes nappá nyilvánította.

A második világháborúban vesztes Németországot 1945-ben megszállták a szövetséges hatalmak. A hidegháború korszakában, 194-ben az amerikai-brit-francia zónából létrejött a Német Szövetségi Köztársaság, míg az orosz zónában megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. 1961-ben az NDK vezetőinek határozatára a Berlint ketté osztó határ mentén falat húztak Ezt a nép 1989 novemberében lerombolta és megindult az egyesítési folyamat. 1990. október 3-án helyreállt a német állam és nemzeti egység : egyesült az NDK és az NSZK. Ez a nap Németország hivatalos állami ünnepe.

A nemzeti gyász megünnepléséről a 237/2001. (XII. 10.) számú Korm. rendelet döntött. Az emléknapon félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd a Terror Háza Múzeum Hősök falánál gyertyagyújtással, a rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellájánál koszorúzással, a Szent István Bazilikában pedig emlékkoncerttel emlékeznek a szabadságharc mártírjaira.

A Nemzeti Összetartozás Napja, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap amelyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László és Semjén Zsolt kezdeményezte. Ennek értelmében a 2010/2011-es tanítási évtől június 4-én, a trianoni békediktátum megkötésének évfordulójáról, a Nemzeti Összetartozás Napjáról a közoktatási intézményekben iskolai emléknap formájában kell megemlékezni.

2012-ben az Országgyűlés december 18-át, mint az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának a napját - a Nemzetiségek Napjává nyilvánította. Ezt a napot 1995-től ünnepeljük, előző megnevezése: A Kisebbségek Napja volt, a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ nyilatkozata értelmében hívott életre.

Banglades javaslatára az ENSZ 1999-ben február 21-ét Nemzetközi Anyanyelvi Nappá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték először. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. Ekkor a rendőrség összetűzött a tüntetőkkel és öt diákot megöltek. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot.

1941-ben a Nemzetközi Diáktanács londoni konferenciáján november 17-ét a diákság világnapjává nyilvánította. Az ünnep eredete egészen a II. világháborúig nyúlik vissza. 1939. november 17-én ugyanis a nácik vezére, Adolf Hitler bezáratta az összes cseh-és morvaországi felsőoktatási intézményt, miután október 26-án a prágai egyetemisták békés tüntetést tartottak a német megszállás ellen. Ezen a napon kilenc diákvezetőt kivégeztek, 1200 egyetemistát és professzort pedig koncentrációs táborba szállítottak, ahonnan a túlélők csak három évvel később szabadultak ki.

A Nemzetközi Férfinapot (november 19.) először 1999-ben tartották meg Trinidad és Tobagóban, az ENSZ támogatásával. Az esemény ezt követően nagy elismertséget kapott a férfiaktól világszerte, például az Amerikai Egyesült Államokból ,Európából, Afrikából, Ázsiából és a Karibi térségből. Magyarországon 2009-től szerveznek a nemzetközi férfinaphoz köthető rendezvényeket. A férfinap célja elsősorban a fiúk, férfiak egészségére és a nemek egyenlőségére való figyelemfelhívás, mindezekre azonban nem csak ezen a napon kell odafigyelnünk.

A World Walking Day nemzetközi gyalogló nap hazai eseményeit szervezi a Kihívás Napjához hasonló módon, a településeken, helyi szervezőkkel együttműködve Világ Gyalogló Nap elnevezéssel. Ez a töretlenül fejlődő esemény része az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium "Mozdulj Magyarország!” rendezvényeinek.

1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján.

December 11-ét 2003-tól kezdődően az ENSZ közgyűlése nyilvánította a hegyek nemzetközi napjává. A kezdeményezés gyökere a 2002. évben megtartott „hegyek nemzetközi éve”, amely felhívta a figyelmet a hegyek jelentőségére, illetve hozzájárult ahhoz, hogy a johannesburgi Föld csúcson létrejöjjön a „Nemzetközi partnerség a hegyi régiók fenntartható fejlődéséért” nevet viselő kezdeményezés.

Az ENSZ közgyűlése 1999 decemberében hagyta jóvá a fiatalok ügyeiért felelős miniszterek világkonferenciájának javaslatát, hogy augusztus 12-e legyen nemzetközi ifjúsági nap. A világszervezet ily módon szeretné felhívni a figyelmet a generációk közötti szolidaritás fontosságára a családban, a közösségekben, a nemzetek egészében.

Az UNESCO ICOMOS Szervezetének javaslatára nyilvánították április 18-át Nemzetközi Műemléki Nappá. Először 1984-ben ünnepelték. E napon főleg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.

A nőmozgalom számos irányzata közül a szocialista eszméket követő asszonyok kezdeményezésére alakult ki a nőnap. Koppenhágában az 1910-ben rendezett II. Nemzetközi Munkásnő Kongresszuson megszavazták az ünnep életre hívását. Az ötlet az Amerikai Egyesült Államokból származott, majd elterjedt Európában is. A kongresszuson nem állapítottak meg konkrét dátumot. Jelenleg március 8-án ünnepeljük, de a vélemények eltérnek abban a kérdésben, hogy az időpont minek és kinek köszönhető. Az egyik magyarázat szerint az ünnep amerikai eredetű, a dátum az amerikai munkásnők sztrájkjaihoz kapcsolódik. A másik oldal a cári Oroszországban történt eseményeket tekinti mérvadónak: a szentpétervári nők 1917. február 23-án, a Gergely-naptár szerint március 8-án tömegtüntetést tartottak. A nőnap azonban más nyomdokokon haladt a két országban. Az Egyesült Államokban a kezdeményezés a húszas években fokozatosan elhalt és csak a hatvanas években éledt újjá. Ezzel szemben a Szovjetunióban 1921-től az egyik legfontosabb ünneppé nőtte ki magát, 1965-től pedig munkaszüneti nap. A Szovjetunió szétesése után született tizenöt ország közül csak Észtország, Lettország és Litvánia törölte ki a naptárából a kommunista örökségnek számító napot. Az ENSZ az 1975-ös évet a nők nemzetközi évének nyilvánította, két évvel később pedig határozatot hozott arról, hogy a tagállamok minden évben tetszőleges időpontban rendezzenek nőnapot. A szervezet a legelterjedtebb dátumot, március 8-át választotta, de ezt nem tette kötelező érvényűnek. A nemzetközi nőnap elnevezést azonban nem vette át, hanem átkeresztelte a nők jogainak és a nemzetközi béke ENSZ napjának. Magyarországon az első nőnapi próbálkozás 1913-ban történt. Az első nagyobb szabású nőnapot 1914-ben szervezték Budapesten és közel harminc vidéki városban. Korabeli szóhasználatban nem nőnapot, hanem nők napját rendeztek. A nemzetközi nőnap szószerkezet a Rákosi-diktatúra idején nyerte el ma használatos formáját. 1948 óta ünnepeljük március 8-án. A Kádár-rendszerben az ünnep vesztett valamelyest állami jellegéből, a vállalatok és a szakszervezetek ünnepi naptárában továbbra is szerepelt, de nem lett munkaszüneti nap. A rendszerváltás után a nőnap veszített jelentőségéből. Sokak számára a nőnap a nemkívánatos ünnepek közé tartozik, mások őrzik a virágajándékozás formalitását, túlmutató megújulás azonban nem tudott végbemenni.

A pi a matematika egyik leggyakrabban használt állandója, a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiált transzcendens szám.Értéke kerekítéssel 3,14159, ezért tartják néhol március 14-én (3-14) 1:59 perckor. Minden évben rendezvényekkel, vetélkedőkkel,konferenciákkal ünneplik a számot.Amerikában pitét (angolul pie), pizzát esznek, pina colada koktélt isznak, és Albert Einsteinre is emlékeznek, aki 1879-ben ezen a napon született.

Az ICACO, a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Közgyűlése 1992-ben december 7-ét a polgári repülés napjává nyilvánította. Célja, hogy felhívják a fi-gyelmet a nemzetközi polgári repülés fontosságára az országok társadalmi és gazda-sági fejlődésében.

Szeptember 15-ét 2005-ben nyilvánította a prosztata (dülmirigy) napjává az Európai Urológus Társaság.

A Magyar Rák Liga 1993-tól minden évben Nemzeti Rákellenes Napot szervez április 10-én dr. Dollinger Gyula (1849-1937) sebész, egyetemi tanár születésnapján, aki 1902-ben megalakította az első Országos Rák Bizottságot. Célja, hogy a társadalom minden rétegét - az egyént is - bevonják a rák elleni küzdelembe, felébresszék a felelősséget önmagukért.

Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította május 3-át a Nemzetközi Sajtószabadság Napjává, annak emlékére, hogy 1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független és pluarista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.

A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének 1922. évi határozata alapján minden év július első szombatján ünneplik annak emlékére, hogy 1844-ben az angliai Rochdale nevű kisváros 28 polgára - a méltányos áron, jóminőségű áruhoz juttatás érdekében - létrehozta az "Érdemes Úttörők Társaságá"-t, a legelső szövetkeztet.

A Nemzetközi Tejszövetség /IDF/IDL/ 1957 óta minden év május első keddjén rendezi meg a Nemzetközi Tejnapot. Célja: korszerű tej és tejtermékek és egészséges életmód propagálása.

Január 26-át a brüsszeli székhelyű Vám Együttműködési Tanács Megalakulásának napját 1983 óta ünneplik a világban. A magyar kormány 1992-ben hozott rendeletet e nap hivatalos megtartásáról, így 1993 óta Magyarországon is ünneplik.

Az ún. Vécé Világszervezet 2001 novemberében Szingapúrban tartott értekezletén döntött a világnap megtartásáról, hogy ráirányítsa a figyelmet: minden embernek joga van a megfelelő minőségű vécére. Az ENSZ becslései szerint a világon mintegy 2,6 milliárd embernek nincs vécéje.

1828. május 8-án született Henri Dunant svájci író. 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközet sebesültjei tragikus pusztulásának. Ez ébresztette benne azt a gondolatot, hogy létrehozzon egy nemzetközi segélyszervezetet. Így 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.

Az ENSZ július 11-ét Népesedési Világnappá nyilvánította.

A Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére 2005-től szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjaként tiszteljük. Ezen napon megkülönböztetett figyelem illeti meg a magyar és más népek meséit. Hallgassunk mesét, emlékezzünk meg mesegyűjtőinkről és mesemondóinkról.

1998-ban Indiában egy nevető-klubban tartották az első Nevetés Vlágnapot. Ilyenkor a nevetés fontosságára, egészségmegőrző szerepére, a vidámságra és a pozitív érzelmekre hívják fel a figyelmet. A gyerekek még naponta 400-szor kacagnak, a felnőttek nagyjából hússzor.

Az ENSZ-közgyűlés 1999. december 17-én foglalta határozatba e nemzetközi napot, amelyet a nők ügyeivel foglalkozó aktivisták 1981 óta tartanak számon. Akkor a latin-amerikai és karibi nők első talákozóján hirdették meg annak emlékére, hogy 1961-ben a Dominikai Köztársaságban a Trujillo-diktatúra brutálisan meggyilkolt három aktivistát,a Mirabal nővéreket. Mind a nyugati, mind a magyar adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban , ahol a partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt. November 25-én, a világnapon indul és december 10-ig tart a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen elnevezésű kampány.

A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, Hirosima atombombával történt elpusztításának évfordulóját a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapjává nyilvánította.

1954. március 1-jén az Egyesült Államok hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a Bikini-szigeten. A Csendes-óceánon tevékenykedő Fukuru Maru japán halászhajó legénységét radioaktív sugárfertőzés érte. Az 1954-ben történt tragikus események emlékére 1964 óta Japánban Nemzeti Békenapot tartanak március 1-jén.

2001-ben ünnepelték először Európában az Európa Tanács kezdeményezésére. A Nyelvek Európai Napja hangsúlyozottan hívja fel a nyilvánosság figyelmét a nyelvtanulás fontosságára, növeli valamennyi Európában beszélt nyelvnek az ismertségét és megbecsültségét. Ez a nap motivációt teremt az egész életen át tartó nyelvtanuláshoz.