Nevezetes napok

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó.

A madárvédelemmel foglalkozó BirdLife International 1992-ben kezdeményezte első alkalommal, hogy nemzetközileg összehangolt madármegfigyelő napokat rendezzenek. A programot hazánkban a Magyar Madártani Egyesület (a BirdLife hazai képviselője) koordinálja.

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a Magyar Dráma Napját Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatója napjának tiszteletére. Célja: felhívni a figyelmet a magyar drámai irodalom értékeinek jobb megismertetésére és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.

Hazánkban 2008-ban döntöttek arról, hogy minden évben ünnepeljük meg magyar feltalálóinkat, és először 2009-ben, a Magyar Feltalálók Egyesülete 20. évfordulójának alkalmából csatlakoztunk Európához a Magyar Feltalálók Napja ünneplésével A Magyar Feltalálók Napját azért tették június 13-ra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamintartalmú készítmények előállításának eljárását.

A DunaArt Művészeti Társaság 2002-ben hirdette meg a Magyar Festészet Napját, amelyet október 18-án, Szent Lukács napján ünnepelnek, aki nem csak mint evangélista vált híressé, hanem mint a festők védőszentje.

1974. március 22-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító-és Tolmácsképző Központja. Ennek emlékére 1999 óta március 22-én tartják a Magyar Fordítók és Tolmácsolók Napját.

A Magyar Kultúra Napjához, a Költészet Napjához, a Magyar Sajtó Napjához hasonlóan kezdeményezi a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége a Magyar Fotográfia Napjának megünneplését. Ezen a napon készült Magyarországon először, nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia). Minden fotótörténeti forrásmunka egybehangzóan állítja, hogy 1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal (1809-1869) bemutatta, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon. Ehhez hasonló nyilvános esemény korábban hazánkban nem volt. Ezért alkalmas ez a nap arra, hogy a társadalom figyelmét a fotókultúrára és egyben a fotótörténeti értékekre irányítsuk. Ezen a napon megemlékezéseket tarthatunk a fotográfiai műemlékeknél és emlékműveknél. Ezekből ma már nem kevés található szerte az országban: Gyulán Székely Aladár szobra; Orosházán Müller Miklós állandó fotókiállítása; Szentesen Fridrich János fényirdája; Szegeden a Széchenyi tér 2.a szám alatti napfényműterem; Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeum; Kaposváron a Juan Gyenes állandó kiállítás; Egerben Kepes György múzeuma és képtára; Szigetbecsén André Kertész Emlékháza és Múzeuma; Álmosdon Nemzetközi Fotómúzeum; Budapesten Mai Manó műteremháza; Marastoni Jakab és Pécsi József emléktáblája. Nem beszélve mindazon múzeumokról, levéltárakról és könyvtárakról ahol egy, két vagy még több fotográfus életművét őrzik és ne feledkezzünk el a temetőkről, ahol a magyar fotográfia neves alkotói síremlékei előtt tiszteleghetünk, megemlékezve munkásságukról. Cél, hogy ezen a napon a fotókultúrára irányítsuk a társadalom figyelmét.

A kormány határozata alapján 1992-től Szent László napján, június 27-én ünneplik Magyarországon a határőrök napját.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik a Magyar Honvédelem Napját.

Schneider József kártyafestő emlékére, aki 1835 körül elkészítette a magyar kártyának nevezett játékeszköz első példányát. Ez az egyetlen standard kártyakép, mely irodalmi mű hőseit ábrázolja.

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg annak emlékére, hogy 1882-ben ezen a napon született Kodály Zoltán.

1905. április 11-én született József Attila, és ennek emlékére 1964-től minden évben ezen a napon ünneplik a Költészet Napját.

A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezése alapján 1991-ben november 22-t a Magyar Közoktatás Napjának nyilvánította.

A modern parlamentáris Magyarország megszületésének a napja. Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. 1989-ben először volt munkaszüneti nap. 1990-től hivatalos nemzeti ünnep, és ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére ezt a napot az 1990. május 2-án összeült szabadon választott országgyűlés Magyarország nemzeti ünnepévé nyilvánította.

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, és a pedagógusokat 1993-tól e napon tüntetik ki.

A magyar labdarugó "Aranycsapat" 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6 : 3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét a Magyar Labdarúgás Napjává nyilvánította.

A lengyelek és magyarok közötti sok évszázados szoros barátság szellemében, 2007. március 12-én a magyar Országgyűlés, majd március 16-án a lengyel szejm március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság napjává nyilvánította. A Parlament ezzel megerősítette azt a régebbi civil kezdeményezést, amelynek eredményeként egy évvel korábban Sólyom László köztársasági elnök és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrött felavatta az első köztéri Magyar-Lengyel Barátság Emlékművet.

A Magyar Műszaki Értelmiség Napjának célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a műszaki értelmiség szerepére a magyar nemzetgazdaságban. Benkó Sándor, A Benkó Dixiland Band vezetője kezdeményezésére ünnepeljük.

A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 26-án egyhangú szavazással fogadta el A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozatot, s ezzel november 13-át jeles nappá nyilvánította: nemzeti összetartozásunk legfőbb zálogának ünnepévé. Ugyanis ezen a napon tették a magyart államnyelvvé 1844-ben. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és az Anyanyelvápolók Szövetsége közös kezdeményezéséből született ünnepnap mindannyiunk számára lehetőséget teremt, hogy nemzeti nyelvünk évente egyszer az érdeklődés középpontjába kerüljön.

1810-ben, november 7-én született Erkel Ferenc. A nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja 2013 óta a Magyar Opera Napja is: e napon nyílt újra az Opera másik játszóhelye, az Erkel Színház.

2002 óta ünnepeljük, a két nagy magyar operettszerző Kálmán Imre születésének és halálának, valamint Lehár Ferenc halálának emlékére.

Magyarországon február 6-án ünneplik a Magyar Honvédség Rádiótechnikai Fegyvernemének Napját. Először 1994-ben megtartott napon arra a rádiótechnikai bravúrra emlékeznek, hogy Bay Zoltán és kutatócsoportja 1947. február 6-án saját fejlesztésű radarral, a világon akkor egyedülálló eljárással mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének.

Annak állít emléket, hogy 1925. december elsején avatták fel Budapesten az első rádióstúdiót és ezzel kezdetét vette a műsorszolgáltató rádiózás.

A kormány határozata alapján 1992-től Szent György napján, április 24-én rendezik meg Magyarországon a Rendőrség Napját.

A Magyar Sajtó Napját 1990 óta ünnepeljük március 15-én, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékét: a Tizenkét pontot és a Nemzeti Dalt.

Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította május 3-át a Nemzetközi Sajtószabadság Napjává, annak emlékére, hogy 1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független és pluarista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.

A kormány 2000. május 2-án hozott 1037/2000. (V.5.) Korm. határozat alapján 2000-től május 6-án tartják a Magyar Sport Napját annak emlékére, hogy 1875-ben e napon rendezte az áprilisban alakult Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten.

1991 június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét. Ennek emlékére az Országgyűlés június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánította. A Parlament 2001. május 8-án fogadta el az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló előterjesztést, amely június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.

November 16-án azokat a szenteket ünneplik, akiknek az ereklyéit magyar templomokban tisztelik és azokat a szenteket, akiknek nincsen külön ünnepük, de itt éltek magyar földön, akár a honfoglalás előtt, akár utána. Vannak köztük olyanok, akiket a napi kegyelet és az emlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei és szentjei, a mindennapok vértanúi is.

Az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nagyváradi kongresszusa már 2011. február 27-én határozatban nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává, amelyet Erdélyben 2011 óta ünnepelnek meg A magyar szórvány napján a főszereplők a szórványban élők, kultúrájuk, mindennapjaik bemutatása.

A kormány 1997-ben hozott rendelete 55/1997. (IV. 3.) november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására. Az indoklás szerint a kormány ezzel kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudósközpontú értékrend kialakítását és elismerni a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet.

1991 óta ezen a napon emlékeznek meg Szent Flóriánról, a tűzoltók védőszentjéről.

Az első magyar királyi ügyészségi törvény 1871. évi kihirdetésének emlékére 1991-től minden év június 10-én ünneplik a Magyar Köztársaság Ügyészségének napját.

Június 27-én ünneplik a Magyarországi Lengyelek Napját. Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat a közös történelmi gyökerekre való tekintettel választotta a magyar szent király neve napját országos ünnepéül. Szent László 1077-1095-ig volt Magyarország királya, s anyai ágon a lengyel Piast-dinasztia leszármazottja, Vitéz Boleslaw lengyel király dédunokája volt. Ezen a napon a hazai lengyelek szentmisén vesznek részt, ünnepélyes koncertet rendeznek és átadják a Szent László-díjat valamint a " Magyarországi Lengyelekért" díjat.

Magyarországon 1995 januárjában alakultak meg a német kisebbségi önkormányzatok. Ennek emlékére a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata január második szombatját a Magyarországi Német Önkormányzatok Napjává nyilvánította, s 1997-ben tartották meg először.

Az Országgyűlés 2012. december 12-én január 19-ét a Magyarországi Németek Elhurcolásának Emléknapjává nyilvánította. 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely az elüldözött német lakosokat szállította Németországba.

Nagy Imre kivégzésének emlékére határoztak erről a napról.

A Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünneplik Magyarországon a Méhek Napját. A hazai szakemberek szerint a hazai mézfogyasztás rendkívül alacsony.

.Magyarországon a 25-30 éves női korosztály körében vezető halálok a melanoma. Több mint kétezer az új beteg és félezernél is több a halálos áldozat évente. A bőrrák halálos variánsa, a melanoma gyakoriságának növekedése mögött, a figyelmeztetések ellenére a felelőtlen napozás és a szolárium használat közben elszenvedett bőrégésnek is jelentős szerepe van. Május 7-én számos országban hívják fel a figyelmet a megelőzés és a szűrés fontosságára.

Az 1969-es Stonewall-i lázadásnak állít emléket, amikor egy meleg klub látogatói törvényeket felrúgva szembe szálltak a rendőrséggel. A Stonewall-i lázadás tiszteletére 1970. június 29-én szervezték meg először New Yorkban a Christopher Street Gay Liberation Day (Christpher utcai Meleg Felszabadulás Nap) felvonulást, amelyet azóta minden évben megtartanak. A kezdetek óta felvonulás kulturális és politikai fesztivállá terebélyesedett. A Meleg Büszkeség Napi felvonulást Magyarországon 1997. szeptember 6-án szervezték meg először.

2001-ben tartották először e napon a Menekültek Világnapját, amikor a menekültek helyzetére hívták fel a figyelmet világszerte. Az Afrikai Egységszervezet indítványára 1975. június 20. óta minden évben megtartották az afrikai menekültek napját, arra emlékezve, hogy 1974. június 20-án életbe lépett az egységszervezet vezetőinek megállapodása. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott az ENSZ közgyűlése, amikor elhatározta, hogy ezt a napot a Menekültek Világnapjává nyilvánítja. A római katolikus egyház minden év januárjában tartja az elvándorlók és menekültek világnapját, melyet X. Pius pápa vezetett be 1914-ben.

1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerület orvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és az által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. Május 10-ét, a szolgálat születésnapjává nyilvánították. Ezen a napon kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak.

Az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként 1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a Meteorológiai Világnap megünneplését, s azt azóta minden évben március 23-án tartják. Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi programot. A Nemzetközi Meteorológiai Szervezet társadalmi jellegű volt, az utódaként 1950-ben létrehozott WMO kormányközi testületnek tekinthető, az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. Tevékenységi körébe elsősorban a meteorológiai szolgálat világméretű kiépítése, a tagországok közötti gyors időjárási tájékoztatáscsere megszervezése tartozik. Globális észlelő hálózata, az Időjárási Világszolgálat (WWW). A megrendezett világnapok középpontjában mindig egy-egy időszerű témakör áll. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a világnapi ünnepségen adják át a Schenzl Guidó-díjakat és a Pro Meteorológia emlékplakettet.

Az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) 1992. november 12-re hirdette meg ezt az világnapot. A magyar kormány már az előző évben csatlakozott az EOQ felhívásához.

Misszionáriusok világnapja 1968 óta - Oscar Romero San Salvador-i érsek meggyilkolásának évfordulója, a vértanú misszionáriusok világnapja. A Katolikus Egyház 1926 óta minden év október harmadik vasárnapján megtartja a világmisszió napját. De újabban összekötötték a vegetáriánus életmód propagálásával is, ugyanis olyan híres misszionáriusok, mint Albert Schweizer, és kalkuttai Teréz anya maguk is egyszerű vegetáriánus életmódot folytattak.

1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe volt a II. Internacionálé párizsi döntése alapján annak emlékére, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 1886-ban május 1-jén sztrájkok és demonstrációk voltak a 8 órás munkaidőért.

Április 28-át a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a Munkahelyi Balesetek Nemzetközi Gyásznapjává nyilvánította. Világszerte évente több, mint 200 ezer munkavállaló hal meg munkahelyi balesetekben. E napon a földkerekség több mint 70 országában emlékeztek meg a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről. A gyásznapról a világban 1996-ban emlékeztek meg először, míg Magyarországon 1997-ben.

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el e nap ünneplését. 1978. május 18-án tartották meg először.