Nevezetes napok

Az 1994-ben alakult Civil Parlament Magyarországon 1997-ben február 1-jét jelölte meg a Civilek Napjának. 1998-ban tartották meg először, felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem működnek kellő számban civil szerveztek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul.

Romániában 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.

A Közép- és kelet-európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) 2005-ben kezdeményezte minden év februárjának első csütörtökén, mert a legtöbb választásokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményt ezen a napon írták alá. A világnappal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos a szabadválasztás joga, amit az emberek a világ minden részén szeretnének gyakorolni.

A katolikus egyház 1997 óta ünnepli ezen a napon II. János Pál kezdeményezésére azt a mintegy egymillió férfit és nőt, akik szerzetesként élik életüket. A Magyar Katolikus Egyház csaknem kilencven szerzetesrendet, 60 női és 28 férfi rendet tart nyilván.

1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölte a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára 116-ra emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer.

2007-ben az oktatási és kulturális miniszter járult hozzá, hogy minden év február 3-áta magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánítsák. A hagyományoknak megfelelően a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete nagyszabású retvényfejtőversenyt szervez ezen a napon.

2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét a Rák Világnapjává nyilvánította.

Magyarországon február 6-án ünneplik a Magyar Honvédség Rádiótechnikai Fegyvernemének Napját. Először 1994-ben megtartott napon arra a rádiótechnikai bravúrra emlékeznek, hogy Bay Zoltán és kutatócsoportja 1947. február 6-án saját fejlesztésű radarral, a világon akkor egyedülálló eljárással mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének.

1993-tól II. János Pál kezdeményezésére február 11. a Betegek Világnapja, annak emlékére hogy Lourdes-ban 1858. február 11-én jelent meg a Szűzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. A csoda helyén 1864-ben templomot építettek, amelynek IX. Pius pápa bazilika címet és előjogokat adományozott. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető. A világnap célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését."

A kezdeményezés 1981-ben indult útjára az Amerikai Egyesült Államokból, amikor Bálint (Valentin) napon Baron Rouge város polgármestere, Louisiana állam kormányzója és a katolikus egyház meghirdette a Hiszünk a házasságban elnevezésű akciót. A program 1983-ban nyerte el a házasság világnapja elnevezést és február második vasárnapját jelölték ki megünneplésére. E napon sokféle eszközt felhasználva próbálják felhívni a társadalom figyelmét arra a tényre, hogy léteznek jó, boldog és tartós házasságok. Amerikában a nap megünneplése kiegészül a Valentin-napig tartó házasság hetével, ilyenkor a családok egymás gyerekeire vigyáznak, hogy a házaspárok kettesben lehessenek, s közös programmal erősíthessék összetartozásukat. A házastárs megajándékozása, kedvenc ételének elkészítése, az esküvői fényképek, a kellemes emlékeket felidéző családi videók megtekintése is e nap hagyományává válhat.

A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997. február 14-re hirdette meg az epilepsziával élők első világnapját. Azért került e nap Szent Valentin napjára, mert ő nemcsak a szerelmesek mentora, de az epilepsziások védőszentje is. A világnap lehetőséget nyújt a betegséggel és gyógyítással kapcsolatos szélesebb körű tájékoztatásra és az epilepsziával élőkkel való kézfogására.

Szent Valentin emlékére nevenapján világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek a szerelmesek napján. Valentin kultusza a II. századra vezethető vissza, ekkor élt Valentin. A legelterjedtebb történet szerint Valentin keresztény hite miatt II. Claudius börtönében sínylődött, s a börtönőr leányának visszaadta a látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött: "A Te Valentinod." Így vált ez az üzenet világszerte is ismertté. A Valentin-napi szokások az ősi pogány templom áldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. A XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Magyarországon 1990-ben éledt fel e nap megünneplése.

Banglades javaslatára az ENSZ 1999-ben február 21-ét Nemzetközi Anyanyelvi Nappá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték először. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. Ekkor a rendőrség összetűzött a tüntetőkkel és öt diákot megöltek. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot.

1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, s ez a nap azóta a kontinens számos országában az áldozatok napja. A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület kezdeményezésére 1993-tól tartják Magyarországon.

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott (58/2000. (VI. 16.) határozata értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. Ezen a napon arra emlékeznek, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.

1985 óta számos országban megüneplik, oly módon, hogy február utolsó vasárnapján az idegenvezetők saját honfitársaiknak mutatják be városukat ellenszolgáltatás nélkül, hogy azok a városuk érdekességeit jobban megismerjék. Fontos az idegenvezetők eme megmozdulása, amely nagymértékben emeli Budapest jelentőségét. 2003-tól a BKIK Idegenvezető Továbbképző Központ szervezi a Világnapot. Gyalogos és autóbuszos túrákat szerveznek. Az akciónak az a célja, hogy a városlakók és a vendégek szakszerű idegenvezetéssel ismerjék meg a látnivalókat.

A finn nép ünnepe. Elias Lönrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát. Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. A Kalevala teljes magyar fordítását 1871-ben Barna Ferdinánd, majd 1909-ben Vikár Béla készítette el. Később Nagy Kálmán (1972), Rácz Kálmán (1976) és Szente Imre (1980-as évek) is átültette magyar nyelvre.

Az Európai Unió 2008-ban február utolsó napját a Ritka Betegségek Világnapjává nyilvánította. A ritka betegségek - elnevezésükkel ellentétben - nem csak néhány ember egészségügyi állapotát érintik, s ez a nap pont e tény tudatosítását helyezi fókuszba.