Nevezetes napok

1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól a magukat kiváltó jászkunokat. Ennek emlékére Jászjákóhalma önkormányzata 1991-ben határozta el, hogy az eseményről minden évben megemlékeznek.

Az ENSZ közgyűlésének 1987. évi határozata alapján 1988-tól minden év június 26-án tartják. Ezen a napon deklarálták, hogy a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében a nemzetek összefogására, a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára épülő beavatkozásra van szükség.

A finn nép ünnepe. Elias Lönrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát. Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. A Kalevala teljes magyar fordítását 1871-ben Barna Ferdinánd, majd 1909-ben Vikár Béla készítette el. Később Nagy Kálmán (1972), Rácz Kálmán (1976) és Szente Imre (1980-as évek) is átültette magyar nyelvre.

A katolikus egyház minden évben májusban tartja a tömegtájékoztatás világnapját.

E napon a kávézók és kereskedések világszerte akciókkal, különleges fajtakóstolókkal, és finomabbnál finomabb kávéitalokkal várják a vendégeket.

A világnap a Japán Apró kedvesség mozgalomból nőtte ki magát, melyet évente rendeztek meg 1963-tól, november 13-án. A világnap célja, hogy örömet okozzunk valakinek és közben mi is jól érezzük magunkat.

A Pékek Világszövetsége 2001. évi kongresszusa döntött arról, hogy minden év október 16-án megünneplik a Kenyér Világnapját, azzal a céllal, hogy bemutassa a világnak a világ legfontosabb élelmezési cikkének jelentőségét. Ennek a napnak karitatív jellege bontakozik. A Magyar Pékszövetség az ország minden régiójába és megyéjében kiválaszt intézményeket, akiket megajándékoznak termékeikkel és ezzel hozzájárulnak a napi gondok enyhítéséhez. Magyarországon 1994 óta ünnepeljük.

A Keresztény Egység Napját 1996 óta szeptember 14-én tartják az ezeréves fennállását ünneplő Pannonhalmi főapátságban. 1996-ban az első eseményen képviseltette magát a grúz, a román, a szerb, az orosz és a magyar ortodox egyház, továbbá jelen voltak a magyar katolikus, református és evangélikus egyház vezetői. Az esemény jelentőségét növelte, hogy azon részt vett III. Shenouda Kopt pápa, Alexandria pátriárkája is. A különböző országokból érkezett, különböző vallások híveiből álló zarándokok, hívők, papok és püspökök ökumenikus istentiszteleten vettek részt.

Róma vértanúi a város égését (64. július 17–23.) követően haltak meg azért, mert Krisztus hívei voltak. Nevüket nem ismerjük, valamennyien Szent Péter és Pál tanítványai voltak. Először azokat fogták el, akik kereszténynek vallották magukat, majd vallomásaik alapján nem is annyira a gyújtogatást, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá sokakra. Ők voltak az egyház első vértanúi. Rájuk és hitükért a későbbiekben vértanúságot szenvedőkre emlékezünk ezen a napon.

Az először 2008-ban több nemzetközi szervezet, köztük az UNICEF kezdeményezésére megrendezett világnap célja, hogy ösztönözze a higiéniai szabályok betartását, tudatosítsa a szappannal történő kézmosás kedvező hatásait a betegségek megelőzésében. A világnapot eredetileg a kisgyerekek és iskolások számára hozták létre, de bárki csatlakozhat. Az UNICEF Magyar Bizottsága 2009-ben szervezett először programot hazánkban.

2012-ben az Országgyűlés december 18-át - mint az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának a napját - a Nemzetiségek napjává nyilvánította. Ezt a napot 1995-től ünnepeljük, előző megnevezése: A Kisebbségek Napja volt, a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ nyilatkozata értelmében hívott életre.

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott (58/2000. (VI. 16.) határozata értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. Ezen a napon arra emlékeznek, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.

A december 9-i Korrupcióellenes Világnap megtartásáról az ENSZ-közgyűlés 2003. évi korrupcióellenes megállapodása rendelkezett. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a jelenség romboló hatására és még hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé visszaszorítása érdekében, amely nehéz és hosszú, de nem reménytelen folyamat. Az ENSZ-közgyűlés által 2003. október 31-én elfogadott korrupcióellenes konvenciót 2003. december 9-én a mexikói Méridában nyitották meg ünnepélyesen aláírásra, s három nap alatt 95 ország képviselői látták el kézjegyükkel. A világ egészére kiterjedő megállapodás értelmében a korrupció elleni harc már nem csak a nemzetek ügye, hanem a különböző államok átfogó, nemzetközi együttműködését igényli. A dokumentum egyebek között kötelezi az aláíró országokat, hogy határaikon belül és egymásnak is segítsenek a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásában, előírja, hogy a bűnös úton szerzett pénzt vissza kell juttatni rendeltetési helyére. Megköveteli a törvényi szabályozás szigorítását, a pártok és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételét, külön nemzeti felügyelőszervek létesítését, továbbá az ügyekben tanúskodók védelmét is. A megállapodás célja annak megakadályozása, hogy a nemzetgazdaságok jelentős forrásoktól essenek el a korrupció miatt. A magyar Országgyűlés 2005 októberében egyhangúan fogadta el az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unó tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló 1997. május 26-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Március 21-én ünneplik a Költészet Világnapját. Bevezetését a marokkói kormányzat kezdeményezte 1998-ban, amikor az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO) intézett levélben javasolta egy nemzetközi költészeti nap kijelölését. A végrehajtó tanács ajánlása alapján 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a Költészet Világnapjává, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg. A fő cél az, hogy a költői kifejezés módok révén támogassák a nyelvi különbségeket, esélyt adva a veszélyeztetett nyelveknek, hogy azok saját közösségükön belül hangjukat hallathassák.

Az ALA és az IFLA szervezetek kezdeményezésére a The Campaign for the World's Libraries keretében könyvtáros egyesületek világszerte programokat szerveznek, reklámkampányt folytatnak, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre.

1995-ben az UNESCO - katalán - javaslatra - a Könyv Napjává nyilvánította április 23-át azzal a kiegészítéssel, hogy az egyben a Szerzői Jogok napja is legyen - különös tekintettel az Internet és az online-adatbankok gyors elterjedésére. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cerventes is, de a katalánoknak ez a nap védőszentjük - Sárkányölő Szent György - napja. Így ott ezen napon emlékeznek meg a "rózsákról és a könyvekről", mert a legenda szerint Szent György a IV. században az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát a megmentett hercegnőnek ajándékozta. Ezért Barcelonában ez a nap a XIII. század óta a "szerelmesek ünnepe" is. (A spanyol kormány eredetileg Cervantes születésnapját készült a könyv napjává nyilvánítani, de október 7-e borongós őszt idézi, ezért a költő halálának napjára tették az ünnepet.

1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban "Ember és bioszféra" címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte,hogy a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbelépésének emlékére Magyarországon július 1-je legyen a Köztisztviselők Napja. 1997-ben tartották meg először.

A Magyar Országgyűlés 2012. március 26-án 23/2012. (III. 26.) OGY határozat alapján nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává. A határozatban a parlament elítélte a magyar középparasztságnak a kommunista diktatúra dején történt kegyetlen üldöztetését és megkülönböztetését.

Az Európai Tanács kezdeményezésére a tagországok részvételével 1991 óta minden év szeptemberében megrendezésre kerül az "Európai Örökség Napok- Nyitott Kapuk" című program, de Európa többi országa számára is nyitott ez a lehetőség. Ma már Európa szinte minden országa kitárja öröksége kapuit a nagyközönség számára. Ennek az akciónak a lényege az integrálódó Európa népei identitástudatának őrzése és a helybeli tevékenység serkentése, a kulturális örökség megismertetése. Általánosan : múzeumok, emlékhelyek és műemlékek megnyitása: ingyenes látogatás lehetővé tétele a cél, főként olyanoké, amelyekbe más alkalommal nemigen lehet bejutni. Magyarország 1992-ben csatlakozott e rendezvénysorozathoz.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával Európa-szerte megrendezett ismeretterjesztő fesztivál, amelyet 2005 óta minden év szeptemberének utolsó péntekén rendeznek meg.

Az Európai Bútorkerekedők Szövetsége (FENA) június elején tartja a Lakáskultúra Napját. Magyarország 1994-ben csatlakozott az akcióhoz.

Az ENSZ Emberi Települések Központja, azaz az ENSZ Habitat kezdeményezésére október első hétfőjét a lakhatási szegénység elleni küzdelem világnapjaként tartjuk számon.

A látás világnapját 2000 óta rendezik meg október második csütörtökjén. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a vakság 80%-a megelőzhető, illetve gyógyítható, és hogy a kormányokat és különböző szervezeteket bíztassák az egységes megelőzési beruházásokra. 2000-ben kezdeményezték a "Látás 2020” programot is, amelynek célja, hogy 2020-ra megszűnjék a megelőzhető vakság előfordulása.

Minden év augusztus 15-e Nagyboldogasszony ünnepe, a keresztény világ legnagyobb Mária-ünnepe. 1920. március 24-én XV. Benedek pápa a repülősök védőszentjévé nyilvánította Máriát. Ezért a XX. század elején a katonai (és egyéb) repülés térhódításakor a magyar katonai repülők is Szűz Máriát (Nagyboldogasszonyt) választották égi oltalmazójuknak. Ezért tartják ezen a napon a Légierő és repülő fegyvernem napját Magyarországon.

A Lelki Egészség Világszervezete október 10-ét a Lelki Egészség Világnapjává nyilvánította. Magyarországon 1994 óta ünneplik.

1997-ben május 16-át A Lelki Elsősegély Szolgálatok Világnapjává nyilvánította a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége. E napon szeretnék felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a hétköznapi emberi kommunikáció már önmagában is konfliktus-és krízisoldó hatású.

A betegséget korábban már legyőzöttnek hitték, világszerte azonban még ma is milliós nagyságrendben jelentkezik. A lepra kórokozóját 1873-ban Gerhard Hansen norvég orvos izolálta. A betegség 1982 óta gyógyszer-kombinációval gyógyítható, de a kezelés hosszadalmas és költséges.

Ezen a napon számos országban igyekezenek felhívni a figyelmet erre a betegségre. A kezdeményezés az Amerikai Egyesült Államokból ered. 2004-ben a színész, Rob Lowe hívta életre azzal a céllal, hogy orvosok, nővérek, betegszervezetek, betegek és családtagjaik összefogásával szervezzenek közös tájékoztató kampányt a limfómáról, tüneteiről, élettani hatásairól. 2006-ban már 20 ország csatlakozott a nemzetközi eseményhez. Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga karolta fel a kezdeményezést és az orvos szakma kiemelkedő szakértőit felkérve szervez immár második éve betegtájékoztató programot.