Muzeális gyűjtemény

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményében található kéziratok jelentős része helyi vonatkozással rendelkezik: vagy szerzőjük, vagy témájuk kapcsolódik Győrhöz, vagy az egykori Győr, Moson, Sopron vármegyékhez. Műfajukat tekintve egyaránt találunk köztük naplót, kéziratos könyvet, leveleket és levelezőlapokat, a jogi írásbeliség dokumentumait, sőt még nemesi oklevelet is.

A legizgalmasabb kéziratos dokumentumaink Ecker János győri polgár naplói. Egyrészt 1823-1852 között vezetett életéről és a győri eseményekről feljegyzéseket, ezekből azonban csak négy év, az 1847 és 1850 közötti időszak naplói maradtak fenn. Másrészt ún. színházi naplót is írt az 1841 és 1849 közötti időszakról.

Az intézmény tulajdonában lévő Dr. Kovács Pál-hagyaték nagyobb része szintén kéziratos dokumentumokból áll, amelyek között egyaránt megtaláljuk szépirodalmi alkotásainak autográf kéziratait, a művek vázlatait, színdarabjainak színházi súgópéldányait, pályázatra benyújtott tisztázatot, különböző jeles vagy szomorú alkalmakra hozzá írt leveleket stb.

Nem helyismereti vonatkozású érdekessége a kéziratos gyűjteményrésznek például Szigligeti Ede Fenn az ernyő nincsen kas című vígjátékának cenzúrapéldánya, amely a hatósági engedélyt is tartalmazza szigligeti, cenzúra, vagy épp ugyanennek a műnek a szereppéldányai. A kéziratos könyvek közül a korábbi győri polgármester, Mendelényi István Győr szabad királyi város’ monographiája című kötete szintén érdeklődésre tarthat számot.

 
A könyvtárunk jogelődjének számító Győri Városi Közkönyvtár vezetői a kezdetektől fogva kiemelt feladatuknak tekintették, hogy a könyvtár részére megszerezzék a Győrben 1727 és 1850 között a Streibig-család tagjai által működtetett nyomda kiadványait. A bibliotéka 1939-ben megjelentetett évkönyvében már az szerepel, hogy a könyvtár 178 kötet Streibig nyomtatvánnyal rendelkezik. Manapság – az elmúlt évtizedek és napjaink tudatos állománybővítő tevékenységének köszönhetően – ez a szám meghaladja a 800 darabot. Ez azonban kevesebb művet jelent, mivel egy-egy kötetből több példány is található a könyvtár állományában. Anyagi lehetőségeink függvényében továbbra is az a célunk, hogy a Streibig-nyomda kiadványait teljességre törekedve gyűjtsük.

A Streibig officina első győri terméke az 1728. évre szóló, német és latin nyelvű, nagy méretű kalendárium volt  A következő évszázadból számos győri kalendáriumot őrzünk, mindhárom, -latin, német, illetve magyar nyelven készült - itt megjelentetett típusból. A gyűjteményünkben szereplő aprónyomtatványok temetésre, esküvőre, névnapra és más jeles eseményekre kiadott néhány oldalas kiadványok. Ebből a dokumentumtípusból különösen fontosak a győri püspökök (pl. Schwarzenberg Ernő, Juranics Antal, Sztankovits János) és a pannonhalmi főapátok (Novák Krizosztom József, Rimely Mihály, Kováts Tamás) beiktatására írt alkalmi prózai írások és költemények.

A könyvek jelentős része vallásos mű, főként a katolikus egyház híveinek készült imádságos- és énekeskönyvek, teológiai szakkönyvek, egyházi névtárak stb., de a protestáns felekezetek számára nyomtatott művek ugyanúgy megtalálhatók a kiadványok között.  Érdekesség, hogy a nyomda alapítóját, Streibig József Antalt az akkori győri püspök, Sinzendorf Lajos Fülöp hívta Győrbe, azonban, mivel a 18. század első felében egyre kevesebb protestáns nyomda működött Magyarországon, az evangélikusok és a reformátusok számára Streibigék is jelentettek meg a vallásgyakorláshoz szükséges könyveket. A legnagyobb számban evangélikus énekes- és imádságoskönyvekre, zsoltároskönyvekre és katekizmusra volt szükség, ennek megfelelően például a győri nyomda is ezeket a kiadványokat nyomtatta a leggyakrabban titkos nyomdahellyel. Például Keresztyén catechismus, az-az: A' keresztyéni hitnek ágazatira kérdések és feleletek által való rövid tanitás… című, hamis nyomdahelyet, kiadót és megjelenési évet feltüntető református katekizmus Bázel helyett valójában, a nyomdai jellegzetességei alapján, Győrben jelent a Streibig-nyomda kiadásában, és a címoldallal ellentétben nem 1760-ban, hanem 1780-ban.

Vizsgatézisek, tankönyvek, jogi és történeti szakkönyvek, valamint kisebb számban természettudományos szakmunkák is színesítik az állományt. Például az egyik legjelentősebb Győrben kinyomtatott természettudományos munka az 1742-ben Manuale chirurgicum avagy chirurgiai úti-társ címmel megjelent első magyar sebészeti tankönyv, amely Miskoltzi Ferenc munkája.  Természetesen a Streibig-nyomda szépirodalmi műveket is kiadott, többek közt itt jelentek meg Péczeli József és Révai Miklós munkái is

Muzeális gyűjteményünk – szintén az elődök állománybővítő tevékenységének köszönhetően – két ősnyomtatvánnyal büszkélkedhet. A legrégebbi kötet 1481-ben Nürnbergben jelent meg és Aeneas Silvius Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa leveleit tartalmazza. A híres augsburgi Ratdolt műhely kiadásában 1488-ban jelent meg a Thuróczy-krónika, amelyből könyvtárunk is őriz egy példányt.

Gyűjteményünk kisebb része származik a 16-17. századi könyvtermésből. Az állomány legnagyobb részét a 18. században, valamint a 19. század első felében megjelent kötetek jelentik. Ezek között egyaránt megtalálhatók:

• a történelmi Győr, Moson, Sopron vármegyékben működő soproni, magyaróvári és kismartoni nyomdák termékei.
• olyan helyi szerzők munkái, mint Kovács Pál, Kisfaludy Károly, Széchenyi István stb.
• a témájukban helyi vonatkozású könyvek, pl. az 1598-ban Nürnbergben megjelent német nyelvű kiadvány Győr 1598-as törököktől való visszafoglalásáról.
• Olyan jelentős magyar költők első kiadásai, mint Petőfi Sándor, Berzsenyi Dániel vagy Fazekas Mihály.

Néhány különleges 1850 után kiadott könyv szintén bekerült muzeális gyűjteményünkbe.

A Milkovics-Zámory Könyvtár anyagát a Győr melletti Koroncó községben élő özv. Méhkerti Milkovics Zsigmondné szül. Patkóstheszéri Zámory Mária 1904-ben ajánlotta fel Győr város közönségének. A család több generáción keresztül összegyűjtött könyvtárát bizonyos általa meghatározott feltételek mellett adományozta Győrnek. A városi közgyűlés 1904. szeptember 1-jén határozatban fogadta el a nagylelkű felajánlást. 1905. január 27-én kelt a gyűjtemény alapítólevele, amelybe belefoglalták az örökhagyó feltételeit: a hagyatéknak önálló, a Milkovics-Zámory Könyvtár nevet viselő gyűjteményi egységet kell képeznie, közcélt kell szolgálnia, a gyűjtemény köteteit az olvasók rendelkezésére kell bocsátani, de az érdeklődők csak helyben használhatják ezeket.

A hagyatékkal 7562 db dokumentum került a könyvtár állományába. A 18. század első felétől a 19-20. század fordulójáig az egymást követő generációk tagjai saját, eltérő érdeklődésüknek megfelelően gyarapították a családi bibliotékát. Ennek megfelelően a Milkovics-Zámory Könyvtár változatos témák szakirodalmát tartalmazza. A jogi, történelmi, vallási tárgyú kötetek mellett a gazdálkodással, a kereskedelemmel, az iparral, a numizmatikával és a botanikával foglalkozó munkák is szerepelnek a gyűjteményben. A család tagjai nyitottak voltak saját koruk irodalmára, ill. történéseire is; ezt egyrészt a kortárs szerzők első kiadású műveinek nagy száma, másrészt a komoly periodika-gyűjtemény bizonyítja.

A gyűjtemény – a mennyiségi arányokat tekintve – nagy részben 19. századi kiadványokból áll; de jelentős értéket képvisel az 1800 előtt megjelent könyvek csoportja is. 28 db 1711 előtt jelent meg; míg az 1712-1800 közötti időszakból 239 darab magyar vonatkozású kiadvány található a gyűjteményben.

A Muzeális gyűjtemény dokumentumainak nyelvi összetételét tekintve a legtöbb a magyar nyelvű kiadvány, jelentős a latin és a német nyelvű dokumentumok száma is. Kevésbé számottevő a francia és az olasz nyelvű könyvek, valamint a többnyelvű kiadványok mennyisége. Egy-két darab angol, horvát vagy épp cseh nyelven kiadott régi könyv is színesíti az állományt.

A muzeális gyűjtemény már feltárt állománya elérhető az online katalógusunkban. A muzeális kötetek egy része digitalizált formában is hozzáférhető a muzeális dokumentumokkal is folyamatosan bővülő digitális könyvtárában. Érdekesebb muzeális könyveinkről online kulturális magazinunk, a Győri Szalon (lásd alább, a kapcsolódó tartalmaknál) csakMI rovatában olvashatnak írásokat az Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből sorozatban.