Digitális Újváros
A Digitális Újváros egy adatbázis kimondottan újvárosiaknak, mely a helytörténeti kutatások támogatására, helytörténeti ismeretek közvetítésére, valamint a lokálpatriotizmus erősítésére jött létre Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr-Újváros szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó társadalmi együttműködést erősítő komplex program című TOP-6.9.1-15-GY1-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében. Nyomtatott dokumentumokat tartalmaz elektronikus formában: fotókat, képeslapokat, valamint írott anyagokat, melyek letölthetők, nyomtathatók saját célokra, a szerzői jogra vonatkozó szabályok betartásával. Az adatbázis – a rendszeresen folyó digitalizálási munka következtében – folyamatosan bővül, és egy helyen teszi elérhetővé Győr Újváros városrészével kapcsolatos információkat.
Online írások, fotók és digitalizált dokumentumok Újvárosról
Pálmai (Pfeiffer) Lajos győri evangélikus lelkész, a győri Evangélikus Szeretetház hajdani igazgatója nyugdíjazása utána írta meg A győri Evangélikus Szeretetház története 1883-1933 című művét, mely 1933-ban meg is jelent.
A régi időkben sok szép képeslap készült Újvárosról, legszebb, legismertebb épületeiről, tereiről, utcáiról, valamint szemet gyönyörködtető látképek. Az itt látható válogatás legrégebbi darabja az 1890-es években, a "legfrissebb" pedig az 1940-es években készült.
Glück József fotográfus neve sokat jelent a győriek számára, az ún. „Glück fotók” mára már fogalommá váltak. Okleveles fényképész volt, Magyarországon az elsők egyike, aki a fényképész műteremből fotóapparátusával kilépett a szabad ég alá. Ő volt a „száguldó riporterek” elődje.Fényképezőgépével folyamatosan járta a várost, megörökítette az utcák, terek életét.
A várostörténet jeles összefoglalójaként ismert dr. Valló István, Győr díszpolgára öt városismertető művet írt. Ez a 15 oldalas kis szösszenet, Az újvárosi ostrom azonban - mint az alcíme is sejteti - csak egyetlen epizódot villant fel városunk történetéből, mely történetesen Újvárossal kapcsolatos.
Zsebedics József címzetes kanonok, aki 2003 és 2017 között volt Újváros lelkipásztora, és közismert volt helytörténeti érdeklődéséről, 2006-ban publikálta A Szent Erzsébet lelkészség kialakulása című munkáját, melyben az újvárosi plébánia történetét dolgozta fel hat fejezetben, fényképes illusztrációkkal.
Újváros történetéből pillanatképeket villantanak fel a korabeli sajtóban megjelent írások, melyekből megismerhetjük elődeink életét, gondolkodásmódját, szokásait, a politikai és gazdasági viszonyokat. E válogatás segítségével képet alkothatunk a városrész múltjából.
A 21. században Újváros újra fejlődésnek indult: egyre többen költöznek ide, sorra épülnek az új házak, megújult az evangélikus konvent, és sor került városrehabilitációra is. A modernizáció azonban éppúgy, mint egész Győrben, nem csupán a fejlődést, az innovációt jelenti, hanem az értékek és a hagyományok megőrzését is. Ezért újulnak meg a régi korokat őrző épületek, sőt egész városrészek is.
Újváros történetének megismeréséhez rengeteg információval járulnak hozzá a Győrről megjelent könyvek azon részei, melyek kimondottan a városrészről szólnak. Ezeket az eldugott írások mozaikszerűen járulnak hozzá a teljes kép kialakításához, és betekintést engednek a múlt titkaiba.
Dr. Boros Bálint pedagógus, Apáczai- és Péterfy-díjas iskolaigazgató Rába-parti igazmesék című kötete 2001-ben jelent meg. A szerző saját élményeit írta meg bennük, melyeket a Bercsényi, a Kossuth és a Móra iskolákban töltött. Mesés hangulatot idéző elbeszélések örökítik meg tanítványainak és tanár társainak emlékét a három oktatási intézményből.