Olimpiatörténeti Kiállítás

Állandó kiállításunk tartalmát és koncepcióját egy 2009 tavaszán rendezett győri olimpiatörténeti tárlat (Borsos Miklós Múzeum) tárgyanyaga és szakmai tanulságai, valamint hosszabb gyűjtő- és kutatómunka alapozta meg. Eredményeként olimpiai idővonalunkat az eddig ismertnél korábbról, 1912-től indíthatjuk, és a győri születésű, illetve győri színekben versenyzőkön kívül mindazokat az olimpikonokat is bemutathatjuk, akiknek Győrből indult a sportpályafutásuk, de elkerültek városunkból, s akik olimpikonként vagy edzőként Győrben telepedtek le és itt folytatták magas szintű sporttevékenységüket. A kiállítás húsz nyári olimpia mellett egy téli és két ifjúsági olimpia győri vonatkozásainak a bemutatására terjed ki.

A tárlókban és a kiállítótérben látható olimpiai relikviákat eredeti filmfelvételek és digitális adattár egészíti ki.

A győri sportolók olimpiai részvételének jelentőségét maguk a tények igazolják. 1912-től 2014-ig 79 Győrben született, illetve nevelkedett, a városban sportolni kezdő vagy Győrbe igazolt sportoló, 7 olimpiai válogatott, szövetségi vagy csapatedző, 1 nemzetközi játékvezető és 1 cselgáncsbíró, 8 sportvezető, 2 orvos és 3 sportújságíró vett részt hivatalosan valamely vagy több olimpián. A 22 sportszakemberből öt maga is olimpikon volt, s közülük ketten - Palotai Károly és Borkai Zsolt - olimpiai bajnokok.

A kiállításon látható tárgyak és dokumentumok 23 olimpiára kalauzolnak el bennünket, átfogó képet adva Győr város 103 éves olimpiai kapcsolatairól, sportéletének gazdag múltjáról, jelenéről és impozáns eredményeiről.

Olimpiai versenyzőink tizenöt olimpiai sportágban és az amszterdami művészeti olimpia festészet kategóriájában, 41 különböző versenyszámban mérték össze tudásukat és tehetségüket. Ragyogó összteljesítményük 41 dobogós helyezés - 16 arany-, 15 ezüst- és 10 bronzérem -, valamint 39 további, az országok olimpiai teljesítményének összehasonlításában pontot érő helyezés: 19 negyedik, 12 ötödik és 8 hatodik hely. Sportcsillagaink a kezdetektől máig 80-szor kerültek a legjobb hat versenyző közé, és az 1896–2004 között elnyert összes magyar olimpiai arany- és ezüstérem 10%-át érdemelték ki. Kivételes teljesítményüket tovább növeli, hogy 23-an kétszeres, 10-en háromszoros, 1 kajakozónk pedig - Kammerer Zoltán - ötszörös olimpikon, és az edzők, bírók, sportvezetők között is van két-, három-, négy- és ötszörös olimpiai résztvevő.

A győri sportágak olimpiai sikereit értékelve a helyi olimpiai éremtáblázat első helyén hosszú ideje a kajak-kenu sport áll 15 olimpiai versenyen szerzett 9 arany-, 8 ezüst- és 1 bronzéremmel. Ezt a helyet 1976-ig a labdarúgás foglalta el 3 olimpián elért 4 arany- és 1 ezüstéremmel, és a tornasport követi hat olimpián szerzett 2 első, 1 második és 4 hatodik helyezéssel. Ma a győri kézilabda dinamikus fejlődése a világ minden táján elismerést vált ki: női kézilabdázóink négy olimpián 5 ezüst- és 6 bronzérmet, 8 negyedik és 7 ötödik helyet, férfi kézilabdázóink 6 negyedik olimpiai helyezést szereztek. Bár az olimpiákon nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, sportolóink legfontosabb célja a legmagasabb szintű megmérettetés, az olimpiai versenyzés, amelyért hosszú éveken, gyakran több évtizeden át céltudatosan dolgoznak, és ez idő alatt az olimpiai eszme hatja át életük minden fontos döntését.

Az olimpiai eszme gyorsan meggyökerezett Győrben. 1896-ban – noha nem volt még olimpiai válogatott sportolónk –, az első újkori olimpiai játékok tiszteletére egyszerre három iskolában is olimpiai napot szerveztek. Ez az olimpiát népszerűsítő programsorozat 1924-ben a MOB égisze alatt vált sporttömegrendezvénnyé, s máig városunk egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért sporteseménye. 1924-et a helyi sportújságírás mérföldkövének is tekinthetjük, hiszen ettől az évtől kezdve foglalkoznak a helyi napilapok rendszeresen az olimpiai hírek, versenyeredmények közzétételével. 1936 és 1972 újabb két nevezetes évszám városunk sporttörténetében: ebben a két évben fogadtuk az olimpiai lángot, melynek fáklya-stafétáját az egész megyében kitüntetett figyelem övezte.