A város adottságai, a közlekedés szempontjából kedvező földrajzi elhelyezkedés, a hajózásra alkalmas folyók, a rátermett kereskedő és vállalkozó réteg megléte lehetőséget teremtett egy kereskedelmi központ kialakulásához a 19. századra. A piacok, városok nagyszámú látogatót vonzottak, számukra étkezési és szállási lehetőséget biztosítottak a fő közlekedési utak mentén nyíló beszálló vendégházak Újvárosban és Nádorvárosban, illetve a belváros néhány szállója. A 19. század utolsó felében kezdődött meg Győr modellváltása, kereskedő városból ipari központtá vált, ezzel párhuzamosan a vásári turizmus veszített jelentőségéből, és fokozatosan a tömeges és szervezett idegenforgalom formái jelentek meg. A polgári értékek térhódítása a vendéglátóhelyek átalakulását eredményezte, sorra nyíltak a társas élet színterei, a kávéházak, cukrászdák, valamint a bor- és pálinkamérésekből alakult kocsmák. A két világháború közötti időszakban állami és önkormányzati támogatással, a turisztikai látványosságok tudatos propagálásával, sport, kulturális és egyházi nagyrendezvények szervezésével próbálták még vonzóbbá tenni a várost.

A szerző a történeti összefoglaló mellett az egyes szálláshelyeket, vendéglátóipari egységeket (kávéházak, mulatókertek, szórakozóhelyek, éttermek, vendéglők, sörözők, fürdőházak és cukrászdák) veszi számba kerületenkénti bontásban, kronologikus rendben, korabeli források alapján részletes leírásokkal.

Bőséges jegyzetapparátus tanúskodik a helytörténész könyvtári, levéltári és múzeumi kutatásairól. A Függelékben korabeli statisztikákat tanulmányozhatunk a városunkat érintő vendégek számáról az adott időszakban. Névmutató és a nevesített vendéglátóipari egységek mutatója segíti a tájékozódást a kiadványban. A széles érdeklődésre számot tartó helytörténeti könyv végén értékes képeslap- és fotóválogatás található.