Saját korának már élő, mai korunknak pedig már örök klasszikusa. Írói munkássága olyan kiemelkedő szellemi örökség, mely nemzeti kultúránk és identitástudatunk máig szerves és megkerülhetetlen része. 

Hatalmas életművével tetőzött be és lett teljessé a magyar romantika, mely számos megoldásban, mozzanatban és motívumban egyben a realizmus termékenyítő hatásának tanúságtétele is. De művei sokféle szállal kapcsolódnak az impresszionizmus, a naturalizmus, a szecesszió, a folklorizmus és a biológiai-pszichológiai determinizmus megérintő élményéhez is. Az irodalomtörténet-írás számon tartja még mint az erotikus, a tudományos-fantasztikus és a bűnügyi irodalom jelentős képviselőjét is. Több mint száz kötetre rúgó irodalmi hagyatéka kivételes átéltető erővel idézi meg nemzeti múltunk egészének szembesítő erejű látomását.

Írásművészetével a magyar nyelv egyik legnagyobb mesterét is tiszteljük benne. Sajátosan sokszínű, erős vizualitású és egyéni hangú stílusa sokféle stílusformából, stílusrétegből, közlésmódból, beszédhagyományból és szókincsrétegből merít. A mérvadó szakirodalom elemző vizsgálata szerint valószínűleg ő az első magyar író, aki a stílusok és stílushatások vegyítését jellemzésre, hangulatábrázolásra és leírásra egyaránt használta. Máig maradandó és azóta is nem szűnő érdeklődéssel olvasott élet- és pályaképét a szintén klasszikus íróvá érett kortárs-utód, Mikszáth Kálmán írta meg Jókai Mór élete és kora címmel 1907-ben. 

És nem véletlenül e jeles bicentenáriumi születésnapon ünnepeljük 2018 óta Jókai emlékezetének ihletésében a magyar széppróza napját is. Jelen figyelemfelhívó és olvasásra buzdító gondolatainkkal egyszerre köszöntjük mindkét nevezetes napot. A honlap fejlécén megjelenő idézetek Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényéből származnak.

Jókai Mórról készült írásainkat a Győri Szalon oldalán olvashatják:

• Közelítés Jókaihoz - A tanórákon túl >>
• Jókai-mozaikok - A regényeken túl >>