42
Nemes Gábor (szerk.): A győri székesegyház
Bartha Annamária ajánlata
A felújított Nagyboldogasszony-székesegyház történetét és művészeti értékeit tudományos ismeretterjesztő írásokkal és több száz művészi igényű fotóval bemutató kiadvány a legfrissebb kutatási eredményeket az épületről és a műalkotásokról készült, szinte észrevehetetlen részleteket is bemutató képekkel tárja az Olvasó elé. A tanulmányokat László Csaba régész, Haris Andrea művészettörténész, Gyarmati András, a székesegyház főrestaurátora, Jernyei Kiss János, az ELTE Savaria Egyetemi Központ adjunktusa és Székely Zoltán művészettörténész, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója jegyzi. A fényképeket Szabó Béla fotográfus készítette. A szövegben nem találhatók lábjegyzetek, viszont a szakkifejezéseket magyarázó jegyzetek segítik az Olvasót ezek megértésében, illetve a kötet végén megtaláljuk az épületről szóló korábbi szakirodalmat is. A kiadvány a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ gondozásában jelent meg, szerkesztője dr. Nemes Gábor, az intézmény vezetője.
Az első fejezetben a székesegyház történetéről olvashatunk, Haris Andrea és László Csaba tollából, akik a felújítás előtt elkészítették az ilyenkor szokásos értékleltárat, dokumentálták és feltárták az épületet. A székesegyház első 500 évére vonatkozóan kevés adattal rendelkezünk, a 17. századtól dokumentálható jobban az épület története. A jelenlegi arculata jelentős mértékben Zichy Ferenc püspöknek köszönhető, akinek az idejében nagyszabású munkálatok zajlottak, amelyek szinte teljesen eltüntették az előző korok építészeti elemeit, illetve belső berendezését. A tanulmányt archív fotók is színesítik, illetve láthatunk olyan részleteket, amelyek a feltárások során készültek.
A második fejezetben Jernyei Kiss János sorra veszi és elemzi az egész Habsburg Birodalomban alkotó és elismert Franz Anton Maulbertsch és műhelye által készített freskókat és oltárképeket. Azonosítja a rajtuk szereplő figurákat, akiket az átlag szemlélő nem tudna az ikonográfiája alapján, illetve a latin feliratokat is lefordítja. Szabó Béla fotóinak köszönhetően pedig olyan közelről szemlélhetjük a festményeket, ahogyan normál esetben nem láthatnánk. A festmények restaurálása közben kiderült, hogy a korábbi javítások nem voltak túl szerencsések, sok olyan károsodást okoztak, amit ma már nem is lehet helyreállítani. Az 1957-es felújításnál Borsa Antal egy kevésbé jól látható helyen szemüveget festett az egyik puttónak tréfa gyanánt.
A harmadik fejezetben Székely Zoltán kalauzolja végig az Olvasót a székesegyház belső berendezésein. A tanulmány egy képzeletbeli sétára invitál, melynek során bemutatja a templom különböző részeit; részletes leírást olvashatunk a mellékoltárok, a gyertyatartók és a szószék apró részleteiről. Érdemes lehet egyszer a kötettel a kezünkben végigjárni a székesegyházat a szerző irányításával. A szerzőnek és a fotóknak köszönhetően megcsodálhatunk olyan részleteket, amelyek egyébként biztosan elkerülnék a figyelmünket.
Az utolsó fejezetben Gyarmati András, a székesegyház főrestaurátora foglalta össze vázlatosan a restaurálási munkát. A szerző igyekezett közérthetően megírni az eredményeket és az elvégzett természettudományos vizsgálatokat, amelyek pontosították ismereteinket a műtárgyakról. Kiderült például, hogy a kegyoltár szobrait nem ugyanaz a szobrász készítette, mint a többi oltárét. Ez azért is hasznos, mert Zichy Ferenc püspök levéltára nem maradt fenn teljes egészében, vagyis nincs meg minden szerződés a templom felújításával kapcsolatban. Ráadásul egyes alkotásokon mesterek és műhelyek dolgoztak. Nehéz elkülöníteni, hogy a mester vagy a tanítvány dolgozott-e a művön, hiszen az előbbiek rányomták a bélyegüket a tanítványok munkájára is, „egyenstílust” hozva létre.
A hiánypótló kiadványt mindenkinek érdemes kézbe vennie, aki többet szeretne tudni városunk ikonikus épületéről, mert tartogat újdonságokat. A kanapé kényelméből ismerhetünk meg olyan részleteket, amelyeket az épületben szemlélődve nem is láthatnánk.
2025.02.11
