16
Fűre lépni szabad
Szilvási-Szabó Éva ajánlata
Kellemes vígjáték igazán emberi érzelmekkel, igazán tipikus helyzetekkel, olyan bájjal megáldva, amin nem fog az idő, a kor és a múlandóság pora. Nagyon röviden így lehetne jellemezni a Makk Károly által 1960-ban készített, 98 perc hosszúságú magyar vígjátékot, amely pontos forgatókönyvvel és parádés szereposztással teszi nehezen múlandóvá az alkotást. Még rövidebben annyi lenne elmondható, hogy: jó nézni. Nemcsak a már film elején felvonuló szép autókat, nemcsak azt, milyen volt Tordy Géza fiatalon, nemcsak Tolnay Klári bájos, Páger Antal megrázóan emberi és Sinkovits Imre igazán vagány alakítását, hanem azt is, mennyire más és mégis mennyire aktuálisan mai ebben a filmben minden. Igen, az örök érvényű szerelem, magány, szeretet-önzés, fiatalság-bolondság, öregedés-feledés, híres szülők árnyékában élés, társadalmi különbségek problémája tárul elénk korabeli csomagolásban, a kényszer szülte társbérleti körülmények között.
A történet szerint Kárász Lali (Tordy Géza) egy furcsa véletlen folytán ismerkedik meg Kéri Julikával (Polonyi Gyöngyi), a bájos érettségiző lánnyal, és néhány hét múlva népes családjával együtt már be is költözik Juliék tágas Pasaréti úti villájába. Ugyanis apja, az élmunkás Kárász művezető (Makláry Zoltán) a televízióban elpanaszolja, hogy a családja nem jut lakáshoz. Kéri Antal (Páger Antal), a hivatal elnöke megígéri, hogy intézkedik, és – nem számolva a következményekkel – könnyelműen felajánlja pasaréti villáját. Kárászék, kihasználva a meggondolatlan felajánlást, beköltöznek a Kéri villába, ahol ettől kezdve mindennapi dologgá válik a két család közötti veszekedés, és a kéretlen társbérlők sok borsot törnek Kériék orra alá. Kiváltképpen Kériné, Tatay Anna (Tolnay Klári), a neves színésznő bosszankodik sokat, és egy lakók közti „nagyjelenet” során a fiatalok szerelme is lelepleződik. Ez sem szül békét, mire a két fiatal Terénybe utazik, hogy ott kezdjék meg zavartalan közös életüket. A szülők a nyomukba erednek, és a kisvárosban valahogy mindenki megtalálja a maga boldogságát.
Nem tűnik túl bonyolult történetnek, de részleteinek gazdag kidolgozása miatt igazi remekmű vált a Fűre lépni szabadból, és az sem mellékes, hogy a zenéjét Fényes Szabolcs szerezte, a forgatókönyvet pedig Bacsó Péter írta Szász Péterel közösen.
2025.01.31
