A Kettészakadt Magyarország minden bizonnyal vitákat kavaró kötete nem történelmi tanulmány, hanem esszé, tényeken alapuló véleményfüzér. A szerző az államalapítástól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig elemzi a magyar történelem meghatározó személyiségeinek tetteit, egészen más szemszögből, mint ahogyan azt a történelemkönyvekből eddig megismerhettük. Az olvasó elé tárja, milyen hiányos és téves jellemrajzok alapján istenítünk vagy ítélünk el olyan személyiségeket, akiknek tetteit mindenkor csak a történelem tudja igazolni.

A szerző így ajánlja művét: „Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb ’aranykort’ csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem azzal, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak ’tiszták, hősök, szentek’, akikről a legkevésbé tudjuk elképzelni.”

Börcsök Mária író, költő, publicista. Az ELTE magyar szakán diplomázott. Évtizedeken át tanított az óvónőképzőben, majd a Belvárosi Esti Gimnáziumban, amelynek igazgatója lett egészen annak megszüntetéséig. A Kettészakadt Magyarország célja, hogy gondolkozzunk el. Ne hagyjuk magunkat sztereotípiák mellett vezetni. A régi kor eseményeit ne csak az utókor szemével lássuk, hanem próbáljuk magunkat a kor emberének helyébe képzelni, az akkori ember szemével látni. Ugyanakkor ne felejtkezzünk el arról sem, hogy a kor emberét is meg lehetett téveszteni. Így ha az olvasó felülemelkedik a fentebb vázolt problémákon, sőt utánanéz a történelmi tényanyagnak (nem kell tudományos monográfiákat olvasni), akkor élvezheti és megértheti a műnek az írónő által elképzelt mondanivalóját.

Megtekintés az Online Katalógusban