A regény első részében a macskák összetartó közösségben élnek a faluban. Vezérük Kaff, aki fiaként szereti Bársonyt, mióta annak apja egy nyest áldozata lett. Miután főhőseink több társukat is elveszítik a nyesttámadásokban, el kell dönteniük, hogy feladják-e addigi vadászterületüket, a mezőt, vagy harcolnak érte. Bársony – személyes bosszúvágyától is vezérelve – a városi macskákkal szövetkezve tervet sző a háborúra, ám kudarcot vall, és igen nagy árat fizet érte. Úgy tűnik, hogy szerelme, Jázmin is elpusztult a harcban. A nagy csatát követően a nyestek elfoglalják a macskák otthonait, a bűntudattól szenvedő Bársony pedig elbujdokol az erdőbe.

A regény második része itt folytatódik, ahol számára nemcsak azért idegen minden, mert nincs ehhez hozzászokva, hanem azért is, mert nem érti a természet nyelvét. A kövek, a fák, az erdei állatok folyamatosan beszélnek hozzá, ő mégsem érti, amit mondanak neki. Bársony gyakran úgy nyilatkozik a körülötte lévő állatok beszédéről, mintha az számára értelmetlen, idegen lenne. Megismeri halottnak hitt nagyapját, a híres Pánt, aki felébreszti benne azt a belső, régen elfeledett tudást, amit a falusi-városi életmód elnyomott benne. Sokat tanul tőle az Erdő és a vadon élő állatok titkairól, miközben rendre szembe kerül Úzzal, a macskák királyával, aki mérhetetlen haragot táplál irántuk, mert egykor az embert választották az erdő és a szabadság helyett. Igazából a  mitikus kerek tisztás köré szerveződik az egész történet. A tisztást keresik, ahol nem lehet meghalni... Vajon sikerül Bársonynak helyrehozni a hibáját?

Aki kedves, édes cicákra számít, nagyot téved. Ezek a macskák, valódi macskák, vadásznak, ölnek és meghalnak. Az érzékletes tájleírásokkal tarkított, igényes nyelvezetű, lebilincselő ifjúsági regényt érdemes a kiskamaszok figyelmébe ajánlani.

Megtekintés az Online Katalógusban