11
Orosz László (szerk.): ''Haza – szeretet – hűség'' ‒ A soproni népszavazás elő- és utóélete
Légrádi Szilvia ajánlata
A trianoni békeszerződés után másfél évvel, 1921. december 14-én vette kezdetét a háromnapos soproni népszavazás, mely során Sopron és a környező nyolc falu: Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva lakossága elsőként dönthetett arról, hogy mely országhoz szeretnének tartozni. A szavazás végeredménye szerint a települések lakossága kétharmad arányban Magyarország mellett döntött Ausztriával szemben. A népszavazás eredményét kitörő lelkesedéssel ünnepelte az egész ország közvéleménye, Sopron a környező községekkel együtt pedig ma is a hűség jelképe.
A népszavazás 100. évfordulóját, a 2021-es esztendőt a soproni önkormányzat közgyűlése emlékévvé nyilvánította. A megemlékezést szolgálta továbbá a 2021. november 24-25-én, a soproni Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban megrendezett nagyszabású kongresszus is, melyet Sopron városa és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár közösen szerveztek. A tudományos konferencia szerkesztett anyagát tárja az olvasók elé ez a könyv.
A kötetben történetkutatók, történészek, helytörténeti kutatók tanulmányait olvashatjuk a száz évvel ezelőtti eseményekről. Tóth Imre írása a nyugat-magyarországi problémákról szól, a nemzetiségi kérdésről, a területi vitákról, továbbá Burgenland helyzetéről az osztrák béketárgyalások után. Ligeti Dávid tanulmánya a Saint-Germaini békeszerződést, az osztrák békediktátum történetét mutatja be magyar szemszögből. Ujváry Gábor szintén a nyugat-magyarországi kérdéssel foglalkozik, a békekonferenciával és a területek felosztásával. Orosz László arról ír, hogy Magyarország feldarabolása a hazai német közösségek számára is komoly bizonytalansági tényezőt jelentett. Sági Éva tanulmánya sajtóhírek által bemutatja, hogy hogyan látták a soproni népszavazás eseményeit a trianoni döntéssel közvetlenül nem érintett országokban.
Nagy Roland a soproni főiskolások szerepéről ír a nyugat-magyarországi felkelésben. Umur Çullu története anyai nagyapjáról, Hüsszein Ibrahim Hilmiről szól, egy oszmán-török diákról, aki részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben. A tanulmány megírásában Fodor Gábor és Nagy Roland segédkezett. Seres István értekezése muszlim önkéntesekről szól a nyugat-magyarországi felkelésekben. Ifj. Sarkady Sándor írása Mende Gusztáv soproni festőművészről, tanárról szól, akinek naplófeljegyzésein keresztül láthatjuk Sopron és környéke történelmének viharos hónapjait, sorsdöntő napjait 1921-1922-ben. Fiziker Róbert a soproni népszavazást a Miniszterelnökségi és Külügyminisztériumi Levéltár fennmaradt iratai alapján mutatja be.
Suslik Ádám a soproni népszavazásról szóló belügyminisztériumi iratanyagokról, jelentésekről ír. Krisch András az evangélikus gyülekezetek viselkedését mutatja be a népszavazás során, továbbá a német nemzetiségi kérdéssel, kitelepítéssel foglalkozik. Fábián Roland a Soproni Levéltár fő- és alispáni iratait vizsgálta, és ez által mutatja be az Ausztria által indított propaganda hadjáratot Magyarország ellen, a két ország közötti területi vitát. Dominkovits Péter esszéje a soproni tudósról, Thirring Gusztávról szól, aki sokat dolgozott Magyarország szétdarabolásának megakadályozása, továbbá Sopron és környékének megmentése ügyében. Joó András a soproni népszavazás két kulcsfigurája, Bánffy Miklós és Ullein-Reviczky Antal pályáját mutatja be.
A konferencia-kiadvány 2024-ben jelent meg a Veritas könyvek sorozatának 35. részeként, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár és a Magyar Napló Kiadó gondozásában. A kötetet Orosz László szerkesztette és lektorálta, a mutatókat Kocsis Annamária állította össze.
2024.10.29
