Az egész film dramaturgiája engem nagyban emlékeztet A szív hídjai című Clint Eastwood mozira. Ott is egy visszaemlékezésből (bár nem személyesen, hanem napló által) bontakozik ki a történet fő szála; ott is magánéleti problémái vannak a hozzátartozóknak; és ott is helyrezökken ez az élet a szülő halálával. Szóval ebben semmi eredeti nincs, de a film közepe táján szerencsére úgy eseményileg, mint érzelmileg felpörög, majd azután ismét leül. Színészileg azért persze ott van a film. Mind a veterán és zseniális Meryl Streep, mind pedig lánya, Mamie Gummer nagyot alakít. Szerintem nagyon hitelesen játszott a meglepően jó Claire Danes, valamint a nekem különösen tetsző karaktert, Buddyt alakító Hugh Dancy. Róluk az összbenyomás teljesen pozitív, Koltai Lajos második rendezése azonban kissé erőtlen, súlytalan.

Az Este több feszességet, több lüktetést igényelt volna; több mélységet ahhoz, hogy a nézőnek helye és ideje legyen az azonosulásra. Koltainak a saját bőrén kell megtanulnia, mitől működik igazán egy történet, mitől áll úgy össze, hogy ritmusa, atmoszférája, működő emocionális töltete legyen. Végeredményben azonban azért elmondható, hogy nem jár(t) rossz úton.

Megtekintés az Online Katalógusban