31
Nagy Lajos: Képtelen természetrajz
Polczer Adél ajánlata
A 140 éve született Kossuth-díjas író, Nagy Lajos éles szemű megfigyelője volt kora társadalmának, naturalista eszközökkel mutatta be a nyomort, a fájdalmat, a reménytelen szerelmet. Szót emelt a gazdasági és a személyes kizsákmányolás ellen, parasztnovellái a kiszolgáltatottságot érzékeltették. Tárgyszerű, kopár előadásmódja is a világ reménytelenségét sugározta, ám szenvtelensége mögött lázadó indulatok feszültek.
Szatirikus humora a Képtelen természetrajz című 1921-es kötetében mutatkozott meg, karikatúrái politikai és társadalmi figurákat támadnak, leleplezi a képmutató polgári mentalitást. Íme ennek jellemzésére két rövid idézet a műből:
„...A disznó igen lusta állat, fekvésen és evésen kívül semmit nem csinál, legfeljebb egy kicsit turkálja az orrával a földet, s ezt a műveletet kedélyes röfögéssel kíséri. Ezen kívül semmit sem csinál. Az úgynevezett disznóságokat nem ő, hanem az ember követi el. Megjegyezzük itt, hogy ez nemcsak a disznóságokkal van így, hanem a szamárságokkal és a marhaságokkal is...”
„...A macska kicsiny állat, ami az ember egocentrizmusára vall, mert a bolha szerint a macska óriási nagy állat, legalábbis akkora, mint egy ökörnek egy százholdas legelő...”
Nagy Lajos magányos alkotó volt, művészi értékeit azonban József Attila és Bálint György is elismerték. A szerző sajátos tehetsége abban állt, hogy az általános figyelmet sokszor elkerülő apróbb tényekben tudott rámutatni jellemző tartalmakra. A kidolgozás általában megmaradt a pillanatfelvétel szintjén, az olvasóra, illetve hallgatóra bízta, hogy a markánsan megvilágított részletet kiegészítse. Vérbeli szatíraíró volt, nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással, hanem a fonákságok nevetségessé tételével győzte meg az olvasót.
A hangoskönyv válogatás karcolatainak legjavát tartalmazza.
Előadja: Mácsai Pál
Játékidő: 138 perc
Formátum: 2 audio CD
2024.10.25
