„A lány hátán végigfutott a hideg.  A temetőben a gyerekek még mindig jókedvűen kiáltoztak és rikoltoztak, de a hangjuk már nem hatolt el Kojaszan füléig, nem is látta őket. A világ tátongó, szürke ürességgé változott számára. Mély, reszelős sóhajokat hallott: azokét a lényekét, amelyek egykor emberek voltak.”

Kojaszan retteg átmenni a hídon, és nem mer a többiekkel együtt játszani a temetőben. De amikor kishúga lelkét elrabolják a kísértetek, le kell győznie félelmét, hogy behatoljon a gonosz birodalmába…

Megtekintés az Online Katalógusban