A magyar társadalom számára az osztrák–magyar határ mindenkor a „hidat” jelentette Európa és Nyugat irányába, aminek köszönhetően az ország nyugati szélén egy olyan stratégiai fontosságú határterület született, amely fokozottan ki volt téve a hatalom ellenőrző tevékenységének. A kötetben olvashatunk többek között arról, hogy miként formálta át ez a hatalmi jelenlét, továbbá a határ átjárhatóságának csökkenése a határ menti közösségek életét, szokásait. Milyen kiskapukra, kerülő- vagy menekülőutakra lelt a helyi lakosság a határon túli kapcsolatok biztosítása érdekében? Milyen sors várt a határ két oldalán élő nyelvi-etnikai kisebbségekre?

A kiadvány több esettanulmányt tartalmaz, melyek a határ, a hatalom és a hétköznapi élet viszonyát vizsgálják, bemutatják az osztrák–magyar határhoz kapcsolódó életvilágokat. A kötet alapkérdése, hogy a 20. század folyamán az állam miként befolyásolta a határon átnyúló társadalmi cselekvéseket. Bencsik Péter bevezető tanulmánya felvázolja a globalizáció, a területért folytatott versengés és a határrezsim kölcsönhatásait, annak az osztrák–magyar határra gyakorolt hatásait. Székely Tamás tanulmánya Vas és Zala vármegye szlovén nyelvű közösségeinek 19–20. századi fordulóján zajló etnizálását elemzi. Katharina Klara Tyran értekezése felvázolja, miként befolyásolták az osztrák–magyar–szlovák államhatár 20. századi változásai a térségben élő horvát nyelvű közösségek életét, akik ma három ország területén élnek: Ausztriában, Nyugat-Magyarországon és Szlovákiában.

Horváth N. Zsolt a magyar cigányság történetét mutatja be a 19. század végén Vas és Zala vármegyében. Ursula K. Mindler-Steiner a zsidó és roma közösségek burgenlandi történetéről ír a 20. században. Ezt követően Murber Ibolya Lyuk a vasfüggönyön című esettanulmányát olvashatjuk, mely bemutatja, hogy 1956–1957 folyamán az osztrák–magyar államhatár átjárhatóságát milyen társadalmi szereplők cselekvése és kölcsönhatása formálta. Slachta Krisztina esszéje az illegális határátkelésekről, a vasfüggöny halálos áldozatairól szól. Nagy Adrienn tanulmányában az első világháború alatti és az azt követő években virágzó, az osztrák–magyar határon zajló csempészetet mutatja be. Moór Vivien értekezésében a vöröskeresztes segélyakcióról olvashatunk Magyarországon 1956–1957-ben. Daniela Apaydin esettanulmánya a zöldmozgalmak transznacionalizálódásáról szól az 1980-as években. Fiziker Róbert tanulmánya a soproni népszavazás emlékezetét vázolja fel. Végül pedig Törő László Dávid írását olvashatjuk, aki kielemzi a Liszt Ferencről folytatott osztrák–magyar történeti vitákat a két világháború között. 

Összegezve: az esettanulmányok arra a tényre irányítják a figyelmet, hogy a társadalom törekszik a mindenkori állami hatalomkiterjesztéssel szemben államhatáron túli erőforrásokra is támaszkodni, és a határon túliakkal kapcsolatokat ápolni. A kötet 2024-ben jelent meg a Kronosz Kiadó gondozásában, szerkesztette Murber Ibolya és Nagy Adrienn.

Megtekintés az Online Katalógusban