Az amerikai szórakoztatóipar (fel)használó gyermekeként cseperedve többször nyert slam poetry-t, írt forgatókönyvet, majd 2011-ben science fiction-be oltott, a virtuális valóságot középpontba állító regényt fantáziált a bemutatásához. A Ready Player One története egyszerre kézzelfogható és mégsem – hacsak nincs nálunk egy vizor és egy haptikus kesztyű. Wade Watts átlagos gimnazista, aki 2044-ben, a szegénység és háborúk marta civilizációnak köszönhetően inkább létezik virtuálisan, mint hús-vér kamaszként. Ekkorra ugyanis emberek milliói tették át „aktivitásukat” az OASIS nevű, világméretű virtuális utópiába a valóság helyett, ahol helyváltoztatás nélkül dolgozhatnak, tanulhatnak, élhetnek perszonális kapcsolatokat.

Wade az OASIS-ben Parzival néven van regisztrálva. Hétköznapi tevékenységeit aztán egy csapásra rúgja fel a szimuláció tervezőjének halála, mivel Halliday kőkemény „játékot” bocsát búcsúzóul a felhasználók részére: aki először találja meg az OASIS elrejtett kincsét, megörökli a teljes rendszer tulajdonjogát. Gyorsan elszabadul a pokol, milliók erednek a rejtvények nyomába, és olyan versenyfutás kezdődik, amelynek során minden eszköz megengedett. Cline regénye félelmetesen kidolgozott tisztelgés a kezdetleges komputer-játékok, kultstátuszba emelkedett filmek és zenék, valamint a képregénykultúra előtt. Varázslatos, döbbenetesen hatásos dramaturgiájú utazás, amely fizikailag ragadja meg az olvasót a grabancánál, és löki a pixelek félelmetesen fantáziadús világába. Ugyanakkor olyan brutális mértékű és direkt társadalomkritika, hogy a virtuális univerzum adja a másikat. Egyszerűen kihagyhatatlan, filmadaptációja 2018 márciusában kerül a mozikba Steven Spielberg rendezésében.

Megtekintés az online katalógusban