A Snow Crash egy igazán merész könyv, amelyben Neal Stephenson igencsak elengedte a fantáziáját, ami a jövőt illeti. Az országokat már világméretű franchise-ok váltották fel, olyanoké, mint a maffia (melynek legfőbb tevékenysége a pizzakiszállítás). Egyes számú főszereplőnk, a beszélő névvel megáldott Hiro Protagonist éppen pizzafutárként dolgozik a néhai megboldogult Egyesül Államok nyugati partján, míg ki nem rúgják. Valójában azonban kardpárbajhős hacker, és legfőbb feladata az lesz, hogy a Snow Crash nevű vírus ellen harcoljon testi és metaverzumos valójában egyaránt. Segítőtársa lel egy Y.T. nevű, 15 éves deszkás lány futár (kurír) személyében, aki valószínűleg a regényirodalom egyik legvagányabb tini amazonja. Ellenfelük Raven, akinek motorjába atombomba van beépítve, összekötve a szívverésével. Komoly aduász. Vannak aztán gépesített kémek (moszkitók), akik félig gépként élnek, hogy az információkat begyűjtve, azokat pénzért árulják, vagy netán feltöltsék a CIA és a Kongresszusi könyvtár (merthogy a kettő fuzionált…) közös adatbázisába.

A cyberpunk regény valahol a komoly és komolytalan mondandó határán egyensúlyoz, utóbbi felé billenve erősen. Szerettem a humorát, amely erősen szatírába hajló. A karakterek viszik hátukon az eseményeket, nem feltétlenül a történések hagynak mély nyomot az olvasóban. Az egész alapsztorihoz egy szerintem kevésbé szerencsés sumér mitológiai hátteret kapunk, ami már-már Csillagkapu paródiává teszi a könyvet. Mindenképpen érdemes elolvasni egyszer, pláne a fiatalabb korosztálynak, mert nekik lesz igazán szórakoztató. És megtudhatjuk, Stephenson hogyan képzelte el a jövőt, amikor mi még a C64-ben próbálgattuk a programozást.

Megtekintés az Online Katalógusban