170
Gerencsér Péter, Pintér Gábor (szerk.): Garta jubileumi emlékkönyve
Légrádi Szilvia ajánlata
Kapuvár mai déli városrésze, az egykor önálló rábaközi község, Garta 2023-ban többszörös évfordulót ünnepelt. 360 esztendeje annak, hogy Nádasdy Ferenc 1663. június elsejei kiváltságlevelével megalapította Gartát abból a célból, hogy a kapuvári erődöt őrző fegyveres katonákat telepítsen oda. Kerekebb évfordulót jelent, hogy pontosan száz esztendővel ezelőtt, 1923-ban szűnt meg Garta község önállósága, amikor egyesítették Kapuvárral. Szintén 2023-ban ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját a Gartáért Alapítvány, mely számos, a gartai identitást erősítő rendezvényt és programot szervezett az elmúlt másfél évtizedben. A többszörös évforduló tiszteletére született meg ez a tanulmánykötet.
A könyvben tizenegy szerző – levéltárosok, helytörténészek, muzeológusok, egyetemi oktatók – 16 tanulmányát közlik, melynek fele e kötetben jelent meg először, másik fele pedig különböző helytörténeti folyóiratokban és tanulmánykötetekben már napvilágot látott, de szövegeiket és adataikat a szerzők minden esetben aktualizálták. A kötet három nagy fejezetből áll, melyek közül az első, legterjedelmesebb rész Garta történetét mutatja be. A második rész az egyházhoz, a harmadik rész pedig az oktatáshoz és a kultúrához kapcsolódó emlékekkel ismertet meg bennünket. A kutatásokat a szerzők különféle levéltárakban végezték, de közülük is kiemelkedik a „gartai bíróláda” néven ismert iratanyag, mely felbecsülhetetlen értékű forrásbázist tartalmaz.
Az első fejezetben olvashatunk Garta címertörténetéről, a gartai bíróláda jelentőségéről, a község 17. századi benépesülési folyamatáról, a Babóttal és Kapuvárral folytatott évszázados határvitákról, a lakók nemzetiségi összetételéről és névállományáról, a község dualizmus kori életéről, a bíróválasztásokról és a Kapuvárral történő egyesítés menetéről. Ebben a fejezetben közlik a község ismert vezetőinek névsorát, amely több évtizedes kutatómunka eredményeképpen állt össze. A második fejezetben részletes leírást kapunk a gartai templom építéséről és az egyházközség működéséről, betekintést nyerhetünk a települést díszítő vallásos szobrok eredetébe, illetve a Gartán élők népi vallásosságának sajátosságaiba. A harmadik fejezet a község egyes kulturális jelenségeibe enged bepillantást. Megismerhetjük a gartai iskoláztatás múltját az államosításig, olvashatunk a Gartai Polgári Társas Olvasókör helyi egyesületről, továbbá a neves oktató, Szekendy Alajos és a híres szobrász, Lukácsy Lajos élettörténetéről és munkásságáról.
A tanulmányok a szerzők alapos szakmai felkészültségéről, a kutatómunka iránti elkötelezettségéről tanúskodik. Ajánljuk mindazok számára a kötetet, akik szeretnének széles körű tudást kapni Gartáról, továbbá szívesen olvasnának arról, hogy a kezdeti nehézségek ellenére hogyan alakult ki testvéri kapcsolat Kapuvár és Garta között. Az emlékkönyv nem csupán a múltat ünnepli, hanem a jelenben élő emberek összefogását és elkötelezettségét is megörökíti. A képekkel gazdagon illusztrált kötet 2023-ban jelent meg, a szerkesztői munkát Gerencsér Péter és Pintér Gábor végezte.
2024.07.30
