A Beat the Bastards a skót punk-rock együttes, a The Exploited hetedik albuma 1996-ból, amely a banda addigi leghosszabb, legváltozatosabb és legprogresszívebb lemeze volt. És a legnehezebben emészthető is, tehát nem azoknak ajánlom, akik most ismerkednek a punk zenével. Többször meg kell hallgatni, mert nemcsak a szöveg, hanem a zene is roppant változatos; olyan dalok is előfordulnak rajta, amelyeket hallva az ember először felhúzza a szemöldökét, hogy mit keres ez egy ilyen albumon (pl. Don’t Blame Me), de többszöri hallgatás után már érezzük, hogy igenis beleillik.
Az album zeneileg nem tiszta punk-rock, egyes számokban érződik némi trash metál (Beat the Bastards) vagy speed metál ráhatás (System Fucked Up), a líraibb számok viszont meglehetősen light-osak egy punk bandához képest (If You’re Sad). Wattie Buchan durva és kemény hangja jól illik a kőkemény szövegekhez, de a líraibb daloknál úgy tűnik, mintha a saját hangjában fuldokolna, ami roppant hátborzongató. Ez jól jön olyankor, amikor sorozatgyilkosról énekel (Serial Killer), de egyes daloknál nagyon is ellentmondásos (Don’t Blame Me). A szöveg lényeges, mint a punk zenében általában, és tele van radikális politikai realitásokkal (Fifteen Years), keserűséggel, hogy 15 év alatt nem változott semmi Nagy-Britanniában (pl. más törvények vonatkoznak gazdagra és szegényre).
A trash-el megtűzdelt háttér csak felerősíti a punk-rock basszus-riffeket, és Wattie hangja nem lett ugyan jobb 15 év elteltével, de határozottan tisztábban énekel, s ezáltal a szöveg még hangsúlyosabb lesz. Az biztos, amíg ilyen együttesek léteznek és ilyen albumokat alkotnak, addig a punk nem fog meghalni!
Tracklist:
01. Beat the Bastards
02. Affected By Them
03. Don't Blame Me
04. Law for the Rich
05. System Fucked Up
06. They Lie
07. If You're Sad
08. Fightback
09. Massacre of Innocents
10. Police TV
11. Sea of Blood
12.Fifteen Years
13. Serial Killer