76
Rubicon - Győri századok
Bartha Annamária ajánlata
A legolvasottabb, 22000 példányban megjelenő magyar történelmi magazin, a Rubicon Győri évszázadok címmel jelentette meg legújabb lapszámát. 35 éves története során már többször adott ki várostörténeti számot, Debrecen, Székesfehérvár és Sopron esetében, de ez az első alkalom, hogy csak Győrrel kapcsolatos írásokkal jelent meg. A kiadványtól megszokott szakszerűséggel, számos győri szerzővel, gazdagon illusztrálva és közérthetően mutatják be a város történetének néhány fontos eseményét, valamint társadalmi, gazdasági, művészeti és sporttörténeti témákat, illetve a város története szempontjából érdekes és fontos személyeket.
Bíró Szilvia Arrabona. Katonai központ egy világbirodalom végvidékén című írásából nyomon követhetjük a város életét a Kr. u. első századtól a negyedik század végéig. Megismerhetjük a település változásait, valamint az itt állomásozó katonai alakulatokat. Nemes Gábor cikkei, a Püspöki székhely. Győr a középkorban és A Szent László-herma kalandos története a középkor világába kalauzol minket. A török időket Bagi Zoltán Péter és Gecsényi Lajos mutatják be írásaikban. Győr a korszakban a Nyugat pajzsa volt, a végvidék legfőbb erőssége, fontos szerepet töltött be Bécs védelmében. Bagi Zoltán Péter tanulmányában a történelmi hátteret, az erődváros kiépülését, valamint a vár 1594-es elestét és 1598-as visszavételét ismerhetjük meg. Gecsényi Lajos írása bemutatja az erődváros életét a 16–17. században, megtudhatjuk, milyen viszonyban voltak egymással a különböző társadalmi csoportok. Dr. Dézsi Csaba András pedig a város visszavételének emlékezetéhez kapcsolódó legendás vaskakasról és az úgynevezett Győr-keresztekről írt tanulmányt.
A 18. század elején a vár elvesztette stratégiai szerepét. Oross András Erődvárosból szabad királyi város című cikkéből megismerhetjük a törekvéseket, amelyek a cím elnyeréséhez vezettek. Székely Zoltán A barokk bástyája című írásában bemutatja a barokk győri művészeti emlékeit, a szerzetesrendek és a püspökség szerepét, de a paloták és polgárházak világába is bepillanthatunk. Nagy-L. István A győri csata. Győr utolsó ostroma 1809-ben a nevezetes napóleoni időszak történelmi hátterét, hadi eseményeit mutatja be, egyúttal cáfolja Petői Sándor A nép nevében című versében megfogalmazott vádjait. Hermann Róbert Győr az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején című tanulmánya a különböző hadi eseményeket ismerteti, melyek során a város többször is gazdát cserél. Szende László bemutatja Rómer Flórist, a hajdanvolt polihisztor pályáját, tudományos tevékenységeinek hosszú sorát és szerepét az első vidéki múzeum létrejöttében, amelynek városunk adott otthont.
Honvári János a modern ipar kezdeteiről írt cikkében vázolta, hogyan lett kalmárvárosból gyárváros, illetve hogy kik játszottak szerepet ebben az átalakulásban. Kovács Tamás az 1938-as győri fegyverkezési programról és annak indokairól közölt tanulmányt. Soós Viktor Attila a vértanúhalált szenvedett győri püspök, Apor Vilmos pályáját és az elesettekért tett erőfeszítéseit, illetve az újratemetésével kapcsolatos eseményeket mutatja be. Honvári János pedig Horváth Edét, az inasból vezérigazgatóvá emelkedett különös egyéniséget és életútját tárja elénk. A kiadvány végén Hajba Ferenc Győri Balett társulatának Markó Iván nevével fémjelzett korszakát ismerteti olvasókkal, végezetül Papp Győző a győri futball-láz társadalmi, sporttörténeti közegét mutatja be.
A magazin színes tematikájában mindenki megtalálhatja a szívének kedves témákat. Reméljük, hogy nemcsak a győriek olvassák majd szeretettel, hanem az ország többi lakója is jobban megismeri városunk kincseit.
2024.06.04
