A szerző a végrendeleteken alapuló számszerű elemzéseket és a leíró jellegű bemutatásokat együttesen alkalmazva mutatja be a kora-újkori Győr polgárainak mindennapi életét. Ebben az időszakban Győr 5-6000-es lélekszámú mezőváros, a székeskáptalan földesúri fennhatósága alá tartozott. Nemzetiségüket tekintve a magyarok mellett éltek itt katonáskodó és a hadseregnek dolgozó iparos németek, törökök elől menekülő horvátok, várépítő olaszok, valamint rácok, akik Újvárosban telepedtek le. A győri végrendeletek adatainak elemzésével képet kapunk egy korabeli átlagos győri családról, létszámáról, legfontosabb jellemzőiről. A városon belüli élet vizsgálata során a szerző feltárja az emberek közösségekhez fűződő kapcsolatait: rokonsági viszonyokat, szomszédságot, kereskedelmi kapcsolatokat, iskoláztatást. Külön kitér az írásbeliség városon belüli elterjedtségére, az itt élők írásbeliség iránti magasabb igénye magyarázat lehet a nagyszámú végrendelet kiadásra.

A következő fejezetekben a mindennapi élet körülményeit veszi számba: milyen házakban laktak, milyen személyes tárgyakat birtokoltak, mi volt jellemző az öltözködésükre, milyen ünnepeket tartottak meg, hogyan készültek a halálra. A több mint 1000 db jegyzet, a nemzetközi és a hazai végrendelet-kutatás szakirodalmának feltárása, a levéltári és kiadott források összegzése, a kora-újkori Győrre vonatkozó történeti munkák, tanulmányok számbavétele széleskörű szakirodalmi tájékozottságra utal. A tudományos igényű monográfiában való keresést segíti személynévmutató, helynévmutató és tárgymutató. A kiadványt színes illusztrációk, valamint terjedelmes angol nyelvű összefoglaló zárja.

Győr város történetének, az 1600-as évek társasalmi folyamatainak megismeréséhez fontos hozzájárulás a tudományos alapossággal megírt kötet.