Az első világháború után, az 1920-as években, különösen Győr városában a textilipar jelentős fellendülésnek indult. Az újonnan alapított textilgyárakban dolgozó szakemberek általában Csehországból, Németországból és Ausztriából hozták tudományukat. Egyre nagyobb szükség volt arra, hogy a külföldi vezetők mellett megjelenjenek az üzemekben a képzett magyar szakemberek is. Ezt felismerve 1927-ben a Fa- és Fémipari Szakiskola kétéves szövőipari tanfolyamot indított. Győr városa 1933 áprilisában kapta meg az engedélyt egy textiliskola megalapítására. Mivel egy átszervezés keretében a faipari tagozatot megszüntették, az itt megüresedő helyet foglalta el a már hároméves képzést nyújtó, új nevén Fém- és Textilipari Szakiskola. A textilipari szakosztályba elsősorban győrieket vettek fel, a győri munkanélküliek átképzésére szövőipari tanfolyamot, a textil szakmában dolgozók ismereteinek bővítésére pedig esti tanfolyamokat indítottak. Így lehetővé vált a külföldi szakemberek hazaival való felváltása.

Az iskolában tanműhelyt is berendeztek, melynek ünnepélyes átadása 1934 júniusában történt meg. A felszerelést a Grab-féle Textilipari R.T. Mechanikai Pamutszövőgyár és a Textilgyárosok Országos Egyesülete segítette. Az intézmény a II. világháború alatt is működött, de 1944-ben a bombázások miatt végül a tanítást befejezték, és az iskolában hadi kórház létesült. A bombázások okozta károk kijavítására csak a győri háborús események befejeztével kerülhetett sor, a helyreállítási munkák 1947 nyarára fejeződtek be. 1948-ban Magyarországon az iskolákat államosították, így 1949-ben a győri textilipari szakiskola kivált a gépipari középiskola kötelékéből, és önálló intézmény lett mint 20. sz. Ipari Gimnázium, majd egy év múlva technikum, 1955-től pedig Rejtő Sándor Textilipari Technikum. Nagy előrelépést jelentett a szövő, majd a fonó tanműhelyek megalakulása. A felnőttoktatás az 1950/51-es tanévben indult el textil, textilvegyész és faipari szakterületen. A későbbiekben hurkoló tanműhely is létrejött, 1972-ben pedig elindult a kötő szakma.

Az 1990-es évektől csökkent a textilipari szakemberek iránti igény, ezért általános textiltechnikusokat képeztek ki, és bevezették a ruhaipari oktatást. Továbbá 1994-ben elindították az élelmiszer-analitikus technikus képzést is. 1996-tól az intézmény a szakmunkás végzettségű fiataloknak érettségi megszerzését biztosította intenzív, nappali tagozaton, 2002-ben pedig gimnáziumi képzést is indítottak. Az iskola többszöri szervezeti átalakítás után, 2003-ban szűnt meg, melynek oka a magyar textiliparnak az 1989-ben és 1990-ben végbement súlyos leépülése volt.

Az iskola megszűnésekor az érettségi tablók nagy része az osztályok értük jelentkező képviselőjéhez került. A tablók harmada viszont egy megfelelő tárolásra, állag megóvásra alkalmatlan helyen kapott elhelyezést. Dr. Kovács Miklós 1964-ben érettségizett a néhai Rejtő iskolában. Mikor a kallódó érettségi tablókról hallott, elhatározta, hogy megkeresi, és biztos helyre szállítja az emléktárgyakat. Végül a likócsi hajléktalanszállón talált rá a tablókra, sajnos néhány már menthetetlen állapotban volt. Felkutatta a tablók gazdáját, kinyomozta az osztálynévsorokat. 63 db tablót vitt otthonába, melyből 29 már gazdára talált. 17 emléktárgy a Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégiumba mint jogutód intézménybe került, 17 tablót pedig le kellett selejtezni.

Dr. Kovács Miklós és felesége elhatározták, hogy kiadványt készítenek a tablóképekről az osztálynévsorokkal. Mikor tudomást szereztek egy iskolatörténeti könyv megjelentetési tervéről, úgy gondolták, hogy a tablókép gyűjtemény csatolása jól illene a kiadványhoz. Így született meg ez az emlékkönyv. A kiadványban részletesen olvashatunk az iskola történetéről, meghatározó tanárairól és igazgatóiról. Névlisták szerepelnek az egykori tantestületi tagokról, óraadókról, vállalati szakoktatókról, továbbá az iskola nem pedagógus dolgozóiról. A könyv fényképekkel gazdagon illusztrált, nemcsak a tablók fotóit tekinthetjük meg, hanem az egykori igazgatók képeit, ünnepségekről készült fotókat is. A kiadvány 2023-ban jelent meg, szerkesztői Prátser András, Némethné Hajba Terézia és dr. Kovács Miklós. A szerkesztésben segédkezett még és a borítótervet készítette Dittrich Panka. A nyomdai munkálatokat a győri Palatia Nyomda és Kiadó Kft. látta el.

Megtekintés az Online Katalógusban