Egy évszázad krónikáját foglalja össze a 27 Győr vármegyei főispán életrajzának ismertetésén keresztül a helytörténeti kutató, Torma Attila Győr vármegye főispánjai: 1849-1950 című könyvében
Czech János (1798-1854) 1827-ben megjelent Győr vármegye főispánjairól szóló történeti munkája óta nem jelent meg összefoglaló mű a vármegye és Győr város közigazgatásának élén álló főispánokról. Ezt a hiányt pótolja az életrajzgyűjtemény, mely az adott korszak első főispánjának, Balogh Kornélnak az életútjával kezdődik, és az 1950. évi tanácsrendszer bevezetésével utolsó főispán Bali Zoltán rövid életrajzával zárul. A bevezető részben röviden összefoglalja az adott korban a megyei közigazgatást ért változásokat, és a győri Megyeháza történetét. A kronologikusan rendezett életrajzok ismertetik a főispánok alapvető életrajzi adatait, politikai pályafutását, külön fejezetben kiemelve a főispáni ténykedésüket. Míg a 19. században az arisztokrácia tagjaiból választott az uralkodó, addig a huszadik században jogi végzettség és közigazgatási gyakorlat birtokában középnemesek, valamint polgári származásúak is betölthették a tisztséget. Országos karriert befutott főispánok voltak gróf Khuen-Héderváry Károly, Darányi Kálmán, akik miniszterelnökök is lettek, gróf Batthyány Lajos a fiumei kormányzó, Radocsay László az igazságügy-miniszter pozíciót töltötte be, Huszár Aladárt fővárosi polgármesternek neveztek ki. A történeti munkát széleskörű levéltári kutatás, a korabeli sajtó áttekintése alapozta meg, valamint a főispánok még élő leszármazottjai is színes személyi anyagot bocsátottak a szerző rendelkezésére. A kötetet bőséges jegyzetapparátussal, helynévmutatóval és személynévmutatóval, valamint festmények, képeslapok, címerek és síremlékek fotóiból álló illusztráció-válogatással zárul.