Gülch Csaba versei egyszerre szentek és profánok, akár egy eposz mélységeit is hordozhatják. Szemes Péter rávilágított, hogy Gülch Csaba verseinek olvasásához a kulcsszó a „csend”, még pontosabban a szakralitással telített csend. A szerző mély hitéről tett tanúbizonyságot a közönség előtt. Nem az életben és a halálban hisz, hanem a létet éli a maga teljességben. Mély hálát érez a teremtett világ szépségeiért, s örül, hogy vidéki költőként nap mint nap megtapasztalhatja ezt.