928
Orbánné dr. Horváth Márta (szerk.): Gyárváros Győrben
Vargáné Blága Borbála ajánlata
Az 1900-as évek elején létrejött egy olyan ipari negyed, amely Győr profilját, rangját évtizedekre meghatározta. Elmúlt száz éve is annak, hogy városunk munkástelepe, Gyárváros felépült. Megérett rá az idő, hogy a városrészről egy átfogó történeti áttekintés szülessen, s ennek tett eleget ez a képekkel gazdagon illusztrált kötet, melyet a Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület adott ki (2007).
Jelentek már meg írások erről a területről, de egy-egy adott témára fókuszálva, pl. 2002-ben Harsányi Attila Győr-Gyárváros munkástelepe, 1917-2002. című könyvében az 1918-ban felépült házakról készült fotók kerültek összehasonlításra az azonos látószögből készült 2001. és 2002. évi épületfotókkal.
Jelen képeskönyv célja, hogy minden itt lakó, valamint bármely érdeklődő lokálpatrióta megismerhesse Győr ipari kerületének gyökereit, történelmét, sokoldalú arculatát. A kötet szakavatott szerzői, Forgács János, Győri Imre, Harsányi Attila, Horváth Mária Stefánia, Orbánné dr. Horváth Márta, dr. Tóth Attiláné hosszú hónapok kutatásának esszenciáját osztják meg az olvasókkal. A kiadvány a „Barangolás Gyárvárosban” című fejezettel kezdődik, itt vezetnek végig a városrészen, láttatva annak igazi arcát, építészeti és ipartörténeti értékeit, természeti szépségeit, a Mosoni-Duna partját, az Iparcsatorna egykor hangulatos halásztanyáit, a hajdan óriási Kiskút ligetet – mindezt afféle idegenvezetői sétaként. Majd egy-egy fejezet bizonyos területeivel részletesen foglalkozik, pl. ipartörténetével, az oktatásüggyel, iskolák, óvodák létrejöttével, az itt letelepedett munkások önálló katolikus egyházközségének kialakulásával (templomépítés, harangszentelés stb.), a számos ide kötődő patinás győri sportklub alapításával és sikeres működésével, a kikapcsolódási lehetőségekkel (állatkert, műjégpálya, fiókkönyvtár és közösségi ház), illetve a helyi közösséget formáló civil szervezeteket is bemutatja.
A „Gyárvárosi eseménytár” a kerület nevének kialakulásáról, névváltozatairól, majd területi változásairól, lakosságszámról tájékoztat, ezt követően sorolja fel a munkástelep jelentősebb történéseit időrendben (1866-2007). A „Gyárvárosi galéria” az itt élő képzőművészek (Huszárné Hargitai Beáta, Sz. Vecsei Irma, Szabó András) helyi témájú akvarell képein keresztül érzékelteti a városrész szépségeit és egyedi hangulatát. Végül az emlékhelyek felvonultatásával zárul Győr-Gyárváros bemutatása.
A kötet használatát név- és tárgymutató, illetve képjegyzék segíti.
2020.08.11
