Vármegyei évfordulónaptár

1849. január 1. 175 éve

született Köpcsényben Goldziher Vilmos orvos, szemorvos. Bécs, Berlin, Prága és Heidelberg egyetemein tanult. 1874-től dolgozott Budapesten mint szemész. 1878-tól a budapesti egyetemen a szem bonctana tantárgy magántanára volt, 1895-ben rendkívüli tanár lett. Több nagy kórháznak volt a szemész főorvosa: Erzsébet kórház, Rókus kórház. Számos hazai és külföldi orvosi társaságnak volt a tagja, dolgozatai nagy számban jelentek meg a szaklapokban. 1898-ban azt javasolta, hogy a csökkent látóképességű tanulók számára külön iskolákat létesítsenek. Ő írta az első korszerű, magyar nyelvű szemészeti tankönyvet. Budapesten hunyt el 1916. június 15-én.

1869. január 3. 155 éve

Győrött született Klotz Ignác prépost-plébános, író. A Hittudományi Főiskola elvégzése után, 1892-ben szentelték pappá. Nezsideren, Lébényszentmiklóson káplánoskodott. 1901-ben Vértesszőlős plébánosa és kerületi tanfelügyelő, 1916 és 1940 között Tata esperes-plébánosa. Újjászervezte a vértesszőlősi iskolát. Tatán harangokkal és szobrokkal gyarapította a katolikus nagytemplomot. Felújíttatta az orgonát és orgonahangversenyeket rendezett. A „Vértesekről” címen kiadta a Tatán és környékén összegyűjtött mondákat. 1934-ben préposttá, 1939-ben a komáromi főesperesség főespereshelyettesévé nevezték ki. Igen sok külföldi tanulmányutat tett. Élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, hittudományi és szépirodalmi műveket írt „Törzsök” álnév alatt. Mélyenszántó gondolatai, vallásfilozófiai fejtegetései általános feltűnést keltettek egyházi körökben és közmegbecsülést szereztek személyének. Az anyanyelvén kívül négy nyelven beszélt (franciául, németül, olaszul és szlovákul). Tatán hunyt el 1940-ben, sírja a Kömyei úti temetőben található.

1964. január 3. 60 éve

Budapesten hunyt el Grünwald Fülöp pedagógus, történész. Sopronban született 1887. augusztus 31-én. A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1913-tól a pesti zsidó hitközség polgári iskolájában tanított. 1919-ben a zsidó fiúgimnáziumban tanár, majd 1948 után igazgató. 1959-től az Országos Rabbiképző Intézet történeti tanszékének vezetője. Harminc éven át igazgatója volt a Magyar Zsidó Múzeumnak. Történelmi tanulmányaiban a magyarországi zsidóság múltját tárta föl. A Magyar Zsidó Oklevéltárból – Scheiber Sándorral – négy kötetet rendezett sajtó alá.

1974. január 3. 50 éve

hunyt el Budapesten Biacsi Imréné Győri Piroska agrármérnök, kiadói szerkesztő. Mosonban született 1924. október 31-én. A Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar mosonmagyaróvári osztályán 1947-ben mezőgazdasági mérnök oklevelet szerzett. 1948-1949-ben egyetemi tanársegéd, 1949-50-ben a Mezőgazdasági Kísérleti Központ munkatársa, 1950-ben az MTA-n főelőadó, 1951-53-ban tudományos kutató a Növényvédelmi Kutató Intézetben, 1953 és 1957 között csoportvezető a Földművelésügyi Minisztériumban. 1958-tól egy évig az Akadémiai Kiadó korrektor-szerkesztője, 1959-től haláláig a Mezőgazdasági Kiadó felelős szerkesztője volt.

1994. január 3. 30 éve

New Yorkban (USA) elhunyt Berczeller Richárd belgyógyász, író. Sopronban született 1902. február 4-én. A Horthy-rendszer idején családja Ausztriába költözött. A bécsi egyetemen doktorált 1926-ban. 1926 és 1930 között a bécsi Krankenhaus der Stadtban dolgozott, 1930 és 1938 között önállóan praktizált Burgenlandban. 1938 márciusában az "Anschluss" után letartóztatták. Azzal a feltétellel engedték el, ha azonnal elhagyja az országot. Családjával előbb Párizsba menekült, majd Amerikába. New Yorkban különböző nyomornegyedek orvosaként tevékenykedett. Az American Friends of Austrian Labor elnöke volt. Az 1960-as években kezdett el írással foglalkozni, a The New Yorker irodalmi folyóiratban jelentek meg novellái, emlékiratai. 1965-ben kiadták egy önéletrajzi regényét is (London-New York, München). 1987 szeptemberében Nagymartonban (Mattersburg - Burgenland tartomány) emléktáblát helyeztek el annak a háznak a falán, ahol egykor az orvosi rendelője működött.

1659. január 4. 365 éve

Sopronban született Dobner Nándor (Ferdinánd) polgármester, naplóíró. Sopronban, majd 1677-től a jénai egyetemen bölcseletet tanult. 1679-ben tért vissza szülővárosába. 1689-től haláláig városi belső tanácsos volt. Háromszor választották meg egy-egy évre városbírónak, négy ízben polgármesternek. Személyes érdeme volt, hogy az Ocskay László által vezetett kuruc csapatok 1704-ben nem foglalták el Sopron városát. Sopron követeként az 1709-es és 1715-ös országgyűlésen is kiállt a protestánsok vallásszabadságáért. Értékes háromkötetes naplójában 1707 és 1730 között feljegyezte a város mindennapjait. Sopronban hunyt el 1730. február 12-én.

1809. január 4. 215 éve

Keszthelyen született Lippay Gáspár orvos. A győri jogakadémián tanult, majd Pesten és Bécsben volt orvostanhallgató. 1836-ban itt szerzett sebészdoktori diplomát. 1838-tól Győr vármegye tiszti főorvosa. 1839-től országos szemorvos volt, ebben a minőségben több vármegyében is dolgozott. 1848-ban udvarhű magatartása miatt eltávolították a pesti egyetem tanszékéről, 1849-ben visszahelyezték. Az oktatás mellett a pesti nőegylet által fenntartott szürkehályogosok kórházának vezetője volt. 1874-ben, nyugdíjba vonulásakor visszavonult családi birtokára, Gyirmótra, itt élt haláláig, 1895. február 11-ig.

1899. január 4. 125 éve

Sopronban született Birnbauer Mária Erzsébet perjel, könyvtáros. 1917-ben tanítói, 1921-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1925-ben az Apponyi Kollégiumban tanári képesítést nyert, majd elvégezte a Ward Kollégium hitoktatóképző főiskolát is. 1927-ben nevelőtanárként dolgozott a Győri Állami Elemi Tanítóképző Intézetben. 1929-ben lépett be a karmelita nővérekhez. 1939. június 4-én perjelnő lett Pécsett. A rend megszüntetése után Budapesten és Győrben élt, 1953-ban a győri kórház könyvtárosa lett. Győrben hunyt el 1957. február 17-én.

1999. január 4. 25 éve

hunyt el Győrben Lazur Barna honvéd ezredes, fejlesztőtervező. Mezőzomboron született 1930. július 12-én. Diákéveit Miskolcon töltötte. 1952-ben avatták hadnaggyá a Pécsi Lövészeti Akadémián. Huszonhárom éves korában főhadnagy, és a Szegedi Tudományegyetem Katonai Tanszékének előadója. 1956. október 28-án Szeged nemzetőr-főparancsnoka lett. Parancsnoksága idején sem Szegeden, sem Szeged környékén nem történtek atrocitások. 1956. november 4-én a szovjet túlerő hatására a nemzetőrséget feloldotta esküje alól. Szovjet hadifogságba került, majd a Kecskeméti Katonai Statáriális Bíróság elé került. 1957. január 3-án rövid időre szabadon engedték. Miután nem tett hűségnyilatkozatot, leszerelték, hamarosan letartóztatták. A Szegedi Katonai Bíróság első fokon, majd a Legfelsőbb Bíróság másodfokon 9 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre, egyes állampolgári jogoktól 10 éves eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. 1963. március 28-án szabadult. Győrben telepedett le. Műszaki pályára lépett, a Budapesti Épületgépész Technikumban oklevelet szerzett. Előbb a Győri Építőipari Ktsz gépésztervezője, azután a Győri Tanácsi Tervező Vállalat villamos szerkesztője. 1969-től a Győr megyei Állami Építőipari Vállalatnál villamostervezőként, később fejlesztőtervezőként dolgozott. 1968-ban a Győri Víziszínpad létrehozásában való közreműködéséért Társadalmi Munkával Győrért emlékérem arany fokozatával tüntették ki. 1989-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora rehabilitálta, majd visszakapta tiszti rangját, és nyugállományú ezredessé léptették elő. A nyolcvanas évek végén kezdeményezője volt az Ellenzéki Kerekasztal létrehozásának. 1990-ben a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökségi tagjaként és szekcióvezetőjeként – a szervezet országos elnökétől kapott megbízása alapján – létrehozta az észak-dunántúli szervezetet, és megszervezte a tagok érdekképviseletét és jogsegélyszolgálatát. 1993. október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 1999. január 15-én katonai tiszteletadással temették el a győri köztemetőben.

1919. január 5. 105 éve

Győrben elhunyt Sörös Pongrác Pál bencés szerzetes, történész. Komáromban született 1873. augusztus 24-én. Gyermekéveit Győrött töltötte. Tanulmányait Komáromban kezdte, majd Esztergomban folytatta. 1890-ben lépett a bencés rendbe. Győrben érettségizett 1892-ben, majd a Szent Benedek-rendi Katolikus Szent Gellért Hittudományi Főiskolán és a Szent Benedek-rendi Főapátsági Tanárképző Intézetben tanult. 1896-ban Budapesten szakvizsgázott történelemből és latin nyelvből. Tanári diplomáját 1898-ban szerezte meg. A pannonhalmi tanárképző intézetben újkori történelmet tanított (1899-1919). A tanítás mellett 1904-ben a rendi káptalan jegyzője, 1905 és 1912 között a Pannonhalmi Országos Levéltár munkatársa, 1906-tól levéltárőr, 1911-től könyvtárőr. A pannonhalmi Szent Benedek-rend történetének egyik szerzője. A Szent István Akadémia, a Magyar Történelmi és Budapesti Filológiai Társulat, 1909-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend kriptájában nyugszik.

1934. január 6. 90 éve

Győrben halt meg Farkas Mátyás győri polgármester. Győrben született 1867. november 1-jén. A Győri Királyi Jogakadémián szerzett diplomát. 1915-ben választották meg polgármesterré. 1919 áprilisában a Tanácsköztársaság alatt lemondatták. 1919 augusztusában foglalta el újra előbbi pozícióját. Beruházásokat pártoló tevékenysége stabilizálta a város gazdasági életét.

1939. január 6. 85 éve

Magyaróváron hunyt el Cselley Kálmán jogász, tisztviselő. Magyaróváron született 1870. augusztus 10-én. Tanulmányait Magyaróváron és Pozsonyban végezte. Jogi diplomát Budapesten szerzett. Mint ügyvédjelölt Magyaróvárott, helyettes közjegyzőként Kismartonban dolgozott, azután Magyaróváron közjegyző-helyettes lett. 1907-től volt a város közjegyzője. A Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet titkára, majd alelnöke, végül 1929-ig elnöke volt. Működése alatt nyílt meg az újonnan épített megyei múzeum első kiállítása (1913). A Mosonvárosi Takarékpénztár elnökévé választották. Pénztárnoka, majd elnöke volt a helyi Vörös Kereszt egyletnek, amiért II. osztályú díszjelvénnyel tüntették ki. Az önálló Moson megye megszűnéséig (1924) számos megyei bizottságnak is tagja volt. Tagja lett az egyesített vármegyék törvényhatóságának, Magyaróvár város közgyűlésének és a katolikus egyházközösség képviselőtestületének. Az egyesített megye tiszteletbeli főjegyzője volt. Számos további testület igazgatóságában tevékenykedett

1944. január 6. 80 éve

Budapesten elhunyt zichi és vásonkeöi gróf Zichy János politikus, az MTA igazgató tagja (1925). Nagylángon (Fejér megye) született 1868. május 30-án. Jogot tanult, egyetemi tanulmányait Berlinben és Budapesten végezte, 1892-ben államtudományi doktor lett. 1893-ban Fejér vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1894-től a főrendiház tagja. 1896-tól 1918-ig országgyűlési képviselő. 1903-tól a Néppárt, 1923-tól a Keresztény Gazdasági Párt, majd a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, végül az Egyesült Kereszténypárt elnöke, 1910. március 1-je és 1913. február 26. között, illetve 1918. május 8. és 1918. október 31. között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Császári és királyi kamarás és 1908-tól valóságos belső és titkos tanácsos. Győr országgyűlési képviselője (1926-1931). Parlamenti és más közszereplésein igen nagy hangsúly esett a „királykérdés” megoldására; lankadatlan agitációjáért 1934-ben Habsburg Ottótól átvehette az Aranygyapjas rend lovagja címet. 76 évesen halt meg Budapesten, ünnepélyes búcsúztatása után szülőföldjén, Nagylángon helyezték örök nyugalomra.

1974. január 6. 50 éve

hunyt el Mosonmagyaróváron Szökő Gyula agrármérnök. Nyírderzsen született 1934. május 4-én. 1959-ben szerzett oklevelet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1959-1961 között gyakornokként a tiszafüredi mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott. 1961-ben került a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. 1963-tól az önállóvá vált növényvédelmi tanszéken a gyakorlatokat vezette. 1967-1971 között főiskolai illetve egyetemi adjunktus, 1971-től egyetemi docens volt. Kandidátusi címét a napraforgó komplex növényvédelme témában szerezte. Ő szervezte meg és irányította az 1970-es évek elején a növényvédelmi szakmérnök-képzést. Tudományos munkássága kiterjedt a kukorica és a napraforgó komplex növényvédelmére, továbbá a gyökér- és gumós növények tárolás alatt fellépő betegségeire. Két jegyzetet és 21 tudományos szakcikket írt. Sírja a magyaróvári temetőben található.

1789. január 7. 235 éve

Győrben hunyt el Nagy István (Szerencsi) református lelkész, fordító. Szerencsen született 1728-ban. 1770-től Nagyenyeden teológiát tanult, majd Frankfurtban folytatta tanulmányait. 1780-tól a református egyház ágense Pozsonyban a helytartótanácsnál. A türelmi rendelet értelmében 1783 tavaszán Győrben 34 éves kényszerszünet után újra megkezdte működését a református egyház. Első lelkipásztora Szerencsi Nagy István volt, aki 1783 áprilisától 1789-ig szolgált itt. Lefordította és magyar vonatkozású jegyzetekkel kibővítette Andreas Mayer: Barátságos oktatás című könyvét. Bod Péter: Magyar Athenasát átdolgozta, kibővítette, de tervezett új kiadása nem jelent meg. Munkájával a magyar nyelv ápolását, a magyar könyvek gyűjtését és kiadását, a tudomány terjesztését szorgalmazta.

1909. január 8. 115 éve

Noszlopon született Csizmadia Károly református lelkész. Pápán szerzett lelkészi oklevelet. 1936-ban került Magyaróvárra, ahol a református gyülekezet újjászervezéséhez kezdett. 1940 és 1952 között az újrónafői református egyházközösség szervezője, lelki gondozója. Újrónafőn népfőiskolai tanfolyamot szervezett, segítségével két év alatt új iskolát építettek a faluban. Szorgalmazta Moson és Magyaróvár egyesülését. Mosonmagyaróváron népművészeti és képzőművészeti gyűjteményt hozott létre. Mosonmagyaróváron halt meg 1997. március 15-én.

1724. január 9. 300 éve

hunyt el Sopronban Wohlmuth János zeneszerző. 1643-ban született Ruszton. Sopronban végezte középiskoláit, majd Boroszlóban és Wittenbergben bővítette látókörét. Hazatérése után 1667-ben - a templom és iskola elvételéig - szülőfaluja iskolájának rektora lett, majd Regensburgban vállalt tanítványokat. 1685-ben Psyllius Lukács karnagy halálakor hívta meg a soproni gyülekezet Wohlmuthot "director musicae"-nek. Eleinte a gimnáziumi zenetanítás is feladatai közé tartozott. 1689-ben Jakob Harrer kilenc regiszteres új orgonát épített. Wohlmuth Sopronban is vállalt magántanítványokat. Közmegbecsülését mutatja, hogy a városbíró fiát, 1687-től pedig Esterházy Pál nádor két fiát Mihályt és Gábort tanította. Kompozíciói közül mindössze egy ötszólamú zenekari kíséretes Miserere maradt ránk. De valószínű, hogy az ún. Stark-féle virginálkönyvbe oktatási céllal másolt művek között is vannak - név nélkül - szerzeményei. Egyre romló látása miatt 1720-ban nyugalomba vonult.

1939. január 9. 85 éve

Székesfehérváron hunyt el Marosi Arnold Mihály ornitológos, gimnáziumi tanár, régész. Szilsárkányban született 1873. február 9-én. Középiskoláit Pápán, Győrött és Egerben végezte. 1889-ben Zircen lépett a ciszterci rendbe, 1896-ban pappá szentelték. 1890-től 1894-ig a budapesti tudomány- és a műegyetem hallgatója. 1898-ban természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Zircen apáti jegyző. Gimnáziumban tanított Székesfehérváron, Zircen, Baján és Pécsett. Pécsett megszervezte és vezette a városi múzeumot. 1910-ben Székesfehérváron a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum szervezője, melynek 1921-től igazgatója lett. Horváth Cézárral írott természetrajzi középiskolai tankönyvei évtizedekig használták.

1984. január 9. 40 éve

Budapesten halt meg Kenéz Ernő könyvtáros. Győrben született 1912. december 13-án. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, az Eötvös Kollégium tagja volt. 1939-ben doktorált francia irodalomtörténetből. Az Eötvös Kollégium nyelvtanára lett, az Irodalomtörténeti Intézet Eötvös Könyvtárának munkatársa, majd az Akadémiai Könyvtár Szerzeményezési Osztályának vezetője. Döntő szerepe volt a megújuló Akadémiai Könyvtár állományának kialakításában.

1884. január 10. 140 éve

Hahóton született Kelemen Krizosztom bencés főapát. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, tanári oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte. 1910-ben szentelték pappá, 1916-tól 1926-ig nyalkai plébános, majd Budapesten a bencés gimnáziumban tanított. 1928-1929-ben Győrben házfőnök, és a bencés gimnázium igazgatója. 1933-tól pannonhalmi főapát. Az ő irányításával épült a gimnázium és diákotthon. 1928-tól a Kisfaludy Irodalmi Kör tiszteletbeli tagja. 1950-ben hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban, Pitsburghben.

1984. január 10. 40 éve

Sopronban hunyt el Baumann Béla szobrász. Sopronban született 1904. április 23-án. Az Iparművészeti Iskolában, később a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Sopronban a Hild kőfaragó üzem vezetője, majd tulajdonosa lett. Gipszfigurákat, emlékszobrokat mintázott, a soproni Isteni Megváltó Leányai templomba szószéket és miseoltárt faragott. A Lővér fürdőbe korsós nőszobrot készített. Műveivel tárlatokon is szerepelt.

1999. január 10. 25 éve

hunyt el Győrben Fias István nyomdász. Győrben született 1912. február 23-án. Az elemi és a polgári iskolát Szentesen és Győrött végezte. 1931-ben szerzett nyomdász képesítést. Győr több magánnyomdájában és az evangélikus egyház Baross Nyomdájában dolgozott, 1945-ben kapott mesterlevelet, 1948-tól az államosításig vezette ezt a nyomdát. 1950 és 1952 között az Északdunántúli Nyomdaipari Egyesület statisztikusa, majd a Győr-Sopron megyei Nyomdavállalat statisztikusa, 1968-tól műszaki igazgatóhelyettes nyugdíjazásáig. 1974-től 1980-ig az Evangélikus Egyház országos főjegyzője, a győri evangélikusok felügyelője, az evangélikus szeretetház világi elnöke. Nyomdászattörténettel is foglalkozott.

1929. január 11. 95 éve

született Téten Török Endre mérnökgeológus. A Pápai Tanítóképzőben tanítói végzettséget (1947), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1953), az ELTE Természettudományi Karán geomorfológiából doktorált (1962), a műszaki tudomány kandidátusa (1985). Budapesten gimnáziumi nevelőtanár (1953-1957), az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) Vásárhelyi Pál Kollégium igazgatója (1957-1959), az ÉKME és a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék tanársegéde (1959-1964), egyetemi adjunktusa (1964-1979), egyetemi docense (1979-1993). A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Közlekedésépítési Kar főiskolai docense, a geológia-geotechnológia előadója (1968-1972). Ásvány-kőzettani, és kőzetgenetikai kutatásokkal foglalkozott. Jelentős szerepe volt a Budapest építéstervezéséhez kapcsolódó mérnökgeológiai térképezési munkákban, a Magyarország üdülőkörnyezetét érintő településfejlesztési mérnök-geológiai kutatásokban. Budaörsön hunyt el 1994. augusztus 11-én.

1899. január 12. 125 éve

született Győrben ifjabb Tolnay Imre Tibor mérlegkészítőmester. Nagyapja a Takaréktűzhely-, Lakatos-árugyár alapítója, apja szintén e cég alapító mestere. Atyja üzemében töltötte inaséveit. 1923-ban vette át az üzem vezetését. Mérlegkészítésre specializálódott. 1932 szeptemberében a IV. Országos Kézműipari Kiállítás mesterversenyén lakatosmester és mérlegkészítő aranykoszorús mester címet nyert. 1933 őszén Berlinben a győri ipartestület küldötteként a nemzetközi kiállításon munkájával díjat nyert. 1941-ben megvásárolta a volt Szabó Samu-féle gyártelepet, és ide helyezte át műhelyét (a Hosszú utca 21–23-ba). 1949. december 29-én államosították műhelyét. Győrben hunyt el 1978. július 30-án. A nádorvárosi köztemető családi sírboltjában nyugszik.

1924. január 12. 100 éve

született Soboron Boros Jenő húsipari szakember, vezérigazgató. 1941-ben Húsipari tanuló Kapuváron. 1962-ben a Pápai Közgazdasági Technikum Ipari Tagozatán, 1972-ben MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézet Felsőfokú Vezetőképzőben, Budapesten végzett. 1941–1942-ben a Kapuvári Húsgyárban dolgozott. 1942–1945-ben katonai szolgálat, 1945 és 1948 között orosz hadifogság. 1948–1949-ben szakmunkás és munkaügyi vezető a kapuvári Húsgyárban. 1949–1951-es években vállalatvezető a soproni Húsipari Vállalatnál, 1951–1952-ben igazgató a Szegedi Szalámigyárban. 1953 és 1977 között, igazgató, 1977-től 1989-ig vezérigazgató a Pápai Húskombinátnál. 1990 után nyugdíjas. Az Élelmiszer-tudományi Egyesület, 1972 és 1980 között Veszprém Megyei Tanács tagja. Rendszeresen publikált a Napló, a Húsipar és a Húsipari Híradó című lapokban. Vezetése alatt a Pápai Húsipari Vállalat, majd Húskombinát az összes nyugati piacon elismert és elfogadott partnerré vált. Hazánkból az iparágban egyedül nyerték el a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. 1952-ben a Magyar Munka Érdemrend, 1954., 1958., 1966-ban az élelmiszer külkereskedelem kiváló dolgozója, 1960-ban Szocialista Munkáért Érdemrend, 1969-ben Munka Érdemrend Arany fokozata, 1978-ban Eötvös Loránd-díj, 1978-ban Török Gábor Emlékérem, 1979-ben Veszprém Megyéért arany fokozata, 1985-ben Állami Díj kitüntetéseket kapta. Pápán hunyt el 2009. december 29-én.

1984. január 12. 40 éve

Győrben halt meg Kiss Kálmán könyvkereskedő, antikvárius. Győrben született 1905. november 28-án. Tóth János győri könyvkereskedésében kezdett dolgozni, majd Sopronban, Szegeden és Baján volt könyvkereskedő. 1931-ben visszatért Győrbe, a Szent István Társulat kirendeltségéhez került. Az Állami Antikváriátus megszervezésekor a győri bolt megszervezője volt, itt dolgozott vezetőként 1966-ig.

1839. január 14. 185 éve

Csikvándon született Hencz Antal építész. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a soproni Evangélikus Líceumba került. Tanulmányait a bécsi Műegyetemen folytatta. Az építészmérnöki diploma megszerzése után építési társas vállalkozást alapított Győrben. A cég rövidesen Nagykanizsára, majd Keszthelyre költözött át. Ő tervezte az első keszthelyi villát. 1864-ben felmérte a hévízi tavat, cége fejlesztéseket javasolt Festetics Tasziló grófnak, a tulajdonosnak. Kapcsolatba került a környéken kutató Rómer Flórissal, több felmérést is készített számára pl. a tátikai várromról, a karmacsi középkori templomról. 1897-ben új épületet készített a keszthelyi Gazdasági Tanintézet számára. Cikkei jelentek meg a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben és a Magyar Mérnökegyesület Közlönyében.

1874. január 14. 150 éve

született Magyaróváron Wolf Gyula könyvkereskedő. Eredetileg a Ludwig gőzmalom könyvelője Pozsonyban, később az ottani Drotleff majd a Stampfel könyvkereskedésben dolgozott. Ezután Szegeden a Traub könyvesboltban, Bécsben az Opern Ringen lévő Leo-cégnél, Budapesten a Rózsavölgyi zenemű-kereskedésben, végül Győrött Hennicke Rezső Széchenyi téri könyvesboltjában működött. Nagy hatást tett rá a Hennicke-féle könyvesbolt, Rainer Miksa tulajdonos halála után 1904-ben az özvegyétől megvette. Könyvesboltjában létrehozta a Wolf-féle hangversenyirodát, pódiumot adott Dohnányi Frigyesnek, Albert Ferencnek és a Léhner-vonósnégyesnek. Tagja lett a Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének. Elismerésben részesült 1928-ban a Magyar Hét országos kirakatversenyén, csakúgy mint 1929 májusában a Magyar Könyvhét győri rendezvényein. Még ebben az évben Győr város törvényhatósági bizottságának tagjává választották, ezt a tisztet tíz évig töltötte be, 1938-ban visszavonult. Győrben hunyt el 1948. március 5-én.

1869. január 15. 155 éve

Kapuvárott született Biringer Tivadar moziigazgató. Vendéglátást tanult, néhány évig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. 1912-ben megnyitotta Győr első állandó moziját, az Apolló moziszínházat, a Bisinger sétány 6. szám alatt. Győrben hunyt el 1918. szeptember 8-án. Halála után özvegye, Jankovits Mária és testvére, B. Károly vitte tovább a vállalkozást.

1999. január 25 éve

hunyt el Londonban Nádor György (külföldön: Georg Nádor,Georg Nador) filozófus, irodalomtörténész, esztéta, vallástörténész. Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A filozófia tudományok kandidátusa. Győrben született 1920. április 23-án. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, Győrben végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát tanult, és 1943-ban szerezte meg doktori fokozatát. Filozófiai és vallástörténeti tanulmányokat folytatott. Ezzel párhuzamosan zsidó vallástant is tanult a budapesti rabbiképzőben. A Magyar Tudományos Akadémia filozófiai bizottságának titkára volt. 1949-től 1958-ig docensként az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakán tanított. 1957-től a Gyermeklélektani Intézetben dolgozott tudományos kutatóként. 1964-ben elhagyta Magyarországot és Düsseldorfban élt. 1967–1973 között a Heidelbergi Egyetemen volt előadó. 1973-ban Londonba költözött. Zsidó vallási kérdésekkel és kultúrtörténettel foglalkozott.

1884. január 20. 140 éve

Őribükkösdön született Weltler János iskolaigazgató. A felsőlövői reáliskola után a helyi tanítóképzőben folytatta tanulmányait. Rajkán osztály- és kántortanítóként kezdett dolgozni. 1926-tól a győri evangélikus elemi iskola igazgatója lett. Az Országos Magyar Iskolaegyesület igazgatósági tagja volt. Pedagógiai munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Győrben hunyt el.

1944. január 20. 80 éve

Budapesten született Győrkös László (névvariáns: Györkös László) népművelő, tanár. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd szerszámkészítő szakmát tanult. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán népművelés, valamint magyar nyelv és irodalom szakon szerzett diplomát 1979-ben. Az 1970-es évek elejétől a győri József Attila Művelődési Ház vezetőjeként dolgozott. Amatőr bábszínházat, irodalmi színpadot vezetett, szerkesztette a Győri Műsort, olvasótáborokat szervezett, és segítette több alkotócsoport (Alfa-csoport, Kassák Kör) létrejöttét. A Petőfi Sándor Ifjúsági és Művelődési Ház igazgatóhelyetteseként szervezte a Győri Zenei Nyár programjait, nemzetközi fesztiválokat, részt vett az ifjúsági diákcentrum kialakításában. A Megyei Pedagógiai Intézetben művelődéskutatóként dolgozott. Folyamatosan publikált (versek, prózák). Önálló kötete 1984-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. 1985 és 1995 között előbb a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Közművelődési, később a Magyar Irodalom Tanszékén tanított. 1996-ban Vitnyéd-Csermajorban az Ujhelyi Imre Tejipari Szakközépiskolában vállalt tanári állást. Közúti balesetben hunyt el Vitnyéd-Csermajorban 1997. szeptember 4-én. A győri Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.

1819. január 21. 205 éve

Völgyfalván született dr. Kruesz Krizosztom Károly bencés főapát. A középiskolát a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végezte. 1835. szeptember 16-án lépett a Szent Benedek-rendbe. Győrben bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Pannonhalmán, a Szent Benedek-rendi Katholikus Szent Gellért Hittudományi Főiskolán szerzett bölcsészdoktori diplomát. Miután szerzetesi fogadalmat tett (1840), majd áldozópappá szentelték (1843), a rend pozsonyi gimnáziumában tanított. Nemsokára Győrben a rend belső tanintézetének természettani tanszékén tanár. 1848-ban Pozsonyban, majd Pannonhalmán a főapátsági líceumban természettantanár. Meteorológiai állomást létesített. 1862-ben a pozsonyi állami gimnázium igazgatója. 1865. szeptember 5-től főapát. Felújíttatta a pannonhalmi apátsági templomot (1875–1876). Korszerű gazdálkodással megkétszerezte a rend jövedelmét. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának, 1881-től valóságos belső titkos tanácsos. Pannonhalmán hunyt el 1885. január 11-én.

1899. január 21. 125 éve

született Sopronban Bayer Lipót soproni nyomdász. Elemi iskoláinak elvégzése után könyvkötőtanuló volt a Schwartz-könyvkereskedésben, nyomdában segédként, ill. a Röttig-Romwalter nyomdában könyvkötőként dolgozott. Polába vonultatták be 1917-ben. Megjárta Albániát és a hegyi tüzéreknél harcolt. Az első világháború után a bécsi Schrötter-céghez került, majd a Piri és Székely majd 1922-től végleges állást kapott a Röttig-Romwalter nyomdánál. 1932-ben három társával (Linka József, May Rudolf, Geracsek Henrik) tíz évre bérbe vették a Röttig-Romwalter nyomdát. Továbbra is megjelentették az “Oedenburger Zeitung”-ot, a gazdapolgárok német nyelvű napilapját, melynek később Bayer Lipót lett a felelős kiadója. Itt nyomtatták az első Soproni Szemlét 1937. május 15-én. A nyomda színvonalas tevékenységének köszönhetően a soproni kiadványok országosan is ismertek lettek. Bayerék a város íróinak, költőinek indulását, műveik megjelenését is segítették. A második világháború alatt a nyomda épülete többször is megsérült, újabb helyre költözött, 1949 decemberében államosították. Bayer Lipót a Nyomda NV-nál dolgozott tovább, majd létrehozta a Soproni Tűgyár dobozüzemét. Nyugdíjas évei alatt részletesen foglalkozott szakkönyvei feldolgozásával, megóvásával. 1984. március 24-én hunyt el Sopronban.

1894. január 22. 130 éve

Győrben hunyt el Pereszlényi János református lelkész, lapszerkesztő. Ipoly-Pásztón (Szlovákia) született 1831-ben. A győri református egyházkerület jegyzője. A református gyülekezet lelkésze, a dunántúli egyházkerület jegyzője. Tagja a városi képviselő-testületnek. Felelős szerkesztője a Függetlenségi Párt lapjának, a Hazánknak: 1880. december 25-étől 1882. április 18-áig és 1885. november 8-ától 1889. április 7-éig.

1909. január 22. 115 éve

Győrben született Dobai Béla író, költő. Győrben a Felső Kereskedelmi Iskolában tanult. Újjászületés címmel 1939-ben jelentek meg válogatott versei, majd Népemnek című kötete 1943-ban. A Kovács Pál Közművelődési Társaság titkára volt. 1926 és 1956 között írt verseinek kéziratait a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár őrzi. Győrben halt meg 1986. január 16-án.

1909. január 22. 115 éve

Pozsonyban született Tóvári Tóth István festőművész. 1912-től élt Győrben. 1931-től 1935-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mestere Rudnay Gyula volt. 1939-től 1949-ig a győri vagongyár tisztviselője, 1949-től 1963-ig a Vagongyári Szabadiskola vezetője. Képeivel az 1960-as és 1970-es években lett népszerű, Európa számos nagyvárosában szerepelt kiállításokon. A Munkácsy-díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje mellé 1993-ban Győr díszpolgára kitüntetésben részesült. 2004. július 6-án hunyt el Győrben.

1839. január 24. 185 éve

Győrben született Liezen-Mayer Sándor festőművész. Győrben a Alipartanodai Rajziskolkolában tanult, tanára Fruhmann Antal volt. 1855-től a bécsi képzőművészeti akadémiára járt, ahol főleg egyházi freskóművészettel foglalkozott. 1856-tól Münchenben tanult, 1862-től Piloty hatására történeti képeket festett. 1880 és 1883 között a stuttgarti akadémia igazgatója volt, majd visszatért Münchenbe, ahol a festőiskola történeti festészeti tanszékén tanított haláláig. Münchenben hunyt el 1898. február 19-én.

1869. január 24. 155 éve

Vágújhelyen (Szlovákia) született Perl Sándor szállítmányozási vállalkozó, városi képviselő. 1889-ben végezte el a budapesti kereskedelmi akadémiát, majd külföldi tanulmányutat tett, nagy szállítmányozási világcégeknél szerzett tapasztalatokat. 1896-ban visszatért Győrbe és az 1872-ben alapított Perl Dávid és Fia győri szállítmányozási és beraktározási vállalat cégtársa lett, majd atyja halála után Perl Ottóval együtt cégtulajdonos. A közjótékonyság terén is tevékeny volt, 1919 óta elnöke volt a győri zsidó szent egyletnek. 1928-től a városi törvényhatósági bizottságnak tagja. A holocaust áldozataként 1944-ben hunyt el.

1849. január 25. 175 éve

Bejczen született Bejczy Károly római katolikus pap. A középiskolát a magyaróvári piaristáknál végezte el, 1872-ben szentelték áldozópappá. Még növendékpap korában lefordított munkája tíz kiadást ért meg. 1877 óta szolgált Moson vármegyében. (Moson)Szentpéteren a főút mentén neogótikus stílusban nagy óvodát (ma általános iskola) építtetett, majd Nezsideren volt plébános. Hívei rajongó szeretettel vették körül, gazdag életművét titkos pápai kamarási címmel jutalmazták. Több cikke jelent meg a „Magyar Állam”, szentbeszédei pedig az „Isten Igéje” című lapokban. Egyik kezdeményezője és alapítója volt az „Őrangyal” című gyermeklapnak. Nezsiderben hunyt el 1907. április 23-án.

1939. január 25. 85 éve

Magyróváron hunyt el Karkovány Ákos gépészmérnök, gazdasági akadémiai tanár. Tiszaroffon született 1875. március 8-án. Budapesten a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1897-ben, majd ugyanitt tanított. 1932-ben Magyaróvárra került, ahol a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Műszaki Tanszéke és a vele kapcsolatos Országos Gazdasági Gépkísérleti Állomás vezetőjévé nevezték ki. Különös jelentőséget tulajdonított a gépvizsgálatoknak. Az állomáson kísérleteket végzett fagázzal üzemelő traktorokkal, magtisztító gépet szerkesztett, foglalkozott a biogáz-termelés kérdésével.

2004. január 25. 20 éve

hunyt el Guimaraesben (Portugália) Fehér Miklós labdarúgó. Győrben kezdett futballozni a Győri ETO csapatában. 1995-től szerepelt az első osztályban, 1997-ben a legjobb ifi játékosnak választották. A magyar válogatottban 1998-ban mutatkozott be. 1998 nyarán került az FC Portóba, ám ott nem kapott túl sok lehetőséget. A Porto többször is kölcsönadta, előbb a Slagueirosban 14 meccsen lőtt öt gólt, amivel ő lett csapata legeredményesebbje, majd a nevesebb Sporting Braga játékosa lett, ahol házi gólkirályként fejezte be a 2000–2001-es idényt. 2001-ben a legjobb fiatal játékosnak választották. 2002-ben szerződtette a Benfica, de Portóhoz hasonlóan, itt is inkább a kispadon kapott helyet. Egyszer nyert portugál bajnokságot és kétszer portugál Szuperkupát. Már a távozáson gondolkodott, amikor a sérült Nuno Gomest kell pótolnia. 2004. január 25-én csereként lépett pályára a Vitória SC elleni bajnokin Guimaraesben. A találkozó hajrájában sárga lapot kapott, majd előrehajolt és összeesett. Megpróbálták újraéleszteni, kórházba szállották, de nem sokkal éjfél előtt bejelentették halálát, amelynek oka hirtelen szívmegállás és hipertrófiás kardiomiopátia volt. A Benfica méltóképpen meg akarja őrizni Fehér Miklós emlékét, a klubvezetők úgy döntöttek, hogy visszavonultatják a 29-es mezt, amit ezek után már soha többé senki nem viselhet a klubnál, valamint a klub stadionjában mellszobrot állítottak a tiszteletére. Győrben emlékmúzeumot hoztak létre, valamint minden évben tornát rendeznek az emlékére, valamint a klub utánpótlás akadémiája az ő nevét viseli.

1869. január 27. 155 éve

Szent-Jakabon (Abaúj-Torna vármegye) született Scholtz Ödön, a Ferenc József-rend lovagja, evangélikus esperes. Középiskoláit Rozsnyón (Gömör megye) végezte és itt érettségizett 1887-ben. A soproni teológiai akadémián tanult, majd a hallei és berlini egyetemen folytatta tanulmányait. A lelkészi pályát Ágfalván kezdte kápláni minőségben, két év múlva már rendes lelkész. 1913-ban esperes lett. Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának 1894 óta választott tagja. 1916-ban a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki. Kiváló képzettségű egyházi férfi. Egyházirodalmi munkásságával külföldön is feltűnést keltett. Kiadta a Külmisszió című negyedéves folyóiratot 1896. július 30-tól 1897. novemberig mint az Evangélikus Szemle mellékletét, 1898-tól önálló füzetekben jelent meg. 1906-tól Missziói Lapok címen evangélikus bel- és külmissziói illusztrált havi folyóiratot jelentetett meg, illetve legalább harminc éven keresztül egy evangélikus naptárt. Sopronban hunyt el 1948-ban, sírja a Balfi úti evangélikus temetőben található.

1944. január 27. 80 éve

Sopronban született Hegedüs Árpád agrármérnök, szövetkezeti elnök. A középiskoláit Pápán és Zsámbékon végezte. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen diplomázott (1976). 1965-től 1972-ig a tapolcafői Kossuth Termelőszövetkezetben agrármérnök. 1973-tól 1991-ig a Kupi Egyenlőség Termelőszövetkezetben ágazatvezető. 1991-től a Tapolcafői Forrásfő Termelőszövetkezet főmérnöke, majd szövetkezeti elnök. Pápán hunyt el 2002. november 30-án.

1609. január 28. 415 éve

II. Mátyás szabadságlevelet adott Győr városának. E szabadalomlevél megerősítette a régebbi szabadalmat, a győri polgárokat kivette a királyi tisztviselők mindennemű hatósága alól, hogy a régebbi kiváltságaik értelmében egyedül a káptalannak, mint földesúrnak legyenek alávetve.

1889. január 28. 135 éve

Győrben született Finta Sándor tanító, író. Tanulmányait szülővárosában végezte, az újvárosi elemiben, majd a győri bencés gimnáziumban tanult. 1904 és 1906 közt végezte el a kir. katolikus tanítóképzőt. Pályáját 1908-ban a nagylózsi katolikus elemi iskolában kezdte tanítóként. 1909-től a győri Skultéty magániskolában tanított. 1913-tól Szombathelyen tanító, 1927-től igazgató. A Katolikus Tanítók Országos Szövetségének elnöke 1928-tól. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör tagja 1920-tól. Versei, novellái riportjai, kritikái jelentek meg rendszeresen győri lapokban. Szombathelyen hunyt el 1950. augusztus 28-án.

1999. január 28. 25 éve

hunyt el Mosonmagyaróváron Husz János gépészmérnök, helytörténész. 1931. július 28-án született Mosonban. A mosoni állami elemi népiskolában kezdte tanulmányait. 1937-től 1942-ig a  hegyeshalmi polgári középiskolában tanult, a háborús évek miatt 1951-ben  Győrben tette le a szakérettségi vizsgát. Közben, 1948-1950-ig lakatos szakmunkás tanuló is volt. 1951-től a budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán tanult, 1956-ban kapott mérnöki oklevelet. A Kühne Mezőgazdasági Gépgyár jogutódaként működő Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban lett beosztott mérnök, gyártmányszerkesztő, 1968-tól gépészeti csoportvezető, műszaki fejlesztőmérnök. Az ott töltött évek során több országban tett tanulmányutat, illetve a Szovjetunióban vezette a gyár akkoriban híres exporttermékének, a tojóketreceknek üzembe állítását. 1963-tól a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán lett először tanársegéd, majd adjunktus. 1968-tól ismét a régi munkahelyén dolgozott, 1990. december végén a Kühne gyárból ment nyugdíjba. Helytörténeti tevékenysége a Szülőföldünk pályázatok megjelenésével kapcsolatos. A szülőhely, főleg Moson és a mosoni élet szeretete, emlékeinek megőrzése iránti késztetés rendkívül széleskörű, mégis alapos helytörténeti kutatásokra ösztönözte. Felbecsülhetetlen érdemet szerzett azzal is, hogy a Győri Rába Művekhez csatolt mosoni gyárból kidobott értékes dokumentumokat munkahelyi egzisztenciájának kockáztatásával nem a MÉH telepre, hanem részben a Hansági Múzeumba, részben pedig a lakására irányította.

1999. január 29. 25 éve

hunyt el Győrben Várady Lajos tanár, festő- és szobrászművész. Nádudvaron született 1911. április 27-én. Középiskoláit Budapesten és Kisújszálláson végezte. Szőnyi István magántanítványa, majd a Képzőművészeti Főiskolára járt. 1938-tól 1950-ig a mezőtúri gimnáziumban tanított. 1950-ben vállalt Győrben munkát. Nyugdíjazásáig a győri Jedlik Ányos Gépipari Technikumban tanított, de emellett oktatott a Révai Gimnáziumban, a Kazinczy Gimnáziumban, a Pattantyús Szakközépiskolában és a Műszaki Főiskolán is. Tájképeket és portrékat festett, készített domborműveket és pasztellrajzokat, valamint plaketteket népi írókról.

1909. január 31. 115 éve

Győrben született Farádi László orvos. A bécsi és a pécsi egyetemen tanult. 1933 és 1938 között a pécsi egyetem belgyógyászati klinikáján díjas gyakornok. A II. világháború idején munkaszolgálatra hívták be, 1944-ben deportálták. 1945-től a pécsi egyetemen dolgozott. 1950-től alezredesként a központi katonai kórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosa. 1951-től ezredesi rangban főbelgyógyász, 1957-től 1968-ig a néphadsereg egészségügyi csoportfőnöke, 1968-tól 1973-ig az egészségügyi miniszter első helyettese. A Honvédorvos c. folyóirat szerkesztője. Budapesten halt meg, 1993. május 20-án.