Vármegyei évfordulónaptár

1839. szeptember 1. 185 éve

Bakonybélben halt meg Guzmics Izidor író, bencés szerzetes. Jánosfán született 1786. április 7-én. 1805-ben lépett be a bencés rendbe, Pannonhalmán és Győrben tanult teológiát. 1809-től a győri bencés gimnázium tanára, 1815-től 1832-ig a pannonhalmi főiskolán a dogmatika tanára. Részt vett a Magyar Tudós Társaság alapításának előkészületeiben. 1832-től bakonybéli apát. Kazinczy Ferenc jóbarátja, a nyelvújító törekvések támogatója. Pannonhalma egyik névadója. Több ókori görög szerző műveiből fordított magyarra.

1849. szeptember 1. 175 éve

született Győrben Zuckerkandel Emil orvos,anatómus. Pesten végezte középiskolai tanulmányait és a bécsi egyetem orvosi fakultására iratkozott be, ahol Hyrtl, Rokitansky. Brucke, és Skoda tanítottak, akik a kor legnagyobb nevű professzorai voltak. Hyrtl az anatómus, felfigyelt a tehetséges és szorgalmas tanítvány különleges képességeire és demonstrátornak nevezte ki. A tanár és a tanítvány között baráti viszony alakult ki. Amikor az amszterdami egyetem fiatal proszektort kért a bécsi anatómiai fakultástól, Hyrtl természetesen Zuckerkandl Emilt ajánlotta erre a munkakörre. Nyolc hónapos tevékenység után visszatért Bécsbe. 1873-ban előtt, Rokitanszky, a világhírű kórbonctanprofesszor vette magához asszisztensként egy évre. A következő évben, mint orvos, visszatért az anatómiára, ahol közben személycsere történt:szeretett oktatója, Hyrtl nyugdíjba ment, helyét Langer professzor foglalta el. Zuckerkandl nyolc évet töltött ott, és közben 30 éves korában, 1880-ban már rendkívüli tanári címet kapott, és elkezdhette előadásait a leíró és a tájanatómiáról. Anatómiai tanulmányainak eredményeiről még a diploma elnyerése előtt kezdett publikálni. Rendkívül termékeny és tehetséges kutató volt, és kinevezése idejéig nagy számban jelentette meg közleményeit, amelyek eredetiségüknél fogva felkeltették a tudományos világ érdeklődését. 1882-ben a grazi egyetemi tanszékre kapott meghívást teljes professzori rangban, és hat évig dolgozott ott ebben a minőségben. Langer halála után Bécs hivta vissza a megüresedett katedra betöltésére. Halála napjáig volt ott mint tanszékvezető, előadó, kutató, és szakkönyvek írója, a kollégák és a diákok szeretett mestere. 1900-ban udvari tanácsosnak nevezték ki, és 1906-ban tagja lett az osztrák császári akadémiának. Testvére Zuckerkandel Paul szintén a berni egyetemen volt a kórbonctan tanára. Győrben hunyt el 1910. május 28-án.

1909. szeptember 1. 115 éve

Magyaróváron született Dallos Ferenc római katolikus pap, teológiai író. 1932-ben szentelték pappá, ezután bői, majd csornai káplán volt. 1936-ban Győrbe került, ahol gyárvárosi hitoktató és belvárosi káplánként működött. 1950-től Kanadában élt, 1959 és 1976 között az Amerikai Egyesült Államokban, Ringewoodban működött. Itt hunyt el 1989. október 10-én.

1919. szeptember 1. 105 éve

Győrben az 1846-ban indított zeneoktatást az Ének- és Zeneegylet újjászervezte. Hermann László (1890-1966) hegedűművész volt az igazgató 1945-ig.

1809. szeptember 2. 215 éve

Tamásiban született Fábián István római katolikus pap, nyelvész. Tanulmányait Sopronban és Győrött végezte, 1833-ban szentelték fel. Kápláni minőségben először Bogyoszlón, majd 1845-től Széplakon működött, ugyanakkor Herceg Esterházy Miklós gyermekeinek nevelője is volt egy évig. 1848 után volt süttöri plébános, 1869-ben székesegyházi kanonok lett, a győri Püspöki Papnevelő Intézet igazgatója. Nyelvészeti kérdésekkel az 1840-es évektől foglalkozott. Lefordította a Kalevala nagyobb részét, ebből részeket közölt. 1858-tól az MTA levelező tagja. 1871. július 19-én Győrben hunyt el.

1924. szeptember 2. 100 éve

született Győrben Federmayer István középiskolai tanár, igazgatóhelyettes. 1935-ben kezdte tanulmányait a győri Révai Miklós Gimnázium, majd 1950-ben már mint magyar-latin szakos tanár tért vissza. Igazgatóhelyettesként vonult nyugdíjba 1988-ban. 1995-től a Széchenyi István Egyetem jogi karának oktatója volt. Kezdeményezésére alakult meg a Révai Baráti Kör, melynek először titkára, később az elnöke volt. Nyugdíjasként kezdett el behatóbban foglalkozni Révai Miklós életével és munkásságával. A kutatás eredményeképpen egymást követték cikkei, könyvei. Elsőként egy Révai-életrajz 2000-ben, majd 2007-ben Révai halálának 200. évfordulója alkalmából – Révai latin nyelvű verseinek fordítása. Még ugyanebben az évben A velünk élő ókor címmel egy újabb kötete látott napvilágot. 2009-ben Győr városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. Győrben hunyt el 2010. április 4-én. A legutolsó, Révai Miklós és Paintner Mihály levelezésével foglalkozó munkája már csak posthumus jelent meg 2011-ban.

1819. szeptember 3. 205 éve

Sopronban született Wilfing József festőművész. A bécsi akadémián tanult, ahol az antik rajzosztályt és a történelmi festészet osztályát látogatta. Heiligenkreutzban sajátította el az üvegfestészet technikáját. Sopronban az 1847. évi iparkiállításon mutatkozott be arcképeivel. 1848-ban Bem vezérlete alatt harcolt, aki vitézségéért ezredesi rangra emelte. 1851-ben végleg Sopronban telepedett le. 1852 és 1870 között a bencés gimnáziumban tanított, 1870 és 1873 között a katolikus tanítóképző rajztanára volt. Főként portrékat és szentképeket festett. Simor János győri püspök a fertőrákosi kastélyában üvegfestő-műhelyt létesített, melynek vezetésével Wilfing mestert bízta meg. A győri székesegyház restaurálásakor Wilfing készítette el a Héderváry-kápolna négy gótikus ablakának üvegfestményeit. Sopronban a Szent Mihály- és a Szent Anna Orsolyita templom üvegfestményeit is ő alkotta. 1870-ben a budapesti Képzőművészeti Társulat országos kiállításán is szerepelt munkáival. Sopronban hunyt el 1879. március 16-án.

1969. szeptember 4. 55 éve

Lundban (Svédország) elhunyt Riesz Marcell matematikus. Győrben született 1886. november 16-án. 1904-ben a győri főreáliskolában érettségizett. Az egyetemet Budapesten, Göttingenben és Párizsban végezte, 1908-ban doktorált. 1911-ben Mittag-Leffler meghívására Stockholmban telepedett le, az ottani egyetemen volt főiskolai docens. 1926-ban meghívták a Lundi Egyetem egyik matematikai tanszékére professzornak, ahol 1952-ig, nyugdíjazásáig dolgozott. 1952 és 1962 között vendégprofesszorként működött az egyesült államokbeli Maryland, Chicago és más városok egyetemein. Visszatérve, haláláig a lundi egyetemen adott elő. Három témakörben, a trigonometrikus sorok, a hatványsorok, és a Dirichlet-sorok vizsgálatában ért el jelentős nemzetközi elismertséget. Nemzetközi hírű matematikus iskolát alapított. Több külföldi akadémiának volt a tagja és néhány egyetemnek a díszdoktora.

1874. szeptember 6. 150 éve

született Zalaszentgróton Erdélyi Iván jogász. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, ahol jogi végzettséget szerzett. Önkéntes katonai szolgálat után tiszti vizsgát tett. 1897-től élt Győrben. Közigazgatási pályáját Győr vármegyénél kezdte 1897-ben, majd Győr szolgálatába állt 1898-ban. 1901-ben tiszteletbeli aljegyző, 1905-ben árvaszéki jegyző, 1915-ben városi tanácsnok, a kereskedelmi, ipari, építészeti és közlekedési osztály vezetője volt. Az első világháború idején a város katonai osztályát is vezette. A Tanácsköztársaság után a városi nemzetőrség parancsnoka, 1928 októberétől a városi árvaszék elnöke és polgármester-helyettes volt. A Rákócziánum katolikus internátus egyesületi elnöke, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga győri osztályának elnöke, a Győri Atlétikai Club társelnöke volt. Győrben hunyt el 1942. augusztus 10-én

1909. szeptember 6. 115 éve

Győrben született Réti János (Rozsovics) sportoló, sportvezető. Győrben járt polgári iskolába, majd bőrdíszművesnek tanult. 1932-től kisiparos Győrött. Atletizált, hosszútávfutó volt, 1927-től a GYAC futballistája, ezenkívül asztaliteniszezett. 1934-től 1944-ig a GYAC háznagya. Győrben hunyt el 1990. november 10-én.

1919. szeptember 6. 105 éve

Sopronban született dr. Ladó László okleveles közgazda (1948), a közgazdaságtudomány kandidátusa (1957), a közlekedéstudomány doktora (1969). A Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Üzemgazdaságtani Tanszékén egyetemi tanár (1971), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vezetés és Szervezéstudományi Bizottságának alelnöke, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) elnökségi tagja, az MTA Rendszertechnikai Bizottságának, az Ipari Minisztérium Szervezési és Számítástechnikai Bizottságának, az Országos Vezetőképző Központ Tudományos Tanácsának tagja. Több mint kétszáz tudományos publikációja jelent meg (külföldön is). Szervezési és vállalati gazdaságtan tárgykörébe tartozó munkái tudományos iskolát teremtettek. Számos szakmai folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Munkásságát kitüntetésekkel ismerték el: a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (1943), a Vitézi Rend tagja (1992), Dr. Bartók Nagy András Életműdíj (2005). Budapesten hunyt el 2007. október 25-én.

1944. szeptember 6. 80 éve

Kissikátorban meghalt Szőnyi Márton vadászrepülő, katonatiszt. Győrben született 1918. december 5-én. A második világháborúban repülőhadnagyként szovjet hadifogságba esett. A fogolytáborban bekapcsolódott az antifasiszta mozgalomba és partizániskolára jelentkezett. 1944 őszén ejtőernyős csoportjával a Bükk-hegységben ért földet, hetekig tartó kapcsolatkeresés és bujkálás után a csendőrök elfogták és agyonlőtték.

1694. szeptember 7. 330 éve

Zólyomban (Szlovákia) született Szászky Tomka János rektor. Besztercebányán, Győrött (1711-1714) és Pozsonyban (1714-1719) Bél Mátyás líceumában végezte tanulmányait. 1719 és 1721 között a jénai egyetemet látogatta. Hazatérve Győrött az evangélikus iskolában 1721-től konrektorként, 1724-től rektorként működött. 1732-ben Pozsonyba hívták, ahol előbb konrektor, majd 1747-től rektor volt. Jelentős és bátor döntése következtében 1734-ben bevezették Magyarország történelmének oktatását a gimnáziumban. Magyar önképzőkört is alapított. Kiemelkedő értékű a történelem és földrajz területén kifejtett szakirodalmi munkássága. Pozsonyban hunyt el 1762. augusztus 26-án.

1884. szeptember 7. 140 éve

Sopronban született Pintér László plébános, politikus, felsőházi tag. A győri hittudományi főiskolát és az Erzsébet Tudományegyetem jogi karát is elvégezte. 1907-ben szentelték pappá, Győrben konviktusi káplán, 1911-től káptalani karkáplán és hitoktató, 1912-ben székesegyházi hitszónok. 1913-tól 1939-ig plébános Rajkán, esperes, a máltai lovagrend tiszteletbeli káplánja, tartalékos tábori lelkész. Nevéhez fűződik a rajkai templom műemléki rekonstrukciójának megvalósítása. 1920 után megszervezte a Moson megyei kisgazdapártot. 1922 és 1939 között különféle háztisztségeket betöltve két cikluson keresztül volt egységpárti programmal képviselője a zurányi választókerületnek. Képviselőként főleg a szociális és a nemzetiségi kérdések szakértőjének számított. Horthy Miklós kormányzó 1940-ben a Felsőház örökös tagjává nevezte ki, ekkor Budapestre költözött. Tagja volt az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának. Szerkesztője volt a "Der Heideboden" című megyei német nemzetiségi lapnak, alapító kiadója és felelős szerkesztője a "Kath. Kirchenblatt", és állandó belső munkatársa a "Neues Politisches Volksblatt" című lapoknak. Szegeden halt meg 1958. március 1-jén.

1894. szeptember 7. 130 éve

Nyúlhegyen született dr. med. Baál Károly igazgató főorvos, miniszteri tanácsos. Diplomáját 1918-ban szerezte Budapesten. Közben katonai szolgálatot teljesített. 1918-ban szerelt le, mint 80 százalékos hadirokkant. Az 1919-es kommün alatt Bécsbe menekült. A rend helyreállását követően egy ideig a budapesti Szent István és Szent László kórházakban működött. 1929-ben megalapította a Hűvösvölgyi Gyermekszanatóriumot, melynek igazgató főorvosa volt. 1937 májusában az intézmény elköltözött a Béla király út 18. szám alá, és alapítója Svábhegyi Szanatórium névre keresztelte át. 1946-ban dr. Baált kinevezték a Népjóléti Minisztérium miniszteri tanácsosává. Budapesten hunyt el 1947. szeptember 17-én, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

1909. szeptember 7. 115 éve

Győrben született I'só István Vince mezőgazda, tudományos kutató. Elemi és középiskoláit Győrben végezte, 1933-ban Budapesten mezőgazdasági oklevelet szerzett. 1938-ban Magyaróvárra került, az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomásra. Ebben az időben a zab, a napraforgó termesztésével kapcsolatban jelentette meg kutatásait, ezen kívül a szántóföldi kísérletezés módszertanával foglalkozott. 1951-ben Martonvásárra, a Növénytermesztési Kutató Intézetbe került. Számos szakmai publikáció fűződik nevéhez. 1982-ben hunyt el Martonvásáron.

1889. szeptember 8. 135 éve

Sopronban született Ágoston Ernő festő, grafikus. Középiskoláit a soproni állami főreál iskolában végezte, majd a budapesti képzőművészeti főiskolán szerzett rajztanári oklevelet. 1914-től a soproni Laehne-féle magángimnázium rajztanára volt. Élete végéig soproni lakos maradt, tevékenyen részt vett a város művészeti és közéletében, vezette a helyi képzőművészeti kört. 1924-ben elnyerte az állami grafikai nagydíjat, 1926-ban a székesfőváros díját. A kópházi búcsújáró templom freskója, a brennbergi stációk, a megyeházi levéltár üvegablakai jelzik sokoldalú tehetségét. Sopronnal kapcsolatos rajzait és karcait a város Liszt Ferenc Múzeuma őrzi. Sopronban hunyt el 1957. augusztus 27-én.

1834. szeptember 9. 190 éve

Tuttendorfban (Szászország) született Ulbricht Richárd bölcseleti doktor, gazdasági akadémiai tanár, vegyész. Magyaróváron volt rendes tanár 1869 októberétől 1884. szeptember 30-ig, nyugdíjazásáig. 1873-ban ő lett a vegykísérleti állomás első igazgatója. Amikor a magyar lett a kizárólagos oktatási nyelv, Poroszországba ment, ahol 1897-ben a vegykísérleti állomás vezetője volt Dahmeban. 1907. február 10-én hunyt el Loschwitz-ban.

1824. szeptember 10. 200 éve

született bégavári Back Hermann gyáros. 1848-ban települt Győrbe 1874-ben megvásárolta Toma János 1845-ben alapított malmát. Először két malmot működtetett, az egyiket Szigetben, itt lett később piskótagyár, ezt adta el Koestlinnek. A nádorvárosi malmot a Hosszú utcában a legmodernebb eszközökkel szereltette fel. 1896-ban nemesi címet kapott. 1904. november 3-án Ferenc József „a közjóság terén szerzett érdemeiért” elismerésben részesítette. 1907. szeptember 9-én leégett a malom. 1908-ban Weisz Oszkár tervei alapján Hlatky-Schlichter Lajos építette fel. 1910. február 7-én hengermalmát családi részvénytársasággá alakította. Az üzlet vezetését Richards Richardra bízta, aki unokahúgát vette feleségül. 1914. március 12-én Győr szabad királyi város közgyűlése méltatta érdemeit. 1914. szeptember 10-én 50 ezer korona adományt tett a nehéz helyzetbe jutott iparosok támogatására, s az iparossegélyt is létrehozta. 1914-ben a nádorvárosi 16. számú utcát róla nevezték el. Bad Ischlben hunyt el 1916. július 6-án.

1869. szeptember 11. 155 éve

Győrben született Murányi Ernő (1881-ig Pick Ernő) ügyvéd. Középiskolai tanulmányait szülőhelyén, Esztergomban és Budapesten, a jogot a budapesti egyetemen végezte. 1885-ben gyorsírástanári, 1892-ben ügyvédi oklevelet nyert, Budapesten dolgozott. Ismeretterjesztő és jogi szakcikkei jelentek meg különböző időszaki kiadványokban. Budapesten hunyt el 1939-ben.

1894. szeptember 11. 130 éve

Győrött született Danneberg Olga (Weisz Samuné) pedagógus, nőegyleti elnök. A Győri Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskolában érettségizett 1912-ben. A bécsi Osztrák Pedagógiai Intézetben 1915-ben oktatástörténetből diplomázott. Az első világháború alatti hadirokkant, hadiárvasegélyezési akciók fáradhatatlan szervezője volt. A Győri Izraelita Nőegylet társelnökeként mindent elkövetett, hogy a Kossuth utca 24. telkén álló Menház és Tápintézet működéséhez szükséges anyagi támogatást megkapja. 1926-tól a Győri Izraelita Nőegylet elnökeként szorgalmazta, hogy a Vázsonyi Vilmosné kezdeményezésére szerveződött, szegényeket támogató uzsonnaakció Győrben is sikeres legyen. 1944 júniusban deportálták, az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg.

1894. szeptember 11. 130 éve

Kisjenőben (Románia) született péceli Péczely Sándor, a „Hangya” győri kirendeltségének főnöke. Erdélyi nemesi család sarja. Az aradvárosi kereskedelmi akadémián végzett 1911-ben. Az Aradi Első Takarékpénztár tisztviselője volt. Az első világháborúban tartalékos hadnagyként részt vett. Többszörös háborús kitüntetésben részesült. 1919-ben a „Hangya” Központ szolgálatába lépett, 1926-ban a győri kirendeltség főnökévé nevezték ki. A Győr- Moson- Sopron-Komárom vármegyék hatalmas szövetkezeti hálózatának kereskedelmi ügyeit irányította és részt vett azoknak a falvaknak a gazdasági és kulturális fejlesztésének munkájában, ahol „Hangya” szövetkezetek működtek. Halálának idejét nem ismerjük.

1944. szeptember 11. 80 éve

Győrságon született Balogh Mihály üzemmérnök, polgármester, helytörténész. Általános iskolát Győrságon, a középiskolát Győrben, a Jedlik Ányos Gépipari Technikumban (1968-1972) végezte, illetve honismereti szakkörvezetői tanfolyamon vett részt (1984, Győr). Dolgozott a győri Szerszámgépgyárban (1958-1964), a Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál (1964-1971), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban (1971-1980). A Töltéstava-Győrság Községi Közös Tanács V.B. tanácselnöke 1980 és 1990 között, Győrság polgármestere 1994-től 2002-ig. Honismereti szakkört hozott létre Győrságon. Helytörténettel, a szőlészet-borászat történetével, néprajzzal foglalkozott. 2011 májusában hunyt el.

1844. szeptember 13. 180 éve

Gönyűn született Tóth Ince Károly szerzetes-tanár. 1869. augusztus 6-án szentelték pappá. 1869 és 1870 között hitszónok Pannonhalmán. A pápai gimnázium tanára (1870–1875) és első történetírója. 1875 és 1882 között Esztergomban gimnáziumi tanár. 1882 és 1902 között Nyalkán lelkész. 1902-től 1903-ig másodszámvevő Pannonhalmán. 1903 és 1906 között alperjel és házgondnok Zalaapátiban. 1906 és 1907 között pince- és kertfelügyelő Tihanyban. 1907 és 1925 között lelkész illetve házgondnok Bakonybélben. Bakonybélben hunyt el 1925. november 19-én.

1959. szeptember 14. 65 éve

Megnyílt Győr első állami felsőoktatási intézménye: a Felsőfokú Tanítóképző Intézet.

1864. szeptember 15. 160 éve

Magyaróváron született Haecker Valentin zoológus, egyetemi tanár. Természettudományokat, elsősorban botanikát és zoológiát tanult. 1889-ben a tübingeni egyetemen szerzett doktori címet. Doktori értekezését a madártollak színéről írta. 1892-től a freiburgi egyetemen az állattani és az összehasonlító anatómiai tanszékén tanított. 1900-ban a stuttgarti technikai főiskolára került, emellett előadásokat tartott a helyi állatorvosi főiskolán és a hohenheimi mezőgazdasági főiskolán is. Pályája 1909-től a hallei egyetemen teljesedett ki, ahol a mélytengeri sugárállatkáktól az állati és emberi tulajdonságok öröklődéséig sok mindennel foglalkozott. Halléban hunyt el 1927. december 19-én.

1914. szeptember 15. 110 éve

Csorváson hunyt el. Nuricsán József vegyész. Szamosújváron született 1860. szeptember 15-én. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református gimnáziumban végezte. 1883-ban szerzett Budapesten vegyész oklevelet. 1894-től a földművelési minisztériumban dolgozott. 1903-ban kinevezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémia kémia tanszékének élére, egyben a vegykísérleti állomás vezetője is volt. A Széchenyi Kör elnökévé választották. 1913-ban áthelyezték Budapestre. Pályája során tudományos érdeklődése a gyógyvizek összetételének vizsgálatára, a szénsavgyártásra, a földgáz világítási hasznosításra, a hulladékhasznosításra is kiterjedt.

1899. szeptember 16. 125 éve

hunyt el Sátoraljaújhelyen grisányi és szentandrási Horváth József cimbalomművész. Győrben született 1848-ban. Első leckéit atyjától, Horváth Jánostól kapta, aki Farkas Miska cimbalmosa volt. Nagy tetszést aratott a bécsi világkiállításon 1873-ban. A bécsi udvari operaházhoz hívták 1884-ben, hogy kísérje a kor híres szopránját, Nádaynét. 1885-ben Károly Lajos királyi főherceg és neje előtt hangversenyezett az osztrák fővárosban. 1889-ben a Budapestre tartó Iris nevű hajón Nasziraddín perzsa sahot mulattatta játékával, amiért a Nap és az Oroszlán rendjellel tüntették ki. Lajos Viktor királyi hercegtől kapott meghívást 1891-ben Bécsbe. Hosszabb időt töltött Berlinben. Brüsszelben II. Lipót előtt mutatta be tudását, majd Róma következett, ahol a királyi pár előtt hangversenyezett. 1892-ben bejárta New Yorkot, Chicagót, 1893-ban hazatért, és Magyar-Óváron, majd Pozsonyban adott hangversenyeket, valamint zeneoktatással foglalkozott.

1999. szeptember 16. 25 éve

hunyt el Sopronban Hófalvi Erzsébet textiltervező iparművész. 1941. szeptember 9-én született Sopronban. 1965-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán szövöttanyag-tervező szakon. Mestere Plesnivy Károly volt. 1975-ben aranydiplomát kapott a Lipcsei Nemzetközi Vásáron, 1986-ban és 1988-ban a Könnyűipari Minisztérium nívódíjával tüntették ki. 1975 és 1996 között minden évben részt vett a hannoveri Nemzetközi Szőnyeg Kiállításon és Vásáron (DOMOTEX). Pályáját a Soproni Magyar Selyemipari Vállalatnál kezdte szövöttanyag-tervezőként, 1965 és 1971 között nyakkendő- és esernyőszövetek mintázatának és színállásának tervezésével foglalkozott. 1971-96 között ő volt a Soproni Szőnyeggyár tervezője és művészeti vezetője. Foglalkozott egyrészt a gépi szövött szőnyegek modern és hagyományos mintázatainak és színállásainak tervezésével, valamint a gépi tűzött szőnyegek (szőnyegpadlók) mintázatának és színállásának kialakításával is.

1919. szeptember 17. 105 éve

Rákospalotán született Békés Ferenc sportvezető. A családja 1921-ben költözött Győrbe. Iskolai tanulmányait Győrött és Budapesten végezte. Gyermekkorában a Nádorvárosi Futball Klubban játszott, később a Budapesti Postás Sport Egyesületben és a Budapesti Vasutas Sport Clubban (BVSC). 1945-ben tért vissza Győrbe, és igazolt a Magyar Államvasutak Dunántúli Atlétikai Club (MÁVDAC) csapatához. 1953-tól sportvezetőként dolgozott tovább. Egyesületi elnökként sok éven át irányította a MÁVDAC-ot. A MÁV győri csomópontjának személyzeti osztályvezetőjeként ment nyugdíjba. Győrben hunyt el 1995. október 15-én. A győri köztemető XXVI. parcellájában nyugszik.

1949. szeptember 17. 75 éve

hunyt el Budapesten Sándor Béla (névvariáns: Scheinhardt) festőművész-tanár. Győrben született 1872. június 17-én. Budapesten és Münchenben tanult. Az Iparművészeti Iskola tanára volt. A Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain 1900-tól tájképekkel szerepelt. Korán megbízták freskó készítéssel. Nevéhez fűződik a sióagárdi és paksi plébániatemplom freskóinak elkészítése (1907). 1910 és 1911 között az egri Székesegyház falképét festette. A budai Kapucinus templom freskójának egy része is az ő alkotása (1920). A Független Művészek csoportjának tagja volt (1918). A vallás- és közoktatásügyi miniszter iskolai faliképek alkotására kiírt pályázatának nyerteseként elkészítette a Mária Terézia (ma Horváth Mihály) téri elemi iskola (ma Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium) falfestményeit. Az Erzsébet Királyné Szálloda pincéjét 1925-ben étteremmé, majd sörözővé alakították át, a pince falait Sándor Béla festőművész János Vitéz illusztrációi díszítik. Jelentős alkotások, melyek képeslap-sorozatban is megjelentek. A művész 1921-ben szerepelt az elszármazottak győri kiállításán. A Hunnia-udvar utcafrontjának két oldalát négy sgraffito kép díszíti, mely Sándor Béla alkotása (1931). Két történeti tárgyú akvarelljét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

1974. szeptember 17. 50 éve

hunyt el Budapesten Rados Dezső hegedűtanár. Győrben született 1891. április 12–én. 1913-ban Mambriny Gyula tanítványaként szerezte meg oklevelét az Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskolán. 1920-tól a Fodor Zeneiskolában tanított. 1940-től a Goldmark Zeneiskola igazgatója. 1945 után két tanévet a Nemzeti Zenedében tanított. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a hegedű tanszak tanára lett 1947-ben. 1959-ben nyugalomba vonult, de élete végéig módszertant, didaktikát tanított. A hegedűmetodika országosan elismert szakértője volt. Működéséért négy ízben kapott kitüntetést.

1924. szeptember 18. 100 éve

született Szombathelyen Horváth Ede gyárigazgató. Édesapja autószerelő mester volt. 1935-ben költöztek Győrbe. Ede a Vagongyárba került inasnak. Miután a szakmát elsajátította, egy éven belül megkapta a segédlevelet. 1949-ben az autógyár műszaki vezetője, majd 1951-ben a Szerszámgépgyár igazgatója lett. 1962-ben nevezték ki a Vagongyár vezérigazgatójának, ezt a posztot 1989-ig, nyugdíjazásáig töltötte be. Igazgatósága alatt a Vagongyárban radikális szerkezet-átalakítást hajtott végre, szigorú minőségi követelményrendszert vezetett be. A gyár fénykorában 20 000 embert irányított. 1984 és 1987 között megbízták a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) gépipari szekciójának irányításával. A Vagongyár eredményeiből Győr városa is részesült, számos kulturális, egészségügyi, kommunális és sportlétesítmény felépülése köszönhető a gyár támogatásának. Horváth Ede 1950-ben Kossuth-díjat, 1980-ban Állami Díjat kapott, 1986-ban Győr város díszpolgára lett. Győrben hunyt el 1998. szeptember 24-én.

1969. szeptember 18. 55 éve

Győrben elhunyt Schmuck Paskál Antal tanár, bencés szerzetes. Hegykőn született 1901. július 28-án. 1927 és 1948 között Győrött tanár, 1948 és 1950 között szórványlelkész volt. 1934-től 1944-ig a szabadegyetem igazgatója, a Katolikus Kör választmányi tagja, a Városi Népművelési Bizottság és a Városi Kultúrház felügyelő bizottságának tagja volt. A szabadegyetemen főleg néprajzi előadásokat tartott.

1984. szeptember 18. 40 éve

Győrben halt meg Samodai József festőművész, grafikus restaurátor. 1920. augusztus 7-én született Mosonszentmiklóson. Pandúr József templomrestaurálás során fedezte fel tehetségét, vele dolgozott 1941-ig. A háború után Borsa Antal iparművész oldalán képezte magát, akivel Maulbertsch mennyezetfreskóit restaurálta a győri székesegyházban. Művésze volt a rézkarcnak, fametszetnek, linómetszetnek és fadomborműveknek. A szentmiklósi templomot, a győri városháza dísztermét önállóan restaurálta. A megyében közel harminc település templombelsőjét javította, vagy festette újra. 1980-ban önálló kiállítással szerepelt a Győri Műcsarnokban.

1794. szeptember 19. 230 éve

Veszprémben született Haubner Máté evangélikus lelkész, püspök, egyházi író. Alsóbb iskoláit szülővárosában és Győrben, a középiskolát a soproni líceumban, egyetemi tanulmányait Jénában végezte. Néhány év nevelőtanári működés után a dunántúli egyházkerület szalónaki gyülekezetének lelkésze lett. 1829-ben Győrött lelkész, majd egyházkerületi egyházi főjegyző, illetve 1846-ban, Kis János utódaként, szuperintendens. Az 1848-1849-es események során egyházkerülete lelkészeihez és tanítóihoz intézett pásztori levelében hazafias meggyőződésének adott hangot. A szabadságharc leverése után várfogságra ítélték. Szabadulása után hivatalába nem helyezték vissza, Sopronba került, ahol visszavonultan élt. 1856-ban a nagygeresdi gyülekezet lelkésze lett. 1860 és 1865 között újra püspökként működött Győrött. Miután visszavonult, Rezső fiánál élt Sopronban, itt halt meg 1880. szeptember 12-én.

1924. szeptember 19. 100 éve

született Sopronban Tenke Tibor építészmérnök. A soproni Magyar királyi Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskolában, majd a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián tanult, ahol huszárhadnagyként végzett a második világháború utolsó szakaszában. 1944-ben Lengyelországba vezényelték, ahol Varsó alatt fegyvereket juttatott a partizánoknak, majd miután megtagadta az eskütételt Szálasira, a Gestapo bebörtönözte. Innen kiszabadulva azonban szovjet hadifogságba került, így csak három év elteltével térhetett haza. Az 1950-es években, mint osztályidegen csak rajzolóként tudott elhelyezkedni a Mélyépítési Tervező Vállalatnál (Mélyépterv), ahol azonban tehetségesnek tartották és támogatták, hogy elvégezze a BME építészmérnöki karát, ahol 1959-ben, 35 évesen szerzett diplomát. A végzést követően a Lakótervnél helyezkedett el, majd az 1961-ben abból kivált Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetnél (TTI) dolgozott tovább. A TTI-ben csúszózsalus-öntöttfalas építéstechnológiával is foglalkozott. Első jelentős munkája 1964-ben a Budafoki kísérleti lakótelep tervezése volt, melyhez Thoma Józseffel tervezték a jellegzetes csúszózsaluzatos középmagas lakóházakat. Ezt a tervet a szakma Ybl Miklós-díjjal értékelte. Tenke ebben az időben figyelt fel Georges Candilisre, aki nagy hatást gyakorolt rá a szociális lakásépítés kérdéseiben kifejtett munkásságával. Callmeyer Ferenccel több hazai és nemzetközi pályázaton is indultak, számos sikert érve el. A Káposztásmegyeri lakótelep Mester Árpáddal, Callmeyer Ferenccel és Környe Tiborral készített terve ugyan első díjas lett az 1966-ban meghirdetett pályázaton, azonban mégsem ekkor és ez alapján épület meg. Legnagyobb munkájuk - Mester Árpáddal - az Újpalotai lakótelep volt, aminek a tervei - eredeti munkacímén Páskomliget lakótelepként - 1966-ban készültek el. Tenke felügyelte a lakótelepre épületeket tervező mérnökök munkáját, s ő maga tervezte az ún. víztoronyházat is, ami az egyetlen nem panel lakóépület a telepen. 1970-től a MÉSZ Mesteriskolában fiatal építészeket tanított, illetve a CLASP könnyűszerkezetes építési rendszer honosításán dolgozott. A lakótelep megtervezése felőrölte az egészségét, s bár utána már egészen más típusú munkái voltak, szívinfarktust kapott és 1984. október 16-án Budapesten elhunyt. 2009. szeptember 26-án az építész halálának 25., Újpalota alapításának 40. évfordulóján avatták az újpalotai a Fő téren a Tenke Tibor-emlékkövet.

1924. szeptember 19. 100 éve

hunyt el Ókígyóson Wenckheim Krisztina (Wenckheim Krisztina Anna Mária Regina) földbirtokos. 1849. április 21-én született Ókígyóson. Apja gróf Wenckheim József Antal, édesanyja Schertz Krisztina, aki lánya születése után röviddel meghalt. 1852-ben, apja halála után árvaságra jutott, de kitűnő nevelésben részesült: hat nyelven beszélt, s a művészetek minden ágában jártas volt. 1872-ben férjhez ment unokatestvéréhez, Wenckheim Frigyes grófhoz, akit hét gyermekkel ajándékozott meg. Gyulán árvaházat létesített, 1900-ban kegyúrnőként  Mecséren  szép neoromán stílusú templomot építtetett, amelynek bejárata fölött a Wenckheim család címere látható. Ő építtette a  rárói templomot és a  mosonszentmiklósi két tantermes óvodát óvónői lakással, s két tanerőssé fejlesztette a  jánosházapusztai uradalmi iskolát. 1904-ben I. osztályú Erzsébet-renddel tüntették ki. Az ókígyósi családi kriptába temették férje mellé.

1924. szeptember 19. 100 éve

született Rohoncon Ziermann Lajos evangélikus lelkész. Tanulmányait Sopronban kezdte, és a tübingeni teológián fejezte be. 1897-ben avatták lelkésszé, majd a segédlelkészi évek után szülőföldjén, Rohoncon, később pedig a felső-vasi Pinkafőn lett lelkész és alesperes. Sopronba 1913-ban került, és 36 éven át pásztorolta gyülekezetét. Hamar szívébe zárta őt a közösség; így ő lett az egyházközség igazgató lelkésze és a soproni felső egyházmegye esperese is. Szolgálati ideje alatt mindent elkövetett annak érdekében, hogy a teológiai akadémia Sopronban maradjon. A közoktatás fejlesztése céljából elemi iskolát épített, renoválási terveket készített, a háborúkban elvittek helyére új harangokat öntetett. Aktívan közreműködött a trianoni béke megváltoztatásában, abban, hogy Sopron az 1921-es népszavazáskor magyar maradhatott, a "leghűségesebb város" lehetett. Később ezért kormány-főtanácsosi rangot kapott. Gusztáv Adolf Segélyszolgálat vezetői tisztét 1922-től több mint 30 éven át töltötte be. 1949-ben vonult nyugdíjba. 1952. decembember 13-án hunyt el Sopronban.

1984. szeptember 20. 40 éve

Budapesten hunyt el Babos Zoltán vállalatvezető, miniszterhelyettes. Bőnyrétalapon született 1920. február 15-én. A mosonmagyaróvári Grüneberg fogkefegyárban dolgozott, majd a gyár államosítása után, 1949-ben annak igazgatója lett. 1952 és 1977 között az Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettese. Időközben, 1964-ben a BME-n vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1967-től nyugalomba vonulásáig, 1974-ig az Élelmezésipari Tervező Vállalat vezérigazgatója. 1958 és 1981 között a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület elnöki tisztét is betöltötte.

1894. szeptember 21. 130 éve

Pécsen született Péchy Blanka (Greiner Blanka) színésznő. 1914-ben végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Először a Vígszínházhoz szerződött. 1916-tól a Magyar Színház, 1927-től a Belvárosi Színház tagja. 1928 és 1934 között Bécsben Max Reinhardt szerződtette a Josefstädter Theaterhez. 1935-ben hazatért, s a főváros szinte valamennyi drámai színházában szerepelt. 1959-ben Érdemes Művész lett. 1960-ban a "Szép magyar beszéd" jutalmazására létrehozta a Kazinczy-díj Alapítványt, Kazinczy-díj, Kazinczy-érem, Kazinczy-jelvény, valamint a beszédművelő köröket illető Kazinczy-jutalom formájában. 1966-tól kezdeményezésére rendezik évente Győrben a középiskolások "Szép Magyar Beszéd" versenyét, melynek jutalma a Kazinczy-érem. A Kossuth Rádióban 1976-tól nyelvművelő sorozatot indított Beszélni nehéz címmel, melyet haláláig vezetett. 1979 márciusában Győr város díszpolgárává választották. Budapesten hunyt el 1988. július 6-án. A Kerepesi temetőben nyugszik. 1989. szeptember 23-án "A legjelentősebb győriek" sorozat keretében Péchy Blanka-emlékülést tartottak a győri múzeumban, a Kazinczy Ferenc Gimnázium szervezésében.

1919. szeptember 22. 105 éve

Győrben született Kapuváry Jenő Emil Elemér gépészmérnök, sportrepülő. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumba járt, itt érettségizett. A Műegyetemen szerzett diplomát 1942-ben. Tagja volt a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnek. 1940-ben ezüstkoszorús repülő. 1941-ben az egyetemi sportrepülő egyesület alelnöke, 1942-ben műszaki vezetője. A második világháborúban a magyar légierő mérnöktisztje. 1948. május 1-től a Magyar Vagon-és Gépgyár munkatársa, 1949-től a vagongyári repülőgéptervező-építő munkaközösség tagja. Egyik tervezője a Győr–1 visszacsörlő szerkezetének, illetve a Győr–2 könnyűfém-építésű vitorlázó gépnek. Harmadmagával részt vett a Motor-Pilis (Győr–3) előkészítésében. A Pattantyús műszaki brigád tagjaként a 130 LE-s dízelmotor forgattyús tengelygyártásban bevezetett zömítősajtoló technológia kifejlesztéséért, valamint számos technológiai feladat közös kidolgozásáért a Kossuth-díj harmadik fokozatát kapta meg (1957). 1969 és 1976 között a Rába Magyar Vagon-és Gépgyár motorfejlesztési főmérnöke, 1977 és 1979 között műszaki igazgatóhelyettes. 1969-ben elnyerte a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Győrben hunyt el 1995. október 30-án.

1899. szeptember 23. 125 éve

hunyt el Magyaróváron Kapronczay Ede piarista szerzetestanár. Nyitrán született 1813. június 18-án. 1828. október 6-án Privigyén lépett be a piarista rendbe. Vácon filozófiát, Nyitrán és Pozsony-Szent-Györgyön teológiát tanult. 1836-1838 között Vácon, 1838-1840 között Léván, 1841-1844 között Selmecbányán tanított nyelvtant. 1852-1863 között Nyitrán németet, magyart és természettudományokat oktatott. 1864-1867 között a nyitrai piarista gimnázium igazgatója volt, és itt megírta az intézmény történetét. Élete utolsó két évtizedét Magyaróváron töltötte, 1876-1898 között a piarista rendház lelki atyja, 1899-ben a piarista gimnázium igazgatója volt. Földi maradványai a magyaróvári temető piarista sírkertjében pihennek.

1899. szeptember 23. 125 éve

született Karancsberényben Villax Ödön mezőgazdász, növénynemesítő. A  magyaróvári akadémián 1921-ben szerzett oklevelet. A Növénynemesítő Intézetben kapott munkát, majd 1926-tól 10 évig az ugyancsak magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson dolgozott. Közben 1930-1931-ben a Dohánytermelési Kísérleti Állomás munkatársa Debrecenben. Magyaróváron 1936-ban vette át a Növénynemesítő Intézet irányítását a nyugdíjba vonuló Grábner Emiltől. Hozzáértéssel, a nagy elődhöz méltóan vezette az intézetet. Fontos tette volt a hazai nemesített növényfajták jegyzékének összeállítása. Különösen a pillangós virágú haszonnövények kutatásában ért el fontos eredményeket. A lucerna termesztése volt egyetemi doktori témája. Genetikát is tanított a hallgatóknak. Miután ez már „burzsoá áltudomány”-nak minősült Sztálin szerint, úgy érezte nincs maradása. Nemtelen támadások után hagyta el hazáját családostul 1948-ban. Franciaországban, Portugáliában és Marokkóban is igen hasznos kutató és tudását kamatoztató tevékenységet folytatott, de hazájába már nem térhetett vissza. Madridban hunyt el 1964. ápilis 4-én. Születése centenáriumára, 1999. szeptember 23-án mellszobrot állítottak neki a mosonmagyaróvári egyetem udvarán. A szobrot  Jonathan Wylder angol szobrászművész készítette.

1924. szeptember 23. 100 éve

született Kapuváron dr. Faragó Sándor helytörténész, múzeumigazgató. Fordulatos életutat kellett bejárnia, amíg megtalálta életcélját, és helytörténeti, néprajzi tárgyak gyűjtésével, történeti kutatásokkal foglalkozhatott. Nevéhez fűződik a Kapuvári Helytörténeti Múzeum (1968-tól Rábaközi Múzeum) megalapítása, amelynek első igazgatója volt. A gyűjteményeinek megalapozása 1957-re nyúlik vissza. A tárgyakat a Hazafias Népfront Megyei és Járási Bizottsága által támogatott, helyben verbuválódott kis csapat Faragó Sándor vezetésével kezdte gyűjteni. 1959-ben megszületett a döntés a Kapuvári Helytörténeti Múzeum megalapításáról. A felújítás alatt álló várban két helyiséget jelöltek ki erre a célra. Az első kiállítás 1960-ban nyilt. 1983-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. 1985. december 5-én hunyt el Kapuváron.

1949. szeptember 23. 75 éve

született Mosonmagyaróváron Sántha Tamás agrárközgazdász, agrármérnök. 1974-ben kapta meg agrármérnöki oklevelét az Agrártudományi Egyetem Keszthely Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán. 1974-1978 között a Lajta-Hansági Állami Gazdaság takarmánykeverő üzemében dolgozott vezető beosztásokban. 1978-ban tudományos munkatársként az egyetem Termelésfejlesztési Intézetébe került. 1984-től dolgozott az Agrárgazdaságtani Tanszéken, ami 1991-től Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék néven működött. Bel- és külföldön szaktanácsadói tanfolyamokat végzett. Agrármarketing ismereteit Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban mélyítette el. 2003-tól tanszékvezetőként, majd intézetigazgatóként dolgozott. Kiemelt kutatási területe az agrármarketing, az agrárfinanszírozás és a szaktanácsadás volt. Mosonmagyaróváron hunyt el 2017. május 5-én.

1819. szeptember 24. 205 éve

Győrben született Karvasy Kálmán (Karpf Kálmán) ügyvéd. Tanulmányait Győrben, majd Pozsonyban végezte. Pozsonyban egy ideig joggyakornok. Tagja volt az országgyűlési ifjúságnak, írója az Országgyűlési Tudósításoknak. 1840. december 12-én kapott ügyvédi oklevelet. 1846-ban Richter Antallal, Wurda Alajossal és Ecker Jánossal megalapította a Győri Férfi Dalegyletet, amelyből később kialakult a Győri Ének- és Zeneegylet. A forradalomban 1848-ban polgári biztosként vett részt. Lukács Sándor városbírónak nevezte ki. A világosi fegyverletétel után ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, melyet hónapokkal később Karner Antal püspök közbenjárására folytathatott újra. 1856 és 1878 között az Első Győri Takarékpénztár ügyésze. 1872-től 1900-ig a belvárost képviselte a városi közgyűlésben. A Győri Ének-és Zeneegylet igazgatója 1861 és 1866 között, 1867-től 1871-ig elnöke. Kiválóan játszott hegedűn és gordonkán. Egyik elindítója volt a győri házimuzsikálásnak. Kautz Gusztávval közösen írta a Fehér Ipoly által szerkesztett várostörténeti monográfia Zenészet című fejezetét. 1875. április 25-én, az akkor alakuló Szabadelvű Párt elnöke lett, Nagy Endrével együtt. Győrben hunyt el 1904. december 5-én.

1884. szeptember 24. 140 éve

Budapesten hunyt el Pompéry János író, lapszerkesztő. 1838-ban Eperjesen elvégezte a jogakadémiát. 1842-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1845-ben másfél évig gr. Esterházy Károly Győr megyei főispánnál nevelői állást vállalt. 1847-ben marcaltői ügyvéd lett, ekkor nemességet kapott. Ebben az időben már részt vett a Győr megyei liberálisok mozgalmaiban. A márciusi forradalom idején az ellenzéki liberális csoport egyik reprezentánsa volt Győrött. Már nemzetőrként a Dráva mellől küldte levelét a Hazánknak, melyben élesen bírálta a népfelkelés elől elhúzódó győri nemzetőröket. Ezután Pestre került, a Belügyminisztériumban szolgálta a forradalom ügyét. 1849-ben a jászkunsági kerületben országgyűlési képviselőnek választották. A forradalom leverése után Bécsben húzódott meg, 1853-tól a Pesti Napló munkatársa. 1861-ben megalapította a Magyarország című lapot, s ettől kezdve az ország egyik legtekintélyesebb publicistája volt. 1859-ben az MTA levelező tagja lett.

1894. szeptember 25. 130 éve

Selmecbányán született Faller Jenő bányamérnök, történész, muzeológus. A Bányászati Akadémián szerezte meg bányamérnöki oklevelét (1921). Salgótarjánban, Dorogon, majd Nagynémetegyházán dolgozott. 1929-ben Várpalotán lett üzemvezető. Bányászati újításokat vezetett be, nevéhez fűződik Magyarország első szkipaknájának üzembe helyezése, a torkrétozás bevezetése és az első vájárképző tanfolyamok beindítása. Várpalota után Bánfalvára nevezték ki bányaigazgatónak. Az Észak-magyarországi szénbányákban ő vezette be elsőként a frontfejtést. A nyilas uralom idején állásából elbocsátották. Az államosítások idején miniszteri biztos volt. 1948-tól 1949-ig Várpalotán vezérigazgató. 1950-ben kinevezték a soproni egyetem Bányaművelési Tanszékének docensévé. Az 1951-ben megnyílt Központi Bányászati Múzeum alapjait fáradságos munkával ő hozta létre. A Bányászati és Kohászati Lapokban több mint kétszáz tanulmányt publikált. A Nehézipari Műszaki Egyetem 1960-ban doktorává fogadta. Számos kitüntetéssel ismerték el érdemeit. Sopronban hunyt el 1966. december 23-án.

1989. szeptember 25. 35 éve

Sopronban hunyt el Mollay János műemlékvédő, gazdasági szakember. Sopronban született 1911. június 20-án. 1930-ban kezdte szolgálatát Sopron városánál, ahol öt évvel később nevezték ki díjnoknak. 1944. decemberében vonult be, az amerikai fogságból 1946-ban tért haza. Pénzügyi területen folytatta munkáját. 1957-től nyugdíjazásáig az Erdészeti és Faipari Egyetem gazdasági főigazgatója. Sopron város műemlékvédelmét 1949-től szorgalmazta. Kezdeményezésére alakult meg Sopronban - az országban elsőként a Műemléki Bizottság. Felújíttatta az egyetem botanikus kertjét, felállíttatta az egykori főiskola 13 professzorának mellszobrát.

1994. szeptember 25. 30 éve

Győrben elhunyt Ungár Kálmán lakatosmester, hitközségi elnök. Győrben született 1904. február 28-án. A Győri Izraelita Hitközség elemi iskolájába járt. 1916-tól három évig fémmegmunkálást tanult, 1920 májusában tette le a mestervizsgát. 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol elveszítette családját. 1945 tavaszán tért vissza szülővárosába. Lakatosműhelyével részt vállalt a helyreállítási munkákban. 1953. május 29-én megválasztották a Győri Izraelita Hitközség elnökévé.

1869. szeptember 27. 155 éve

Győrben született Hetvényi Lajos evangélikus tanár. A középiskolát a magyaróvári piarista gimnáziumban és a pozsonyi evangélikus líceumban, a teológiát Sopronban és Jénában végezte. 1893. szeptember 23-án avatták lelkésszé. A soproni gimnáziumban 1896-ban helyettes, 1897-től haláláig rendes vallástanár lett. Ő alakította meg a Soproni Evangélikus Líceumi Diákszövetséget. Számos vallási témájú szakkönyvet írt, illetve cikkeket egyházi lapokba. Sopronban hunyt el 1926. december 16-án.

1894. szeptember 28. 130 éve

Győrben született dr. Misley Károly orvos, belgyógyász. Középiskolai tanulmányainak befejezése után 1919-ben a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem orvosi fakultásán diplomázott. A Gyáli úti Szent László fertőzőbeteg kórházban kezdett dolgozni, majd a Szent István Kórház belgyógyászatára került. A budapesti Baar-Madas Református Leánygimnázium és Nevelőintézetben óraadó egészségtanár és iskolaorvos volt 1924-től. A harmincas évektől a Magán Alkalmazottak Biztosító Intézetének (MABI) doktora. Magyarország egyik ismert versenyvívója, számos győzelem, egyéni és kard csapatverseny fűződik nevéhez. 1926-ban ő nyerte meg a Hungária VC országos kizárásos kardvívó versenyét. 1928-ban a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) főtitkára. A Magyar Vívószövetség vezetőségének tagja volt. Tisztiorvosi és iskolaorvosi képesítést is szerzett. A világháborúból mint tartalékos orvos főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: Arany Érdemkereszt a kardokkal, II. osztályú Ezüst, Bronz Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt. 1969-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen jubileumi (50) Arany díszoklevelet kapott. 1968-ban, 74 éves korában ment nyugdíjba. Budapesten hunyt el 1978-ban, 84 évesen. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

1919. szeptember 28. 105 éve

Megalakult a Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat. Első elnöke Benes Pál (1867-1932) festőművész, gyáros volt.

1949. szeptember 28. 75 éve

hunyt el Pannonhalmán dr. Lovas (1906-ig Leitner) Elemér Károly bencés tanár, történész, régész. Sümegen született 1889. november 3-án. 1922 és 1940 között Győrött tanár, 1940-től Pannonhalmán a Szent Benedek-rendi Főapátság Tanítóképző Intézetének tanára. 1925­től előadója a szabadegyetemnek, 1931-ben tagja a Kisfaludy Irodalmi Körnek. Régészeti működését az Arrabona 1965/66. sz. 62. és 80–81. o. sorolja fel, egyéb munkásságát a pannonhalmi Szent Gellért Főiskola 1941–1942. évkönyve. Különösen fontosak Boldog Margit­kutatásai. 1930-ban részese volt a Győr Barátai Köre alapításának, a Győri Szemle kezdeményezőinek egyike, 1938–1939-ben annak szerkesztője. 1936­ban megbízást kapott várostörténeti monográfia szerkesztésére, ennek két kötete jelent meg.

1994. szeptember 28. 30 éve

Budapesten elhunyt márkcsemernyey dr. Váczy Péter György történész, műgyűjtő. Ruttkán (Szlovákia) született 1904. március 17-én. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált 1928-ban magyar művelődéstörténetből, bölcsészetből és történelmi segédtudományokból. 1937 és 1940 között az egyetemen magántanár, 1940-től 1942-ig a kolozsvári egyetemen tanított, majd visszatért a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol nyugdíjazásáig, 1968-ig tanított. Az 1930-as években kezdett műgyűjtéssel foglalkozni. Értékes gyűjteményét 1992-ben átvette Győr városa. A Magyar Ispita (Rákóczi u. 6.) ad otthont a gyűjteményből rendezett állandó kiállításnak, amely a győri múzeum Váczy Péter-gyűjteménye néven ismert.

1594. szeptember 29. 430 éve

Győr vára magára maradt az oszmánokkal szemben, Hardeck Ferdinánd főkapitány a szabad elvonulás fejében feladta Győrt.

1859. szeptember 29. 165 éve

Ebergőcön született Nagy Mihály plébános. 1883-ban pappá szentelték. Szárazvámon, Sopronnyéken plébános. 1914-ben a kismartonhegyi és kismartonváraljai Szt István király prépostság prépostja. 1917-től püspöki helynök és iskolai felügyelő Kismartonban. Külföldi szónokoktól fordított egy gyűjteményt. Felsőkismartonhegyen hunyt el 1924. augusztus 27-én.

1899. szeptember 30. 125 éve

hunyt el Győrben Spanraft Alajos főreáliskolai tanár. Benovcében született 1841–ben. 1876-ban francia és magyar nyelv és irodalom szakos tanári vizsgát tett. Budapesten tanított a IV. kerületi községi főreáliskola tanáraként, emellett a Pesti Napló munkatársa volt. Később a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola francianyelv- és irodalomtanára. Közel másfél évtizedig dolgozott a francia irodalmi és köznyelv kézikönyvén, ami 1889-ben saját kiadásában Győrött jelent meg. A győri köztemető VIII. parcellájában nyugszik.