Vármegyei évfordulónaptár

1899. július 1. 125 éve

hunyt el Karlsbadban szentmártoni Radó Kálmán főispán. Répcelakon született 1844. december 17-én. 1862-ben érettségizett a soproni evangélikus gimnáziumban. Jogi tanulmányait az Ágostonos Hitvallású Evangélikus Jogakadémián végezte. 1867-ben a sárvári járás főszolgabírája, 1869-től és 1872-től országgyűlési képviselője. 1881-től a Rába-szabályozás kormánybiztosa. A Rába-szabályozási Társulat elnökévé választották. 1882-től 1894-ig Vas vármegye főispánja. Elérte, hogy Győr város és Győrsziget árvízvédelmére külön törvény született az országgyűlésen. Irányításával másfél évtized alatt megvalósult a Rába és mellékfolyóinak szabályozása. Ő kezdte meg a Rábca-szabályozással a Hanság déli szegélyének lecsapolását. 1894-től a Győri Gőzhajózási Társaság elnöke. 1896-tól a felsőörsi kerület országgyűlési képviselője. 1889 augusztusától a dunántúli egyházkerület világi felügyelője, ekként a főrendiház tagja. 1893-tól valóságos belső titkos tanácsos. Szombathely díszpolgára. – Győrött sétány viseli nevét.

1849. július 2. 175 éve

született Rétalapon Szüry Dénes író, fordító. 1867-től a győri jogakadémián, 1868-tól a pesti egyetemen jogot tanult. 1870-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban fogalmazó gyakornok. 1876-tól a protestánsok, zsidók és görög keletiek egyházi ügyeit intézte, e minőségben 1879-ben a karlócai szerb egyházi kongresszuson a királyi biztos titkára. 1892-től miniszteri tanácsos, 1894-ben nyugdíjazták. Tevékenyen részt vett Budapesten a művészeti és irodalmi életben. Irodalmi munkásságát 1874-ben kezdte. Folyóiratokban és önálló kötetekben jelentek meg írásai. Budapesten hunyt el 1909. október 28-án.

1884. július 3. 140 éve

Eggenbergben (Ausztria) hunyt el Frankenburg Adolf író, szerkesztő, az MTA levelező tagja. Németkeresztúron (Sopron vármegye) született 1811. november 11-én. A keszthelyi Georgikonban tanult, majd Egerben hallgatott jogot. 1833-tól jurátus volt a pozsonyi egyetemen, itt talákozott Széchenyi Istvánnal, akitől Nagycenken kapott állást, majd Somogy vármegyében gazdálkodott. Később Pestre ment, ahol az irodalmi élettel ismerkedett. 1837-ben az akadémia írnoka, majd 1838-ban kincstári fogalmazógyakornok lett. Ez évben Kunoss Endrével szerkesztette a Természet című lapot. 1841-től a Kossuth Pesti Hírlapjának, 1843-tól Garay János Regélőjének munkatársa. A lapokban írt humoros fővárosi életképei közkedveltek voltak. 1843-ban Magyar Életképek címmel havi szépirodalmi folyóiratot indított, amelyet 1844-től hetilappá alakított át, és 1847-ig szerkesztett. Itt tömörítette a fiatal demokratikus írókat, köztük Petőfit és Jókait. 1847-ben visszavonulva a kancelláriánál tolmács lett Bécsben, ahol a magyar kormánnyal való kapcsolatai miatt 1848-ban bebörtönözték. 1849 januárjában kiszabadult s később a bécsi legfőbb törvényszék fogalmazója, majd 1865-ben az úrbéri legfőbb törvényszék bírája lett. Nyugalomba vonulása után Pesten 1866-1867-ben a Magyarország és Nagyvilág, 1867-1868-ban pedig az 1848 című hazafias politikai lapot szerkesztette. 1877-ben Sopronban telepedett le, ahol életre hívta az Irodalmi és Művészeti Kört, ezzel elősegítette a város magyarosodását. 1881-ben újból a fővárosba költözött.

1844. július 4. 180 éve

Sopronban született Printz Ferenc ügyvéd, polgármesterhelyettes. 1871-ben jogász végzettséget szerzett, és a város szolgálatába lépett. 1878-ban árvaszéki ülnöknek, 1883-ban tanácsosnak választották. 1888-ban első tanácsos és polgármesterhelyettes. A Városszépítő Egyesületnek röviddel a megalakulása után tagja volt, 1891 és 1912 között elnöke. Fáradhatatlan munkálkodásának köszönhetően Sopron 1899-ben szökőkúttal ékesített sétateret kapott. Szorgalmazta az idegenforgalom fellendítése érdekében a turista utak elkészültét. A Deák tér átalakítása, parkosítása, vízzel történő ellátása is nevéhez fűződik. 1904-től került sor a Várkerület, a Petőfi és az Ógabona tér fásítására. 1909-ben vitte sikerre munkatársaival a „Sopron virágváros” programját. Fáradhatatlanul dolgozott Sopron szebbé tételén. A Városszépítő Egyesület közgyűlése 1914-ben díszelnökké választotta. 1920-ban hunyt el szülővárosában. Halála után öt évvel, 1925. május 23-án avatták fel a nevéről elnevezett pihenőt.

1919. július 4. 105 éve

Sopronban elhunyt Szántó Róbert főhadnagy. Hidegségben született 1898-ban. Az elemi iskolát szülőfalujában, az al- és főreáliskolát Marosvásárhelyen illetve Kismartonban végezte, majd a Mödlingi Műszaki Akadémia növendéke volt. 1916 augusztusában hadnaggyá nevezték ki, novemberben már az olasz fronton volt. 1917-ben főhadnagy. A világháborúból számos kitüntetéssel tért haza (Signum Laudis, Károly Csapatkereszt). A kommunizmus kitörésekor 1919-ben Nagycenken komoly mozgolódás volt a kommunisták ellen. Szántó Róbert eleinte a mozgalom katonai intézőjeként, később a fehér arcvonal jobb szárnyának vezetőjeként szerepelt. A megtorlás során a rögtönítélő törvényszék golyó általi halálra ítélte, július 4-én a soproni temetőben végezték ki.

1899. július 5. 125 éve

született Győrben Gallyas Camilló (1940-ig Goldsand) gépészmérnök. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett 1918-ban. 1925-ben a budapesti József Nádor Műegyetemen gépészmérnök diplomát szerzett. Lakatosműhelyt indított, majd elektrotechnikai céget alapított. 1930-tól dolgozott a városházán. 1934–38 között magasépítési osztályvezető-helyettes. 1938–40 között légóügyi előadó a Városi Tűzoltóságnál. Tízezer példányban jelentette meg Önvédelem légitámadás esetén című tájékoztató füzetét. 1940–44-ig a gázgyárban dolgozott. 1938 –1942-ig munka mellett vállalt tanítást az Iparostanonc Iskolában, 1942–1944-ig főállású tanár. 1945-ben műszaki tanácsosnak nevezték ki. A két párt egyesítése után nem lépett be az utódpártba, ezért 1949. január 1-jén elbocsátották. A Győri Tervező Vállalat alkalmazta, 1951-től főmérnök. 1959-ben ment nyugdíjba. Tagja a Győri Képző-és Iparművészeti Egyletnek, a Mérnök és Építész Egyletnek. Győrben hunyt el 1981. március 11-én, a nádorvárosi köztemetőben nyugszik.

1869. július 6. 155 éve

Csáktornyán született dr. Schwarz Mór főrabbi. A Budapesti Ferenc József Rabbiképző Intézet főgimnáziumában érettségizett. A fővárosi tudományegyetemen filológia, filozófia és pedagógia szakra járt. Közben két és fél évet töltött a berlini egyetemen. 1893-ban filozófiából doktorált. 1895-ben rabbivá avatták. Az 1895-1896-os oktatási évben fővárosi középiskolákban hittantanár. 1896-ban a turóc-szentmártoni hitközség rabbijává választotta. 1898. szeptember 13-án avatták a győri hitközség főrabbijává. Győrben ő volt az első rabbi, aki mindig magyarul mondta a templomi beszédeit. Nevéhez fűződik a zsidó leányok konfirmálásának meghonosítása. Budapesten hunyt el 1934. augusztus 20-án. A győri izraelita sírkertben helyezték örök nyugalomra.

1969. július 6. 55 éve

Győrben hunyt el Bogcha-Novák Zoltán gyógyszerész. Hajdúhadházán született 1913. július 16-án. A középiskoláit Egerben és Debrecenben végezte, gyógyszerészi diplomáját 1935-ben szerezte a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1938-tól a 2. számú Komáromi Helyőrségi Kórház beosztott gyógyszerésze, majd vezetője volt századosi rangban. 1947-ben szerelt le. 1949-ben került az Országos Társadalombiztosító Intézet győri gyógyszertárába, majd az államosítás után a Gyógyszertári Központ szakfelügyelője (1953), 1956-ban megyei főgyógyszerész. A szigetközi árvíz alkalmával (1954) oltóállomást hozott létre. Az 1956-os forradalom idején ő irányította a Nyugatról küldött gyógyszer-, vér- és kötszeradományok szétosztását. A gyógyszerész- és asszisztens-továbbképzésben, a vöröskeresztes munkában aktívan részt vett. 1956-ban és 1959-ben ideiglenesen a Gyógyszertári Központ igazgatója. 1961–től 1968-ig a Galenusi (gyógyszerkészítő) Laboratórium vezetője. Titkára volt a Magyar Kémikusok Egyesületének. Győrben a Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.

2004. július 6. 20 éve

hunyt el Győrben Tóvári Tóth István festőművész. Pozsonyban született 1909. január 22-én. 1912-től élt Győrben. 1931-től 1935-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mestere Rudnay Gyula volt. 1939-től 1949-ig a győri vagongyár tisztviselője, 1949-től 1963-ig a Vagongyári Szabadiskola vezetője. Képeivel az 1960-as és 1970-es években lett népszerű, Európa számos nagyvárosában szerepelt kiállításokon. A Munkácsy-díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje mellé 1993-ban Győr díszpolgára kitüntetésben részesült.

1894. július 7. 130 éve

Csőváron született dr. Ágoston László orvos. Középiskoláit Komáromban végezte, az orvosi diplomáját 1920-ban Budapesten szerezte. Az I. sz. Gyermekklinikán lett externista, 1920-tól 1922-ig kinevezett, 1923-ig díjas gyakornok, később tanársegéd. Az első gyermekgyógyász szakorvos és egyben osztályvezető főorvos a győri kórház gyermekosztályán, amelyet 1922. február 8-án nyitottak meg. Kinevezését 1923. október 1-jén kapta. 1951-ig vezette az osztályt. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának alapító tagja (1924). Győri munkássága alatt a gyermekosztály épületére emeletet húztak (1927–28), a kórházi ágyak számát megnövelték 21-ről 51-re. A területi gyermekellátás alapjait rakta le Győrben, amikor létrehozta a városban a Stefánia Szövetség 38. sz. védőnőintézetét. Győrben hunyt el 1974. július 15-én. A Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.

1574. július 9. 450 éve

hunyt el Győrben Eck Graf zu Salm und Neuburg győri végvidéki főkapitány. 1540 előtt született német eredetű főnemesi család tagjaként, nagyapja 1529-ben Bécs védelmének irányítója. A család I. Ferdinánd uralkodása idején már jelentős szerepet játszott a magyarországi hadi eseményekben. Apja nyomdokán haladva 1554-ben a pozsonyi vár kapitányává, majd a vármegye főispánjává nevezték ki. 1561 előtt kapta meg a királyi tanácsosi címet. 1560 februárjában vette át a győri végvidéki főkapitányság irányítását, mely tisztséget haláláig betöltötte. Működése alatt valósult meg – részben az 1566. évi tűzvész nyomán – az erődváros egységes védelmi övezetté való teljes kiépítése. Ekkor készült el a város első „telekkönyvi” felvétele. 1563-ban magyar honosságot kapott. 1571–1574 között a dunántúli kerületi főkapitány funkcióját is ellátta, ami a dunántúli megyei hadakra kiterjedő parancsnoki hatáskört jelentett.

1969. július 9. 55 éve

Budapesten elhunyt Dietz Károly ügyvéd, fővárosi rendőrfőkapitány. Sopronban született 1885. július 21-én. 1909-ben a budapesti egyetemen jogtudományi oklevelet szerzett. 1909-től fővárosi államrendőrségi fogalmazó, 1917 és 1918 között az Országos Közélelmezési Hivatal nyomozóosztályának előadója. A polgári demokratikus forradalmat követően Budapest rendőrfőkapitánya volt, ő tartóztatta le Kun Bélát és társait. A Tanácsköztársaság elején mint a Vörös Őrség csoportvezetőjét ellenforradalmi szervezkedés miatt letartóztatták. A szakszervezeti kormány idején Budapest rendőrfőkapitányaként a rendőrség területén az 1919 előtti állapotokat állította vissza. A Friedrich-puccs lemondatta, ezután magánvállalatnál dolgozott, mint könyvelő. 1931-ben ügyvédi irodát nyitott Budapesten. A Magyar Labdarúgó Szövetség szövetségi kapitánya volt 1934-től 1939-ig. 1944 őszén a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán, majd a mauthauseni koncentrációs táborban volt fogoly. 1945-től Budapesten ügyvéd, 1951-ben kitelepítették Bodrogkeresztúrra, 1953-ban tért vissza Budapestre.

1894. július 10. 130 éve

New Yorkban elhunyt Varga Andor (Varga, Andrew C.) jezsuita szerzetes, egyetemi tanár. Börcsön született 1917. március 28-án. 1935. július 30-án lépett a jezsuita rendbe. A teológiát Budapesten, Kassán és Szegeden végezte. Rómában a Gregorianán filozófiából doktorált. Párizsban, Louvain-ben is tanult. 1947-ben elhagyta Magyarországot, 1951-től Kanadában, 1955-től Amerikában élt. 1955-től 1966-ig a Fordham University (New York) filozófiatanára, 1966-tól 1971-ig a jezsuita rend asszisztens generálisa, 1971-től a New York-i John Le Farge és a John Courtney Muray Forum igazgatója. Erkölcsi témakörben jelentek meg kiadványai Rómában és New Yorkban.

1969. július 11. 55 éve

Budapesten elhunyt Paál Ferenc (névvariáns: Popper Ferenc) író, újságíró, lapszerkesztő. Győrben született 1904. július 20-án. Pályáját diákkorában a bécsi Keleti Akadémia hallgatójaként kezdte, különböző magyar emigráns újságokba írt cikkeket. A freudizmus hatása alatt írta Merengők című regényét (Bécs, 1925). Hamu alatt című regénye (Bécs, 1929) a bécsi magyar emigráció életéről szól. A harmincas években Csehszlovákiában élt, ahol előbb bécsi tudósítója, majd szerkesztője volt a pozsonyi Reggel című napilapnak (1928–1934), utóbb a Prágai Magyar Hírlapnak. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban, elfogták és Mauthausenbe deportálták. Hazatérése után a Politika című hetilap társszerkesztője, a Kis Újság (1948–1950) és a Független Magyarország (1950–1952) főmunkatársa volt. 1952 és 1966 között a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője, később szerkesztőbizottsági tagja. 1966-tól haláláig az általa alapított Budapester Rundschau című német nyelvű hetilap főszerkesztője volt.

1874. július 12. 150 éve

született Tatán Kellner Irén (Kohn Ábrahám Albertné) tanítónő. 1892-ben érettségizett. Három évvel később Budapesten szerzett tanítói oklevelet. Bekapcsolódott a Vöröskereszt, valamint a Győri Neológ Izraelita Nőegylet jótékonysági, kulturális és művészeti tevékenységébe. 1914-ben a nőegylet vezetőségi tagjává választották. Kezdeményezésére segélyezték a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és az árvákat. Fia 1917-ben elesett a háborúban, 1925-ben a férje halt meg. 1928. március 2-án a jótékonysági egylet elnökhelyettese, 2 év múlva elnöke lett. Irányításával 350–400 gyermeket láttak el ruházattal, élelemmel és iskolai eszközökkel. Az elárverezett bútorokat a nőegylet költségére megvásároltatta, majd tulajdonosához visszajuttatta. 1944. május közepétől a győri gettó foglya. 1944. június 11. és 13. között az auschwitzi haláltáborba deportálták. Ott halt meg 1944. júniusában.

1869. július 13. 155 éve

Győrszigetben született dr. Antal János (1890-ig Singer János) fogorvos, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait Győrben és Pozsonyban, orvosi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte. 1893-ban avatták doktorrá. Főleg méregtani tanulmányokkal foglalkozott, ő állapította meg a foszformérgezés ellenszerét a kálium-hipermanganikumban. 1896 elején a Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karának fogászati klinikáján dolgozott, majd 1898 áprilisától a Budai Irgalmas Rendi Kórház fogászati osztályának főorvosa. 1903-ban magántanárrá minősítették, 1912-ben udvari tanácsosi címet kapott. 1905-től a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke. A Magyar Fogorvosok Lapjának szerkesztője, a Pallas, majd a Révai lexikon munkatársa volt. Budapesten hunyt el 1945-ben. Mellszobra Budapesten, a Mária utcai Szájsebészeti Klinika lépcsőházában látható.

1924. július 13. 100 éve

Győrben halt meg Nyőgér Antal római katolikus pap. Győr-Újvárosban született 1857. május 21-én. 1882-ben szentelték pappá. Káplán volt Rábaszentmihályon 1882-től 1884-ig. Győr-Belvárosban 1884-től 1885-ig, Győr-Újvárosban 1885-től 1887-ig, Győr-Belvárosban 1887-től 1890-ig. Káptalandombi lelkész és karkáplán 1890-től 1903-ig. Plébános Győr-Nádorvárosban 1903-tól 1924-ig. Szentszéki ülnök 1905-ben, zsinati vizsgáló 1907-ben.

1924. július 13. 100 éve

született Kókán László László agrármérnök. 1924. július 13-án. Az elemi iskola elvégzése után Budapesten a Báró Kemény Zsigmond Reálgimnáziumban érettségizett. Agrármérnöki diplomáját 1948-ban szerezte a Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztályán. Gazdasági szaktanári képesítését 1958-ban Gödöllőn, öntözőgazdálkodási szakmérnöki diplomáját 1966-ban ugyanitt, növénytermesztési rendszer szakmérnöki diplomáját 1977-ben Mosonmagyaróváron szerezte. 1970-ben A zöldlucerna szársértéses betakarításának technológiája című disszertációjával egyetemi doktori címet nyert a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Rövid ideig telepvezető agronómusként dolgozott (Tiszasüly), de már fiatalon a tanári hivatást választotta. 1950-től Kalocsán, majd Mosonmagyaróváron (Mezőgazdasági Technikum 1951-1955), illetve Csornán (1955-1963) gazdasági tanár. 1963-ban került a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolára, ahol a Termelésfejlesztési Osztályon tudományos munkatárs, majd 1965-től nyugdíjazásáig a Géptani Tanszéken ugyancsak tudományos munkatársi beosztásban tevékenykedett (1963-1984). Főbb kutatási területei: az öntözéses növénytermesztés gépei és berendezései; szársértési vizsgálatok a zöldlucerna betakarítása során; forrólevegős gyorsszárító berendezések üzemeltetése; új nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek fejlesztése és szántóföldi vizsgálata. Közreműködött az egyetemi hallgatók géptan című tantárgyának elméleti és gyakorlati oktatásában. Részt vett a Gépipari Tudományos Egyesület, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a „Mosonvármegye” című havi lap szerkesztőségének munkájában. 1966-tól mezőgazdasági területen igazságügyi szakértőként tevékenykedett. Pályafutása alatt több száz írása jelent meg a legkülönbözőbb szaklapokban és újságokban. Szakmai díjai, kitüntetései: A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1961),TIT Aranykoszorús Jelvény (1979, 1982), a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1984), Műszaki Irodalmi Díj (GTE, 1993), Egyetemi Emlékérem (2004. Mosonmagyaróváron hunyt el 2009. augusztus 22-én. Földi maradványait 2009. augusztus 27-én a magyaróvári temetőben helyezték örök nyugalomra.

1924. július 13. 100 éve

hunyt el Győrben Szely Lajos római katolikus pap, tanár. Csepregen született 1842. szeptember 21–én. Hittudományi tanulmányait a pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte 1860 –64-ben. Ezt követően aktuárius az egyházmegyei hivatalban 1864–65-ben. 1865. május 5-én szentelték pappá. Káplán Kisboldogasszonyban 1865–66-ban, tanulmányi felügyelő a Győri Püspöki Nagyobb Papneveldében 1866–67-ben, püspöki szertartó 1867 –71-ben, teológiai doktor 1869-től, püspöki titkár 1871-től, egyházmegyei irodaigazgató 1874 –83-ban, székesegyházi kanonok 1878-tól, a nagyobb papnevelde igazgatója 1883–90-ben, a Boldogságos Szűzről nevezett biersi címzetes apát 1884– 1902-ben, i prépost 1896-tól, apostoli protonotárius 1902-től, püspöki helynök 1905–10-ben. Győr-révfalui házát a szemináriumra hagyta. Több történeti munka szerzője. Egyháztörténeti szempontból különösen jelentős az 1876–77-es győri egyházmegyei sematizmusban megjelent összeállítása a győri kanonokokról. A győri köztemető X. parcellájában nyugszik.

1919. július 14. 105 éve

Győrzámolyban született Csontos Gyula római katolikus plébános, műfordító. Kisgazda családból származott. Magyaróváron érettségizett. A teológiát Veszprémben kezdte, majd 1942-ben a svájci Fribourgban folytatta. 1943-ban szentelték pappá. Nemestördemicen, Káptalantótiban, Attalán és Veszprémben káplán, Kaposvárott hitoktató. 1948-tól a püspöki számvevőség irodáját vezette, 1953-ban főszámvevő. 1961-től plébános Paloznakon. Csopakon megépíttette a modern templomot. Paloznakon halt meg 1991. augusztus 26-án.

1944. július 15. 80 éve

Molodon-Druzlewiczban (Szovjetunió) elhunyt Nelky Lénárt huszárfőhadnagy. Sopronban született 1915. január 25-én. 1938-ban elvégezte a tartalékos tiszti iskolát, 1939. október 1-jén tartalékos zászlóssá léptették elő. Lovas ágyús tanfolyamot abszolvált, majd 1940-től ténylegesítési próbaszolgálatot teljesített. 1940-ben átvették a honvédség hivatásos állományába, egyidejűleg hadnaggyá nevezték ki. Részese volt az erdélyi bevonulásnak és az 1941 áprilisi délvidéki hadműveletnek. Az 1/I. huszárosztály lett az alakulata. 1942-ben alantostiszti tanfolyamon vett részt. 1942. október 1-től a szabadkai 2/II. huszárosztályban szolgált. 1943. augusztus 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1944. június 12-től a 2. huszárezred másodsegédtisztjeként a kelet hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. 1944. július 15-én a súlyos védelmi harcok során nyoma veszett (hősi halált halt).

1974. július 15. 50 éve

hunyt el Győrben dr. Ágoston László orvos. Csőváron született 1894. június 7-én Középiskoláit Komáromban végezte, az orvosi diplomáját 1920-ban Budapesten szerezte. Az I. sz. Gyermekklinikán lett externista, 1920-tól 1922-ig kinevezett, 1923-ig díjas gyakornok, később tanársegéd. Az első gyermekgyógyász szakorvos és egyben osztályvezető főorvos a győri kórház gyermekosztályán, amelyet 1922. február 8-án nyitottak meg. Kinevezését 1923. október 1-jén kapta. 1951-ig vezette az osztályt. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának alapító tagja (1924). Győri munkássága alatt a gyermekosztály épületére emeletet húztak (1927–28), a kórházi ágyak számát megnövelték 21-ről 51-re. A területi gyermekellátás alapjait rakta le Győrben, amikor létrehozta a városban a Stefánia Szövetség 38. sz. védőnőintézetét. A Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.

1884. július 16. 140 éve

Göllén született Pitroff Pál költő, műfordító, író, irodalomtörténész, esztéta. A kolozsvári egyetemen szerzett diplomát 1907-ben. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola tanára volt 1907-1920-ban. A Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja 1908-tól, főtitkára 1913 és 1920 között, alelnöke 1920-21-ben volt. Utána Budapesten kultuszminisztériumi tisztviselő, majd gimnáziumi tanár lett. Ifjúsági műveket is írt, német költők műveit fordította. Szépirodalmi és ifjúsági műveit P. Pál Ödön néven adta ki. A 18-19. századi győri nyomdászat és művelődéstörténet jeles kutatója volt, összefoglaló műve e témában 1915-ben jelent meg. Budapesten hunyt el 1965. május 10-én.

1889. július 16. 135 éve

Győrben hunyt el Ebenhöch Ferenc római katolikus pap, régész. Győrben született 1821. július 25-én. Tanulmányait a győri bencés gimnáziumban, majd a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán végezte. Pappá szentelése után a Szapáry családnál nevelő, majd győr-belvárosi segédlelkész. 1851-ben koroncói, majd téti plébános, 1874-től győri kanonok. Régészeti munkásságát Rómer Flórissal együttműködve végezte, majd Méry Etellel folytatta. Gyűjtött anyagának egy részét a Nemzeti Múzeumba küldte, más részét a győri bencés gimnáziumra, a Szent Orsolya-rend győri iskolájára hagyta. Könyvtárát a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolának adta. Munkatársa volt a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteknek, számos természettudományi cikket írt.

1819. július 17. 205 éve

Győrben született Major István tüzér hadnagy, gabonakereskedő. 1848-ban nemzetőrnek jelentkezett. Részt vett a Jellasics elleni győztes csatában, majd a schwechati ütközetben. A komáromi erődvárba vették fel honvédnek, a komáromi Csillagvár melletti ütközetben tüzér volt. Görgey a budavári győzelem után tűzmesterré léptette elő, később tüzér hadnagyként harcolt. A szabadságharc bukása utáni években ő lett a győri gabonanagykereskedők délvidéki megbízottja. Szanádon házat vásárolt, személyét közmegbecsülés övezte. 1877-ben Torontál vármegye törvényhatósági bizottságának tagjává választották. 1886-ban tollba mondta lányának negyvennyolcas emlékeit. A jómódban élő Major családot 1889-ben kirabolták, s a megbízóitól gabonavásárlásra kapott pénz eltűnt. El kellett adnia házát, földjét és kertjét. Szanádon 1890. október 6-án öngyilkos lett.

1939. július 17. 85 éve

Budapesten hunyt el Gaár Vilmos jogász, politikus, táblabíró. Győrszigetben született 1862. május 6-án. A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziuma után a győri Jogakadémián tanult, majd a budapesti Királyi Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1884-től Győrött, majd Sopronban volt ügyvédjelölt, 1893-ig Sopronban ügyvéd. A Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára. A Sopron című hetilapnak felelős szerkesztője, a Soproni Hírlap szerkesztője. 1895-től segédtitkár az Igazságügyi Minisztériumban. 1900-ban budapesti törvényszéki bíró, 1907-ben ítélőtáblai bíró, 1914-ben kúriai bíró. 1925-ben nyugdíjazták. Önálló kötetei mellett rendszeresen publikált jogi szaklapokban.

1734. július 18. 290 éve

Győrben született Csapó József orvos botanikus. A német államokban és Svájcban tanult. 1759-ben a baseli egyetemen szerzett orvosi oklevelet. 1767-től haláláig Debrecen város főorvosa. Ő írta az első magyar gyermekorvostani könyvet. Összegyűjtötte a magyar növényeket. Lynné rendszere helyett H. Crantz rendszerét fogadta el. Debrecenben hunyt el 1799. május 21-én.

1924. július 18. 100 éve

született Csíkmenaságon Károly Árpád kertészmérnök. Középiskolai tanulmányait Radnóton és Csíkszeredán végezte. 1952-ben szerzett oklevelet az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán. 1958-ig Gyulán tanított a kertészeti középiskolában, ahol egyben a tangazdaság főagronómusa is volt. 1958-1963 között a  Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia kertészeti tanszékének oktatója volt. Emellett a lipóti termelőszövetkezet kertészeti üzemét is vezette. Az itteni kísérletek eredményeként ajánlotta bevezetésre a paprika tápkockás palántanevelésének technológiáját, amellyel ugyanazon a területen a termés 50%-al növelhető. Doktori disszertációját a nagy múltra visszatekintő szigetközi zöldségtermesztéséről írta. Az országban az elsők között valósította meg a fólia alatti zöldségtermesztést a kocséri kísérleti telepen. 1973-tól Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Itt dolgozta ki és védte meg a korszerű nagyüzemi paradicsomtermesztéssel foglalkozó kandidátusi értekezését. Szegeden hunyt el 1987. április 25-én.

1934. július 18. 90 éve

Grazban hunyt el Storno Kálmán építész, id. Storno Ferenc fia. Sopronban született 1858. február 8-án. A bécsi akadémián F. Schmidt tanítványa volt. Restaurálta a soproni Szent Jakab-kápolnát. Arcképeket, csendéletet, tájképeket festett. Betegsége miatt korán megtört művészi pályája.

1899. július 19. 125 éve

hunyt el Nagyváradon Nogáll János nagyprépost, római katolikus püspök, hittanár, tankönyvíró. Győrben született 1813-ban. Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végezte. Ezt követően Nagyszombatban bölcseletet, Pesten teológiát tanult. 1843-ban szentelték pappá, ugyanekkor a Religio és Nevelés belső munkatársa. 1845-ben a pesti Központi Szeminárium lelki igazgatója, majd 1852-ig hitszónok és a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcseleti karának hittantanára volt. 1851 és 1852 között Krotky Józseffel szerkesztette a Der Katholische Christ című német nyelvű hetilapot. Vallási témakörben több könyve jelent meg. Részt vett a Szent István Társulat megalapításában és munkájában. 1853-tól a bécsi Augustineum lelki igazgatója, és az uralkodó udvari káplánja volt. 1857-ben nagyváradi kanonok, 1858-ban egyházmegyei tanfelügyelő, 1863-ban címzetes apát, 1873-ban főesperes, 1874-ben őrkanonok, 1878-ban pápai prelátus, 1879-ben ozerói címzetes püspök, 1880-ban pergamói felszentelt püspök. 1892. október 18-tól váradi nagyprépost. Alapítója és támogatója a nagyváradi Szent Vince Intézetnek. A Lipót-rend lovagja kitüntetésben részesült. Nagyváradon a Szent Vince ünnepén tartott szentmise közben halt meg. A Szent Vince Intézet kápolnájában temették el.

1944. július 80 éve

Auschwitzban elhunyt Pollák Miksa izraelita rabbi, vallás- és irodalomtörténész. Beled községben született 1868. március 8-án. A középiskolát Kőszegen a bencés algimnáziumban, a felsőbb osztályokat a Rabbiképző Intézet iskolájában járta Budapesten. 1891-től 1892-ig a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait, közben a Zsidó Tudományok Főiskolájára is járt. 1894-ben filológiából doktorált és elnyerte a rabbi oklevelet is. A soproni neológ hitközség rabbijává választotta, itt 50 éven át, 1944-ig működött. Irodalomtörténeti munkásságában magyar klasszikus írók bibliai ismereteit tanulmányozta. Helytörténeti jelentőségű művet is kiadott: A zsidók története Sopronban a legrégebbi időtől a mai napig (1894).

1904. július 20. 120 éve

született Győrben Paál Ferenc (névvariáns: Popper Ferenc) író, újságíró, lapszerkesztő. Pályáját diákkorában a bécsi Keleti Akadémia hallgatójaként kezdte, különböző magyar emigráns újságokba írt cikkeket. A freudizmus hatása alatt írta Merengők című regényét (Bécs, 1925). Hamu alatt című regénye (Bécs, 1929) a bécsi magyar emigráció életéről szól. A harmincas években Csehszlovákiában élt, ahol előbb bécsi tudósítója, majd szerkesztője volt a pozsonyi Reggel című napilapnak (1928–1934), utóbb a Prágai Magyar Hírlapnak. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban, elfogták és Mauthausenbe deportálták. Hazatérése után a Politika című hetilap társszerkesztője, a Kis Újság (1948–1950) és a Független Magyarország (1950–1952) főmunkatársa volt. 1952 és 1966 között a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője, később szerkesztőbizottsági tagja. 1966-tól haláláig az általa alapított Budapester Rundschau című német nyelvű hetilap főszerkesztője volt. Budapesten hunyt el 1969. július 11-én.

1944. július 20. 80 éve

Győrladaméron született Németh Jánosné (Sz.: Tóth Irén Erzsébet) alpolgármester. Gimnáziumi tanulmányai után 1962-től a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalatnál adminisztrátor. 1977-ben műszaki rajzolói továbbképző tanfolyamot végzett, 1979-ben pénzügyi ügyintézői vizsgát tett. 1981-ben építőipari kalkulátori képzettséget, 1985-ben felsőfokú építőipari árszakértői diplomát szerzett. Műszaki rajzoló, előkalkulátor, ügyviteli vezető, majd ár- és organizációs csoportvezető-helyettes. 1987 februárjától a Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalatnál főkalkulátor, majd főelőadó. 1987 áprilisában a Győr-Sopron Megyei Tanács V. B. Önálló Árhatóság főelőadója. 1989 őszén kezdett politikával foglalkozni. 1990-ben tagja lett a Kereszténydemokrata Néppártnak, a párt megyei titkárának és a városi elnökség tagjának választották. 1990 őszén az önkormányzati képviselő-testületbe a Kereszténydemokrata Néppárt városi listájáról került be. 1990. november 14-től alpolgármester. Tevékenysége a szociálpolitika, egészségügy, környezetvédelem területeire terjedt ki. Nagy szerepe volt a likócsi Segítőház, a kismegyeri szociális otthon és a Nádor étterem által akkoriban működtetett szociális étkeztetés megvalósításában. Győrben hunyt el 1993. augusztus 12-én.

1969. július 20. 55 éve

Megkezdte működését az ország egyik legrégebbi nyári alkotó telepe, a Győri Nyári Művésztelep. A Városi Tanács alapította azzal a céllal, hogy a dunántúli festőművészek és rajztanárok jelenlétükkel és műveikkel „színesebbé” tegyék a helyi képzőművészeti életet. Az évek folyamán nemzetközi szobrászati és iparművészeti alkotóteleppé fejlődött.

1979. július 20. 45 éve

született Tatabányán Fehér Miklós labdarúgó. Győrben kezdett futballozni a Győri ETO csapatában. 1995-től szerepelt az első osztályban, 1997-ben a legjobb ifi játékosnak választották. A magyar válogatottban 1998-ban mutatkozott be. 1998 nyarán került az FC Portóba, ám ott nem kapott túl sok lehetőséget. A Porto többször is kölcsönadta, előbb a Slagueirosban 14 meccsen lőtt öt gólt, amivel ő lett csapata legeredményesebbje, majd a nevesebb Sporting Braga játékosa lett, ahol házi gólkirályként fejezte be a 2000–2001-es idényt. 2001-ben a legjobb fiatal játékosnak választották. 2002-ben szerződtette a Benfica, de Portóhoz hasonlóan, itt is inkább a kispadon kapott helyet. Egyszer nyert portugál bajnokságot és kétszer portugál Szuperkupát. Már a távozáson gondolkodott, amikor a sérült Nuno Gomest kell pótolnia. 2004. január 25-én csereként lépett pályára a Vitória SC elleni bajnokin Guimaraesben. A találkozó hajrájában sárga lapot kapott, majd előrehajolt és összeesett. Megpróbálták újraéleszteni, kórházba szállották, de nem sokkal éjfél előtt bejelentették halálát, amelynek oka hirtelen szívmegállás és hipertrófiás kardiomiopátia volt. A Benfica méltóképpen meg akarja őrizni Fehér Miklós emlékét, a klubvezetők úgy döntöttek, hogy visszavonultatják a 29-es mezt, amit ezek után már soha többé senki nem viselhet a klubnál, valamint a klub stadionjában mellszobrot állítottak a tiszteletére. Győrben emlékmúzeumot hoztak létre, valamint minden évben tornát rendeznek az emlékére, valamint a klub utánpótlás akadémiája az ő nevét viseli.

1984. július 22. 40 éve

Mentonban (Franciaország) hunyt el Gabányi-Grosz Andor biológus, történész. Magyaróváron született 1899. december 23-án. 1909 és 1914 között a magyaróvári piarista gimnáziumban tanult. Egyetemi tanulmányait Magyarországon végezte, eredeti képzettsége állatbiológus volt. Kivándorolt Franciaországba, ahol a II. világháború alatt részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1972 óta nyugdíjasként élt Franciaországban, mint a francia irodalom és a magyar történelmi emlékek kutatója.

1944. július 23. 80 éve

Kőszegen hunyt el Heckenast Kálmán minisztériumi alkalmazott, pénzügyi igazgató. Sopronban született 1856-ban. Állami szolgálatát mint irodai segédtiszt kezdte 1875-ben. 1877-ben számtiszt lett a soproni pénzügyigazgatóságnál. 1880-tól pénzügyi fogalmazó Pécsett, 1883-tól pénzügyőri biztos, 1890-től I. osztályú pénzügyi titkár és pénzügyőri központi felügyelő, 1896-től cukorgyári főfelügyelő miniszteri titkári címmel és jelleggel, 1904-től osztálytanácsosi címet és jelleget nyert, 1907-től valóságos osztálytanácsos a Pénzügyminisztériumban. 1911-től 1917-ig minisztertanácsos és pécsi pénzügyigazgató. A háborús megszállás idején kitették lakásából, nyugdíjazták és elköltözött Körmendre, itt töltötte nyugdíjas éveit.

1909. július 24. 115 éve

Budapesten hunyt el Horváth Sándor kegyesrendi kormánytanácsos, királyi tankerületi főigazgató. Csepregen született 1844. május 2-án. A gimnáziumot Kőszegen, Sopronban és Győrött végezte. 1863-ban a győri papnevelő intézetben kezdte meg tanulmányait, innét lépett át 1867-ben a kegyesrendbe. Tanári oklevelet szerzett, Kolozsváron és Veszprémben tanított, 1886-tól a nyitrai gimnázium tanára, 1890-ben házfőnöki és hittudományi intézet igazgatója. Első megszervezője és igazgatója volt a Nyitra Vármegyei Múzeumnak.

1944. július 26. 80 éve

Budapesten elhunyt Krizmanits János (névvariáns: Krizmanich) sportoló, edző, magántisztviselő. Sopronban született 1880. december 6-án. Az 1912. évben a stockholmi olimpián II. helyezést elért tornászcsapat tagja. A Budapesti Torna Club (BTC) színeiben 1910-ben és 1914-ben országos egyéni tornászbajnokságot nyert és tagja volt klubja 1912-, 1913- és 1914-ben országos bajnokságot nyert tornászcsapatának, majd ő lett a klub művezetője. Szakcikkeket írt, edzője volt a tornász válogatott keretnek.

1924. július 28. 100 éve

Mosonban született Dombos Ágoston (1955-ig Domschitz) labdarúgó. 1947-ben igazolt a Győri Vasas ETO NB I-es csapatához. Az aktív játék befejezése után edzőként működött több egyesületnél. 1969 és 1972 között az ETO vezetőedzője. Győrben halt meg 1982. június 24-én.

1974. július 30. 50 éve

Győrben hunyt el Alszeghy Piroska tanár. Nagyszombatban született 1884. június 21-én. A polgári leányiskolát szülővárosában, a tanítóképző intézetet Pozsonyban végezte el, majd Budapesten az Erzsébet nőiskola hallgatója volt. 1907-ben került az ungvári polgári iskolába, ebben az évben nevezték ki rendes tanítónővé. Jól zongorázott, és foglalkozott a művészeti nevelés polgári iskolai lehetőségeivel, amiről cikket is írt. 1914-ben a sárvári polgári leányiskolához helyezték át. Magyaróvárra 1917 nyarán került, ő lett a polgári leányiskola igazgatója is. 1924 nyarán a miniszter Pápára helyezte át. 1927-től Budapesten, az Amizoni Károly által alapított nőnevelő intézet (Amizoni Országos Nőnevelő Intézet) igazgatója volt, annak 1944-ben történt megszűnéséig. Több cikke jelent meg a „Nemzeti Nőnevelés”-ben és a „Magyar Asszonyok Lapjá”-ban.

1984. július 30. 40 éve

Budapesten hunyt el Szőke Béla gordonkaművész. Győrben született 1910. december 30-án. Zenei tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében végezte 1937-ben, Friss Antal tanárnál. 1937 és 1948 között a Székesfővárosi Szimfonikus Zenekar, 1948-tól 1962-ig a Budapesti Hangversenyzenekar gordonkása nyugdíjazásáig, majd 1962-től 1981-ig kisegítő gordonkása az Állami Hangversenyzenekarnak. A zenekarral vendégszerepelt Európa csaknem valamennyi országában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában.

1594. július 31. 430 éve

Szinán pasa vezetésével a százezres oszmán sereg körülzárta Győrt, és elűzte a császári hadsereget.

1919. július 31. 105 éve

Győrben született Földesi Lajos labdarúgó, sportvezető. Iskoláit Győrött és Budapesten végezte. Érettségi után Győrben a Magyar Államvasutaknál helyezkedett el, és nyugdíjazásáig ott dolgozott. Pályafutása során a Vasas ETO, a Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC) és a Magyar Államvasutak Dunántúli Atlétikai Club (MÁVDAC) csapataiban futballozott. Edző volt a Győri Postás labdarúgócsapatánál, majd a Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke. Győrben hunyt el 1994. június 28-án. A győri köztemető XXVI. parcellájában nyugszik.

1949. július 31. 75 éve

hunyt el Segesváron Zeyk Domokos honvédtiszt, mezőgazdász. Marosvásárhelyen született 1816-ban. Jogot és Magyaróváron mezőgazdaságtant tanult a gazdasági magán tanintézetben 1838-1840 között. Gazdálkodással foglalkozott. 1848 októberétől a csíkgyergyói dandár segédtisztjeként szolgált a székelyföldi honvédseregben. A Zeykek négy kapitányt is adtak a honvédségnek. 1849 januárjától Mikes Kelemen ezredes segédtisztje volt ugyanitt. Februárban hadnaggyá léptették elő. Április 14-től főhadnagy, május 18-től százados volt. Jól ismerte Petőfi Sándort, akivel együtt szolgáltak. Május 19-én a 3. osztályú katonai érdemjelet kapta meg. Parancsőrtiszt volt Bem tábornok seregének törzsében. A segesvári csatatéren halt hősi halált, miután orosz tiszti felszólításra sem volt hajlandó megadni magát. A hős emlékét a magyaróvári vár területén, ahol egykor tanult emléktábla őrzi.

1999. július 31. 25 éve

hunyt el Sao Pauloban (Brazília) dr. Jordán Sándor Emil bencés szerzetes. Budapesten született 1912. november 12-én. Győrött nevelkedett, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1931-ben, majd felvételt nyert a bencés rendbe, ahol az Emil nevet kapta. 1932–1935 között a római Szent Anzelm Egyetemen tanult. 1935-ben tett ünnepélyes fogadalmat. 1937-ben szentelték pappá, káplán és hitoktató Pannonhalmán. 1939-ben a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán teológiai doktor. Ugyanebben az évben brazíliai misszióba jelentkezett. Ott 1949-től 1953-ig házfőnök, majd 1953-tól 1968-ig a Szent Gellért Perjelség perjele. 1951-től indult a Szent Imre Kollégiumban a tanítás, ahol 1958-ig igazgató. Az 1956-os magyar forradalmat követően a Brazil Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériuma konzuli jogkörrel ruházta fel. A közreműködésével létrejött Szent Imre Iskola 1963-ban nyitotta meg kapuit, hamarosan Brazília egyik legjobb oktatási-nevelési intézményévé vált. 1982-ben vonult vissza a tanítástól. 1991-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 1997-ben pedig a Brazil Köztársaság a Rio Branco-rend Commendador fokozatával tüntette ki. 1999-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara gyémánt diplomát adományozott neki. – A Szent Gellért Perjelségben szobrot állítottak tiszteletére.