Vármegyei évfordulónaptár

1885. június 1. 140 éve

Magyaróváron született Weisz Gyula orvos. Középiskolai tanulmányait Magyaróváron kezdte, majd a pápai református kollégiumban folytatta. Budapesten szerzett orvosi oklevelet. Orvosi pályáját Magyaróváron kezdte, 1910-ben a Karolina Kórház rendelő orvosaként. Az I. világháborúban a 11. huszárezred tiszti főorvosa volt. 1917-ben a magyaróvári járás tiszti orvosává nevezték ki, később a Karolina Kórház alorvosa, az Országos Társadalombiztosítási Intézet orvosa. 1918-ban Moson vármegye tiszteletbeli főorvosa, 1924-ben a Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék főorvosa. Budapesten hunyt el 1944. február 15-én.

1920. június 1. 105 éve

Ókomáromban született Molnár Margit (dr. Szőke Béláné) védőnő. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett 1938-ban. 1939-ben Szegeden kezdte, majd Kassán fejezte be tanulmányait az Ápolónő- és Zöldkeresztes Védőnőképző Intézetben 1941-ben. Előbb Kassán (1941-1942), majd Naszvadon védőnő (1942-1944). 1946. december 23-án magyar nemzetiségük miatt áttelepítették őket Győrbe. 1951-től 1957-ig a Kossuth Lajos utcai bölcsőde vezetője. 1957-től 1959-ig nevelő és főnővér a megyei kórházban. 1960-tól 1965-ig az Egészségügyi Szakiskola igazgatóhelyettese. 1959-től 1961-ig pedagógiai tanfolyamot végzett. 1965-ben az Egészségügyi Szakiskola vezetője lett. Munkásságát Kossuth Zsuzsa emlékéremmel díjazták. 1976-ban ment nyugdíjba. 2001. április 13-án hunyt el Győrben.

1810. június 5. 215 éve

Okán (Sopron megye) született Mayerhofer József katolikus pap, iskolaigazgató. Hittudományi tanulmányait a bécsi Pazmenaum Papnevelő Intézetben végezte. Káplán volt Szanyban 1835-től 1837-ig, majd a növendék papság prefektusa a győri szemináriumban. A győri Hittudományi Főiskola tanára 1841-től 1868-ig. Tanári állása mellett 1856-tól reáliskolai igazgató, 1857-től a tanítóképző igazgatója. Írt erkölcstankönyvet, foglalkozott dogmatikai kateketikai kérdésekkel, de írt a Fertő tóról és a Fertő-vidék madárvilágáról is. Írt egyházi énekekhez zenét, egyházi szakfolyóiratokban publikált. Győrben hunyt el 1897. május 12-én.

1885. június 5. 140 éve

Szilban született Nagy Gyula katolikus plébános. A győri bencés gimnáziumban, majd a győri teológiai főiskolán tanult. 1909-től Rajkán, 1912-ben Szanyban, 1912-tól Győrben lelkész. 1914-től 1918-ig szerkesztője volt a Dunántúli Hírlapnak. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör tagjává választotta. 1923-ban lett Bágyogon plébános. Megírta Bágyog és Rábaszovát falutörténetét és néprajzi összefoglalóját. 1952-től 1957-ig lelkész Sopronban. Itt élt haláláig, 1971. november 24-ig.

1915. június 5. 110 éve

Mihályiban született Bálint Géza tanár, újságíró. A premontrei gimnáziumot Keszthelyen végezte, majd Sopronban tanítói képesítést szerzett. Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát végzett Szegeden. 1938-tól Izsákon tanított. A második világháború idején katonai szolgálatot teljesített, majd orosz hadifogságba esett. 1947-ben tért haza Győrbe. 1948 márciusától az MDP tagja. 1948 szeptemberétől a Lenin úti Általános Iskola igazgatóhelyettese, 1955 szeptemberétől a Vörös Hadsereg úti Általános Iskola igazgatója. Közben, 1948 decemberétől 1954 áprilisáig a Győr-Sopron megyei Hírlapnál korrektor. 1953 novemberétől 1958 augusztusáig a Magyar Rádió Győri Stúdiójának ifjúsági rovatát szerkesztette. 1957-ben felmentését kérte az igazgatói beosztásából. 1958. március 1-jétől a Kisalföld című napilap részállású lektora, 1961. június 1-jétől főállású olvasó és tördelőszerkesztője. Győrben hunyt el 2002. február 3-án.

1845. június 6. 180 éve

Kukló községben született Ziskay Antal ügyvéd. Pesten tett ügyvédi vizsgát, 1868-ban az Igazságügyi Minisztérium fogalmazógyakornoka, majd segédfogalmazója, később a Győri Királyi Jogakadémia segédtanára, majd helyettes tanára. 1871-ben doktorált jog- és államtudományokból, majd polgári törvénykezésből egyetemi magántanári képesítést nyert. A jogakadémia nyilvános és rendes tanára volt 1877-ig. 1874-től a pannonhalmi főapátság főügyésze, majd a pannonhalmi Szent Benedek-rend összes apátságának jogügyi igazgatója. 1874-től Győr vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, 1887 és 1892 között a péri kerület országgyűlési képviselője. 1892-ben királyi tanácsosi, 1913-ban udvari tanácsos címet kapott. 1900 és 1920 között a Győri Ügyvédi Kamara elnöke (visszavonulása után örökös díszelnök), 1904 és 1913 között az esztergomi érsekség jogtanácsosa. A római katolikus autonómia elnöke, majd díszelnöke, a Szent Gergely-rend lovagja volt. Győrszentmártonban hunyt el 1921. május 19-én. A győri köztemető XVIII. parcellájában nyugszik.

1910. június 6. 115 éve

Győrben született Tóth László irodalomtörténész, irodalomkritikus. Egyetemi tanulmányait Pécsett, Rómában és Paviában végezte. 1935-től a Római Magyar Akadémia titkára, a római egyetem magyar tanszékének lektora. 1944-től 1946-ig a debreceni egyetem tanára. 1946-tól a nápolyi Keleti Intézet magyar tanszékének vezetője. A római Katolikus Szemle kritikai rovatának szerkesztője. Rómában hunyt el 1982. március 2-án.

1920. június 6. 105 éve

Mosonmagyaróváron született Puszta Károly iskolaigazgató-tanár. Az 1926-ban megalakult fűzfőgyártelepi iskola első beírt tanulója. Székesfehérvárra járt gimnáziumba, 1940-ben Jászberényben végezte a tanítóképzőt. 1954-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán elvégezte a kémia-biológia szakot. Visszatért Fűzfőgyártelepre, ahol 1940-től tanító, 1950 és 1980 között az általános iskola igazgatója. 1962-től 1974-ig a Pedagógus Szakszervezet központi vezetőségi tagja. Iskolaszervezéssel, szaktárgyi didaktikával foglalkozó írásait a Köznevelés közölte, továbbképzésekkel kapcsolatos észrevételeinek a Pedagógusok Szakszervezete adott hangot. Balatonfűzfő Díszpolgára (1999). Veszprémben hunyt el 2002. július 31-én.

1885. június 7. 140 éve

Farádon született Fridli Rezső gyógyszerész, vegyészmérnök. 1905-ben a budapesti egyetemen vegyész oklevelet, 1911-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Budapesten volt vegyész gyakornok, majd az 1. világháborúban frontszolgálatra hívták be. 1918-tól a budapesti 1. számú kémiai intézetben tanársegéd, 1921-től 1925-ig adjunktus. Közben gyógyszerész és kémiatanári oklevelet szerzett. 1925-től mint országos törvényszéki vegyész, majd fővegyész az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet igazgatója, 1939-től a budapesti egyetemen magántanár volt. Budapesten hunyt el 1947. szeptember 2-án.

1885. június 8. 140 éve

Sopronban hunyt el Borgátai Szabó József műkedvelő őstörténész, romantikus nyelvész. 1789. október 2-án született a Vas megyei Gércén. A soproni evagélikus líceumban tanult, a Magyar Társaság tagja volt, majd ugyanott lett a líceum tanára. 1817-1818-ban Göttingenben Kőrösi Csoma Sándor tanulótársa volt. Irodalmi és tudománytörténeti értéke elsősorban Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos feljegyzéseinek van, akinek pártfogását kérte Széchenyi Istvántól is. 1829-ben Sopronban rábízták a tanítóképző tanfolyam vezetését, melyet 1853-ig ellátott. Ez a tanfolyam volt az 1858-ban megalapított tanítóképző intézet csírája. Minden könyve Sopronban jelent meg, cikkei jórészt a Tudományos Gyűjteményben. Művei legtöbbször a magyar nyelvvel foglalkoztak, de inkább történeti szempontból.

1970. június 10. 55 éve

Székesfehérváron elhunyt Kováts Erazmus templomigazgató, püspöki tanácsos, lelkész. Sopronban született 1916. október 20-án. 1940. június 23-án Győrött pappá szentelték, 1940 és 1942 között Rómában képezte tovább magát. Hazajövetele után Mosonmagyaróváron káplán, 1943-ban teológiából doktorált. 1943 és 1946 között pápai levéltáros és szentszéki jegyző, 1944-től 1945-ig tábori lelkész, 1946-tól Sopronban hitoktató, 1953-tól Győrött a Kármelhegyi Boldogasszony-templom lelkésze, 1956-tól a soproni Halász utcai templom igazgatója. 1961-ben nyugdíjazták.

1945. június 11. 80 éve

Győrben elhunyt Csillag József orvos. 1887. október 28-án született Győrben. A helyi izraelita elemi iskola után a győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában tanult, 1907-ben érettségizett. 1912-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett, majd 1913 és 1914 között a bécsi és berlini klinikák munkájával ismerkedett. Az első világháborúban katonaorvos volt. 1924-ben az Árpád úton megnyitotta a Csillag Szanatóriumát, amelynek igazgató főorvosa volt. A szanatóriumban kitűnő orvosok és diakonissza nővérek dolgoztak 1944-ig. 1944. június 11-én Csillag Józsefet és családját a győri zsidók első transzportjával Auschwitz-Birkenauba szállították. A koncentrációs táborból legyengülve tért haza, az ott szerzett tüdővészben hunyt el 58 évesen, a deportálása után egy évvel. A győrszigeti izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.

1765. június 12. 260 éve

Felpécen született Czetter Sámuel rézmetsző. Német anyanyelvű családból származott, apja evangélikus lelkész volt. A bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Első rézmetszetét 1786-ban készítette. 1809-ben Moszkvába ment és Sándor cár udvarában tevékenykedett. Feltételezések szerint ott vagyont és őrnagyi rangot szerzett. Czetter valószínűleg Oroszországban halt meg. Más vélemények szerint 1821-ben hazajött és 1829-ig élt. Közel 100 műve ismert.

1860. június 15. 165 éve

Győrben született Alexy Géza kereskedő. Győr egyik leggazdagabb fűszerkereskedője volt. Tagja a város törvényhatósági bizottságának, a győri Lloyd Általános Kereskedelmi Egylet alelnöke. Tagja volt a Philantropia szabadkőműves páholynak. Győrben hunyt el 1938. december 9-én.

1595. június 16. 430 éve

Bécsben hunyt el Ferdinand Graf zu Hardegg főkapitány. 1549-ben született. Alsó-ausztriai protestáns főnemesi család leszármazottja. 1580-ban és 1582-ben a magyar hadszíntéren 500 német nehézlovas kapitánya. 1582-ben alsó-ausztriai főpohárnok és a stájer tartomány étekfogója címeket viselte. 1584-től haditanácsos, két éven át az alsó-ausztriai lovasság ezredese. 1589 szeptemberében a szatmári vár főkapitányává nevezték ki, ebben a tisztségében 1592 júliusáig maradt, miközben ideiglenesen ellátta a felső-magyarországi főkapitányság (Kassa) irányítását is. Győri főkapitányi kinevezése 1591 októberében kelt, de beosztását csak egy esztendővel később vette át. Itteni működése idején több jelentős akciót vezetett a törökök által elfoglalt várak ellen. Miután 1594. szeptember 29-én hosszú ostrom után, a császári fősereg visszavonulását követően átadta a várat Szinán nagyvezér csapatainak, hamarosan letartóztatták és perbe fogták. A halálos ítéletet 1595. június 16-án a bécsi Am Hof téren hajtották végre. Holttestét a család kreuzensteini várában temették el, síremléke ma a hardeggi templomban látható.

1920. június 16. 105 éve

Peresztegen hunyt el Szedenik Fülöp népiskolai tanító. Kisbarom községben született 1862. augusztus 27-én. A soproni római katolikus tanítóképzőt végezte, Cinfalván, Mosonújfaluban, Köpcsényben, Fülesen, Lakfalván kántortanító. Ott írta a horvát kántortanítóknak a Czokvenejacke című kántorkönyvet és a Zdravlje (Egészség) című horvát iskolai tankönyvet. A községekben dalárdát szervezett, méh- és selyemtenyésztéssel foglalkozott, melyet népszerűsített. 1888-tól Peresztegen főtanító.

1995. június 16. 30 éve

Budapesten elhunyt Miskolczi Margit zongoraművész-tanár. Sopronban született 1925. július 1-jén. 1935 és 1950 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolában művészképző és zongora szakra járt (tanárai: Gaál Margit, Ditrói Csiby József, dr. Dániel Ernő, Wehner Tibor). 1949 és 1950 között a főiskolán orgonát is tanult Pécsi Sebestyénnél. 1948 és 1951 között a budapesti Zenei Gimnáziumban tanított, 1951 és 1980 között a Fővárosi Rudas László Közgazdasági Szakközépiskolában tanár és kórusvezető. Emellett koncertező művész, vendégszerepelt a Német Demokratikus Köztársaságban, Finnországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Munkája elismerését kitüntetései jelzik: Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976), Pedagógus Szolgálati Érdemérem (1980), Kodály Zoltán emlékérem (1983).

1815. június 21. 210 éve

Molnáriban született Zichy Ottó 48-as honvéd ezredes. Zichy Károly gróf kamarai elnök és gr. Festetich Júlia fia. Zichy Ottó a bécsújhelyi katonai akadémián folyatott tanulmányokat, a császári hadseregben főhadnagyi rangig vitte, majd onnan 1843-ban kilépve győrszabadhegyi birtokán gazdálkodott. Az 1840-es évek közepén Győrött a nemesi reformellenzék vezére. 1848-ban Győrben nemzetőr őrnaggyá nevezték ki, júniusban őt állították a nemzetőrök élére. A megye mozgósított nemzetőrségével vett részt a schwechati csatában. December végétől a komáromi várőrségnél szolgált. A kapituláció után egy évre külföldre távozott, majd szabadhegyi birtokán gazdálkodott. Élete vége felé Sopronba költözött.

1820. június 24. 205 éve

Győrben született Nogáll János nagyprépost, római katolikus püspök, hittanár, tankönyvíró. Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végezte. Ezt követően Nagyszombatban bölcseletet, Pesten teológiát tanult. 1843-ban szentelték pappá, ugyanekkor a Religio és Nevelés belső munkatársa. 1845-ben a pesti Központi Szeminárium lelki igazgatója, majd 1852-ig hitszónok és a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcseleti karának hittantanára volt. 1851 és 1852 között Krotky Józseffel szerkesztette a Der Katholische Christ című német nyelvű hetilapot. Vallási témakörben több könyve jelent meg. Részt vett a Szent István Társulat megalapításában és munkájában. 1853-tól a bécsi Augustineum lelki igazgatója, és az uralkodó udvari káplánja volt. 1857-ben nagyváradi kanonok, 1858-ban egyházmegyei tanfelügyelő, 1863-ban címzetes apát, 1873-ban főesperes, 1874-ben őrkanonok, 1878-ban pápai prelátus, 1879-ben ozerói címzetes püspök, 1880-ban pergamói felszentelt püspök. 1892. október 18-tól váradi nagyprépost. Alapítója és támogatója a nagyváradi Szent Vince Intézetnek. A Lipót-rend lovagja kitüntetésben részesült. Nagyváradon a Szent Vince ünnepén tartott szentmise közben halt meg 1899. július 19-én. A Szent Vince Intézet kápolnájában temették el.

1820. június 26. 205 éve

Szombathelyen elhunyt Czuppon György nyelvész, biblikus. Alszoporon született 1755. április 23-án. A gimnáziumot Sopronban, a teológiát Győrben végezte. 1778. szeptember 13-án szentelték pappá. Nagycsákányban Batthyány János gróf nevelője, 1786 és 1788 között a pozsonyi általános szeminárium prefektusa, 1788 áprilistól Egyházashetye plébánosa, 1790 és 1802 között Szombathelyen a szemináriumban a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanára, 1802 és 1808 között a líceum igazgatója, 1804-től kanonok, majd Vas vármegye táblabírája. 1808-ban lemondott líceumi igazgatói megbízásáról és szaktudományának élt.

1890. június 26. 135 éve

Székesfehérváron született Hermann László zenetanár, hegedűművész. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia elvégzése után, 1909-től a Vecsey-vonósnégyes brácsásaként koncertező művész. 1910 és 1913 között a szatmárnémeti, 1914-től 1919-ig a székesfehérvári zeneiskola igazgatója. 1919-től 1945-ig a győri zeneiskola igazgatója. 1922-től a Győri Ének- és Zeneegylet zenekarának karmestere, de továbbra is hangversenyezett, és a kamaramuzsikát is népszerűsítette. A Győri Trió (Hermann László, Helényi Gyula, Szanyi Irma) 1932 és 1940 között a helyi fellépések mellett rendszeres szerepelt a rádióban. Az 1940 januári Bartók-búcsúkoncert szervezője volt. Az Országos Zenepedagógiai Egyesület igazgatósági, a Szegedi Filharmónia örökös, a győri Kisfaludy Irodalmi Kör rendes tagja. 1945-ben feleségével együtt visszatért Székesfehérvárra, itt hunyt el 1966. június 19-én.

1795. június 27. 230 éve

Tatán hunyt el Nagy Jenő ferences szerzetes, egyházjogász. Győrben született 1748-ban. 1764-ben lépett a mariánus rendtartásba. 1871-ben Győrött szentelték pappá. Sopronban a filozófia, később az egyházjog tanára.

1985. június 30. 40 éve

Sopronban hunyt el Berecz Dezső író, művelődéstörténeti író. Sopronban született 1894. március 29-én. 1913-tól a budapesti egyetemen jogot tanult. Az I. világháborúban Isonzónál harcolt, majd hadifogoly volt Romániában. 1920-ban folytatta jogi tanulmányait. 1925-től Sopronban apja ügyvédi irodájában ügyvéd, 1928-tól bírósági jegyző, 1930-tól járásbíró, 1936-tól törvényszéki bíró, 1946-tól 1950-ig törvényszéki tanácselnök. 1945-46-ban a Soproni Földbirtokrendező Tanács elnöke. 1950-től Sopronban közjegyző, 1952-ben állását elvesztette. A Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára 1925-től 1935-ig, alelnöke 1936-tól 1943-ig, elnöke 1943-tól 1945-ig, a Soproni Irodalmi Társaság elnöke 1946-tól 1949-ig. Elbeszéléseket, tárcákat, verseket, színműveket, irodalom- és színháztörténeti cikkeket írt, de Sopron művelődéstörténetével is foglalkozott.