Vármegyei évfordulónaptár

1974. június 1. 50 éve

hunyt el Sopronban Schiller Anton Ignaz német nyelvű soproni újságíró, novellista, a poncichter világ kiváló ismerője. Sopronban született 1892. november 7-én. Árva gyermek volt, a Voss árvaház gondoskodott róla, később tehetséges diákként a bencés gimnáziumban tanulhatott. Az 1910-es években jelentek meg írásai a soproni Grenzpostban, majd 1916-ban külön füzetecske is „Marktrummel” címmel, a piaci forgatagról. Több kötetben, a '20-30-as években Sopron kedvelt olvasmányai voltak a „Náci”-ként ismert író füzetei. Történeteit, anekdotáit több változatban közölte az Ödenburger Zeitung, ahol újságíróként is dolgozott. A világháború után harminc éven át kereste helyét a hazai német sajtóban, jellegzetes hangú írásaival. Szinte nem volt lehetősége a publikálásra.Ignaz A. Schiller halálának évében, 1974-ben jelent meg Eugen Schusteritsch gyűjtésében, Münchenben egy igényes kiállítású füzet, mely Ignaz A. Schiller történeteit tartalmazta, amelyek akkor már egy részben elenyésző világot örökítettek meg.A Schiller-tréfáknak, a különböző, műfajilag Kurzgeschichtenek nevezhető írásoknak ma is van mondanivalója a néprajzosok és nyelvjárásgyűjtők számára.

1844. június 2. 180 éve

Győrben született jókai Ásványi Lajos földművesiskola-igazgató. 1881 és 1896 között a kolozsmonostori magyar királyi gazdasági tanintézet gazdasági intézője. 1896-tól haláláig a szabadkai földművesiskola igazgatója volt. Gazdasági témájú cikkeket, kiadványokat jelentetett meg. Szabadkán hunyt el 1905. április 24-én.

1984. június 2. 40 éve

Nyúlon hunyt el Lendvai Mihály újságíró. Nyúlon született 1919. augusztus 18-án. Iskoláit Pécsett végezte, a jezsuita gimnáziumban érettségizett. Budapesten és Kassán hallgatott teológiát. 1945-ben angol hadifogságba került. 1946 végétől a Győrmegyei Hírlap munkatársa. 1951-től 1954-ig a Wilhelm Pick Vagon és Gépgyár alkalmazottja. 1956-ban egyik alapító tagja a győri Petőfi Körnek. 1956. október 29-től a Győri Nemzeti Tanács mellett működő Sajtó és Tájékoztatási Iroda vezetője. 1957. március 1-jén hazaárulás és összeesküvés vádjával letartóztatták, hat év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult, majd fizikai munkásként dolgozott.

1999. június 3. 25 éve

hunyt el Győrben dr. Varga Jenő tanár. Győrben született 1941. július 25-én. A Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett 1959-ben. 1964-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakán, az újonnan alakult lébényi gimnáziumban kezdett el tanítani. 1965-ben szerzett doktori fokozatot. Ötévi lébényi tanítás után a Megyei Pedagógus Továbbképzési Kabinetben dolgozott, majd a megyei tanács művelődési osztályának iskolai csoportvezetője lett. 1971-től 1980-ig a Győr Megyei Városi Tanács V. B. Művelődési Osztályának vezetője. Elnöke volt a Hazafias Népfront Pedagógus Bizottságának. A TIT Győr Városi Szervezetének elnöke három évtizeden keresztül. 1980-ban a Hild József Építőipari Szakközépiskola igazgatójának nevezték ki, amit 19 éven keresztül irányított. Szabadidejében tűzzománc munkákat készített, amelyeket neves műgyűjtők is nagyra értékeltek.

1999. június 3. 25 éve

megnyitották az új köztemetőt Győr-Szabadhegyen

1999. június 4. 25 éve

hunyt el Budapesten dr. Füsi Lajos térképész, geográfus. Győrben született 1920. május 26-án. Középiskoláit szülővárosában végezte. A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán szerzett földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát. Győrben kezdte a tanári pályát. A második világháborúban orosz fogságba esett. Hazatérése után a Művelődési Minisztériumban csoportvezető. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1953-ban megalakult Térképtani Tanszék munkatársa, 1954-től tanársegéd. Részt vett a tantervek kidolgozásában, először alkalmazott térképtant, majd általános térképtant és domborzattant tanított. 1979-től a Térképtani Tanszék docense. Több középiskolai és egyetemi jegyzet, tankönyv szerzője, társszerzője, földgömböket és dombortérképeket szerkesztett. Tagja a Magyar Nemzeti Atlasz, az iskolai atlaszok és falitérképek országos szerkesztőbizottságának, a Magyar Földrajzi Társaság választmányának, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületnek, valamint az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (MÉM OFTH) Térképészeti Bizottságának. 1981 és 1989 között két cikluson keresztül a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára. 1999. június 28-án a debreceni köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

1859. június 5. 165 éve

Bősárkányban született Németh Vince plébános. A gimnáziumot Magyaróváron és Győrött, a teológiát Győrött végezte. 1883-ban szentelték pappá. 1883-tól Győr-Szigetben, Sopronkövesden, Mezőörsön, 1888-tól Mosonszentjánoson volt káplán. 1897-től Halásziban plébános, itt 18 ezer koronát gyűjtött össze a templom felújítására. 1914-től haláláig Magyaróváron volt plébános. 1916-ban ercsi apát lett. Ő alapította a halászi tejszövetkezetet, a Mosonmegyei Gazdasági Egyesületet, melynek haláláig elnöke volt. 1922-től a somorjai kerület nemzetgyűlési képviselője. Magyaróváron halt meg 1923. szeptember 15-én.

1889. június 5. 135 éve

Sopronban született Renner János fizikus, geofizikus, az Eötvös-féle torziós inga továbbfejlesztője. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, 1912-ben szerzett tanári oklevelet. 1911-ben bekapcsolódott Eötvös Loránd torziós ingával végzett méréseibe, s e problémakör specialistájává vált. 1914-től a budapesti evangélikus gimnáziumban tanított, majd az intézmény igazgatója volt (1945-48). Tanári működésével párhuzamosan foglalkozott a geofizika elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Magyarországon, valamint 1923-24-ben és 1925-26-ban Indiában. 1951 és 1954 között a Geofizikai Intézet igazgatója volt. Jelentős szerepet játszott az ország gravitációs alaphálózati feltérképezésének megszervezésében. 1954-től 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig az intézet tudományos munkatársa és egy ideig gravitációs osztályának vezetője. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszékén dolgozott. Középiskolai fizika-tankönyvet és kézikönyvet írt. Életművéért 1960-ban Eötvös-emlékéremmel jutalmazták. Budapesten, 1976. január 30-án hunyt el.

1929. június 5. 95 éve

hunyt el Budapesten Zoltán Vilmos író, újságíró. Pécsen született 1869. május 8-án. A középiskolát a pécsi cisztercita főgimnáziumban végezte. 1893-ban költözött Győrbe, a Győri Közlöny munkatársa, egy ideig felelős szerkesztője volt. Szerkesztette a Győri Hírlapot (1894-1895) és az Egyetemes Könyvtár című kiadványsorozatot. Hat nyelvet sajátított el (latin, görög, német, francia, olasz, angol). Levéltárosi végzettséget szerzett Budapesten, és 1894-ben gróf Laszberg Rudolf főispán kinevezte Győr vármegye levéltárosának. Győri tartózkodása idején (1893-1906) a győri színházban nagy sikerrel játszották írásait (Szabina című történelmi színmű, Darnay család című dráma). 1906-ban a fővárosba költözött, ahol a Magyarország Vármegyéi és Városai című nagyszabású kiadói-szellemi vállalkozás munkatársa lett. A Győr vármegye című kötet Győr városról szóló fejezetét ő írta.

1999. június 5. 25 éve

hunyt el Budapesten Sághy Jenő evangélikus lelkész, író. Lébényben született 1914. október 17-én. Tanulmányai befejezése után Balatonszárszón lett lelkész, ahol kapcsolatba lépett a népi írók mozgalmával. A II. világháborút követően Harkára került, majd onnan 1951-ben családjával Enesére költöztek, a bezi-enesei evangélikus gyülekezet gondozására. Enesén amellett, hogy híveivel, és kiemelten az ifjúsággal foglalkozott, több színművet és novellát is írt. Az 1956-os forradalom után, 1957-ben koholt vádak alapján három év börtönre ítélték, amelyből másfél évet letöltött előbb a kistarcsai munkatáborban majd a márianosztrai börtönben. Szabadulása után nyugdíjba vonulásáig Mórichidán szolgált. A rendszerváltás után 1956-os emlékéremmel tüntették ki, a forradalomban tanúsított higgadt viselkedéséért. Budapesten a Farkasréti temetőben temették el. A Terror Háza Múzeumban külön tárló emlékeztet az 56-os elítélt evangélikus lelkészre.

1859. június 6. 165 éve

Badenben halt meg Noisser Richard újságíró, lapszerkesztő. Győrben született 1813. június 18-án. A német ajkú fűszerkereskedő 1844 januárjában indította útjára Győrben a Das Vaterland című német nyelvű lapot. Szerkesztésében hetente háromszor jelent meg, hazai és külföldi kereskedelmi tudósításokat, verseket, novellákat, drámákat közölt. A német nyelvű újság helyett magyar nyelvű újságot sürgetett a győri liberális ifjúság, amely dr. Kovács Pál szerkesztésében Hazánk címen jelent meg 1847 januárjában, kiadója továbbra is Noisser Richard maradt. A szabadságharc után Ausztriába költözött.

1924. június 6. 100 éve

született Doborgazszigeten Zsigmond Imre földműves. Az elemi iskola néhány osztályának elvégzése után földművesként kezdett dolgozni. 1947-1955 között kisebb ügyek miatt háromszor került a bíróság elé: könnyű testi sértés, közellátás veszélyeztetése és becsületsértés miatt pénzbüntetésre ítélték. Tagja volt a Magyar Dolgozók Pártjának, Sérfenyőszigeten öt éven át a tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese volt. 1956. október 26-án, Mosonmagyaróváron a sortűz után segített a sebesülteket a kórházba szállítani. Másnap részt vett Vági József és Stefkó József határőrtisztek bántalmazásában, majd megölésében. Október végén Ausztriába szökött, de 1957 januárjában visszatért Magyarországra. 1957. január 31-én tartóztatták le. Első fokon a bíróság 1957. június 10-én szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélte. Másodfokon ezt az ítéletet jogerőre emelték és 1957. december 31-én végrehajtották Győrben. Földi maradványait 1990 tavaszán tárták fel a sopronkőhidai rabtemetőben. 1991. március 23-án helyezték végső nyugalomra a doborgazszigeti temetőben.

1934. június 6. 90 éve

Tápon született Máté János orgonaművész, zongoratanár, karnagy. Tanulmányait 1955 és 1960 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola orgona szakán Pécsi Sebestyén, 1955 és 1959 között ugyanott a középiskolai énektanár- és karvezetőképző szakon Vásárhelyi Zoltán növendékeként végezte. 1959-től 1971-ig budapesti általános iskolában ének- és zenetanár. 1971 és 1979 között zongoratanárként, 1958 és 1979 között karnagyként dolgozott. 1968-tól a budapesti Kálvin téri református templom orgonaművésze, 1979-től a Református Teológiai Akadémia, majd a Károli Gáspár Református Egyetem ének-, himnológia- és zenetanára, a Ráday Kórus karnagya. Kórus- és orgonakompozíciókat szerzett. 1998. február 26-án hunyt el.

1999. június 7. 25 éve

hunyt el Vágon Kolozsváry Ernő gimnáziumi tanár, polgármester. Edvén született 1934. március 18-án. Pápán járt gimnáziumba, az ELTE-n kémia-fizika szakos tanári diplomát szerzett. A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanára volt 33 éven át. Műgyűjtői tevékenységét 1960-ban feleségével együtt kezdte. Jelentős gyűjteményt hozott létre, melynek törzsanyagát a hatvanas, hetvenes évek képei képezik. Több kiállításon mutatták be az 1945 utáni művészet egyik legjelentősebb gyűjteményét, könyv is megjelent róla. 1990-től négy évig Győr polgármestere volt.

1724. június 8. 300 éve

született Langenargenben Franz Anton Maulbertsch (Maulpertsch) osztrák festőművész. A 18. század egyik legjelentősebb mestere. Már az 1750-es években dolgozott Magyarországon, ekkor készítette a sümegi plébániatemplom falképeit. A hetvenes évek végétől szinte folyamatosan hazánkban vállalt megbízásokat. Képei megtalálhatók Pozsonyban, Pápán, Kalocsán, Szombathelyen és a győri székesegyházban. A főhajó boltozatának freskóit két részletben fes­tette. 1772–73-­ban készítette a szentély mennyezetképét, ami a magyar szentek hódolatát ábrázolja. Ugyanekkor festette meg a főoltár két oldalán a győri egyházmegye alapítását, valamint Szent László csodatételét. 1781-ben készítette a Transfigu­ratiót ábrázoló freskót és a párkány feletti ívekben látható képeket. Ő festette az északi (Mária) hajót díszítő Angyali üdvözletet, Krisztus mennybemenetelét és a Krisztus az olajfák hegyén címűt. A déli (Szent István) hajóban a vértanú Szent Istvánt és a megfeszített Krisztust ábrázoló falképeket is ő alkotta. Maulbertsch műve a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárkép is. Bécsben hunyt el 1796. augusztus 7-én.

1749. június 8. 275 éve

született Egyházasfaluban. felsőpászthory Pászthory Sándor Fiume kormányzója, híres jogtudós. P. László, a hétszemélyes tábla bírájának fia. Iskoláit Sopronban és Nagyszombatban végezte. Ürményi József ítélőmester, mint kiadót, a királyi kúriához maga mellé vette; majd a magyar királyi udvari kancelláriánál szolgált és már mint titkár és királyi tanácsos köztiszteletet érdemelt ki. II. József megtette a magyarországi iskolai ügyek referensévé. 1790-ben a felvilágosult magyar nemesi ellenzék egyik vezéralakja volt. Szerepe volt az 1790–91-es országgyűlés által elfogadott törvények világos megfogalmazásában és szentesítésük kieszközlésében. 1791-től mint fiumei kormányzó sokat tett a magyar külkereskedelem fellendítéséért. A Szent István-rend lovagja volt. Varasdon elhunyt 1798. május 1-jén.

1889. június 8. 135 éve

Grazban hunyt el Tóth Ágoston hadmérnök, térképész. Marcaliban született 1812. október 28-án. Sopronban végezte gimnáziumi tanulmányait. Rokona volt Kőszeghy Márton Károly hadmérnök, aki mellett vakációit töltötte. A bécsi katonai mérnökakadémián tanult, húszévesen zászlóssá avatták. A szabadságharc idején honvéd őrnagyként szolgált, 1849-ben Bácskában a 4. hadtestet vezette. 1849 októberében halálra ítélték, amit 18 évi fogságra enyhítettek. Végül hét évmúlva tért vissza Sopronba. Térképészeti munkássága 1867 után teljesedett ki. A közlekedési minisztérium főmérnökeként országos felméréseket szervezett a vasút- és útépítéshez. Domborzati térképeivel nemzetközi elismerést szerzett. 1884-ben vonult nyugdíjba. Kívánsága szerint a soproni Szent Mihály temetőbe helyezték örök nyugalomra.

1899. június 8. 125 éve

hunyt el Győrben Schey Lipót tanár. Boldogasszonyban született 1851-ben. 1873-ban szerzett tanári oklevelet matematikából és más természettudományi tárgyakból. A Győri Állami Főreáliskolában mértant, számtant és rajzot tanított. Szervezője volt a győri felső- majd alsó fokú leányiskolának, s megindulásuk után ezekben is oktatott könyvviteltant 1894-ig. 1888-1895 között a Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában könyvviteltan és áruismeret tanár, 1894-től igazgató. 1897-ben nyugdíjazták. Tagja volt a Magyar Királyi Természettudományi Társaságnak, dolgozott a Győri Ismeretterjesztő Egyletben és az izraelita hitközségben.

1894. június 9. 130 éve

Győrben született Zászlós Márta (1909-ig Gundl Márta) zeneszerző, zenetanár. A budapesti Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskolán diplomázott 1914-ben zenetanári és középiskolai énektanári szakon. Előbb a fővárosban tanított, majd 1940-től a Győri Ének- és Zeneegylet zeneiskolájában óraadóként éneket és zeneelméletet oktatott. Irodalmi, zeneszerzői és előadói tevékenységet is folytatott. Zeneszerzőként elsősorban dalokat és egyházzenei darabokat komponált. Tagja volt a Pátria Klubnak, a Baross Női Tábornak, a Budapesti Nemzeti Kultúregyesületnek, a Győri Irodalmi Társaságnak, a Kovács Pál Társaságnak. Hosszas betegség után Budapesten hunyt el 1944. március 20-án. Győrben, az újvárosi temetőben temették el, majd hamvait a karmelita templom altemplomába helyezték át.

1884. június 10. 140 éve

Sopronban született Hillebrand Jenő ősrégész, antropológus, egyetemi tanár. Budapesten szerzett bölcsészdoktori oklevelet 1908-ban. Eleinte az antropológia érdekelte, később az őskőkori problémák felé fordult, eredményes kutatásokat végzett a Bükk hegység barlangjaiban. A Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1926 és 1929 között a régészeti osztályt igazgatta, majd 1944-es nyugdíjba vonulásáig a múzeum igazgatója. Európai színvonalra emelte a paleolitkutatást, de kutatásait a rézkorra is kiterjesztette.

1959. június 10. 65 éve

Budapesten hunyt el Magasi Artúr Ernő bencés szerzetes, költő, irodalomtörténész, magyar-latin-olasz szakos tanár. Celldömölkön született 1903. szeptember 28-án. 1927-től a rend különböző gimnáziumaiban tanított. 1927-től 1930-ig Győrött, majd Pápán és Esztergomban, 1934-től 1939-ig Sopronban, 1946-tól 1948-ig ismét Győrben. Első verseskötetét Somogyi Ernő néven adta ki. Versei és tanulmányai a Győri Hírlapban, a Győri Szemlében és főként a Pannonhalmi Szemlében jelentek meg. 1931-től tagja volt a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek. Társszerzővel irodalmi tankönyveket is írt.

1889. június 11. 135 éve

Magyaróváron hunyt el Lakner József mezőgazdász, tanár. 1840. február 15-én született Győrszigetben. 1862-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben. Ezt követően intézőként dolgozott Pálffy János gróf pozsonyi uradalmában. 1869-ben kinevezték a Debreceni Gazdasági Tanintézet tanárává. 1874-ben a kolozsmonostori, 1875-ben a Kassai Gazdasági Tanintézet vezetésével bízták meg. 1883-ban áthelyezték rendes tanárnak a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol a nemzetgazdaságtan, gazdasági statisztika, kertészet, sertéstenyésztés, juhászat tárgyakat oktatta haláláig.

1944. június 11. 80 éve

A győri zsidók első csoportját deportálták az auschwitzi koncentrációs táborba.

1959. június 11. 65 éve

Budapesten hunyt el Szekeres Bónis Ferenc bencés szerzetes. Mosonban született 1878. augusztus 5-én. 1901-ben szentelték pappá, középiskolai tanár volt Pápán, Sopronban, Esztergomban és Győrben. 1915 és 1930 között Csanakfalun volt plébános. Jelentős szerepet játszott az 1919-ben alakult Csanaki Népfőiskola megalapításában és szervezőként, előadóként maga is rendszeresen segítette annak működését. 1930-tól tíz éven keresztül volt tanár Budapesten. 1941-től öt éven keresztül fürdőigazgatóként működött Balatonfüreden. 1946-ban kinevezték zalavári apátnak. A szerzetesrendek feloszlatása után 1950-től rokonainál élt Budapesten. Halála után földi maradványait a pannonhalmi Boldogasszony-kápolna kriptájában helyezték örök nyugalomra.

1984. június 11. 40 éve

Budapesten hunyt el Balsay István kohómérnök. Sopronban született 1907. május 30-án. 1929-ben a soproni bánya- és erdőmérnöki főiskolán vaskohómérnöki oklevelet szerzett. 1929-től 1935-ig a MÁVAG diósgyőri acélművében, 1935-től 1938-ig az ózdi acélüzemben mérnök. 1934-ben Sopron vármegye ösztöndíjával Németországban tanulmányúton vett részt. 1957-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium Vaskohászati Igazgatóságának iparági főmérnöke, 1963-tól az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője, 1972-ben nyugdíjazták. Közben a miskolci egyetem tanára volt 1956-tól.

1819. június 12. 205 éve

Pataházán született Kálóczy Lajos ügyvéd. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, 1834 és 1838 között a győri Királyi Jogakadémián folytatta tanulmányait. Egyik alapítója a Győri Olvasó Egyletnek. 1843-ban Győr vármegye népnevelésügyi bizottságának tagja. 1848-ban Győr egyik vezérszónoka, az alkotmányos megyei hatóság másodalispánja. A téti választókerület országgyűlési képviselője (1848). A világosi fegyverletétel után Párizsban telepedett le, 1852-ben tért haza. A család mindszenti birtokára száműzték. Régészeti és numizmatikai magánstúdiumot folytatott. 1861. január 7-től Győr vármegye másodalispánja. Országgyűlési képviselő a sokoróaljai kerületben (1861, 1865). A provizórium idején visszavonult Mindszentre. Egyik fő szervezője a Dunántúli Történetkedvelők Társasága 1864-es győri találkozójának. 1867-ben lemondott mandátumáról. Ezután a közalapítványi birtokok somlóvásárhelyi kerületi főtisztje 1886-os nyugdíjazásáig. Tagja a megyei közgyűlésnek, 1875-től a győri katolikus önkormányzatnak. Győri otthona (Teleki u. 57.) rendszeres gyülekezőhelye volt a tudomány és a művészet barátainak. Győrben hunyt el 1898. június 29-én. A mindszenti temető díszsírhelyén nyugszik.

1924. június 12. 100 éve

született Mosonban Szita József orvos, bakteriológus. 1949-ben szerzett oklevelet a pécsi orvostudományi egyetemen. 1950-től dolgozott az Országos Közegészségügyi Intézetben előbb orvosként, majd főorvosként. 1969-1986 között ő volt a bakteriológiai osztály osztályvezető főorvosa. Jelentős eredményeket ért el a bakteriológiai diagnosztika fejlesztésében. Számos tanulmánya jelent meg az „Orvosi Hetilap”, az „Egészségtudomány” és az „Acta Mikrobiologica Academic Scientiarum Hungaricae” című szaklapokban. Munkásságáért a Magyar Mikrobiológiai Társaság 1987-ben Manninger Rezső-emlékéremmel tüntette ki. Pécsen hunyt el 1988. május 20-án.

1849. június 13. 175 éve

Csornán zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája a csornai ütközet. Kmety György 5000 fős honvédserege „a nagyutcai kertek alján” (a mai Kmety György utca vonalán) vonult be hajnalban déli irányból a községbe, alaposan meglepve az itt állomásozó 3000 fős császári sereget. Heves utcai harcok során magyar győzelem született.

1984. június 13. 40 éve

Budapesten hunyt el Skriba Zoltán kohómérnök. Mesterházán (Sopron megye) született 1905. július 22-én. Vaskohómérnöki oklevelét 1929-ben szerezte meg Sopronban, a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán. Ugyanitt 1935-ig tanársegéd. 1935-től a csepeli Weiss Manfred Acél- és Fémművek alumíniumkohójának üzemmérnöke 1945-ig, a háború után ugyanott üzemvezető, 1947-től gyárrészlegvezető. 1952 és 1957 között a Magyar Rézhengerművek főmérnöke. 1967-ben vonult nyugállományba. Közben 1949-től az Állami Műszaki Főiskolán és a budapesti műegyetemen a forgácsnélküli alakítás tantárgyat tanította. 1951-től oktatott a Műszaki és Gazdasági Akadémián, 1967-től a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán. Hosszú időn át vezette a Gépipari Tudományos Egyesület Központi Képlékenyalakítási Szakosztályát, és tagja volt a Gépgyártástechnológia című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának.

1809. június 14. 215 éve

A győri csata: a nemesi felkelők a császári és királyi hadtesttel együtt, összesen 25 ezren Kismegyernél megütköztek Napóleon 55 ezres csapatával. Az ütközetben a franciák győzelmet arattak.

1864. június 14. 160 éve

Nezsiderben született Hegyi Miklós jogász, alispán. Az algimnáziumot Magyaróváron, a főgimnáziumot Győrött és Pápán végezte. Egyetemi diplomáját Pozsonyban szerezte meg. 1888-ban lépett vármegyei szolgálatba, mint a nezsideri járási főszolgabíróság közigazgatási gyakornoka. 1894-1898 között Magyaróváron árvaszéki jegyző. A Magyaróvári Széchenyi Kör, a Mosonmegyei Gazdasági Egyesület és a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet tagja volt. 1899 januárjától a Moson megye aljegyzője. 1901 elejétől a Magyaróvári járás főszolgabírája. 1915-ben választották meg Moson megye alispánjának. A direktórium kinevezése előtt mondott le, azután nyugalomba vonult. Magyaróváron hunyt el 1930. június 4-én.

1869. június 14. 155 éve

Győrben született kakasdi Hajós Kálmán ügyvéd, országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, 1891-ben doktorált. Hosszabb külföldi tanulmányút után letette az ügyvédi vizsgát (1894), majd ügyvédi irodát nyitott Alsólendván. Irodáját 1900-ban Budapestre helyezte át, ahol 1944-ig működött. 1910-ben Zalabaksán országgyűlési képviselőnek választották. 1922-ben az alsólendvai kerületben választották meg nemzetgyűlési képviselőnek, 1926-ban, majd 1931-ben országgyűlési képviselőnek Zalabaksán. Az első világháborúban főhadnagyi rangban mint vöröskeresztes megbízott szolgált. A háború alatti katonatiszti fizetését a Gyermekvédő Ligának ajándékozta. Elnyerte a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet (1926). Budapesten hunyt el 1964. december 15-én.

1944. június 14. 80 éve

Auschwitzban elhunyt Snyders Bernát ortodox főrabbi. Győrben született 1875. szeptember 27-én. A Győri Ortodox Izraelita Elemi Iskolában tanult, majd főrabbi édesapjánál, Snyders Jakabnál (1833-1904) Talmudot és a zsidó hit alapjait tanulta. 1893-tól 1896-ig a Pozsonyi Nyilvános Rabbiképző Iskolában folytatta tanulmányait. 1896-ban rabbivá avatták. Két évig a Pozsony melletti Jóka község rabbija (1902-1903). Édesapja utódaként a Győri és a Győr-Szigeti Ortodox Izraelita Hitközség főrabbija 1904-től 1944-ig, deportálásáig.

1769. június 15. 255 éve

Győrben született Dresmitzer József római katolikus kanonok, prépost, országgyűlési követ. Középiskolai tanulmányait Győrött végezte. Teológiai tanulmányait Pozsonyban kezdte, 1790-től Győrben fejezte be. Pappá szentelése (1792) után 1812-ig nevelő volt főrangú családoknál. Plébános Győrszabadhegyen, Sövényházán, 1814-től a káptalani helynök titkára, 1822-ben kanonok, 1824-től 1841-ig tankerületi főigazgató. Az 1825-ös országgyűlésen elsőként követelte, hogy a középiskolában magyar nyelven oktassanak legalább két tárgyat. 1829-től pápoci prépost. Többletjövedelmét építkezésekre, szegény sorsú tanulók támogatására fordította. Kegyúri községeiben ( Écs, Páli, Pápoc, Pázmánd) építtette, javíttatta a templomokat, iskolákat, plébániákat. Az orsolyiták zárdaigazgatójaként az iskolára emeletet építtetett. 1848-tól káptalani helynök lett. Győrben hunyt el 1852. július 24-én.

1809. június 15. 215 éve

Győrben született Meszlényi Terézia, Kossuth Lajosné. Kossuth 1837-ben történt letartóztatása után, a börtönévek idején került közelebbi kapcsolatba Kossuth-tal. 1841 és 1844 között három gyermekük született. Követte férjét az emigrációba, több nyelvet beszélt. Az Olasz Királyságban, Genovában halt meg 1865. szeptember 1-jén.

1944. június 15. 80 éve

A győri egyházmegye főpásztora, Apor Vilmos (1892-1945) püspök Serédi Jusztinián (1884-1945) hercegprímásnál tiltakozott a zsidók gettóba zárása és deportálása ellen.

1944. június 15. 80 éve

Auschwitzban elhunyt dr. Polgár Sándor botanikus, főreáliskolai tanár. Győrben született 1876. december 13-án. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1900-ban természetrajz–vegytan–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1900 és 1935 között a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola tanára volt. Érdeklődésének középpontjában Győr vármegye flórája állt. Előadásokat tartott a Győri Szabadegyetemen, az Izraelita Ifjúsági Szövetségben, a Kálvin Kultúrházban. A szaklapok mellett rendszeresen publikált az 1925-től megjelenő, diákoknak szóló Ifjúság és Élet című folyóiratban is. 1919-ig tagja a Philantropia szabadkőműves-páholynak, s részt vett a Győri Csónakázó Egylet munkájában is. 1944 elején botanikustársai a vallás-és közoktatási miniszterhez benyújtott kérvénnyel próbálták megmenteni a deportálástól, de a második győri transzporttal őt is elvitték Auschwitzba.

1969. június 16. 55 éve

Bécsben elhunyt dr. Karl Hubert Rudolf Schiske zeneszerző. Győrben született 1916. február 12-én. A családjával 1919-ben hagyta el Magyarországot, 1923-tól élt Bécsben. A bécsi Zeneakadémián és egyetemen végezte tanulmányait, 1942-ben doktorált. 1940 és 1945 között katonai szolgálatot teljesített. A háború után indult a legtermékenyebb alkotói periódusa. Fő művéért /Vom Tode; 1948/, melyet a Rigában elesett testvére emlékére szerzett, elnyerte az Osztrák Állami Díjat. Először szabadúszó zeneszerzőként működött, 1952-től a bécsi Zeneakadémia zeneszerzés tanára lett. Az International New Music Austria igazgatósági tagja volt. Műveire az erős polifónikus kompozíciós technika, hangvételére Anton Bruckner hatása jellemző.

1984. június 16. 40 éve

Budapesten hunyt el Kálmán Etelka táncosnő, balettmester, pedagógus. Sopronban született 1919. március 31-én. Brada Edénél kezdte tanulmányait, majd Brada Rezső és Nádasi Ferenc növendéke lett. 1935 és 1971 között az Operaház tagja, 1943-tól magántáncosa, 1962 és 1971 között a balettegyüttes titkára. 1950 és 1955 között az operaházi balettegyüttes mestere, az Állami Balett Intézet tanára 1955-től haláláig.

1999. június 16. 25 éve

hunyt el Budapesten Schöck Ottó zenész, zeneszerző, hangszerelő. Győrben született 1946. augusztus 31-én. Középiskolai tanulmányait a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumban végezte (1961-1964). A Metro együttesben működött 1965 és 1970 között (basszusgitár, orgona, zongora, komponista, hangszerelő). A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat részére 7 szólista nagylemezét összeállította, hangszerelte, zeneileg rendezte. A Magyar Rádió külső munkatársa volt. Megalapította a Schöck együttest, azonban ezzel a formációval már nem ért el jelentős sikereket. Zenekarával játszott Ausztriában és Svájcban, Norvégiában és Svédországban is. Megközelítően 200 táncdal szerzője, készített TV musicalt, színházi kísérőzenét stb. Dalokat írt többek között Zalatnay Saroltának, Szűcs Judithnak, Szécsi Pálnak, Korda Györgynek, Koncz Zsuzsának és Zoránnak. Kitüntetései: Magyar Ifjúság (Ezüstgitár, 1967., Gyűrű, 1969), Táncdalfesztivál (nagydíj, 1971). Az Óbudai temetőben nyugszik (20. parcella, 1. sor, 359. sír)

1944. június 17. 80 éve

Auschwitzban elhunyt Erdély Ernő (1897-ig Pollák Ernő) tűzoltóparancsnok, sportvezető. Győrben született 1881. január 14-én. 1900-ban a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett. Írói és újságírói tervei voltak, kötete is megjelent. Közigazgatási dolgozóként kezdte pályáját, a gyorsírás terén is kimagasló színvonalat ért el. A városi önkéntes tűzoltótestület tagja lett, később a város megbízásából megszervezte a hivatásos tűzoltóságot 1908-ban. A tűzoltóság parancsnokaként működését kiterjesztette a vármegyére, és hamarosan a tűzoltóképzés országos irányítója lett. 1919-ben elnöke az izraelita hitközségnek. 1930-tól alelnöke, 1940-től elnöke a 12. számú izraelita egyházkerületnek. 1944. április 19-én a Gestapo elhurcolta, a börtönből a gettóba került, ahonnan Auschwitzba deportálták. Emlékére a Győr Városi Tűzoltóság épületében egy róla készült mellszobrot helyeztek el (Varga F. András, 1990).

1849. június 19. 175 éve

Győrben a Fehérvári-kapuról eltávolították a Habsburg-ház jelképét, a kétfejű sast és helyére szélkakast helyeztek.

1944. június 80 éve

halt meg az auschwitzi koncentrációs táborban Danneberg Olga (Weisz Samuné) pedagógus, nőegyleti elnök. Győrben született 1894. szeptember 11-én. A Győri Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskolában érettségizett 1912-ben. A bécsi Osztrák Pedagógiai Intézetben 1915-ben oktatástörténetből diplomázott. Az első világháború alatti hadirokkant, hadiárvasegélyezési akciók fáradhatatlan szervezője volt. A Győri Izraelita Nőegylet társelnökeként mindent elkövetett, hogy a Kossuth utca 24. telkén álló Menház és Tápintézet működéséhez szükséges anyagi támogatást megkapja. 1926-tól a Győri Izraelita Nőegylet elnökeként szorgalmazta, hogy a Vázsonyi Vilmosné kezdeményezésére szerveződött, szegényeket támogató uzsonnaakció Győrben is sikeres legyen. 1944 júniusban deportálták.

1944. június 80 éve

Auschwitzban hunyt el Adler Károly kereskedő. Győrben született 1864. november 14-én. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában, illetve a bécsi Kereskedelmi Akadémián végezte tanulmányait. 1886-ban nyugat-európai tanulmányútra ment. 1888-ban a családi vállalkozásban, az Adler Sándor és Fia nagykereskedelmi cégnél dolgozott. 1896-tól tagja és szakmai tanácsadója volt a Győri Kereskedelmi és Iparkamarának. A Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testületnek 1922 októberétől csaknem két évtizeden át elnöke. 1923-tól tagja Győr törvényhatóságának. Királyi kereskedelmi tanácsosi címet kapott. A Győri Neológ Izraelita Hitközség elnöke 1924 és 1928 között. A második zsidótörvény értelmében a városi törvényhatósági tagságától megfosztották. Auschwitzba deportálták, ahonnan már nem tért vissza.

1944. június 80 éve

Auschwitzban hunyt el Glück József fényképészmester. Székesfehérváron született 1887. november 11-én. Szülővárosában végezte iskoláit, és itt sajátította el a fényképész szakmát. Győrben a Deák Ferenc utca 13. számú házban nyitott műtermet (1898). 1909-ben Münchenben mestervizsgát tett. Győr utcáiról, tereiről, a város változásairól művészi fényképfelvételeket készített. A győri múzeum őrzi a 24x30 cm-es üvegnegatívjait és több pozitív nagyítását. Ezekről a lemezekről készültek azok a képek, amelyeken a századfordulós, illetve az 1930-as évekbeli Győr látható. Legalább 200 pótolhatatlan győri városkép megörökítése fűződik nevéhez. A korabeli fényképkiállítások majdnem mindegyikéről elismeréssel tért haza. 1926-tól a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének elnöke. 1935-től a győri ipartestület gazdasági bizottságának elnöke, a fotószakosztály vezetőségi tagja. A Győri Ének-és Zeneegylet háznagya, a tűzoltótestület pénztárnoka, a mentőegyesület választmányának tagja. A Győri Neológ Izraelita Hitközség iskolabizottságának tisztségviselője, a város törvényhatósági bizottságának tagja, egészen az 1939. évi kizárásáig. Egy évvel később a városi ipartestület a felügyelőbizottságába választotta. Iparengedélyét 1942. május 1-jével megszüntették. 1944 júniusában Auschwitzba deportálták.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt Erdős János jogász. Felpécen született 1878. március 15-én. A budapesti Toldy Ferenc utcai Állami Alreáltanodában érettségizett 1896-ban, majd a budapesti, illetve a kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán tanult. 1907-től Győrben és Marosvásárhelyen különböző jogi irodákban dolgozott. 1910-ben Győrben telepedett le és ügyvédi irodát nyitott. A Függetlenségi és 1848-as Párt győri szervezetének vezetőségi tagja, majd 1910-től elnöke. Az első világháború alatt Pozsonyban, a katonai bíróságon teljesített szolgálatot. 1914-től a Győri Neológ Izraelita Hitközség kulturális bizottságának vezetője. Javaslatára a város 82 első világháborús izraelita hősi halottja emlékművet kapott. Albert Andor (1876-1940) szobrászművész díjnyertes alkotását 1923. szeptember 9-én, izraelita vallási szertartással és katonai tiszteletadással, Erdős János beszédével avatták fel. A Győri Korcsolyázó Egyesület ügyésze, a Gyermekbarát Társaság elnöke, az 1931-es Bajtársi Szövetség parancsnoka volt. 1929. szeptember 8-tól a hitközség Kossuth utcai Menház és Tápintézetének társadalmi igazgatója volt. Megválasztották a Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságába. A főispán javaslatára 1935. év elején a testület főügyésze lett. 1944 június közepén Auschwitzba deportálták.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt dr. Fekete László állatorvos. Győrben született 1903. július 11-én. Állatorvosi diplomáját 1924-ben szerezte, egy évvel később doktorált a budapesti Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán. Az Unió Szérum Laboratórium Rt.-nél bakteriológusként dolgozott (1924-1926), később neves külföldi járványtani intézetekben végzett bakteriológiai kutatásokat. 1926-tól állatorvos Győrben. Az Országos Angoraszövetség tb. állategészségügyi tanácsadója. Szakcikkeinek jelentős része az Állatorvosi Lapokban jelent meg.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt Hoffmann Adolf gépészmérnök. Miskén született 1867. február 2-án. Budapesten, a Markó utcai főreáliskolában érettségizett 1884-ben. A Magyar Királyi József Műegyetem Gépészmérnöki Karán 1890-ben kapott diplomát. 1892-től a MÁV szolgálatába állt. Nyolc esztendőn át gépészmérnöki feladatokat végzett a MÁV Budapesti Főműhelyében. A győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. 1900-ban meghívta műhelyfőnöknek. 1914-től 1918-ig az aradi vagongyár igazgatója lett. A háború után visszatért győri munkahelyére, ahol igazgatói beosztást kapott. Sokoldalú közéleti szereplést vállalt: városi képviselő-testületi tag, elnöke a Magyar Mérnök- és Építészegylet győri csoportjának, a Gyáriparosok Országos Szövetsége városi vezetője. A Philantropia szabadkőműves-páholy tagja. A Győri Olvasóegyletben is aktívan munkálkodott. 1932-ben nyugállományba vonult. 1944 júniusában Auschwitzba deportálták.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt Kellner Irén (Kohn Ábrahám Albertné) tanítónő. Tatán született 1874. július 12-én. 1895-ben Budapesten szerzett tanítói oklevelet. Bekapcsolódott a Vöröskereszt, valamint a Győri Neológ Izraelita Nőegylet jótékonysági, kulturális és művészeti tevékenységébe, 1914-ben a nőegylet vezetőségi tagjává választották. Kezdeményezésére segélyezték a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és az árvákat. 1928. március 2-án a jótékonysági egylet elnökhelyettese, 2 év múlva elnöke lett. Irányításával 350–400 gyermeket láttak el ruházattal, élelemmel és iskolai eszközökkel. Az elárverezett bútorokat a nőegylet költségére megvásároltatta, majd tulajdonosához visszajuttatta. 1944 május közepétől a győri gettó foglya. 1944. június 11. és 13. között az auschwitzi haláltáborba deportálták.

1944. június 80 éve

Auschwitzban hunyt el dr. Lóránd Hugó orvos. Gyömörén született 1891. november 15-én. 1914-ben szerezte meg orvosi diplomáját a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. 1919-től magánorvos. Az Országos Társadalom Biztosítás kerületi orvosa. A világháború alatt különböző csapattesteknél és egészségügyi intézményeknél szolgált, tartalékos főorvosként szerelt le. A Gráb-gyár szerződéses orvosa, az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) körzeti orvosa volt. Kitüntetése: Koronás Arany Érdemkereszt a Vitézségi Érem szalagján.

1944. június 80 éve

Auschwitzban hunyt el dr. Mayer Adolf orvos. Győrben született 1886. június 13-án. Az orvosi egyetemet Bécsben végezte, 1891-ben doktorált. Bécsben és Berlinben dolgozott asszisztensként. 1891. december 20-án telepedett le Győrben (Baross u. 32.), következő évtől orvosi rendelője volt a városban. A város törvényhatósági bizottságának és számos más, orvosi, társadalmi bizottság tagja volt. Az első világháború idején fogorvos-főnökként teljesített szolgálatot.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt Parányi Soma orvos. Győrben született 1867. augusztus 30-án. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte meg orvosi diplomáját 1895-ben. Két évig Ugodon uradalmi és pályaorvos, 1921-ig körorvos. 1921-től Győrben magánorvos. A Győri Mentőegyesület tagja volt. 1924-től 1925-ig tanulmányúton Amerikában dolgozott. Az első világháború alatt a csóti fogolytábor, a pápateszéri hadiárvaház orvosa, a gróf Jankovich-Bésán hadikórház vezető orvosa. Háborús érdemeiért elnyerte a Vöröskereszt II. Osztályú Díszjelvényt hadiékítménnyel.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt Popper Vilma író, műfordító. Győrben született 1857. május 11-én. Apja, Popper Ármin, Újváros orvosa volt. Édesanyja bécsi, német anyanyelvű volt, így lánya is főleg németül írt, bár beszélt magyarul, angolul, franciául, tudott latinul és görögül. Német nyelvterületen jelentek meg írásai 1892-től. 1902-ben a Kossuth-centenáriumot egy szabadságharcról szóló könyvvel köszöntötte. Magyar műveket fordított németre. Gyakran jelentek meg írásai győri lapokban. A győri Magyar Királyi Állami Felsőbb Lányiskolában angol és német nyelvet oktatott. Alapító tagja volt a Kisfaludy Irodalmi Körnek. Emlékére a Kossuth utca 14. számú ház kapualjában márványtábla van elhelyezve.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt dr. Salzer Oszkár orvos. Győrzámolyon született 1881. október 25-én. Orvosi tanulmányokat folytatott Budapesten és Berlinben. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1914-ben doktorált. A berlini bőrgyógyászati klinikán szerzett orvosi gyakorlatot. A háború alatt az 53. számú közös gyalogezredben szolgált mint segédorvos, később főorvos. Hat hónapig volt olasz fogságban. Kétszer Signum Laudis-kitüntetéssel jutalmazták, megkapta a Károly Csapatkeresztet, a Magyar Vöröskereszt Díszjelvényét. 1920-tól Győrött volt orvosi rendelője.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt Stadler Dezső mérnök, épülettervező. Budapesten született 1878. április 5-én. Iskoláit szülővárosában végezte. 1900-ban a Magyar Királyi József Műegyetem Építész Karán szerzett mérnöki diplomát. A Győri Munkáslakás Építő Rt.-nél helyezkedett el, majd tervezővállalatot alapított. A belvárosban és az ipartelepen sok épületet tervezett, így a Liszt Ferenc u. 15. és a Bisinger sétány 18. sz. házakat. 1930-ban elnökletével alakult meg a Győri Izraelita Ifjúsági Kultúregylet.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt Weinberger József rabbi. Rákosdon született 1876-ban. 1899-ben a Pozsonyi Nyilvános Rabbiképző Iskolában vallásfilozófia és pedagógia tárgyakból diplomázott. Előbb Nagyváradon hitoktató, majd a Győr- és Győr-Szigeti Neológ Izraelita Hitközség főrabbi-helyettese lett 1905-ben. Győrött a Kígyó utcai ortodox zsinagóga rabbija volt, 1939. november 12-i nyugdíjba vonulásáig.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt dr. Róth Emil főrabbi. Kunszentmártonban született 1907. szeptember 21-én. Szülőfalujában érettségizett, majd beiratkozott a Budapesti Rabbiképző Intézetbe, illetve ezzel párhuzamosan a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát tanult. Diplomázása után 1930-tól 1931-ig Jeruzsálemben a Héber Egyetemen és a Rav-Kuk Intézetben folytatta tanulmányait. 1931-ben rabbivá avatták Budapesten, még ugyanebben az évben az Egri Neológ Izraelita Hitközség főrabbijává választották. 1935. június 21-től deportálásáig győri főrabbi. Az 1944. június 11-én Győrből induló első deportáló vonattal szállították családjával együtt Auschwitzba, ahol valamennyien meghaltak.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt dr. Springer Sándor orvos. Gyarmaton született 1865. május 23-án. Az orvosi diplomáját 1892-ben vette át a budapesti tudományegyetemen. Pályáját körorvosként kezdte Gyömörén (1894-1899), 1899-től Győrött működött, 1905-től mint városi tiszti főorvos. 1916-tól tiszteletbeli tiszti főorvos. Az első világháborúban a győri Vöröskereszt kórházában teljesített katonai szolgálatot. Vöröskereszt Díszjelvénnyel tüntették ki. Az első világháborút követően újra gyömörei körorvos volt.

1944. június 80 éve

Auschwitzban elhunyt dr. Unger Gyula orvos, hitközségi elnök. Győrben született 1888. november 3-án. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett 1906-ban. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán diplomázott 1911-ben. Az egyetem után a győri Szentháromság Közkórházban helyezkedett el. Részt vett az első világháborúban, 1918-ban ezredorvosi rangban szerelt le. 1922-től 1923-ig a bécsi szülészeti és nőgyógyászati klinika gyógyító gyakorlatát tanulmányozta. 1940 júliusában hitközségi elnöknek választották. A német megszállás után akarata ellenére bízták meg a városi zsidó tanács vezetésével. 1944. június 11-én családjával együtt deportálták.

1819. június 21. 205 éve

Miskolcon született Pompéry János író, lapszerkesztő. 1838-ban elvégezte az eperjesi Ágostai Hitvallású Evangélikus Jogakadémiát. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1845-ben másfél évig gróf Eszterházy Károly Győr vármegyei főispánnál nevelő. 1847-ben marcaltői ügyvéd lett, ekkor nemességet kapott. A márciusi forradalom idején az ellenzéki liberális csoport egyik reprezentánsa Győrött. Nemzetőrként a Dráva mellől küldte levelét a Hazánknak, melyben élesen bírálta a népfelkelés elől elhúzódó győri nemzetőröket. Ezután a Belügyminisztériumban szolgált. 1849-ben a jászkunsági kerületben országgyűlési képviselővé választották. 1850 és 1852 között Bécsben élt, ahol a legfőbb törvényszéken a magyarországi ügyeket képviselte. 1852-ben visszatért Pestre, 1853-tól a Pesti Napló munkatársa. 1861-ben megalapította a Magyarország című lapot, az ország egyik tekintélyesebb publicistája volt. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, A vígjáték és a vígjáték tárgya című értekezésével tartotta akadémiai székfoglalóját 1862-ben. Xántus János ellenében lelkesen érvelt a Deák-párti Kautz Gyula mellett az 1865-ös választásokon a Győri Közlönyben. Budapesten hunyt el 1884. szeptember 28-án.

1859. június 22. 165 éve

Győrben hunyt el Hergeszell Ferenc ügyvéd. Az 1820-as évek elején végezte el a Győri Királyi Jogakadémiát. 1829-ben Pesten kapott ügyvédi oklevelet. 1829-től 1841-ig Győrött ügyvéd. 1841-től városi tanácsnok. 1843-1844-ben Győr szabad királyi város követe. 1846-tól rendőrkapitány, mellette mint ügyvéd végezte a győri megyéspüspök és a pannonhalmi főapátság bácsai és füssi prediális nemesi székek táblabírói munkáját. 1847-1848-ban ismét országgyűlési követ. 1849 januárjától 1849 májusáig Győr polgármestere. Az önkényuralom éveiben a politikától elvonulva a győri járásbíróságon bíróként dolgozott.

1994. június 23. 30 éve

Sebringben (USA, Florida) elhunyt Kunos Jenő evangélikus lelkész, misszionárius. Győrben született 1914. február 16-án. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Főreáliskolában érettségizett (1932). Felsőfokú tanulmányait az Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán végezte. Kapi Béla püspök 1936. június 21-én ordinálta lelkésszé Győrött. Finnországban folytatott tanulmányokat (1936–1938), ahol felkészült a Kínában végzendő szolgálatra is. 1939. február 2-án bocsátották missziói szolgálatra. Pekingben nyelvtanfolyamot végzett, majd Közép-Kína Hupeh tartományába utazott. Felesége egy évvel később követte. Hunanban, Tsingshih térségében dolgozott 1947-ig. Kínából levélben tudósította a Győri Hírlap olvasóit. Ezt követően az Egyesült Államokba került. Az amerikai finn egyház kétnyelvű (finn és angol) lelkészi szolgálatra alkalmazta 1979-ig, nyugdíjazásáig.

1809. június 24. 215 éve

Győr városa a francia csapatok nyolc napi ostroma után megadta magát. Az ostrom során megsemmisültek Győr legszebb épületei. A francia csapatok később a győri vár falait is lerombolták.

1884. június 24. 140 éve

Győrben született Payer Zoltán fényképész, tisztviselő. Az I. világháborúban a hadsereg tudósítója volt. Első műterme a Kossuth Lajos utcában volt, majd Deutsch Andorral nyitott közös műtermet a Baross út 3. szám alatt. Képeslapokat is kiadtak, de fő tevékenységük az amatőrfilmek kidolgozása volt. 1947 után hunyt el.

1984. június 24. 40 éve

Győrben hunyt el Patay Éva festőművész. Aranyosmaróton született 1900. április 25-én. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mestere Rudnay Gyula volt. Komáromban élt, majd 1948-tól 1955-ig általános iskolai rajztanárként tevékenykedett Győrött. Festészete nyugalomba vonulása után bontakozott ki. 1948 óta kiállító művész. Egyéni kiállításon szerepelt a Műcsarnokban, a Fényes Adolf Teremben. Számos csoportos tárlaton vett részt a fővárosban és vidéki városokban. Műveit a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a tápiószelei Blaskovich Múzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum őrzi.

1939. június 25. 85 éve

Magyaróváron hunyt el Krolopp Alfréd mezőgazdasági szakíró. Nagyszombatban született 1872. január 25-én. Középiskolai tanulmányait Magyaróváron és Vácon végezte. 1894-1896 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatója volt. 1896-1900 között tanársegéd volt ugyanitt, majd a földművelésügyi minisztérium tisztviselője lett 1900-tól. 1904-ben visszatért Magyaróvárra. 1907. október 27-én nevezték ki az Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatójává. Sokat foglalkozott a szakoktatás megreformálásával. Bár politikai szereplést nem vállalt, a Tanácsköztársaság leverése után eltávolították az intézmény éléről 1924-ben végleg Magyaróvárra költözött. Sírja a magyaróvári temetőben van.

1999. június 25. 25 éve

hunyt el Győrben Horváth András Zoltán tanár, költő. 1925. augusztus 9-én született Nyúlon. Elemi iskoláit Nagybaráton végezte. 1938-tól a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, majd a Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Reálgimnázium tanulója, később a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. 1947-től tanított Győrszemerén, Nagykarácsonyszálláson, Nagybaráton, Tápon. 1952-ben a pedagógiai főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1954-től szakfelügyelő, Győrben tanított. 1956-ban a Győri Forradalmi Pedagógus Tanács tagjává választották. 1957 áprilisában 1956-os magatartása és versei miatt elbocsátották a Gárdonyi Géza úti Általános Iskolából. A Legfelsőbb Bíróság egyévi szabadságvesztésre ítélte. Büntetését Győrben, Kőbányán és Márianosztrán töltötte. Szabadulása után alkalmi munkás, segédmunkás, raktáros, 1978-tól a Győr-Sopron megyei ÁFOR vezetője. 1988-ban nyugdíjazták. 1970-ben közölte verseit a Vigilia. Győrben a Hegyalja, a Kisalföld és a Zsarát jelentette meg verseit a rendszerváltás után. 1991-ben a Magyar Köztársaság 1956-os emlékérmét, 1996. október 23-án Győr város 1956-os jubileumi emlékérmét kapta meg.

1969. június 27. 55 éve

Felavatták a Rábán a Győri Víziszínpadot.

1939. június 28. 85 éve

egyesült Moson és Magyaróvár város.

1994. június 28. 30 éve

Győrben hunyt el Földesi Lajos labdarúgó, sportvezető. Győrben született 1919. július 31-én. Iskoláit Győrött és Budapesten végezte. Érettségi után Győrben a Magyar Államvasutaknál helyezkedett el, és nyugdíjazásáig ott dolgozott. Pályafutása során a Vasas ETO, a Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC) és a Magyar Államvasutak Dunántúli Atlétikai Club (MÁVDAC) csapataiban futballozott. Edző volt a Győri Postás labdarúgócsapatánál, majd a Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke. A győri köztemető XXVI. parcellájában nyugszik.