Vármegyei évfordulónaptár

1860. május 1. 165 éve

Győrben született Simkó József művészeti író, festő. Budapesten szerzett rajztanári oklevelet. Tanult Székely Bertalannál is, majd Lyonban és Párizsban folytatta tanulmányait. Számos művészeti tanulmányt írt. Budapesten hunyt el 1934. március 20-án.

1915. május 1. 110 éve

Brailában (Románia) született Szarka Árpád festő. Négyéves korában költöztek Sopronba. A főreliskolában érettségizett 1933-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolára került. 1938-ban szerzett rajztanári oklevelet. Már főiskolás korában, 1935-ben bemutatkozott képeivel a Soproni Képzőművészeti Kör tárlatán. A második világháborúban harcolt, végül 1948-ban sikerült hazajutnia a szovjet hadifogságból. Az Orsolya téri Általános Iskolában tanított, majd 1963-ban nevezték ki a Széchenyi István Gimnázium tanárává, ahol 1977-ig, nyugdíjazásáig dolgozott. Gazdag festői életművet hagyott hátra, soproni városképeket, dunántúli tájképeket, portrékat és csendéleteket festett. 1993. november 8-án hunyt el Sopronban.

1920. május 1. 105 éve

a Győri Első Magyar Mechan Pamut- és Gyapjúgyárat megvette az Angol-magyar Bank Rt. és Győri Textilművek Rt. néven működött tovább.

1935. május 1. 90 éve

Budapesten hunyt el Gombocz Zoltán nyelvész. Sopronban született 1877. június 18-án. A soproni evangélikus líceumban, majd 1895-től Budapesten az Eötvös Kollégiumban tanult, magyar-francia szakos tanár lett, 1900-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1914-től a kolozsvári egyetemen az ural-altáji összehasonlító nyelvészet, 1921-től a budapesti egyetemen a magyar nyelv tanára, 1927-től az Eötvös Kollégium igazgatója. 1933-tól az MTA I. osztályának elnöke. Társszerkesztője volt a Magyar etymológiai szótárnak, szerkesztője volt a Nyelvtudományi Közlemények, és a Magyar Nyelv című szaklapoknak.

1935. május 1. 90 éve

hunyt el Szávay Gyula Zentán született 1861. augusztus 29-én. Középiskoláit Szegeden kezdte, a Győri Magyar Királyi Állami Főreálkolában érettségizett. A Győri Királyi Jogakadémiánn tanult 1881 és 1885 között. 1883-tól közigazgatási gyakornok, aljegyző, 1890-től 1902-ig a Győri Kereskedelmi és Iparkamara alapítója és első titkára. Alapítója és szerkesztője a Garabonciás című élclapnak 1882-től 1887-ig szerkesztője a Győri Híradónak, nevéhez fűződik a Győri Hírlap című politikai napilap alapítása és szerkesztése. 1902-től a Petőfi Társaság, 1910-től a Kisfaludy Társaság tagja.

1820. május 2. 205 éve

Sopronban elhunyt Schiller János József festőművész. 1756 augusztusában (keresztelője augusztus 31-én volt) Sopronban született. Néma volt, ez a testi fogyatékossága élete végéig kísérte. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy hol sajátította el a festői mesterség fortélyait. 1775-ben már Schiller János József festette meg a ruszti evangélikus templom gyönyörű oltárképét, 1789-ben Farád evangélikus templomának „Istenszeme” képét. Komoly tehetségről árulkodó gazdag hagyatékából számos rajz került a Storno-gyűjteménybe, illetve magántulajdonba. A művész a soproni evangélikus temetőben nyugszik.

1945. május 2. 80 éve

Sopronban elhunyt Manninger Vilmos orvosprofesszor. 1876. szeptember 30-án született Sopronban. Orvosdoktori diplomáját 1898-ban, műtőorvosi képesítését 1900-ban szerezte meg Budapesten. 1902 és 1906 között gyakornok, 1907-ben rendelő orvos a János Kórházban, egyetemi magántanár a sebészeti propedeutikából, majd 1908-tól a Margit Kórház főorvosa. 1914-től 1936-ig a Szent János Kórház sebészeti osztályának vezető főorvosa. 1926-ban rendkívüli tanár, az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet főorvosa. 1936-ban kórházügyi előadó a belügyminisztériumban. Jelentősek az aszepszisre vonatkozó tanulmányai. Tudományos munkássága szinte a nagysebészet egész területét felölelte. Négy nyelven beszélt (német, angol, francia, olasz), a nemzetközi orvoskonferenciák egyik legismertebb előadója volt. A rák elleni küzdelem, a magyarországi rákstatisztika egyik első megszervezője. Borszéky Károllyal együtt szerkesztette A Magyar Sebésztársaság munkálatait (Budapest, 1913). A sebészet tankönyve I-II. (Budapest, 1910-1913, társszerző Verebély Tibor) című művéből a hazai sebészek nemzedékei tanultak.

1920. május 4. 105 éve

Győrben elhunyt Börzsönyi Arnold Károly bencés szerzetes, tanár. Jákon született 1856. május 14-én. 1875. augusztus 29-én lépett a bencés rendbe. Másodkönyvtáros és hitszónok volt Pannonhalmán. Mint hitszónok 1882 és 1883 között egyetemi hallgató a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. 1883 és 1917 között gimnáziumi tanár a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában, 1912 és 1913 között ideiglenesen a Szent Benedek-rend győri házfőnöke és a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában igazgatóhelyettes. 1883-tól vezette a főgimnázium múzeumi rangú régiségtárát. 1897-ben színvonalas állandó kiállítást rendezett, melynek elkészítette és kiadta a képekkel illusztrált kalauzát. 1900 és 1903 között szerepeltette a gimnáziumi értesítőkben a régiségtár numizmatikai anyagát. Gyűjteményével részt vett az 1900. évi párizsi világkiállításon, valamint az 1910-es bécsi nemzetközi vadászkiállításon. Tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának. A győri köztemetőben, a Pannonhalmi Szent Benedek-rend kriptájában nyugszik.

1845. május 5. 180 éve

Szentmihályfán született dericskai Katona Mór jogász, egyetemi tanár. A pozsonyi diákévek után Bécsben és Pesten, a Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait. 1872-től a nagyszebeni Királyi Állami Jogakadémia helyettes tanára, és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem magántanára. 1874-től a győri Királyi Jogakadémia rendes tanára. Virilisként tagja Győr vármegye törvényhatósági bizottságának. 1879-ben a Külföld című irodalmi folyóirat munkatársa, 1887. május 1-jétől 1890. május 10-éig a Győri Közlöny felelős szerkesztője. A jogakadémia megszűnésekor áthelyezték a kassai Királyi Állami Jogakadémiára tanárnak. 1899-től a pozsonyi Királyi Jogakadémia büntetőjog- és magyar magánjog tanára. 1903-tól a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jogi Karának egyetemi tanára, a magyar magánjog professzora 1915-ig, nyugdíjazásáig. Közben 1903 és 1905 között a szabadelvű párt színeiben a dunaszerdahelyi kerület országgyűlési képviselője. Budapesten hunyt el 1927. április 6-án.

1945. május 5. 80 éve

Győrben hunyt el Valentin Károly katonai építész. Móron született 1883. május 27-én. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában tanult. 1918-ban Krakkóban tisztiépítészeti vizsgát tett. 1920-ig a Győri Katonai Építészeti Felügyelőségen dolgozott. Titkára volt a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. Rajzokkal szerepelt tárlatokon. Ő tervezte a székely kaput a Révai-sporttelepre.

1865. május 7. 160 éve

Bőnyön született Pálmai Lajos (Pfeiffer) evangélikus lelkész. Iskoláit szülőfalujában és a győri evangélikus iskolában kezdte, majd a soproni evangélikus líceumban érettségizett. Utána a halle-wittenbergi egyetemen tanult. 1888-tól 1891-ig segédlelkész Győrött, majd Tárnokrétiben lett lelkész. 1903-tól 1928-ig győri lelkész. 1917-ben a győri egyházmegye esperesévé és a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület főjegyzőjévé választották. Működése idején épült a Szeretetház új épülete, melynek nyugdíjazása után is igazgatója maradt. Győrben hunyt el 1934. december 6-án

1885. május 10. 140 éve

Ipolybalogban született Huszár Aladár politikus. Jogi tanulmányait a budapesti és a genfi egyetemen végezte. 1928-tól 1932-ig Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye főispánja. 1932-től 1934-ig Budapest főpolgármestere. A nacionalista, de erőteljesen német- és háborúellenes Törzsökös Magyarok Mozgalmának egyik vezetője. A Gestapo letartóztatta, a dachaui koncentrációs táborban halt meg, 1945. február 5-én.

1895. május 11. 130 éve

Balatonfüreden elhunyt Écsy László fürdőigazgató, királyi tanácsos. Péren született 1809. december 1-jén. 1835. április 6-ától 1889. február 1-ig - nyugdíjba vonulásáig - fürdőigazgató Balatonfüreden. 1848-ban ott volt a Kisfaludy hajón, amikor István nádor Jelasiccsal tárgyalni indult. 1854-ben tanulmányúton járt a Monarchia fürdőhelyein, hogy tapasztalatait Balatonfüred fejlesztése érdekében hasznosítsa. Útjáról naplót írt. Megszervezte az 1861-ben megnyílt nyári színkör építkezését. Megalapításától tagja, később elnöke a Balatonfüredi Szeretetház igazgatótanácsának. 1885-ben királyi tanácsossá nevezték ki. Tevékenységének több mint öt évtizede alatt sokat tett a fürdőhely fejlesztéséért. Síremléke a balatonarácsi református temetőben van. Utcanév őrzi emlékét.

1900. május 11. 125 éve

Kaposváron halt meg Merényi Kálmán népiskolai tanár 1852. szept. 27-én született Esztergomban. Ott végezte a reáliskola alsó osztályait és a tanítóképző első évfolyamát. A második évet Győrben végezte, ahol 1870-ben képesítést nyert. A tanítói pályát Gönyün kezdte; innen Herczegfalvára és egy év mulva Dunapentelére került, a hol a tudós Rosty Pál nagy hatással volt rá. Rendelkezésére bocsátotta gazdag könyvtárát és barátságával is megajándékozta. 1873-ban részt vett egy Budapesten rendezett tornatanfolyamon és tornatanítói oklevelet szerzettt. Ugyanekkor a budapesti tanfelügyelőségnél dolgozott tollnokként. 1874. október 1-jén Magyaróváron népiskolai tanítónak nevezték ki, hét év mulva igazgató lett. Neki köszönhetőena az addig német iskolában bevezették a magyar nyelvű oktatást.A Széchenyi körnek egyik alapítója és tevékeny tagja lett. A kisdedóvó alapításánal és a brucki iskola megépítésénél is közreműködött. A polgári leányiskola szervezése és az elemi iskola államosítása szintén az ő érdeme. A magyar nyelv terejsztéseért négyszer részesült jutalomban és egyszer miniszteri elismerésben. Gróf Csáky Albin miniszter mosoni iskola miniszeri iskolalátógatójának nevezte ki. Elemi iskolai és tanítóegyesületi elfoglaltsága mellett a magyaróvári gimnaziumnak 24 évig volt tornatanára, a Mosonmegyei Történeti és Régészeti Egyletnek pedig hosszú ideig titkára. Igazgatta az ipariskolát, vezette a gondnoksági gyűlések jegyzőkönyveit. Szervezett tápalapot, a melyből évenként 85 gyermeket élelmeztek novembertől húsvétig. Gyűjtött egyházi célokra és a magyarországi tanítók árvaházi egyesületének, valamint az Eötvös-alapnak is. 1899. augusztusában a a kaposvári állami elemi iskolához nevezték ki.

1960. május 11. 65 éve

Győrben hunyt el Mentes Mihály katolikus pap, költő. Süttörön született 1891. május 25-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a győri papneveldében tanult tovább. Felszentelése után 1914-től 1918-ig Győrben belvárosi segédlelkész, majd a papnevelőben tanított, 1928-29-ben a Dunántúli Hírlap főszerkesztője, 1937-től a tanítóképző internátus igazgatója. 1948-tól a hitoktatás Győr egyházmegyei biztosa. A két világháború közötti katolikus költészet jellegzetes képviselője. 1920-ban tagja lett a Kisfaludy Irodalmi Körnek, amelynek titkárává választották, majd ugyanitt 1942-ben társelnökké.

1970. május 11. 55 éve

Sopronban elhunyt Garami Elek György házfőnök, igazgató. Feketevárosban született 1887. április 25-én. Középiskoláit a győri bencés gimnáziumban végezte, 1906. augusztus 6-án lépett a rendbe. Pannonhalmán végezte a teológiát (1909-1913). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen latin és német szakos diplomát szerzett. 1913. június 29-én szentelte pappá Győrben Várady Lipót Árpád megyéspüspök. 1914-től Esztergomban, 1916 júniustól Sopronban gimnáziumi tanár 1942-ig. Az 1920-as évek második felétől emellett igazgató-helyettesként működik. 1942-től a soproni Szent Benedek-rendi Szent Asztrik Gimnázium igazgatója és a rend házfőnöke. 1948. augusztus 7-én mint igazgató nyugdíjba ment. Házfőnöki feladatai megmaradtak és a Fő téri Nagyboldogasszony templom lelkésze. 1950. július 11-én elhurcolták, október 1-től Bánfalván a rokonainál élt. 1958. május 22-től Brennbergbányán adminisztrátor, 1959-től Sopronbánfalván lelkész.

1960. május 12. 65 éve

Sopronban hunyt el Thier László gyűjtő, helytörténész. 1898-ban született Sopronban. Az 1920-as évektől a városi mozi zenekarában játszott. Már fiatalon elkezdte gyűjteni a városával kapcsolatos kiadványokat, kéziratokat, brossúrákat. 1925-től zenetörténeti publikációi jelentek meg. A hangos film elterjedése után elvesztette munkáját, majd a német nyelvű soproni lap, az Ödenburger Zeitung korrektoraként dolgozott. 1938-ban megkezdte a "Scarbantia könyvsorozat" kiadását, anyagi okok miatt a sorozat megakadt, ugyanúgy mint a "Közlemények Thier László gyűjteményéből" című második sorozata. A kiadásra szánt Sopron bibliográfiája című munkája hirtelen halála miatt cédulákon maradt fenn.

1970. május 12. 55 éve

Győrben megalakult a Radnóti Emlékbizottság. Első elnöke Gesztesi József, a Tanítóképző Intézet igazgatója lett.

1795. május 14. 230 éve

Himod községben született Deáky Zsigmond római katolikus püspök. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában tanult, majd az 1810-11-es tanévben a győri Királyi Jogakadémia Bölcseleti Karának első évfolyamos hallgatója. A jogakadémia után megkezdte teológiai tanulmányait a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán. Ezután Somogyi Lipót szombathelyi püspök környezetében szolgált, s itt szentelték pappá 1817-ben. Két évig segédlelkész, 1819-ben gróf Esterházy Miklós fiainak nevelője. Rómában teológiai, szépművészeti és bölcseleti doktorrá avatták. 1821-től Bourbon Károly luccai herceg és spanyol infáns Ferdinánd fiának nevelője, 1841-ig. Még ebben az évben lett caesaropoli felszentelt püspök. 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1858-ban tiszteletbeli tagjává választották. 1836-ban a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Karának tanára, ugyanebben az évben V. Ferdinánd király címzetes apátnak nevezte ki. 1847-ben győri kanonok, majd komáromi, rábai, 1850-ben locsmándi főesperes. 1848-ban királyi cenzor volt, ő engedélyezte dr. Kovács Pál Hazánk című lapjának 1848. márciusi számát. Győri tankerületi főigazgató, és ebben a minőségében egyúttal a győri Királyi Kerületi Akadémia főigazgatója, egészen az akadémia megszüntetéséig (1850). 1856-ban káptalani helynök, 1858-ban győri székesegyházi nagyprépost. Alapító tagja volt a Győrvidéki Gazdasági Egyletnek. Ő celebrálta Győrött a bencések templomában 1860. április 30-án a Széchenyi gyászistentiszteletet. Teológiai és bölcseleti tárgyú írásai a hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Írt olasz nyelvű magyar grammatikát is. 1870-ben könyvtárát a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolának adományozta. Győrben hunyt el 1872. december 29-én.

1960. május 18. 65 éve

Pannonhalmán hunyt el Szegedi Tasziló Antal egyháztörténész, pedagógus, bencés szerzetes. Nagykárolyban született 1888. június 4-én. Tanulmányait Pannonhalmán a hittudományi és tanárképző főiskolán végezte. 1911-től 1912-ig a soproni bencés gimnázium tanára, majd 1912-től 1918-ig a győri bencés gimnázium tanára. 1918-tól tényői plébános. Újabb győri és soproni évek után 1929-től Budapesten az angolkisasszonyok intézetének igazgatója. Nyugdíjaztatásától, 1950-től Pannonhalmán élt. Több gimnáziumi tankönyvet írt. Kéziratban maradt rendtörténeti tanulmányait a pannonhalmi főapátsági könyvtár kézirattára őrzi.

1795. május 20. 230 éve

Budán hunyt el alsó- és felsősurányi gróf Sigray Jakab a kőszegi (Sopron vármegye) kerületi tábla ülnöke, a felvilágosodás híve, reformer. Kőszegen született 1764. május 3-án. 1780-ban grófi címet kapott. A magyar jakobinus mozgalomban a Reformátorok Társasága titkos szervezetének igazgatója. A jakobinusok elleni perben halálra ítélték és a Vérmezőn lefejezték.

1910. május 20. 115 éve

Sopronban született Stöckert Károly (Soproni) szobrász. 1929-től 1931-ig az Iparművészeti Iskolában tanult, majd városi ösztöndíjjal Münchenbe került, ezután a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt. 1942-től 1944-ig Sopronban élt, majd később Budapesten. 1935-től vett részt a Műcsarnok kiállításain. Realista köztéri szobrok, domborművek, épületszobrászi munkák alkotójaként vált ismertté. Sopronban a Fiú delfinnel című kútszobra, Győrben Pálffy Miklóst ábrázoló portrédomborműve található köztéren. Hagyatékát szülővárosának ajánlotta. Budapesten hunyt el 1991. július 11-én.

1985. május 22. 40 éve

Sopronban hunyt el Perényi Peischl Károly festőművész. Marosvásárhelyen született 1896. október 7-én. Sopronban Seemann Kálmántól tanulta a festészetet, majd Bécsbe ment. Az I. világháborúban orosz hadifogságba esett, onnan szabadulva 1942-ig Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban dolgozott. Jelentős kiállításai voltak Milánóban és Barcelonában. A II. világháború után ismét Sopronban telepedett le, haláláig ott élt. Közhasznú művészeti alapítványt tett.

1920. május 23. 105 éve

Véneken született Pálfy Antal testnevelőtanár. Elemi iskoláit Győrött végezte, 1940-ben a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett. Tanított Nagykőrösön, majd 1942-től 1949-ig a tamási Gazdaképző Iskolában testnevelést oktatott. A Pécsi Tanárképző Főiskolán testnevelő tanári diplomát szerzett 1953-ban. A diploma megszerzése után visszatért Győrbe. Testnevelőtanár a József Attila úti Beloiannisz Állami Általános Iskolában, majd a Gárdonyi Géza Általános Iskolában (1951-1958), végül nyugdíjazásáig a Ságvári Endre Általános Iskola tanára (1958-1980). Megyei testnevelési vezető szakfelügyelő és a Megyei Általános Iskolai Sporttanács elnöke volt. Az 1960-as években alakult győri sportiskola igazgatója. 1971-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem Bronz fokozatát. Győrben hunyt el 1992. február 12-én.

1855. május 25. 170 éve

Sopronban hunyt el Unger Lipót honvédtiszt. Pátfaluban született 1798-ban. Valószínűleg a szintén honvéd századosként szolgáló soproni születésű - Unger Károly Sámuel testvére volt. Magyarországi német polgári családból származott. 1814 óta volt katona a Habsburg hadseregben. 1822-ben őrmester lett a 33. gyalogezredben. 1848 nyarától ezrede 3. zászlóaljával a Délvidéken harcolt a szerb határőrök betörése ellen. A tapasztalt katona gyorsan emelkedet a ranglétrán. Szeptember 19-től alhadnagy lett, majd októbertől honvéd hadnaggyá nevezték ki. 1849. január 14-én főhadnagy lett zászlóaljánál a péterváradi helyőrségben. Április 23-án - szám feletti - százados volt ugyanitt illetve a 111. honvédzászlóalj létszámában. Az erőd feladásáig a péterváradi katonai szállítóház parancsnoka volt. A várőrség a komáromihoz hasonló amnesztiát kapott és ő visszatérhetett családjához.

1885. május 26. 140 éve

Sopronban született Zimmer Ferenc újságíró, szerkesztő. 1909-ben a budapesti egyetemen kapott végbizonyítványt, utóbb Budapesten gyorsírástanítói oklevelet szerzett. 1906-tól a Die Zeit és a Neue Freie Presse című bécsi lapok budapesti tudósítója, 1906-tól 1910-ig a Neues Pester Journal szerkesztőségi tagja. 1910-től 1918-ig a Budapesti Tudósító című lap munkatársa. 1918-tól az ország német megszállásáig a Magyar Távirati Iroda szerkesztője. 1944-ben a nyilasok elfogták, kiszabadulása után 1945-től Budapesten élt. 1951-ben kitelepítették Szabolcs-Szatmár megyébe. 1956-ban Nyugatra távozott. 1961. május 31-én hunyt el Ausztriában, Pinkafeldben.

1920. május 26. 105 éve

Győrben született dr. Füsi Lajos térképész. Középiskoláit szülővárosában végezte. A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán szerzett földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát. Győrben kezdte a tanári pályát. A második világháborúban orosz fogságba esett. Hazatérése után a Művelődési Minisztériumban csoportvezető. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1953-ban megalakult Térképtani Tanszék munkatársa, 1954-től tanársegéd. Részt vett a tantervek kidolgozásában, először alkalmazott térképtant, majd általános térképtant és domborzattant tanított. 1979-től a Térképtani Tanszék docense. Több középiskolai és egyetemi jegyzet, tankönyv szerzője, társszerzője, földgömböket és dombortérképeket szerkesztett. Tagja a Magyar Nemzeti Atlasz, az iskolai atlaszok és falitérképek országos szerkesztőbizottságának, a Magyar Földrajzi Társaság választmányának, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületnek, valamint az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (MÉM OFTH) Térképészeti Bizottságának. 1981 és 1989 között két cikluson keresztül a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára. 1999 nyarán hunyt el, június 28-án a debreceni köztemetőben helyezték el.

1970. május 27. 55 éve

Győrszabadhegyen felavatták a TV-tornyot.

1860. május 28. 165 éve

Szamosújváron született Nuricsán József vegyész. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református gimnáziumban végezte. 1883-ban szerzett Budapesten vegyész oklevelet. 1894-től a földművelési minisztériumban dolgozott. 1903-ban kinevezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémia kémia tanszékének élére, egyben a vegykísérleti állomás vezetője is volt. A Széchenyi Kör elnökévé választották. 1913-ban áthelyezték Budapestre. Pályája során tudományos érdeklődése a gyógyvizek összetételének vizsgálatára, a szénsavgyártásra, a földgáz világítási hasznosításra, a hulladékhasznosításra is kiterjedt. Csorváson hunyt el 1914. szeptember 15-én.

1910. május 28. 115 éve

Bősárkányban született Szalay Alajos római katolikus pap. A győri bencés gimnázium után Győrben, a hittudományi főiskolán tanult tovább. 1937-ben Csornára került segédlelkésznek. A szovjet katonák a győri Szent Kamillus templom folyosóján agyonlőtték 1945. március 28-án.

1910. május 28. 115 éve

Bécsben hunyt el Zuckerkandl Emil orvos. Győrben született 1849. szeptember 1-jén. 1882-től a grazi egyetem, 1888-tól a bécsi orvostudományi egyetem professzora. 1899-ben királyi udvari tanácsos lett. Kutatásai elősegítették a fül, az orrüreg anatómiájának megismerését. Felfedezése kapcsán nevéből több anatómiai és orvosi elnevezés született. Bécsi otthona világhírű művészek találkozóhelye volt.

1995. május 29. 30 éve

Győrben elhunyt nemes Ballay Géza jogász, városi főtanácsadó. 1919. december 30-án született Győrben. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanult, 1937-ben érettségizett. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát (1942). Ezután a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban volt fogalmazó, majd bevonult katonának. A francia fogságból 1946-ban tért haza. Miniszteri titkár lett, később minisztertanácsi előadó. 1953-ban visszatért Győrbe. 1958-ban a városi tanácsnál dolgozik. 1965-ben a jogi osztály helyettes vezetője, majd tanácselnöki referens. Az 1970-es évek elején főtanácsosi címet kapott. 1981-ben ment nyugdíjba. Tagja volt az önkormányzat jogi bizottságának, elnöke a Győri Magyar-Finn Baráti Körnek. 1994-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Választási Bizottság elnöke. A Győriek Győrért Szövetség alapító tagja. 1994-ben megkapta a Pro Urbe Győr Díjat.

1860. május 30. 165 éve

Győrben hunyt el Karsay Lajos orvos, sebész. Rétin született 1816. július 17-én. Középiskoláit a soproni evangélius líceumban végezte. A pesti és a bécsi orvosi egyetemen tanult, Bécsben szerzett orvosi diplomát 1843-ban. 1847. október 6-án telepedett le Győrben. A Győri Orvos- és Gyógyszerész Egylet titkára. Cikkei jelentek meg az Orvosi Hetilapban.