Vármegyei évfordulónaptár

1885. április 2. 140 éve

Budapesten hunyt el Litschauer Lajos bányamérnök. Szilsárkányban született 1815. július 26-án. A győri akadémián jogot tanult, majd 1844-től a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémián, ahol bányamérnöki oklevelet szerzett. Különböző bányákban dolgozott, 1870-től a selmecbányai akadémián volt tanár. Közben több nyugati tanulmányutat tett. A magyar bányászati szaknyelv egyik megteremtője, az első bányaművelés tankönyv szerzője volt.

1910. április 2. 115 éve

Győrben született Lang János sportvezető, kereskedő. Szülővárosában járt iskolába, 1924-től a Rába Vasas ETO ificsapatában futballozott, majd 1928-tól 1930-ig az ETO első csapatában szerepelt. Pár évig Budapesten játszott, majd 1934-ben újra Győrben volt. 1945-től 1952-ig a Győri Vasas ETO labdarúgó szakosztály elnöke, 1952-től 1962-ig az ETO-sportkör elnöke. 1965-től 1971-ig az Állami Biztosító mosonmagyaróvári fiókvezetője, 1971-től a győri IBUSZ utazás-szervezője. Győrben hunyt el 1999. február 5-én.

1945. április 2. 80 éve

Győrben elhunyt báró altorjai Apor Vilmos, boldog római katolikus püspök. Segesváron született 1892. február 29-én. A teológiát Innsbruckban végezte. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon. Gyulán először káplán volt, majd plébánosként teljesített szolgálatot. 1941. március 2-től győri püspök. A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után a kiszolgáltatottak védelmére kelt. 1945. március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Húsvéthétfőn halt bele sérüléseibe. A karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a bazilikában helyezték végső nyugalomra. 1990-től városunkban tér viseli a nevét. Győr 1991-ben díszpolgárává választotta. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

1915. április 4. 110 éve

Győrben hunyt el Limbay Elemér (Limbeck Ferenc) kávéháztulajdonos, dalszerző, népdalgyűjtő. Győrben született 1847-ben. Apja halála után vette át a Hungária Kávéházat, amely 1861-től 1890-ig volt tulajdonában. Miután kávéházát bérbeadta, ő maga zenével foglalkozott. Dalgyűjteményét, amely 1200 dallamot tartalmazott külön dallam- és szövegkönyv formájában adta közre 1879 és 1888 között 6-6 kötetben. Ő maga 79 dallal szerepelt a műben.

1990. április 4. 35 éve

Budapesten hunyt el Vermes Miklós középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező. Sopronban született 1905. április 3-án A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt Budapesten, matematika-fizika-kémia tanárszakot választotta. Eötvös kollégista volt. 1929-től tanított a Fasori Evangélikus Gimnáziumban, eleinte óraadóként, majd főállású fizikatanárként. A megszüntetett Fasoriból a csepeli gyakorlógimnáziumba, a Jedlik Ányos Gimnáziumba helyezték át. 1951-től 1987-ig volt az Eötvös Loránd Fizikai Verseny versenybizottságának vezetője. Az évek folyamán több szakkönyvet, cikket írt.

1840. április 5. 185 éve

Pesten született Hajnik Imre jogtörténész. Tanulmányait Bécsben és Pesten végezte, 1864-ben jogi doktorátust szerzett. Először a pozsonyi Királyi Akadémián tanársegéd és könyvtárnok, 1865-től a nagyváradi Királyi Jogakadémián nyilvános rendkívüli tanár. 1867 szeptemberétől Győrött a Királyi Jogakadémia első igazgatója. 1872-ben visszatért Pestre, ahol a Királyi Magyar Tudományegyetemen az egyetemes európai és a hazai jogtörténet tanára lett. 1871-ben az MTA levelező, 1880-ban rendes tagja.

1965. április 5. 60 éve

Budapesten hunyt el Dornyai Béla tanár, muzeológus. Keszthelyen született 1887. március 25-én. A budapesti tudományegyetemen 1910-ben tanári, 1913-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1909-től 1921-ig gimnáziumi tanár Rózsahegyen, Veszprémben és Magyaróváron; közben Rózsahegyen 1913-ban megalapította a Liptóvármegyei Múzeumot; Veszprémben és Magyaróváron múzeumi őr is volt. 1921-23-ban Budapestn az Állami Szőlészeti Intézet kutatója. 1923-tól Salgótarjánban reálgimnáziumi tanár, közben lerakta alapját az ottani múzeumnak. 1940-től 1948-ig, nyugalomba vonulásáig a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatója. 1952-54-ben a Földtani Intézet geológusaként újra dolgozott. Megalapítója volt a tatai múzeumnak is, amiért a város díszpolgárává választotta. Foglalkozott geológiával, hidrológiával, barlangkutatással, botanikával, fő területe azonban a néprajz volt; ez irányú gyűjtésével egészítették ki a salgótarjáni múzeum anyagát. Művei közül a legjelentősebbek a Bakonyt, a Balatont, Salgótarjánt és környékét ismertető útikalauzai. A Salgótarjáni könyvek megindításával a két világháború között megalapozta Salgótarján történelmi irodalmát.

1990. április 5. 35 éve

Budapesten halt meg Erdélyi Mihály orvos, radiológus. Győrben született 1908. január 2-án. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1932-ben szerzett oklevelet, 1936-ban sebész, majd radiológus szakorvosi vizsgát tett. Magyarországon elsőként foglalkozott röntgen-rétegvizsgálattal, elsők között alkalmazott enkefalográfiát, agyi angiográfiát, angiokardiográfiát. A szív- és tüdőbetegségek modern radiológiai vizsgálatának úttörője. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanáraként oktatott 1978-ig, nyugdíjazásáig, 1990-ig tudományos tanácsadó. Az orvostudomány kandidátusa (1953), doktora (1989).

1870. április 6. 155 éve

Gönyűn született Lingauer Mária (Trugly Józsefné) író, fordító. Grácban a Sacré Coeur apácák intézetében tanult. 1899-ben férjhez ment özvegy Trugly József hédervári jószágkormányzóhoz, akinek ekkor 2 gyermeke volt. 5 saját gyermekük született. A háború végén vagyonukat elvesztették, gyermekeivel Pécelre költözött, s ettől kezdve írásból, fordításból tartotta fenn családját, miután a férje 1921-ben meghalt. Vallásos (katolikus) szak- és szépirodalmi műveket fordított. Budapesten hunyt el 1951-ben.

1915. április 6. 110 éve

Gyórón született Göcsei Imre geográfus, pedagógus. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Pápán végezte. A Pápai Állami Tanítóképzőben érettségizett és tanítói képesítést szerzett 1936-ban. A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán földrajz-természetrajz szakos polgári iskolai tanári oklevelet kapott 1940-ben. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Apponyi Kollégiumában tanítóképző-intézeti tanári oklevelet 1942-ben, a doktori oklevelet 1943-ban szerzett. A földrajztudományok kandidátusa lett 1975-ben. A frontszolglat és az angol hadifogság után került Győrbe. A Győri Állami Tanítóképző Intézet tanára 1946-tól 1956-ig. A győri Zrínyi Ilona Leánygimnázium tanára 1956-tól 1976-ig. A korszerű magyarországi általános és középiskolai földrajzoktatás egyik megalapozója, tankönyveket, oktatási kézikönyveket, módszertani tanulmányokat írt. Geográfusként kimagasló eredményeket ért el Győr-Moson-Sopron megye természet- és gazdaságföldrajzi kutatásában.

1960. április 6. 65 éve

Győrben hunyt el Halbritter Károly vállalkozó. Győrben született 1878. június 7-én. Középiskoláit követően családi tradíciókat követve a hentes szakmát tanulta ki. Tanulmányutakat tett, majd 1900-ban szülővárosában apja hentesüzletét fejlesztette. 1904-től 1912-ig vezette a Halbritter és Társa Győri Magyar Szalámigyárat. Saját hizlaldát és tehenészeteket tartott fenn. A Győri Ipartestület örökös díszelnöke, a Győri Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. 1914-ben tiszteletbeli holland királyi konzullá nevezték ki.

1995. április 6. 30 éve

Salinasban (USA, California) elhunyt Laczkovits József pap, újságíró, lapszerkesztő. Répceszemerén ( Sopron vármegye) született 1911. március 28-án. Győrött a bencés gimnáziumban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. 1935. június 16-án itt szentelték pappá. Csillaghegyen hitoktató, 1939-ben Tallóson káplán, 1940-ben Budapesten hittanár, tábori lelkész, 1947-ben Ausztriában a menekültek lelkésze. 1958-ban Amerikába ment, Minnesotában lelkész, 1959 júliustól Los Angelesben a Szent István-templom lelkésze. 1962 decemberében Monterey-ben lelkész, majd katonai kórházlelkész Fort Ordban (Kalifornia). 1977-ben nyugdíjazták, Salinasban élt.

1770. április 7. 255 éve

Pozsonyban hunyt el Torkos Justus János városi főorvos, kémikus. Győrben született 1699. december 17-én. 1711-től a besztercebányai gimnáziumban, 1714-től Pozsonyban tanult. 1715-től három évig a hallei egyetem hallgatója, majd Besztercebányán gyógyszerészetet tanult. 1720-tól Halléban bölcseletet és orvostudományt hallgatott, 1724-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Pozsonyban és Győrött folytatott orvosi gyakorlatot. Katonaorvosi szolgálata után, 1726-ban Komárom vármegye, 1727-ben Győr vármegye tisztiorvosa. 1731-től gr. Pálffy Miklós nádor háziorvosa, 1740-től Pozsony város főorvosa. A hazai gyógyvizek elemzése és ismertetése terén úttörő munkát végzett, főleg a Duna-víz orvosi hasznaival foglalkozott. Ő állította össze az első hazai gyógyszerész-árszabványt is, ez országos érvényű lett, s a saját költségén adta ki. Ebben előírta a szülészeti beavatkozások és műtétek díjazását is, ezzel a bábaügy első hazai rendezőjévé vált. Kilenc munkája maradt ránk kéziratban.

1860. április 8. 165 éve

Döblingben hunyt el Széchenyi István államférfi. Bécsben született 1791. szeptember 21-én. Gyermekkorát a család cenki birtokán és soproni palotájában töltötte. 1809-ben 18 évesen, a nemesi felkelés főhadnagyaként részt vett a győri ütközetben. Nyugat-európai tapasztalatai hatására egész élete elméleti és gyakorlati munkájával az elmaradott magyar közlekedés és gazdaság fejlődését szorgalmazta. Felajánlásával megalapozta a Magyar Tudományos Akadémia fellállítását. Sopron város díszpolgára választották 1835-ben. Sopronnal szoros kapcsolatot tartott fenn működése során. 1845-ben mint a helytartótanács közlekedési bizotságának elnöke, rendbehozatta a Győr-Sopron közötti utakat, és közvetlen postakocsi járatot indíttatott a két város között. Neki köszönhető a Sopron-Bécsújhelyi Vasút létesítése. Győr főterét 1860-ban, halálának évében nevezték el róla.

1995. április 8. 30 éve

Sopronban elhunyt Honti Pál író, erdőgazda. Babóton született 1906. július 3-án szegény parasztcsalád hetedik gyermekeként. Nehéz körülmények között végezte el a négy polgári iskolát. Sopronban töltött nyolc év katonai szolgálat után szerelt le 1932-ben. Az esztergomi erdőőri és vadőri szakiskola elvégzése után Pilisszentkeresztre nevezték ki kerületvezető erdésznek. 1946-ban visszaköltözött Sopronba, 1952-től Görbehalom lett a végső otthona. 1954-ben megszerezte az erdőgazda oklevelet. Szakmájában valóságos tudósnak számított. Az Állami Erdőgazdaság fásítási előadójaként ment nyugdíjba 1966-ban. Írói pályája ezután bontakozott ki. Megyei pályázatokon rendre első helyezést ért el írásaival. Rendszeresen publikált a Kisalföldben és a Vas Népében. A Magyar Televízió (MTV) 2. csatornája 1985-ben portréfilmet sugárzott róla. Aranytrófea címmel novelláskötete jelent meg a Terraprint Kiadó gondozásában 1998-ban.

1690. április 9. 335 éve

Vágbesztercén született Hajnóczy Dániel evangélikus pedagógus, író. Tanult többek között Trencsénben, Zsolnán, Rozsnyón, Lőcsén, 1711-től Győrött, 1713-tól Sopronban. 1715-től Wittenbergben folytatta tanulmányait, bölcseletet és teológiát hallgatott. A soproni Evangélikus Líceum tanára lett, ahol matematikát, logikát, etikát, politikát, ökonómiát tanított. Az iskola rektorának megválasztották 1741-ben. Előterjesztést tett a fenntartótestület felé Desideria scholastica címen, az iskolaügyek szabályozásáról. Fiatalon hunyt el Sopronban 1747. március 2-án (más közlés szerint: 1747. febr. 26-án).

1920. április 11. 105 éve

Csapodon született Horváth István politikus, országgyűlési képviselő. 1940-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, Bolyai-, majd Györffy-kollégista. 1945 elején a politikai rendőrségen dolgozott. 1945 tavaszától a Nemzeti Parasztpárt tagja, 1946-ig Sopron megyei titkára. 1945-ben a kapuvári járásban földosztó kormánybiztos. 1946-ban a pártközpont közigazgatási osztályának munkatársa, s a Dózsa György Népi kollégium szervezője és igazgatója. 1947-től 1953-ig országgyűlési képviselő. 1948-tól 1950-ig az Országos Sport Hivatal osztályvezetője. 1950. januártól augusztusig a Honvédelmi Minisztériumban százados. 1951-ben az Élelmiszeripari Minisztérium titkárságát vezette. 1951-től 1953-ig begyűjtési minisztériumi meghatalmazott Fejér megyében. 1957-től 1958-ig a Hazafias Népfront Országos Központjának politikai munkatársa. 1958-tól 1977-es nyugdíjazásáig a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) vezető beosztású dolgozója. Budapesten halt meg 1980. szeptember 13-án.

1815. április 12. 210 éve

Pozsonyban született Rómer Flóris Ferenc bencés szerzetes, régész, művészettörténész. 1834-től Pannonhalmán a bencés főiskolán tanult teológiát. 1838-ban felszentelték, 1939-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1939-től a győri bencés gimnáziumban magyart, latint, természetrajzot tanított. Az 1848-1849-es szabadságharcban nemzetőr, majd utásztiszt. 1849-ben nyolcévi várfogságra ítélték. 1854-ben szabadult, de csak 1857-ben térhetett vissza a győri bencés gimnáziumba. Tervszerű fejlesztési programjának köszönhetően 1859-ben a gimnázium régiségtárát múzeummá nyilvánították. 1860-ban Simor János győri püspök régészeti tanszéket állított fel, melynek előadójává őt nevezte ki. Itt indította Ráth Károly levéltárossal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozatot, Magyarország első történelmi szakfolyóiratát. A Dunántúli Történetkedvelők Társaságának fő szervezője. 1861-ben ben kivált a bencések kötelékéből és Pestre költözött. Előbb az MTA kézirattárnoka, majd gimnáziumi igazgató. 1864 és 1873 között az Archaeologiai Közlemények szerkesztője. Nagyváradon hunyt el 1889. március 18-án.

1970. április 12. 55 éve

Budapesten elhunyt Marconnay Tibor (előző név: Rupprecht) író, költő, újságíró, műfordító. Sajtoskál községben ( Sopron megye) született 1896. február 12-én. Garai Gábor költő apja. Államtudományi doktorátust szerzett, majd hírlapíróként dolgozott, 1920-tól 1940-ig különböző lapok munkatársa volt. 1923 óta használta írói névként anyja (Beaulieu-Marconnay) nevét. Verseire elsők között Kosztolányi Dezső figyelt föl, s elismeréssel méltatta A túláradó élet (1922) című verseskötetét. Az 1920-as évektől az 1930-as évek közepéig verseit a Nyugat is sűrűn közölte. Az 1940-es években jobboldali eszméket hirdetett, ezért 1945 után hosszabb ideig kiszorult az irodalomból. Kulturált verselő volt, legkedveltebb versformája a szonett. Műfordításokat is közreadott, elsősorban francia parnasszista költőket fordított.

1810. április 13. 215 éve

Magyaróváron született Szále János Ignác festőművész. Középiskoláit Magyaróváron kezdte és Győrben fejezte be. 1828-ban Moson megyei írnokká nevezték ki. 1831-től 1848-ig a bécsi magyar testőrségben szolgált. A bécsi akadémián tájfestő fakultáson tanult. Első kiállítása 1839-ben a bécsi akadémián volt, ahol többször is bemutatta képeit. Hazatérve a megyei kormánybiztos mellett dolgozott titkárként egészen az 1858. évi nyugdíjazásáig. 1870-ben hunyt el Magyaróváron. 1950-ben 50 festménye a Hansági Múzeumba került. Ő volt az, aki a magyar tájat először realisztikus eszközökkel ábrázolta.

1885. április 14. 140 éve

Budapesten hunyt el Győry Vilmos evangélikus lelkész, író. Győrött született 1838. január 7-én. Iskoláit is itt kezdte, de Pesten érettségizett. 1856-tól 1860-ig a pesti református akadémián, 1860-61-ben a berlini egyetemen tanult. 1862-től 1876-ig Orosházán, 1876-tól haláláig Budapesten volt lelkész. Egyházi szónokként nagy hírnevet szerzett. A magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtője. Balladákat és verseket is írt, de műveinél jelentősebbek műfordításai. Szépirodalmi műveket fordított angolból, franciából, svédből, de legtöbbet spanyolból. Az MTA 1872-ben levelező tagjává választotta.

1920. április 14. 105 éve

Győrött született Hegyi János jezsuita szerzetes, pap, filozófus. A gimnáziumot a győri bencéseknél végezte, majd érettségi után, 1938. augusztus 14-én belépett a jezsuita rendbe. 1941-től 1944-ig Kassán tanult filozófiát, 1944-től 1946-ig magiszter volt a pécsi Pius Gimnáziumban. 1946-tól 1950-ig Rómában teológiát tanult, 1949. július 9-én szentelték pappá. 1950-től két évig Sankt Blasien-ben magiszter. 1953-tól 1955-ig Leuvenben további két év filozófiát tanult, közben vezetett egy magyar diákotthont Home Cardinal Mindszentit is. 1957-ben doktorált filozófiából. Pullach-ban 1955 májusától a német provinciák filozófiai főiskoláján tanított logikát, metafizikát és filozófiatörténetet. Ugyanitt 1957-ben előbb vicerektor, majd 1958-ban rektor. 1965-től Rómában a német-magyar kollégium spirituálisa három évig. 1968-ban kinevezték a Nyugat-Európában élő rendtagok elöljárójává, s vissza kellett térnie Münchenbe, ahol a Schloss Fürstenried-nek lett az igazgatója 1988-ig. Közben 1977-től 1986-ig a magyar provincia második szekciójának a provinciálisa is. 1988-ban saját kérésére leváltották a lelkigyakorlatos-ház igazgatásáról, utána a müncheni rendházban élt és lelkigyakorlatokat tartott. 2012-ben a rend unterhachingi öregotthonába került, itt hunyt el 2014. március 20-án.

1920. április 14. 105 éve

Bécsben hunyt el Benedikt Mór ideggyógyász, egyetemi tanár. Kismartonban született 1835. július 6-án. Bécsben tanult Hirtlnél és Rokitanszkynál. Amikor 1859-ben megkapta orvosi diplomáját, az olasz harctérre ment önkéntes orvosnak. Miután hazatért, egyetemi magántanár lett elektroterapeutikából, később a neuropatológiából is. 1866-ban az osztrák-porosz háborúban is részt vett. 1868-ban neurológiából katedrát kapott. Szakmájában ekkor már világhírű volt, emellett a pszichológia és antropológia, és az ezeken alapuló modern kriminológia terén korszakalkotó kutatásokat végzett, több kötete kiadásra került a témában. Számos tanulmánya jelent meg a szaklapokban a szem- és fülideggyógyászat köréből, s emellett a fizika terén is kitűnt. Külföldi (angol és francia) folyóiratokba esztétikai és dramaturgiai tanulmányokat is írt. Számos egyetem tiszteletbeli doktora és még több orvostudományi akadémia tagja volt Európában és az Amerikai Egyesült Államokban.

1840. április 16. 185 éve

Sopronban hunyt el Petz Lipót evangélikus lelkész, tanár, nyelvész. Sopronban született 1794. február 15-én. A soproni evangélikus líceumban végzett 1814-ben, majd Jénába folytatta tanulmányait. Híres volt nyelvtudásáról, élete során 15 nyelven beszélt. 1821-ben harmadik lelkésznek hívták meg Győrbe, ahol egyben az evangélikus gimnázium rektorprofesszora is lett. 1829-ben hazaköltözött Sopronba, ahol a líceumban a retorika tanára lett, később teológiát és fizikát oktatott.

1810. április 20. 215 éve

Bakonyszombathelyen született Jerfy Antal (1862-ig Hergeszell) fűszerkereskedő. 1844-ben nagykereskedőként részt vett a Győri Első Takarékpénztár megalapításában, melynek 1844-től 1846-ig aligazgatója, 1847-től 1877-ig vezérigazgatója. 1858-ra kiépítette az Első Magyar Általános Biztosító Társulat megyei hálózatát. 1867-ben a Légszeszvilágítási Társulás elnöke, 1868-ban a Győri Italmérők Egyesülete igazgatója. Győrben hunyt el 1883. január 14-én.

1940. április 20. 85 éve

Budapesten született Magyar Katalin tanuló, 1956-os áldozat Bár a fővárosban született, családja mosonmagyaróvári volt. Általános iskolai tanulmányait 1946-ban Mosonmagyaróváron a mai Bolyai-iskola jogelődjében kezdte meg és folytatta kiváló eredménnyel 1954-ig. A budapesti Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Harmadéves középiskolásként került a forradalom viharába. Osztálytársaival együtt először véradónak jelentkezett, majd beállt a Tétényi úti kórházba önkéntes ápolónak. November 7-én beteget szállító mentőautójukat géppuskatűz érte, a 16 éves lány végzetes sérüléseket szenvedett. Először Mosonmagyaróváron, majd Győrben temették el. Végül 2021-ben díszsírhelyet kapott a magyaróvári temetőben, szüleitől nem messze helyezték örök nyugalomra.

1870. április 21. 155 éve

Galgócon született Ernszt Sándor római katolikus pap, pártelnök, miniszter, országgyűlési képviselő. A keresztény politikai mozgalmak egyik vezető személyisége, 1930-tól 1931-ig a Bethlen-, majd a Károlyi-kormányban népjóléti és munkaügyi, egy ideig közoktatásügyi miniszter volt. 1931 júniusában Győr város országgyűlési képviselőjévé választották, az 1935-i választáson Drobni Lajossal szemben alulmaradt. Budapesten hunyt el 1938. november 19-én.

1895. április 21. 130 éve

Fülesen született vitéz Somogyváry Gyula (Freisberger 1929-ig) író, országgyűlési képviselő. Édesapja a gróf Széchenyi-uradalom gazdatisztje volt. Iskoláit Somogyvárott és Budapesten végezte. 1914-ben újságíró lett. Az első világháborúban főhadnagyként harcolt. 1921-ben Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatta. 1920 tavaszától a Magyar Távirati Iroda vidéki osztályának vezetője, utóbb a belpolitikai hírszolgálatot vezette. 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. irodalmi igazgatója. 1935 és 1944 között a Magyar Élet Pártja programjával Csorna országgyűlési képviselője volt. Neve különösen hazafias szellemű katonaregényei révén vált ismertté. Sopronhoz köthető írásai is voltak (Soproni dal /1927/, Hűség /1934/, És mégis élünk /1936/) Legjobb munkáit német és olasz nyelvre is lefordították. Tiltakozott a zsidótörvény ellen. 1940 tavaszától titkos németellenes rádiószolgálatot végzett. 1944. március 21-én a Gestapo letartóztatta és Mauthausenbe hurcolta, ahonnan 1945-ben tért haza. A rádióban nem kapott munkát, a Budapesti Népbíróság 3 évre minden nyilvános szerepléstől eltiltotta. 1950 novemberében Kistarcsára internálták. 1953. február 12-én be akarták szállítani a Gyűjtőfogházba, de útközben meghalt.

1945. április 22. 80 éve

Győri Szabad Szó címmel megjelent a háború utáni első hetilap Győrben.

1910. április 23. 115 éve

Sopronban született Hirschler Rezső üvegesmester. Szakmáját apja soproni műhelyében tanulta meg, az ipari iskola elvégzése után 1935-ben szerzett mesterlevelet. Szakmai hozzáértése különösen a templomok és műemlékek ablakainak ólomüvegezése során mutatkozott meg, így a Káptalanterem, az Orsolyiták és a Domonkosok temploma, a Storno-ház, az Evangélikus templom, és a süttöri Istenháza felújítása során is. Foglalkozott üvegcsiszolással is. 1976. szeptember 5-én hunyt el Sopronban.

1945. április 23. 80 éve

Győrben elhunyt Kuster Béla szentszéki bíró. Győrben született 1872. május 21-én. 1894. szeptember 23-án pappá szentelték, a győri kisszeminárium elöljárója, 1895-ben Kónyban, Abdán adminisztrátor, 1896-ban a nagyszeminárium elöljárója és lelki igazgatója, 1906-ban tanára, 1913-ban a Tanítóképző Internátusának igazgatója. 1919-től 1933-ig, nyugdíjazásáig egyházmegyei bíró.

1860. április 24. 165 éve

Szilsárkányban született Kiss Ferenc erdőmérnök. 1882-ben a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémián erdész oklevelet szerzett. 1884-1885-ben a Földművelésügyi Minisztériumban volt tisztviselő. 1886-tól 1925-ig a minisztérium szegedi erdőgondnokságának vezetője. Az Alföld-fásítás ügyében jelentős erdményeket ért el, Szeged környékén több ezer hektár erdőt telepített. Világviszonylatban is az elsők között vizsgálta a telepítésben alkalmazható fafajok és ökológiai viszonyok kölcsönhatását. Szegeden hunyt el 1952. június 13-án.

1745. április 25. 280 éve

Győrben hunyt el Létovics István ötvös. 1692 körül született Győrben. Munkájában 1715. október 14-én remekelt, és tagja lett a győri ötvöscéhnek. 1721-ben felesége révén házat örökölt. 1734-ben Győr vármegye adószedőjének összeírásában a nemesek között szerepelt. 1739-től 1742-ig kulcsosmester, 1743-tól 1745-ig pedig céhmester volt. Műhelyében tíz inast nevelt. Művei közül egy ezüst díszkanalat ismerünk, amely az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében maradt fenn.

1945. április 25. 80 éve

Szabad Győr címen napvilágot látott a háború utáni első napilap Győrben.

1915. április 27. 110 éve

Győrben hunyt el Wennes Jenő polgármester. Győrben született 1866. július 13-án. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, majd a Győri Jogakadémián tanult. Tanácsos, főjegyző, alpolgármester is volt, 1906 végén választották meg Győr polgármesterének. Hivatali éveiben jelentős közműfejlesztések történtek, nagyarányú takarékosságot vezetett be.

1945. április 27. 80 éve

Budapesten elhunyt eöttevényi Eöttevényi Olivér (1917-ig Nagy) ügyvéd, egyetemi magántanár, főispán, szakíró. Győrben született 1871. március 20-án. Középiskoláit Győrött és Pozsonyban végezte. A budapesti egyetemen szerzett jogi doktorátust, majd ügyvédi vizsgát tett. Pozsonyban folytatott ügyvédi gyakorlatot és a jogakadémián helyettes tanár volt. 1903-ban a kolozsvári tudományegyetem állam- és jogtudományi karán egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1903-tól az eperjesi evangélikus jogakadémián, 1906-tól 1917-ig a kassai királyi állami jogakadémián a magyar közjog, politika és a nemzetközi jog nyilvános rendes tanára. Kassán három évig a dékáni tisztet is betöltötte, és kitüntették a magyar királyi udvari tanácsosi címmel. 1917 és 1918 között Krassó-Szörény vármegye főispánja. 1919-ben főispáni állásáról lemondott, nyugalomba vonult. Az 1920-ban alakult budapesti Magyar Külügyi Társaságnak igazgatója, később ügyvezető alelnöke lett. Számos külföldi előadást tartott a nemzetközi jogi problémákról. Tanulmányai magyarul, németül, franciául és angolul jelentek meg.

1710. április 28. 315 éve

Kassán hunyt el Ács Mihály evangélikus egyházi író. Kemenesszentmártonban született 1672. február 28-án. 1700-tól a wittenbergi és a tübingeni, 1702-ben a strassburgi egyetemen tanult. 1700-tól Győrben rektor, 1703-tól Győrben, 1704-1705-ben Vadosfán lelkész. 1705-től lelkész II. Rákóczi Ferenc udvarában, 1707-től szintén lelkész Rozsnyón, 1708-tól rektor Bártfán. 1710-től rektor és tábori pap Kassán. Vallásos műveiben a pietista felfogás érvényesült.

1960. április 29. 65 éve

Liverpoolban hunyt el Mayer-Marton György festő, grafikus. Győrben született 1897. június 9-én. A győri Magyar Királyi Révai Főreáliskolában érettségizett. Művészi tanulmányait 1919 és 1924 között a bécsi akadémián végezte. 1924-ben telepedett le Bécsben. Munkáit Ausztriában, Münchenben, Londonban és más európai városokban mutatta be. Kezdetben hagyományos rézkarcokat készített, könyveket illusztrált, plakátokat tervezett. 1938-ban Londonba emigrált, ott tanárként dolgozott. Professzor volt Liverpoolban a Művészeti Főiskolán, mozaikjai, freskói Európa több középületét díszítik.

1870. április 30. 155 éve

Komáromban született Lehár Ferenc operettszerző. A világhírű magyar operettszerző 1874-től 1877-ig élt Sopronban. Édesapja, id. Lehár Ferenc ekkor a soproni háziezred karmestere volt, és énektanár a helyi reáliskolában. A család házat is vásárolt a Malom utca elején. Lehár később mindig nosztalgiával gondolt boldog soproni gyermekkorára. Gimnáziumba már Pesten a piaristákhoz járt, majd a prágai konzervatóriumon hegedű szakon végzett. Első emlékezetes alkotása a Drótostót című operett volt, de a Víg özvegy hozta meg számára az igazi komoly sikert, amely 1910-ben 400 színházban került bemutatásra. Lehár 1924-ig 26 operettet és 150 különböző zenei művet alkotott. 1940-ben Thurner Mihály polgármester javaslatára a művész Sopron díszpolgára lett. Lehár Ferenc 1948. október 24-én hunyt el Bad Ischlben (Ausztria).

1960. április 30. 65 éve

Győrben hunyt el Lóth József festőművész. Győr-Újvárosban született 1884. február 4-én. Művészeti tanulmányait Budapesten végezte, elnyerte Győr város tanulmányi ösztöndíját. Münchenben és Rómában képezte tovább magát. 1919-ben részt vett a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat megalakításában. Megfestette IV. Károly arcképét Mosonmagyaróvár részére. 1949-ben Győr városa életjáradékot biztosított számára. Műveit a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a Győri Városháza, és polgári családok leszármazottjai őrzik.