Vármegyei évfordulónaptár

1959. április 1. 65 éve

Sopronban született Herbszt Zoltán költő. A soproni Széchenyi István Gimnáziumba járt, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen magyar-történelem szakon folytatta tanulmányait. Első írásai a Soproni Füzetekben jelentek meg, de hamarosan országos ismertségre tett szert. Írt drámát, kisregényt és verset. Sokat ígérő pályáját 1981. június 20-án bekövetkezett halála szakította félbe.

1974. április 1. 50 éve

hunyt el Győrben Borsa (Schutzbach) Antal Mihály belsőépítész, festőművész, restaurátor. Győrben született 1902. december 27–én. 1920-ban a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett. Előbb asztalosnak tanult, majd 1925-ben az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán belsőépítészeti képesítést szerzett. Tanított a győri I. fokú Iparostanonc Iskolában. Iparművészeti vállalatot alapított, egy ideig Pandur József volt a társa. A Győri Képző-és Iparművészeti Társulat tagja volt, pályázatain több díjat nyert. 1961-ig a Győri Tervező Vállalat munkatársa, ezt követően a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervezőnél a műemléki felújításokon – fertődi, nagycenki, győr-belvárosi – dolgozott szaktanácsadóként. Tervezett szőnyeget, könyvcímlapot, reklámgrafikát, épített templomot, díszítőfestészeti és belsőépítészeti feladatokat oldott meg. Felépült templomok: Győrújfalu, Bácsa, Ménfő, Sághalomalja. Egyházi díszítőmunkái, restaurálások: Szany, Rábacsanak, Bánhida, Táp, Árpás, Győrújfalu, Bácsa, Cirák, Győr (karmelita templom), Gyárváros (Jézus-szobor, 1933), székesegyház (főoltár terve), Szent Imre-templom, Sághalomalja. Néhány köztéri munkája: Rákóczi-emlékmű ( Abda), dombormű (Rába-gyár), 1954-es árvíz. Restaurátori munkái: karmelita templom – Lorettói kápolna (1941), főoltárkép (1958), fertődi Esterházy-kastély (1958–1962), Xántus János Múzeum freskói (1959) stb. Nagy szeretettel örökítette meg Győr régi utcáit, műemlékeit, ezek kis gyűjteményét a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum őrzi. Az újvárosi temetőben nyugszik.

1889. április 3. 135 éve

Magyaróváron született Götz Irén Júlia kémikus, egyetemi tanár, kémiai szakíró. A budapesti tudományegyetem kémia-, fizika-, matematika szakán szerzett doktorátust (1911). Egy évig Párizsban ösztöndíjas volt a Nobel-díjas Curie asszony intézetében. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után emigrált, 1920-tól Bukarestben Bölöni György társaságában a Bukaresti Hírlapot szerkesztette. 1922-től a kolozsvári Gyógyszerészeti Intézet adjunktusa, 1925-től előadótanár az orvosi karon. 1928 őszén családjával Berlinbe költözött. 1931-től Moszkvában a Nitrogén Kutató Intézet munkatársa, 1941-ben hamis vádak alapján meghurcolták, majd szabadlábra helyezték. 1923-ban a Román Akadémia francia nyelvű közlönyében jelent meg szakdolgozata a molekulák és ionok más anyag oldatában való diffúziójáról (G. P. Pamfillal közösen). 1926-tól G. szignóval rendszeres munkatársa a Korunk kultúrkrónikájának. 1941 végén tífuszban halt meg Ufában (Szovjetunio).

1914. április 3. 110 éve

Kisbéren hunyt el Árvay Sándor római katolikus plébános. Dunakilitin született 1863. február 3-án. Középiskoláit Magyaróvárott végezte a piarista gimnáziumban, teológiát Győrben hallgatott. 1888-ban áldozópappá szentelték. 1895-től először Széplakon, majd Ágfalván, később Mosonban volt káplán. 1896 és 1902 között Győrben a tanítóképző tanára. 1896-1902 között az egyházmegyei nyomda igazgatója és a „Dunántúli Hírlap” szerkesztője. 1901-1910 között lorettomi adminisztrátor, majd plébános Kisbéren. Versei 1891-ben a „Katholikus Szemlé”-ben és 1892-ben a „Magyar Szemlé”-ben jelentek meg.

1924. április 3. 100 éve

hunyt el Bezenyén Matkovich Antal római katolikus pap. Szarvkőn született 1842. augusztus 27-én. Középiskolai tanulmányait Sopronban, a hittudományi főiskolát Győrben végezte. Győrben szentelték pappá 1867. október 28-án. Szabadbárándon 29 évig szolgált, majd 1896-tól Bezenye plébánosa volt. Az 1900-as évek elején aktívan részt vett a megyei közéletben, politikában. Tagja volt Moson vármegye törvényhatósági bizottságának is. 1917. október 28-án tartotta aranymiséjét Bezenyén.

1834. április 4. 190 éve

Kapi községben született Hanthó Lajos főreáliskolai igazgató. A győri bencés gimnáziumot végezte el, Sopronban bölcseletet tanult, természeti és jogi tanulmányokat folytatott Pesten. 1962-ben tanári vizsgát tett. Evangélikus iskolákban tanított Pesten, Sárszentlőrincen, Lőcsén. Itt az állami főreáliskola igazgatója lett. Tanított még Temesváron és Aradon is. Aradon hunyt el 1901. március 4-én.

1949. április 4. 75 éve

született Kapuváron Pájer Imre tanár, történész, népművelő, helytörténeti kutató. Felsőfokú tanulmányait a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. 1982-től 1990-ig a Csornai Városi Tanács közművelődési felügyelőjeként tevékenykedett. 1990-től 1996-ig a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára volt, 1997-től pedig három évig a Csornai Múzeumban dolgozott mint történész. Ezt követően négy évig ismét régi helyén, a „Csukás”-ban tanított, majd 2003-ban megválasztották a Csornai Nevelési és Oktatási Központ igazgatójává. Új hagyományt teremtett a Rábaközi Pedagógiai Napok, a tagintézmények által közösen rendezett adventköszöntők,a március 15-i, valamint a csornai csata évfordulóján tartott megemlékezésekkel. Dolgozataihoz gyakran választott helytörténeti témát. Igazgatói, tanári munkája mellett is folytatta helytörténetírói tevékenységét. Kutatta és feldolgozta például a Rábaköz árvízvédelmét és malomiparát, a csornai egyletek, az iskoláztatás, a rábaközi sajtó, továbbá a Csorna és Pápa közötti vasút építésének történetét, és az 1848–1849-es szabadságharc rábaközi eseményeit. Összefoglaló munkát jelentetett meg Csorna történetéről. Szerkesztette a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Csornai Nevelési és Oktatási Központ évkönyvét, szerkesztője és szerzője volt a Rábaköz Honismereti Évkönyvnek. Helytörténeti írásai rendszeresen jelentek meg a Kisalföldben. Internetes folyóiratot szerkesztett „Rábaközi helytörténeti-honismereti tár” címmel. Három évig csoportvezetője, majd öt évig vezetője volt a megyei, kilenc évig pedig a rábaközi honismereti diáktáboroknak. Munkásságáért 1988-ban Ifjúságért Érdemérmet, 1990-ben Miniszteri Dicséretet, 1997-ben pedig Csorna Városáért Érdemérmet kapott. 2004-ben honismereti munkája elismeréseként Bél Mátyás-díjjal tüntették ki. 2007. április 13-án hunyt el Csornán.

1964. április 4. 60 éve

hunyt el Madridban Villax Ödön mezőgazdász, növénynemesítő. Karancsberényben született 1899. szeptember 23-án. A  magyaróvári akadémián 1921-ben szerzett oklevelet. A Növénynemesítő Intézetben kapott munkát, majd 1926-tól 10 évig az ugyancsak magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson dolgozott. Közben 1930-1931-ben a Dohánytermelési Kísérleti Állomás munkatársa Debrecenben. Magyaróváron 1936-ban vette át a Növénynemesítő Intézet irányítását a nyugdíjba vonuló Grábner Emiltől. Hozzáértéssel, a nagy elődhöz méltóan vezette az intézetet. Fontos tette volt a hazai nemesített növényfajták jegyzékének összeállítása. Különösen a pillangós virágú haszonnövények kutatásában ért el fontos eredményeket. A lucerna termesztése volt egyetemi doktori témája. Genetikát is tanított a hallgatóknak. Miután ez már „burzsoá áltudomány”-nak minősült Sztálin szerint, úgy érezte nincs maradása. Nemtelen támadások után hagyta el hazáját családostul 1948-ban. Franciaországban, Portugáliában és Marokkóban is igen hasznos kutató és tudását kamatoztató tevékenységet folytatott, de hazájába már nem térhetett vissza. 1999. szeptember 23-án mellszobrot állítottak neki a mosonmagyaróvári egyetem udvarán a B. épület előtt. A szobrot születése centenáriumra Jonathan Wylder angol szobrászművész készítette.

1999. április 4. 25 éve

hunyt el Budapesten dr. Füsi Lajos térképész, geográfus. Győrben született 1920. május 26-án. Középiskoláit szülővárosában végezte. A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán szerzett földrajz– természetrajz szakos tanári diplomát. Győrben kezdte tanári pályáját. A második világháborúban orosz fogságba esett. Hazatérése után a Művelődési Minisztériumban csoportvezető. Az ELTE-n 1953-ban megalakult Térképtani Tanszék munkatársa, 1954-től tanársegéd. Részt vett a tantervek kidolgozásában, először alkalmazott térképtant, majd általános térképtant és domborzattant tanított. 1979-től a Térképtani Tanszék docense. Több középiskolai és egyetemi jegyzet, tankönyv szerzője, társszerzője, földgömböket és dombortérképeket szerkesztett. Tagja a Magyar Nemzeti Atlasz, az iskolai atlaszok és falitérképek országos szerkesztőbizottságának, a Magyar Földrajzi Társaság választmányának, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületnek,valamint a MÉM OFTH Térképészeti Bizottságának. 1981–1989 között két cikluson keresztül a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára.

1919. április 5. 105 éve

Megalakult a Győri Ady Endre Irodalmi Kör.

1919. április 7. 105 éve

Győrben született Neiger Róbert labdarúgó, sportvezető. Iskoláit Győrben végezte. 1935. október 1-jétől a Magyar Waggon-és Gépgyárban esztergályostanonc, esztergályos, majd 1943-tól műszaki tisztviselő. A hídüzem művezetőjeként részt vett a háborút követően a hidak újjáépítésében. A győri Vasas ETO NB I-es csapatának hosszú évekig tagja volt. 1941-ben meghívást kapott a Nyugati Labdarúgó Alszövetség válogatottjába. Később edző lett. A Vasas ETO labdarúgó-szakosztályának vezetője volt 1964-ig. 1975-ben Pro Urbe Győr Emlékéremmel díjazták. Győrben hunyt el 1983. október 16-án.

1869. április 8. 155 éve

Bécsben elhunyt báró Ottinger Ferenc lovassági tábornok. Sopronban született 1792-ben. Az 5. huszárezred hadnagyaként vett részt az 1814–1815-i napóleoni háborúkban. 1839-től 1846-ig az 1. sz. Császár-huszárezred parancsnoka, 1848-ban vezérőrnagyi rangban dandárparancsnok Budán. Visszautasította a Batthyány-kormányban felajánlott hadügyminiszteri tárcát. 1848. május – augusztusban a Jellasics ellen küldött dunántúli magyar csapatok vezére. Ekkor átszökött az ellenséghez és egy lovasosztály parancsnoka lett. A magyar hadsereggel szemben elért sikerei jutalmául altábornaggyá nevezték ki és báróságot kapott. A szabadságharc bukása után hadosztály-parancsnok, 1856 után testőrgárdafőhadnagy. 1866-ban nyugalomba vonult.

1874. április 9. 150 éve

született Győrben Vörös Elek cigányprímás. Farkas Miska zenekarában kezdte pályafutását, majd annak halála után átvette a zenekart. Az 1889-es párizsi világkiállításon zenekarával ő nyitotta meg az Eiffel-torony éttermét. Magyarországon a Király Színházban Lehár Ferenc- és Kálmán Imre-operetteket mutattak be. Budapest több neves éttermében és kávézójában felléptek, kísérték a híres operettprimadonnát, Fedák Sárit. Utolsó éveiben 24 tagú banda élén a fővárosi Orfeum nyári kertjében adott koncerteket. 1915. május 19-én hunyt el Budapesten.

1949. április 10. 75 éve

hunyt el Sopronban Östör József jogász, országgyűlési képviselő. Gyülevizen született 1875. július 14-én. Középiskolai tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban végezte, érettségi után a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be, ahol ismeretséget kötött a későbbi Sopron megyei vezető politikai személyiségekkel (pl. Simon Elemérrel, későbbi megyei főispánnal). Két évig gyakornokoskodott a Kereskedelmi és Váltótörvényszéknél, majd 1899-ben került Sopronba, egy év múlva ügyvédi irodát nyitott a Szent György utcában.. 1904-ben beválasztották a megyei törvényhatósági bizottságba, ezzel bekerült a vármegye politikai és társadalmi életébe. 1905-ben a Szabadelvű Párt soproni titkára lett. 1922-ben pártonkívüli indulóként mandátumot szerzett a nemzetgyűlési választásokon a Sopron környéki kerületben. 1926-ban és 1931-ben is megnyerte a választásokat, utóbb már, mint az Egységes Párt elnökségi tagja. A parlamentben a kultusztárca költségvetési előadója lett. Ebben a tisztségében sürgette a gabonajegy törvény kiigazítását, a tanítók bérének rendezését, sokat tett Sopronért is. Az ő felszólalása nyomán alapította az MTA a Nyelvmívelő Bizottságot, melynek tagja lett. Az ügyvédek érdekvédelmi kérdéseivel. is foglalkozott. Alapvetően konzervatív-liberális szellemi beállítottságú volt, korán kialakult Széchenyi eszménye. Az 1930-as években az egyik legelmélyültebb Széchenyi-kutatóként tartották számon. Az 1935-ös választásokon ejtették az új Gömbös-féle kormánypárt képviselőjelöltjeinek sorából. Ezt követően több időt szentelhetett zsirai uradalmának és sokat foglalkoztatott ügyvédként, elsősorban gazdasági ügyekben képviselte ügyfeleit. Elnöke lett a Frankenburg Irodalmi Körnek, megélénkült saját irodalmi munkássága is. A reformkorról és Széchenyiről írt munkái jelentősek. 1944-ben a bombázások idején házát találat érte, de nem sérült meg. Ezt követően a lányához költözött a Lövérekbe, ott élt haláláig.

1884. április 12. 140 éve

Győrben született Szerdahelyi Sándor kritikus, újságíró. A budapesti egyetemről szocialista nézetei miatt kizárták. 1904-ben az Alkoholellenes Munkásszövetség egyik alapítója. 1906-tól 1920-ig a Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője. A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének alapító főtitkára 1917-től. A proletárdiktatúra bukása után vizsgálati fogságba került. 1920-tól 1948-ig a Népszava szerkesztőbizottságának tagja, a kulturális, majd külpolitikai rovat szerkesztője. 1952-ben nyugdíjazták. Budapesten hunyt el 1961. március 5-én.

1749. április 13. 275 éve

Győrben született Rát Mátyás evangélikus lelkész, újságíró és szerkesztő. A győri evangélikus iskolában, majd Pozsonyban tanult. 1773-tól 1779-ig a göttingeni egyetemen járt, 1779-ben tért haza. 1780-ban negkezdte az első magyar nyelvű újság, a Pozsonyi Magyar Hírmondó kiadását, melyet 1782-ig szerkesztett. 1783-ban meghívták az újjászerveződő győri gyülekezet magyar lelkészének, közreműködésével felépült a Rába-parton az evangélikus templom, melyet 1785-ben szenteltek fel. 1786-ban azonban viszament Pozsonyba. 1789-től újra győri lelkész. Magyar, német, latin nyelvű beszédei, imakönyve és alkalmi versei jelentek meg. Győrben hunyt el 1810. február 5-én.

1884. április 13. 140 éve

Sopronban született Zwinz Károly Richárd bankigazgató, karmester. Banktisztviselőként állt munkába. Hegedülni és brácsázni tanult, de képzett basszushangjával vált ismertté Sopronban. 1899 óta volt tagja a Zeneegyesületnek, zenekarban és énekkarban is fellépett, de karmesteri mesterséget is tanult. Vezényletéhez több jelentős előadás fűződik. Később Budapesten és Magyaróváron folytatta karmesteri működését, majd Salzburgban, Rio de Janeiroban vezényelt. Münchenben halt meg 1968. augusztus 31-én.

1909. április 13. 115 éve

Magyaróváron hunyt el Cserháti Sándor mezőgazdász. Győrben született 1852. szeptember 14-én. Reáliskolai tanulmányait Győrött és Pozsonyban végezte. 1871 és 1873 között járt a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetbe. Okleveles gazdaként Halléban és Lipcsében tanult. 23 évesen lett a gazdasági akadémia tanársegéde Magyaróváron. Három év után már rendes tanárrá nevezték ki, 1878-ban megbízták a kísérleti telep vezetésével. 1884-től a növénytermesztési tanszék professzora. A növénytermelés, a takarmányozás és főleg a műtrágyázás témakörében publikált. 1891-ben az ő vezetésével hozták létre az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomást, melynek haláláig igazgatója volt. 1904-ben vonult nyugalomba, mint akadémiai tanár. A "Mezőgazdasági Szemle" egyik alapítója.

1944. április 13. 80 éve

Az első és legsúlyosabb légitámadás Győr ellen. 386 tonna bombát dobtak le. Jelentős károkat szenvedett a repülőtér, a szeszgyár, a gázgyár, a waggongyár és a repülőgépgyár, akárcsak a Vas Gereben úti és a pataházi épületek.

1994. április 13. 30 éve

Sopronban elhunyt Renner Kálmán éremművész. Sopronban született 1927. december 8-án ősi rézműves család sarjaként. A gépészmérnöki képesítés mellé megszerezte a rézműves mesterlevelet is. Reményi Józseftől sajátította el a mintázás mesterfogásait. Szívós önképzéssel küzdötte fel magát nemzetközileg ismert éremművésszé. 1959-ben vették fel a Művészeti Alapba, 1969-ben lett a Nemzetközi Művészettörténeti Szövetség (FIDEM) tagja, ez utóbbi kétévenkénti kiállításain rendszeresen részt vett. Első önálló kiállítása a soproni Festőteremben volt, 1968-ban. Szerepelt többek között Párizsban, Prágában, Kölnben, Helsinkiben, Krakkóban, Lisszabonban, Firenzében és Stockholmban. Karakteres érmeit 13 hazai és 42 külföldi múzeum őrzi. Megrendelésre készített domborműves köztéri táblákat, valamint emlék-, részvételi és díjérmeket is. 1973-ban Győr-Sopron megye nívódíjával jutalmazták, a Győr-Sopron Megye Művészeti díját két alkalommal is elnyerte (1977, 1979), az 1990. évi Soproni Őszi Tárlaton elnyerte a Perényi-díjat, 1991-ben ő lett a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete „Az év legszebb érme” című pályázatának győztese. A Nemzetközi Éremszövetség tagja, és a soproni Országos Érembiennálé egyik életre hívója volt.

1824. április 15. 200 éve

hunyt el Győrben Mollik Tóbiás bencés szerzetes, könyvtárnok, teológiatanár. Győrben született 1751. június 13-án. A bencés rend tagjaként 1775. június 29-én szentelték pappá. Ezután a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézetben tanult, ahol 1777-ben teológiai doktor lett. A rend megszüntetése után 1784-től Győrött a püspöki líceumban, majd 1786–1790-ig a pesti egyetemen, később ismét Győrött tanított. Teológiai tanárként 1794– 1802-ig működött a Győri Püspöki Papnevelő Intézetben. A rend újraalakulásakor, 1802–1807 között a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumának igazgatója és a rendház főnöke lett. 1807–1815-ig püspöki könyvtárnok és Somogyi Leopold szombathelyi püspök házi teológusa. 1815-ben visszakerült Győrbe, ahol haláláig lelkiatyaként működött.

1924. április 15. 100 éve

Győrben született Radó Tibor gyógypedagógus, iskolaigazgató. Az elemi iskolát és a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetet szülővárosában végezte, majd a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanult (1943-1946). 1947 februárjában kezdte meg Győrben a gyógypedagógiai iskola szervezését. 1948-ban kinevezték az Állami Gyógypedagógiai Iskola igazgatójának. 1950-től osztályozás helyett sajátos értékelési rendszert dolgozott ki. Az országban elsőként bevezette a diákok egész napos foglalkoztatását. 1950-ben a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata kitüntetésben részesült. 1953-ban rövid ideig az Oktatásügyi Minisztérium Gyógypedagógiai Ügyosztályának vezetője. Győrbe visszatérve olyan újszerű iskolatípust dolgozott ki, ami a későbbi „foglalkoztató tagozat” elődjének tekinthető. 1956. október 1-jétől Halmi Dénessel együtt a Gyermeknevelési Tanácsadó vezetője. Ebben az évben Győrben - az országban elsőként - megindult a logopédiai oktatás az Állami Gyógypedagógiai Iskolában, melynek vezetője Radó Tibor volt. A Siketnémák Győri Szövetségének elnökeként és jeltolmácsként is tevékenykedett, e területen végzett munkájáért 1966-ban Cházár András-emlékéremmel tüntették ki. Győrben hunyt el 1972. január 13-án. A győri köztemető XXVI. parcellájában nyugszik. A róla elnevezett iskolában a tiszteletére emléktáblát helyeztek el.

1939. április 15. 85 éve

Győrben hunyt el Mohl Adolf katolikus pap, néprajzkutató. Lövőn született 1855. február 25-én. Középiskoláit Sopronban, a teológiát Győrött végezte. 1878. július 9-én szentelték pappá. Kismartonban volt káplán 6 évig. 1884 után Lorettomban, 1902-től Tatán volt plébános, majd alesperes. 1910-től tatai címzetes apát, 1916-ban a soproni társaskáptalan őrkanonokja. 1920-ban Sopronban a káptalani plébánia adminisztrátora. 1926-tól győri kanonok. 1931-től komáromi esperes, 1937-ben szentadalberti prépost, 1938-ban pápai prelátus. Helytörténeti monográfiáiban foglalkozott a népszokások kutatásával és a művészettörténeti emlékek számbavételével is. Kutatásaival nagyban hozzájárult a győri egyházmegye történetének feldolgozásához, de megírta például Kismarton, a lorettói kegyhely, a tatai plébánia és szülőfalujának, Lövőnek a történetét is. Soproni helytörténeti munkái közül a Szent György-plébánia rövid története a legjelentősebb. Fő művének a Győr egyházmegyei jeles papok című életrajzírást tekinthetjük.

1914. április 16. 110 éve

Győrben született Veöreös Imre evangélikus lelkész. 1931-ben érettségizett a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. Egy évig karpaszományos tüzér önkéntes. Az Erzsébet Tudományegyetem Soproni Hittudományi Karán 1937-ben fejezte be tanulmányait. 1937. június 20-án avatták lelkésszé. Egy évet töltött Németországban az erlangeni egyetem teológiai fakultásán, majd Körmend székhellyel missziói segédlelkészi beosztást kapott. Az 1940-ben újonnan szervezett egyházkerületi missziói lelkészi munkakörbe Kapi Béla püspök őt hívta munkatársának Győrbe. Mint tartalékos tábori lelkészt ismételten behívták kárpátaljai, majd észak-erdélyi szolgálatra, 1943 júniusától 1944 októberéig pedig frontszolgálatra. 1947-ben a Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesülete (MELE) ügyvezető alelnökévé választották. 1948–1950 között a Győri Evangélikus Diakonissza Anyaház, 1950-től 1953-ig a soproni Evangélikus Lelkésznevelő Intézet igazgatója. 1953-tól 1958-ig a kecskeméti egyházközség lelkésze. Újra megbízták a Lelkésznevelő Intézet igazgatásával és az evangélikus lelkészi szakfolyóirat szerkesztésével. A magyarországi evangélikus egyház főtitkárává választották. 1958 elején ezeket a megbízásokat elvesztette, de kecskeméti lelkészi állását megtarthatta. 1958. májustól 1985-ig, nyugdíjazásáig Budapest-Kőbánya evangélikus egyházközségének lelkésze volt. 1991-ben az Evangélikus Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorrá avatta. Szerkesztője volt evangélikus egyházi időszaki kiadványoknak: Kicsinyek Bibliája, Gyermekgyülekezet (1940 –1944), Vasárnapi iskolai vezető (1946–48), Lelkipásztor (1947–1952 és 1957–58), Új Harangszó (1948–1950), Diakonia (1979– 1993), Credo (1995–1997). Az általa szerkesztett kiadványokban rendszeresen publikált. Budapesten hunyt el 1999. február 27-én.

1889. április 17. 135 éve

Pozsonyban hunyt el Rónay Jácint katolikus püspök, író, bencés tanár, természettudós, író, az MTA tagja. Székesfehérváron született 1814. május 5-én. Iskoláit Székesfehérváron és Esztergomban végezte. 1831. október 31-én lépett be a Benedek-rendbe, Pannonhalmán. Novíciusi éveit Pannonhalmán (Szent-Mártonban) töltötte, majd Győrött és 1835-től Bakonybélben bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Újabb négy évig pedig Pannonhalmán tanult hittudományokat. 1836. május 24-én tett fogadalmat. 1841-ben bölcsész doktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen és 1840-től a bencések Győri Líceumban tanította a rendi növendékeket bölcsészeti tanokra egészen 1848-ig. 1848-ban belépett a győri nemzetőrségbe, tábori papként. 1848. április 1-jén Győrött, a Fő téren (ma Széchenyi tér) Lukács Sándor forradalomra felhívó beszéde után elmondta a pesti nemzetőrök imáját. A szabadságharc bukása után 16 évet töltött emigrációban. Rudolf főherceg nevelője volt, később 1876-tól Mária Valéria főhercegnő nevelője. 1867-től 1871-ig Győr vármegye péri választókerületének országgyűlési képviselője.

1879. április 18. 145 éve

született Győrszemerén Komjáthy Ernő református lelkész. Az elemit Adorjánházán, a gimnáziumot és a teológiát Pápán végezte. Két évig Adorjánházán apja mellett segédlelkész. 1903-tól az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1903 és 1928 között az amerikai Bridgeportban lelkész, 1928 és 1929 között árvaatya a ligonieri Református Árvaházban, 1929-től South Norwalk és Stamford beszolgáló lelkésze. 1910-től a New York-i Református Híradó főmunkatársa. 1934-ben visszatért Magyarországra. Budapesten hunyt el 1944. április 29-én.

1969. április 18. 55 éve

Sopronban elhunyt Magyar Pál botanikus, erdőmérnök, egyetemi tanár. Cegléden született 1895. március 27-én. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolára járt. 1915-ben bevonult katonának, 1918-ban tért haza, főiskolai tanulmányait Selmecbányán, majd Sopronban folytatta, 1920-ban szerezte meg a mérnöki oklevelet. Először az Országos Faértékesítő Hivatalnál kapott állást, 1921-től a Földtani Intézetben, 1922-től a budapesti erdőfelügyelőségnél dolgozott. Közben tanulmányokat folytatott a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetében. 1924-ben életre hívta a Püspökladányi Szikkísérleti Telepet. 1927-ben Sopronba helyezték az Erdészeti Kutatóintézethez tudományos kutatónak, majd 1938-ban főerdőmérnöknek nevezték ki. 1935-ben a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1941-ben erdőtanácsos, kinevezték az Erdészeti Kutatóintézet vezetőjévé. 1947-től a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán egyetemi tanár, 1951-től az Erdészeti Tudományos Intézet Erdőtelepítési Osztályán, majd Soproni Kísérleti Állomásán dolgozott nyugdíjazásáig. 1952-ben megkapta a „biológiai tudományok doktora” címet. 1964-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozták részére. Nyugdíjba vonulása után neki ítélték a Bedő Albert Emlékérmet. Halála után lett posztumusz Sopron város díszpolgára.

1999. április 18. 25 éve

hunyt el Győrben dr. Varga (Szutor) László Jenő orvos. Győrben született 1932. október 5-én. Középiskolai tanulmányait a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban kezdte, majd a Győri Magyar Kir. Áll. Révai Miklós Gimnáziumban 1951-ben érettségizett. 1957-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Karán. 1957-ben a Győr-Sopron megyei Tanács Kórháza kórbonctani osztályán kezdett dolgozni, 1958-ban a II. sz. belgyógyászatra került segédorvosnak. 1963-ban szakvizsgát tett belgyógyászatból. 1966-ban helyezték az I. sz. belgyógyászati osztályra, ahol alorvos, adjunktus, 1971-től másodfőorvos. 1961-től 1979-ig végezte az endoszkópos vizsgálatokat a megyei kórházban. 1976. január 1-jétől a III. sz. belgyógyászati osztály osztályvezető főorvosa. Fő kutatási területei a klinikai immunológia, a gastroenterologia, valamint a vírus okozta hepatitisek voltak. A III. sz. belgyógyászati osztályból szerveződött önálló osztállyá a pulmonológiai részleg, melynek szakmai vezetését magas színvonalon irányította. A gastroenterologia területén végzett munkája elismeréseként honoris causa kapta meg a gastroenterologiai szakképesítést 1980-ban. Szenvedélyes sportember volt, közel negyven éven keresztül gyógyította az ETO sportolóit. Tagja volt a Magyar Belgyógyász Társaság Szakmai Kollégiumának, a Magyar Belgyógyász, a Magyar Gastroenterologiai és az Immunológiai Társaságnak. Munkássága során több hazai és nemzetközi konferencián tartott tudományos előadásokat, 17 tanulmányt publikált. 1977-ben Dr. Petz Aladár-emlékérmet, 1986-ban Kiváló Munkáért kitüntetést, 1996-ban Nyári László-díjat kapott.

1789. április 20. 235 éve

Mosonszentjánoson született Adler György zeneszerző, karnagy. Győrben a győri székesegyház hangszeres zenésze és basszistája. 1827-ban Budára költözött, a Mátyás-templom zenésze lett, 1838-tól haláláig karnagya. Egyik alapítója a Táborszky vonósnégyesnek, majd 1834-től a Nemzeti Kaszinó vonósnégyesnek. Több kamara- és zongoraművet, férfikórus művet írt. Adél leányát Erkel Ferenc vette feleségül. Fia, Vince zongoraművész és zeneszerző Párizsban és Genfben. Budán hunyt el 1862. március 29-én.

1949. április 21. 75 éve

született Ókígyóson Wenckheim Krisztina (Wenckheim Krisztina Anna Mária Regina) földbirtokos. Apja gróf Wenckheim József Antal, édesanyja Schertz Krisztina, aki lánya születése után röviddel meghalt. 1852-ben, apja halála után árvaságra jutott, de kitűnő nevelésben részesült: hat nyelven beszélt, s a művészetek minden ágában jártas volt. 1872-ben férjhez ment unokatestvéréhez, Wenckheim Frigyes grófhoz, akit hét gyermekkel ajándékozott meg. Gyulán árvaházat létesített, 1900-ban kegyúrnőként  Mecséren  szép neoromán stílusú templomot építtetett, amelynek bejárata fölött a Wenckheim család címere látható. Ő építtette a  rárói templomot és a  mosonszentmiklósi két tantermes óvodát óvónői lakással, s két tanerőssé fejlesztette a  jánosházapusztai uradalmi iskolát. 1904-ben I. osztályú Erzsébet-renddel tüntették ki. Ókígyóson hunyt el 1924. szeptember 19-én. Az ókígyósi családi kriptába temették férje mellé.

1919. április 23. 105 éve

Temesváron született Gaál Lajos főiskolai tanár. Elemi iskolába Csornán járt, középiskolai tanulmányait hat évig a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, két évig a soproni Szent Asztrik Gimnáziumban végezte. Elvégezte a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát, 1942-ben testnevelő tanári oklevelet szerzett. 1946-tól Győrött testnevelő tanár és sportvezető. Tanított a Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, a tanítóképző intézetben és a MüM 400-as számú Ipari Tanuló Intézetben. Első osztályú tornász, kosár- és kézilabdaedző volt. Győrött több válogatott atléta edzőjeként és a kézilabdaélet megindítójaként vált ismertté. Rendszeresen publikált a Győri Munkás sportrovatában. 1960-tól 1967-ig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola testnevelő tanára. 1967-től 1980-ig, nyugalomba vonulásáig a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára.

1989. április 23. 35 éve

Budapesten hunyt el Groó Gyula evangélikus lelkész. Győrben született 1913. április 18-án. A középiskolát a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte 1923 és 1931 között, teológiát tanult Sopronban. 1935-ben lelkésszé avatták. Győrött segédlelkész 1936-tól 1938-ig, egyházkerületi missziói lelkész 1938-39-ben, vallásoktató lelkész 1939 és 1949 között. Budapesten egyetemes főtitkár 1949-től 1952-ig, majd segédlelkész Szentendrén 1952-től 1955-ig. 1956. december 1-jétől az Evangélikus Sajtóosztály vezetője, 1959-től az 1984-ben történt nyugalomba vonulásáig a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia gyakorlati teológiai tanszékének tanára. 1976-ról egyháza képviselője a Lutheránus Világszövetséggel együttműködő Egyház és Zsidóság bizottságban.

1859. április 24. 165 éve

Győrben született Tóth Gyula vegyész. Budapesten végezte műegyetemi tanulmányait. Bécsben 1881-ben szerzett vegyészi oklevelet. 1882-től Budapesten az állami vegykísérleti állomáson lett vegyész, majd 1895-ben a Kémiai Intézet fővegyésze, később aligazgatója. Főleg analitikai és agrokémiai kérdésekkel foglalkozott. Kutatómunkát végzett a dohány-, élelmiszer- és ivóvíz vizsgálat terén is. Hazai és külföldi szakfolyóiratokban számos tanulmánya jelent meg.

1934. április 25. 90 éve

Sopronban született Hiller István erdőmérnök, könyvtáros. 1955-től 1957-ig az Állami Könyvterjesztő Vállalat soproni fiókjában volt gyakornok, 1957-től 1966-ig a soproni egyetem könyvtárának tudományos munkatársa, 1967-től 1976-ig a soproni egyetem központi könyvtárának igazgatója, 1977-től 1992-ig főigazgatója. 1992-től haláláig a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Könyvtárának igazgatója volt. Főként erdészeti könyvtárüggyel és helytörténettel foglalkozott. A Soproni Szemle szerkesztőbizottságának munkatársa volt. Győrben halt meg 1993. november 11-én.

1974. április 27. 50 éve

hunyt el Budapesten dr. Csanádi (Czipszer) György közlekedési miniszter, közgazdász, mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Laibachban született 1905. július 28-án. A budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen Mérnök és Közgazdaságtudományi Karon szerzett oklevelet 1927-ben. 1929-től 1957-ig a MÁV-nál és a Közlekedési Minisztériumban dolgozott, különböző beosztásokban. 1963. december 7-étől 1974. április 27-éig közlekedésés postaügyi miniszter. A műszaki tudományok kandidátusa 1952-ben, doktora 1955-ben, az MTA levelező tagja 1958-tól, rendes tagja 1970-től. 1966-tól egyetemi tanár. 1971. augusztus 19-én Pro Urbe Győr emlékéremmel tüntették ki a Győrött átvezető korszerű útszakasz kialakításában nyújtott segítségéért, a belváros távlati közlekedési rendjének tervpályázatánál, valamint a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola megalapításához nyújtott támogatásáért. Kitüntetései: a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954), Kossuth-díj (1956), Finn Oroszlán-rend nagykeresztje (1969), Pro Urbe Győr Emlékérem (Győr, 1971), Állami Díj (1973).

1999. április 27. 25 éve

hunyt el Győrben Bergmann Imre cukrász. Kapuváron született 1914. február 23-án. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Budapesten tanulta ki a cukrászszakmát. 1939-ben beválasztották az ipartestület elöljáróságába. Üzletet nyitott Győrben, melyet 1949-ben államosítottak. 1953-ban nyitott újra üzletet, amely hamarosan a város egyik legnépszerűbb cukrászdája lett. Itt dolgozott nyugdíjazásáig, 1982-ig. 1993-ban Aranykoszorús cukrászmester kitüntetést kapott. 1956-os emlékérem, 1956-os emléklap és a Nemzeti Ellenállásért Emléklap kitüntetésben részesült.

1859. április 29. 165 éve

Érsekújváron született Zoltvány Irén Lajos irodalomtörténész. 1875-ben belépett a bencés rendbe. Teológiát tanult, majd a budapesti egyetemen tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1882-től a pannonhalmi tanárképző főiskola tanára, 1910-től 1921-ig igazgatója. 1921-től bakonybéli apát. Számos irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmánya jelent meg. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és életrajzi bevezetéssel látta el Czuczor Gergely összes verseit. Balatonfüreden hunyt el 1938. február 12-én.

1889. április 29. 135 éve

Sopronban hunyt el Altdörfer Keresztély zeneszerző, orgonista, karnagy. Württenbergben született 1825. június 16-án. 1847-1887 között evangélikus egyházi orgonista, karnagy. A soproni Dalfüzér férfikar alapítója és karnagya. Főként férfikarokat komponált és evangélikus korálokat harmonizált. Egyik legjelentősebb munkája a dunántúli evangélikus egyházkerület korálkönyvének szerkesztése volt 1873-ban.

1944. április 29. 80 éve

Budapesten elhunyt Komjáthy Ernő református lelkész. Győrszemerén született 1879. április 18-án. Az elemit Adorjánházán, a gimnáziumot és a teológiát Pápán végezte. Két évig Adorjánházán apja mellett segédlelkész. 1903-tól az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1903 és 1928 között az amerikai Bridgeportban lelkész, 1928 és 1929 között árvaatya a ligonieri Református Árvaházban, 1929-től South Norwalk és Stamford beszolgáló lelkésze. 1910-től a New York-i Református Híradó főmunkatársa. 1934-ben visszatért Magyarországra.

1969. április 30. 55 éve

Megjelent a város új lapja, a Győr. Felelős szerkesztők: Cseresznyák István (1969-1972), Szabó Zsigmond (1972-1974), Gárdonyi Béla (1974-1975). Kiadta: a Győr-Sopron megyei Lapkiadó Vállalat. Először havonta, 1972. január 10-től 1975. július 28-ig kéthetente jelent meg.