Vármegyei évfordulónaptár

1785. március 1. 240 éve

Budán hunyt el Sajnovics János nyelvtudós, csillagász. Tordason született 1733. május 12-én. 1748-ban belépett a jezsuita rendbe. Nagyszombatban bölcseletet, Bécsben teológiát, Győrben és Bécsben matematikát és fizikát tanult, 1758-tól 1860-ig a bécsi udvari csillagvizsgáló intézetben Hell Miksa mellett volt tanársegéd. Az 1769-es napfogyatkozás adataiból pontosan kiszámította a Nap-Föld távolságát. A magyar-lapp nyelvrokonságot kutatta. Műve, amely a finnugor-magyar nyelvhasonlítással foglalkozott, úttörő jelentőségű volt. Gyermekkorában többször nyaralt Győrben, a Kazinczy utca 21-es házban.

1885. március 1. 140 éve

Pásztoriban született Pethő Sándor publicista, szerkesztő, történész. 1909-től 1918-ig középiskolai tanár Budapesten, 1912-től 1914-ig az Élet szerkesztője volt. 1920-tól a Magyarság főmunkatársa, 1934-től 1938-ig főszerkesztője. 1938. augusztus 25-én megindította a Magyar Nemzetet. 1940-ben lemondásra kényszerült. 1940. augusztus 25-én autóbaleset áldozata lett.

1870. március 2. 155 éve

Szanádon (Szerbia, Vajdaság) született Metzingh Lajos tanár. 1893-ban szerzett diplomát. Újvidéken kezdett tanítani, majd Kismartonban a polgári leányiskola igazgatója lett. 1911-ben Körmendre helyezték, ahol igazgatóként működött 1914-ig. Ezután a győri I. számú Állami Polgári Fiúiskola igazgatója, s egyben 1921-től Moson vármegye, Pozsony vármegye, Győr vármegye, Esztergom-, Komárom-, Fejér- és Veszprém vármegye polgári iskolai szakfelügyelője lett 1934-es nyugdíjazásáig. Munkája elismeréseként igazgató tanácsos címet kapott. 1928-ban a Győrvidéki Tanítók Köre elnökévé választotta. Győrben hunyt el 1948. március 9-én.

1870. március 2. 155 éve

Mernye községben elhunyt Edl Kálmán orvos. Győrben született 1818 körül. Mernyei községi orvosként dolgozott. Orvosi disszertációja a kávéról szólt, mint egészségkárosító tényezőről: "Orvostudori értekezés a kávéról, különösen étrendi tekintetben" (Pest, 1842). Sztankovics János győri püspöknek ajánlott magyar nyelvű értekezésében ismerteti a kávéfajtákat, a kémiai folyamatokat és biológiai hatásait. Fivérével, Holczer Miklóssal 1868-ban végrendeletileg Edl- és Holczer-féle ösztöndíj-alapítványt létesített (16.000 Ft) abból a célból, hogy az alapítvány kamataiból évenként két ösztöndíj (300-300 Ft) adassék egy orvosi és egy politechnikai növendéknek, illetve a kamatból fennmaradt részt az Akadémia szabadon felhasználhatja.

1935. március 2. 90 éve

Alszoporon született Szopori Nagy Lajos irodalomtörténész, műfordító. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1985-ben tanári, 1980-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1958-tól Polgárdiban általános, 1962-től Székesfehérváron középiskolában tanított. 1975-től az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa, 1991-től a helsinki magyar nagykövetség sajtóattaséja, majd 1996-tól a miskolci egyetem összehasonlító irodalomtörténeti tanszékén tanított. Számos finn író és költő művét fordította magyarra. Kitüntették a finnországi Kalevala-emlékéremmel és a Ponkala alapítvány műfordítói díjával. 2005. szeptember 18-án hunyt el.

1895. március 3. 130 éve

Győrben született Elekfy Jenő (névvariáns: Kirchner) festőművész, grafikus. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába járt (1913-1919). Az akvarellfestészet egyik legjelentősebb hazai képviselője. A grafikai műfajokban is kiválót alkotott. A Magyar Képzőművészeti Főiskola akvarelltanára 1941 és 1949 között. 1932-ben Győr ösztöndíjával félévet Párizsban töltött. Győrött 1921-ben mutatta be először tárlaton az alkotásait. 1930-ban az Ernst Múzeumban, 1942-ben a Műbarátban, 1952-ben a Fényes Adolf Teremben, 1955-ben a Csók Galériában állított ki. Műveit 1966-ban és 1978-ban a Magyar Nemzeti Galéria mutatta be. Velencében két biennálén szerepelt, de Németországban, Svájcban is bemutatkozott. Elismerései: Állami Akvarell Díj (1935), Szinyei tájképdíj (1940), Munkácsy-díj (1954), Munka Érdemrend (1966), Érdemes Művész (1968). Tagja volt a Szinyei Merse Pál Társaságnak és az Új Művészek Egyesületének. Budapesten hunyt el 1968. április 22-én. Műveit számos múzeum őrzi. A győri városi múzeum gyűjteményében három akvarellje található. Győrött múzeumi emlékkiállítása volt 1974-ben és 1995-ben.

1940. március 4. 85 éve

Sopronban hunyt el Altdörfer Viktor orgonista, zeneszerző, zongoraművész. Sopronban született 1860. január 3-án. Bécsi és lipcsei konzervatóriumi tanulmányai után 1887-től Sopronban az evangélikus egyház orgonistája, karigazgató és zenetanár. Zongoraművészként számos hangversenyt adott a városban.

1910. március 5. 115 éve

Győrben született Martonyi János jogász, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. 1932-ben államtudományi, 1933-ban jogtudományi doktorrá avatták. 1933-tól a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője. 1940-től a kolozsvári egyetemen, 1945-től a szegedi egyetemen tanított. 1947-1948-ban a jog- és államtudomány, 1958-tól 1960-ig az állam- és jogtudományi kar dékánja, 1952-től 1955-ig az egyetem rektorhelyettese. Egyetemi tankönyveket és jegyzeteket írt. Szegeden hunyt el 1981. május 10-én.

1990. március 6. 35 éve

Magyaróváron hunyt el Dohy János mezőgazdász, növénypatológus. egyetemi tanár Kolozsváron született 1905. oktober 19-én. 1926-ban szerzett diplomát a debreceni Gazdasági Akadémián, majd a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen doktorált. 1929-1932 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémián volt tanársegéd. 1938-tól a debrecen-pallagi Gazdasági Akadémián rendkívüli tanárként oktatott. 1940-ben a Kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia növénytani és növényegészségügyi tanszékének szervezésével és vezetésével bízták meg. A háborús események miatt 1944 őszén, az egyetemet Keszthelyre költöztették, 1946 őszéig itt volt az akadémia, később főiskola nyilvános rendes tanára. 1946-tól a budapesti Agrártudományi Egyetem debreceni osztályán a növényvédelmi intézet vezetője volt, majd 1949-től a kisvárdai Növénynemesítő Telep burgonyakórtani laboratóriumát vezette, itt a burgonya gombás betegségeit kutatta. 1954-től a Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság Akadémia növénytani és állattani tanszékének vezetője és az akadémia igazgatóhelyettese volt. Az 1956-os forradalomban tanúsított magatartásáért 1957-ben koholt vádak alapján 10 évi börtönbüntetésre ítélték, ebből közel öt évet le is ült. 1963-ban a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Rinyatamási Burgonyanemesítő telepére vették fel műszaki ügyintézői státuszba, kutatói állást nem tölthetett be. 1966-ban a Növényvédelmi Kutató Intézet keszthelyi laboratóriumába került. 1990-ben megkapta a Széchenyi-díjat.

1865. március 8. 160 éve

Pannonhalmán hunyt el Rimely Mihály János teológiai doktor, pannonhalmi főapát, császári és királyi tanácsos. Esztergomban született 1793. március 23-án. 1811-ben lépett be a Szent Benedek-rendbe. Bécsben tanult teológiát. 1818-19-ben tanulmányi felügyelő volt Győrött, 1819-től a pozsonyi főgimnáziumi tanára, 1822-től 1830-ig Pannonhalmán egyházjogot és történelmet adott elő, 1830-tól 1839-ig kőszegi gimnáziumi igazgató és a rendház főnöke, 1839-től 1842-ig pedig a pozsonyi akadémia hittanára volt. 1842-ben választották meg pannonhalmi főapáttá, mely tisztségét 23 évig töltötte be.

1885. március 8. 140 éve

Seultourban született Esztó Péter bányamérnök, egyetemi tanár. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán szerzett oklevelet 1912-ben. 1908-tól a zsilvölgyi üzemek, 1921-től a Bánvölgyi Szénbánya mérnöke. 1925-től 1959-ig tanított a soproni egyetemen. A bányászati tudomány több területén kutatott. Kőzetnyomási elméletét Kossuth-díjjal jutalmazták. Budapesten hunyt el 1965. április 21-én.

1920. március 8. 105 éve

Orosziban született Pernesz Gyula tanár, könyvtáros. Elemi és középiskoláit Győrött végezte, a szegedi Magyar Királyi Állami Polgári Iskolai Tanítóképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Az irodalomtörténeti tanszék könyvtárosa három évig. 1947-ben Devecserben tanár, onnan Győrbe került. Győr város tanácsában népművelési osztályvezető, később a megyei tanácson osztályvezető-helyettes. 1960. május 1-től a Kisfaludy Színház igazgatója, 1964 októberétől 1981-ig, nyugdíjazásáig a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatója. Több cikluson át tagja volt Győr Város Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának. Az 1970-es és 1980-as években a Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnöke. 1953-tól publikációit rendszeresen közölte a helyi sajtó. Ő jelentette meg a Könyvritkaságok, kulturális értékek a Kisfaludy Károly Könyvtárban című sorozatot. 1979-ben megkapta a Munka Érdemrend Arany fokozatát. 1986. március 23-án hunyt el, a győri köztemető díszsírhelyén nyugszik. 2002 őszén reprezentatív gyűjtemény jelent meg kulturális írásaiból lánya, Vermesné Pernesz Marianna szerkesztésében, a Győri Városi Könyvtár kiadásában. A művet a II. Győri Könyvszalon alkalmával mutatták be.

1920. március 11. 105 éve

Pestszenterzsébeten született dr. Pataky Kornél római katolikus püspök. Teológiai tanulmányai után 1944-ben Budapesten szentelték pappá. 1945-től 1948-ig segédlelkész a szegedi tanyavilágban, majd Szegeden gimnáziumi hittantanár. 1949-től nyolc éven át püspöki titkár, később irodaigazgató. 1973-ban provikárius, 1974-ben püspöki helynök. VI. Pál pápa 1975. január 7-én címzetes püspökké és győri apostoli kormányzóvá nevezte ki. Budapesten a Szent István Bazilikában Ijjas József kalocsai érsek szentelte püspökké. 1976. április 2-án megkapta a megyés püspöki kinevezést is. Másfél évtizeden át kormányozta a Győri Egyházmegyét. Legelső tevékenységei közé tartozott a leromlott állapotban lévő Püspökvár külső-belső tataroztatása. Püspöksége idején, 1985 és 1987 között épült fel a győri Szentlélek templom és Lelkipásztori Központ. A régi szeminárium épületében kialakították az Egyházmegyei Papi Otthont, 1988 és 1989 között létrehozták az Egyházmegyei Kincstár és Múzeumot, felújították a könyvtárat. Püspökségének utolsó éveiben részt vett az Apor Vilmos Iskolaközpont építésének megindításában. A nevéhez fűződik a fertődi, valamint a kapuvári Sarlós Boldogasszony-templom megépíttetése is. Püspöki jelmondata: „Opere et veritate” (Tettel és igazsággal) volt. 1991 márciusában vonult nyugdíjba. Győrben hunyt el 1998. szeptember 6-án.

1845. március 12. 180 éve

Gyömörében született Pfeiffer Fülöp orvos. Elemi iskoláit és a négy gimnáziumot Győrött végezte. A középiskolát Pozsonyban fejezte be. Az orvosi egyetemet Bécsben végezte, 1872-ben kapott diplomát. 1873-ban telepedett le Győrszigetben. 1874-ben az Újvárosi Izraelita Népiskolabizottság, 1875-ben a képviselőtestület tagjává választották. 1899-ben ötezer koronás alapítványt tett az éhező gyermekek részére. 1902-ben 1000 koronás alapítvánnyal a nyugdíjazott beteg hitközségi hivatalnokokat támogatta. 1913-ban az izraelita menházat segítette. Rendkívüli tenor hangját már diákkorában képezte, és a Győri Ének- és Zeneegylet hangversenyein szerepelt. 1889 és 1891 között az egyházközség alelnöke, majd 1905-ig elnöke. 1916-ban a zsidó szeretetotthon javára 30 ezer korona adományt juttatott el. A győri izraelita anyahitközség örökös díszelnöke, a Menház és Tápintézet, a Chevra Kadisa támogatója volt. Ötvenesztendős jubileumát a Győri Orvosszövetség is köszöntötte, kollégái ajándékát elhárította, így 130 ezer koronás alapítványt tettek, hogy a rászoruló orvosokat támogatni tudják. Ötvenöt év szolgálat után, 86 évesen ment nyugdíjba. Huszonöt évig a Győri Általános Takarékpénztár Rt. igazgatósági tagja volt. Győrött nyugszik az izraelita temetőben.

1970. március 12. 55 éve

Sopronban elhunyt Csatkai Endre művészettörténész, múzeumigazgató, a művészettörténeti tudomány kandidátusa (1952). Darufalván született 1896. augusztus 13-án. A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán tanult. Bécsben művészettörténettel, színháztörténettel és levéltári kutatásokkal foglalkozott. 1922-ben visszatért Magyarországra és Sopronban telepedett le. 1925 és 1938 között Kismartonban élt, Wolf Sándor magángyűjteményét és könyvtárát kezelte. Megbízást kapott az osztrák műemléki topográfia 24. kötetének megírására, amely Kismartont és környékét ölelte fel. 1932-ben Kismartonban Haydn-kiállítást rendezett, 1936-ban Liszt-kiállítást és mindkettőhöz katalógust állított össze. 1938-ban visszaköltözött Sopronba. Művészettörténeti cikkeket, tanulmányokat írt. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be. 1945 és 1963 között a vezetésével újjáépített soproni múzeum igazgatója. 1963-ban nyugdíjazták. 1952-től a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Főbizottságának tagja volt. 1955-től haláláig szerkesztette a Soproni Szemlét. Hagyatékának nagy része, könyvtára a soproni Liszt Ferenc Múzeumba került. 1953-ban - szerzőtársaival együtt - elkészítette a Sopron és környéke műemléki topográfiája című kötetet, amelyért Kossuth-díjjal tüntették ki (1954). 1963-ban Ipolyi Arnold-éremmel (MRMT) tüntették ki.

1885. március 13. 140 éve

Osliban hunyt el Jáky Ferenc katolikus plébános. Győrben született 1806. december 9-én. A győri bencés gimnáziumban tanult, majd szintén Győrben teológiai tanulmányokat folytatott, 1830-ban szentelték pappá. Ezután néhány évig káplánként működött, így Téten, Sopronban, majd Oroszváron volt nevelő a Hunyady családnál. 1845-ben került Osliba, ahol 1885-ig, haláláig működött. Ő állíttatta az első szegény gyermekek karácsonyfáját hazánkban. Több tucat hitéleti könyvet írt és fordított magyarra.

1885. március 16. 140 éve

Óbudán született báró Podmaniczky Pál evangélikus lelkész, a soproni evangélikus hittudományi kar tanára. Másfél évesen elveszítette apját, anyját, lelketlen emberek mindenéből kifosztották. A középiskolából anyagi okok miatt két év után kimaradt. Folyamatosan képezte magát, olvasott, nyelveket tanult, fordított. A gimnáziumot magánúton végezte, de közben már 1903 augusztusában érettségi bizonyítvány nélkül, rendkívüli hallgatónak vették fel a pozsonyi evangélikus teológiai akadémiára, ahol 1907-ben végzett, és közben a helyi líceumban érettségi vizsgát is tett. Az 1907-1908. tanévet Rostockban töltötte, 1908. október 30-án pappá szentelték. Egy ideig káplánkodott Modorban, 1910 elejétől teológiai magántanár volt Pozsonyban, majd 1911 októberében lelkésznek ment Felsőszelibe. Az eperjesi teológiai akadémián 1918 elején rendkívüli tanár lett, amikor az intézmény megszűnt, Bethániánál lelkészkedett Budapesten. Itt ismerkedett meg Vargha Ilonával, aki később a felesége lett. Négy gyermekük született. A missziós munkával 1911-ben került kapcsolatba, javasolta magyar Önkéntes Missziói mozgalom létrehozását, amelynek vezetője lett. 1913-ban átvette a Hajnal című újság szerkesztését, amely a Magyar Evangéliumi Keresztyén Missziói Szövetség (MEKMSZ) lapja volt. A fogházmisszióban dolgozott, köztörvényes és politikai foglyoknak tartott istentiszteletet. 1924 őszén, amikor átvette a Bethánia vezetését, családjával Budapestre költözött. Munkájának köszönhető, hogy a a skandináv országokkal fontos egyházi kapcsolatok teremtődtek. Debrecenben 1926-ban teológiai doktori fokozatot szerzett. Majd két év múlva pályázat útján elnyerte az egyetemi tanári kinevezést Sopronba, a vallástörténeti tanszékre. Haláláig a Soproni Evangélikus Hittudományi Kar nyilvános és rendes tanára volt. Közben nyelveket tanult, fordított, angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, latin, lengyel, német, norvég, svéd, ógörög, olasz, orosz, szlovák nyelven beszélt. Saját tárgyán kívül a teológia minden területén járatos volt. Háromszor a dékánként is szolgált. (1931/32, 1935/36, 1940/41). 1917-től választmányi tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Sopronban hunyt el 1949. október 3-án. Halála után, 1950-ben az Evangélikus Külmissziói Intézetet róla nevezték el.

1935. március 17. 90 éve

Petőházán született Ikvai Nándor múzeumigazgató, etnográfus. A Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett 1959-ben, néprajz szakos muzeológus oklevelet 1960-ban, majd doktorált 1965-ben. A debreceni Déri Múzeum muzeológus gyakornoka, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács népművelési előadója, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója 1961-től 1968-ig, majd a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatója 1968-tól 1980-ig. Ezután a Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztályán dolgozott 1988-ig. Többek között Sopron és környéke népszokásaival is foglalkozott. Szentendrén hunyt el 1988. január 29-én.

1810. március 18. 215 éve

Csepregen született Bognár Ignác operaénekes, zeneszerző, karnagy. Apja irányításával folytatott zenei tanulmányai után Kőszegen és Sopronban tanult. 1833-tól a bécsi udvari színház tagja. 1835-39-ben a coburg-gothai hercegi udvari színház első tenoristája. 1839-ben lépett fel először a Nemzeti Színház színpadán. 1840-ben Brünnben és Innsbruckban működött. 1841-től 1847-ig a kolozsvári színház operarendezője, 1847-től 1862-ig a Nemzeti Színház karigazgatója. 1856-tól saját énekiskolát tartott fenn. Színpadi művei a Nemzeti Színház műsorán is szerepeltek. Budapesten hunyt el 1883. november 1-jén.

1860. március 19. 165 éve

Csongrádpusztán született Szodtfridt József főispán. Jogi képzettséget a Győri Királyi Jogakadémián szerzett 1882-ben. Győrött telepedett le, árvaszéki jegyző, közigazgatási aljegyző, árvaszéki ülnök volt, majd 1890. októberétől főszolgabíró. 1910-től a Nemzeti Munkapárt Győr városi vezetőségi tagja. 1912 novemberétől a vármegye és a város főispánja. 1917 után visszavonult a politikától, Ikrény-Dózsamajorban gazdálkodálkodott.

1870. március 19. 155 éve

Tatatóvárosban született Barsi József újságíró. 1885. július 1-jétől szabóként bejárta szinte az egész országot. Tatatóvárosban szabómesterként tevékenykedett, szociáldemokrata és szakegyleti szervezői tevékenységet is folytatott. Rövidesen tönkrement. 1902-ben Győrbe költözött. 1905. január 1-jétől a Népakarat (Győri Munkások Lapjának) felelős szerkesztője. A Győri Munkás Újság (Népakarat) szociáldemokrata politikai hetilap társszerkesztője, felelős kiadója és tulajdonosa 1908. augusztus 1-jétől 1909. június 27-éig. A Népakarat szociáldemokrata hetilap felelős szerkesztője 1909. március 21-étől 1918. november 3-áig. Győrben halt meg 1918. november 23-án.

1900. március 19. 125 éve

Győrben. felavatták az új városházát.

1945. március 19. 80 éve

Káptalanfüreden elhunyt Bécsi Márton (Bécsy) kanonok, tanár. Lébényszentmiklóson született 1858. március 12-én. Középiskoláit Magyaróváron, Győrben és Veszprémben, a teológiát a Központi Papnevelő Intézetben végezte. 1882-ben pappá szentelték. Ezután káplánként és hittantanárként működött. 1888-tól 1920-ig a kaposvári Irgalmas Nővérek Intézetének igazgatója. 1906-tól tiszteletbeli, 1920-tól valóságos veszprémi kanonok és plébános. 1931-től pápai prelátus, 1934-ben székesegyházi főesperes és prépost. Kaposvári évei alatt építtette fel a Szent Imre-templomot.

1970. március 20. 55 éve

New York-ban (USA) hunyt el Pesthy Károly kardvívó. Kapuváron született 1910. február 8-án. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanult, Budapesten a Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát. Már gimnazista korában eredményesen versenyzett, a neves győri mesteredző, Tusnády Alfréd tanítványaként. Győrben a bencéseknél, később a Magyar Királyi Tanítóképzőben tanított, innen hívták Budapestre a Vasashoz, ahol a válogatott tagja lett. Többször nyert kardvívóversenyt és országos bajnokságot, 1935-ben válogatott kerettag. Csornán az 1938-ban megrendezett országos kardvívóversenyen legyőzte a többszörös olimpiai és Európa-bajnok Kabos Endrét. 1951-ben a melbournei világbajnokságon a kardcsapattal aranyérmet nyert. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után először Kolumbiába távozott, röviddel később Amerikában, New Yorkban telepedett le. Testneveléssel és edzősködéssel tartotta el magát.

1970. március 21. 55 éve

Győrben megnyílt a Technika Háza, a mai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pannon Egyesületének székháza (Szent István u. 5.). Megemlékeztek a száz éve megalakult Győri Ismeretterjesztő Egyletről, s annak első elnökéről, dr. Karika Antal (1827-1881) orvosról.

1945. március 22. 80 éve

Celldömölkön hunyt el dr. Boros Alán Vince bencés szerzetes, tanár. Zentán született 1875. január 10-én. Különféle rendi beosztások után 1905-től tanár, hitszónok, templomgondnok Győrött, 1921 és 1924 között a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója. 1921-ben korábbi irodalomtörténeti tárgyú munkásságáért a Kisfaludy Irodalmi Kör tagja lett. Rendszeres cikkírója a Dunántúli Hírlapnak és az Összetartásnak. 1924-től 1941-ig győrszentiváni lelkész, majd celldömölki perjel.

1810. március 24. 215 éve

Győrben hunyt el Krajtsovits András karnagy. 1774 körül születhetett. 1779-ben tűnt fel a győri székesegyházi együttes hegedűseként. Istvánffy Benedek halála után ő lett a következő karnagy.

1910. március 24. 115 éve

Budapesten született Hidvégi László kémikus. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett kémia-áruismeret-földrajz szakos tanári diplomát 1933-ban. Ezt követően gazdasági szakiskolákban, gimnáziumokban tanított, többek között Mátészalkán, Székesfehérváron és Csornán. 1951-ben nevezték ki Mosonmagyaróvárra a Mezőgazdasági Technikum igazgatójának. 1954-ben a Mezőgazdasági Akadémia kémia-talajtani tanszékének vezetésével bízták meg, melyet 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig irányított. Hét középiskolai tankönyv, egyetemi jegyzet és szakcikkek fűződnek nevéhez. Mosonmaagyaróváron hunyt el 1976. július 19-ig.

1995. március 25. 30 éve

Győrben elhunyt Szemenov Viktor (Major-Szemenov Viktor) edző. Győrben született 1921. április 4-én. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. Az 1940-es években Skultéty Miklós evezőssel párban rekordidő alatt leevezték a "Szigetközi-túrát". A második világháború után fontos szerepe volt a győri evezős élet újraindításában. Versenyzőként és edzőként is komoly eredményeket ért el a Vasas ETO színeiben. Évtizedeken keresztül edzőként és intézőként munkálkodott a győri evezősport sikereiért.

1940. március 26. 85 éve

Győrött született Környei Attila történész, muzeológus. A soproni Berzsenyi Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányauit, majd a Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1963-ban diplomázott magyar-történelem tanárként. A Soproni Múzeumban kezdett dolgozni, feladatai közé tartozott a múzeum újkori történeti, iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményeinek tárgyi gyarapítása. Nagy szerepe volt a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum és a brennbergi Bányászati Emlékmúzeum előkészítésében és kialakításában is. A magyarországi Széchenyi-kultusz újjáélesztésében jelentős szerepe volt. Nagycenken hunyt el 2000. március 12-én.

1870. március 27. 155 éve

Győrben született csíkszentmártoni Jakab Ferenc kanonok, iskolaigazgató. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett 1888-ban. A Győri Püspöki Hittudományi Főiskolán tanult, 1892-ben szentelték pappá. Nádorvárosi lelkészként kezdte pályáját. 1894-ben az újvárosi plébánián szolgált, és a Szentháromság Közkórház lelkésze is volt. 1896-tól a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben tanított, 1912-től igazgatóhelyettes, 1915 és 1935 között igazgató volt. 1926-ban címzetes kanonok. Tagja volt a Kisfaludy Irodalmi Körnek és a Magyar Történelmi Társulatnak. 1936. október 20-án halt meg, a győri köztemető XI. parcellájában nyugszik.

1910. március 27. 115 éve

Pozsonyban született Peéry Rezső publicista, kritikus, író. A pozsonyi, a prágai egyetemen tanult, filozófia-francia szakos tanári oklevelet szerzett. Rövid ideig tanított, de főleg újságírással foglalkozott. A szlovákiai kisebbségi magyar sajtó és irodalom antifasiszta magatartásának képviselője. 1945-ben a lakosságcsere idején áttelepült Magyarországra. Tanított a mosonmagyaróvári piarista gimnáziumban, majd 1948-tól a soproni állami gimnáziumban. 1954-től 1956-ig a Soproni Szabadegyetem vezetője volt. Az 1956-os forradalom leverése után Németországba ment, könyvtárosként dolgozott 1975-ig. Stuttgartban hunyt el, 1977. november 11-én.

1945. március 28. 80 éve

Győrben hunyt el Szalay Alajos római katolikus pap. Bősárkány községben született. Győrben a bencés gimnáziumban, majd a hittudományi főiskolán tanult tovább. 1937-ben Csornára került segédlelkésznek. A szovjet katonák a győri Szent Kamillus templom folyosóján agyonlőtték 1945. március 28-án. 1997-ben tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Szent Kamillus-templom falán.

1860. március 29. 165 éve

Győrben született Boldini Rezső főjegyző. Közigazgatási pályáját a jegyzőtanfolyam után Győr megyében kezdte. A századforduló idején került Lébénybe. A nagyközségben eltöltött húsz éve alatt szövetkezeteket, takarékpénztári fiókot, ipartársulatot alapított. Újjászervezte az önkéntes tűzoltóegyletet. Elnöke volt a moson vármegyei, tagja az országos jegyzőegyesületnek és a vármegye törvényhatósági bizottságának. 1920 után Győrben a Nemzeti Hitelintézet péztárosa volt. Szépirodalmi írásait a megyei és városi lapok közölték.

1945. március 29. 80 éve

elhunyt Sopronban Csik Ferenc orvos, úszóbajnok. Kaposvárott született 1913. december 12-én. Középiskolai tanulmányai után a budapesti orvostudományi egyetemen szerezte meg doktori diplomáját. Orvosi hivatása mellett a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) úszó-szakosztályának versenyzője volt. 1933-ban nyerte első hazai bajnokságát, ezt követően a párizsi Grand Prix-versenyen ért el első helyezést. 1934-ben a magdeburgi Európa-bajnokságon nyert aranyérmet. 1935-ben, illetve 1937-ben a főiskolai világbajnokságon 7 aranyérmet szerzett Magyarországnak (1935: 100 m-es gyors, 4 x 200 m-es gyors, 3 x 100 m-es vegyes váltó ; 1937: 100 m-es gyors, 200 m-es mell, 4 x 200 m-es gyors, 3 x 100 m-es vegyes váltó). Sportpályafutásának legnagyobb sikerét az 1936-os berlini olimpián érte el, ahol a 100 méteres gyorsúszás aranyérmese lett. A második világháború befejezése előtt egy héttel, orvosi hivatása teljesítése közben halt hősi halált Sopronban.

1910. március 31. 115 éve

Kecskeméten hunyt el Pataki Imre (Pataky) rajztanár, szobrász, festőművész. Magyaróváron született 1850. november 28-án. Középiskoláit szülővárosában és Győrött végezte. 1867-től 1870-ig a bécsi akadémiára járt, majd Münchenben tanult. 1871-től Kecskeméten élt, több iskolában tanított rajzot. 1909-ben közel 200 táj- és zsánerképét mutatta be kecskeméti kiállításán. Közreműködött az Iparos Otthon létrehozásában. Nevét a pusztaszeri ezredéves emlékmű tervezése tette ismertté. Tankönyveket, művészeti vonatkozású cikkeket írt.

1995. március 31. 30 éve

Győrben elhunyt dr. Schleich Lajos [1933-ig Dercze] tanár. Fegyverneken született 1903. december 17-én. A Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen szerzett magyar-német-történelem szakos diplomát 1933-ban, 1934-től bölcsészdoktor. 1935-től a debreceni katolikus gimnázium tanára, 1936-tól a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézet óraadója, 1941 és 1951 között igazgatóhelyettes. 1951-től a Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnázium tanára. 1959-től a Felsőfokú Tanítóképző Intézet oktatója. Helytörténeti kutatással is foglalkozott. A győri köztemető XXX. parcellájában nyugszik.