Vármegyei évfordulónaptár

1879. február 2. 145 éve

született Zsejkepusztán Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató. Tanulmányait a magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte. 1904-től asszisztensi állásban dolgozott a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson. Itt kezdett el foglalkozni a búza- és lisztminőség vizsgálatával. Közel két évtizedig dolgozott Magyaróváron, ahol lisztvizsgáló műszert szerkesztett. 1924-ben kinevezték Budapesten az Országos Kémiai Intézet kísérletügyi igazgatójának. Az általa kidolgozott listvizsgáló módszer és farinográf az egész világon elterjedt. 1928-tól egszervezte a Gabona- és Lisztkísérleti Állomást, melynek első igazgatója lett. Nevéhez kötődik a búzaliszt osztályozásának kimunkálása is. Budapesten hunyt el 1939. március 2-án.

1944. február 2. 80 éve

Tou Tongban (Kína) hunyt el Matkovics János szalézi szerzetes, misszionárius. Markotabödögén született 1907-ben. 1925-ben lépett a rendbe. Kirschner Károllyal és Kutasi Jenővel 1928-ban Kínába ment. A teológiát Makaóban végezte, 1935-ben Hongkongban pappá szentelték. Újmisésként hazajött, s a missziókról előadásokat tartott. Kínában maláriát és tüdőbajt kapott, Tou Tongban megölték.

1814. február 3. 210 éve

Sopronban született Simon Zsigmond Antal akadémiai tanár, tihanyi apát. Középiskoláit Sopronban végezte. 1829-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. 1833-ban, Győrben tanári képesítést szerzett. Pannonhalmán hittudományi tanulmányokat folytatott, s ezt befejezve 1837-ben pappá szentelték. Az 1838-1842-es években, Győrben gimnáziumi tanár, 1842-től 1850-ig hitszónok és hittantanár a Győri Akadémián. 1850-től ismét tanár az ottani gimnáziumban, majd 1851 és 1857 között igazgató. 1857-től 1865-ig Pannonhalmán perjel, 1865. december 26-ától haláláig tihanyi apát. A Veszprémi Egyházmegye és a főapátság szentszéki elnöke. Közreműlödésével Balatonfüreden 1866-ban elkészült a hidegfürdő épülete, 1875-ben felállították a meteorológiai állomást. Tihanyban hunyt el 1891. március 13-án.

1894. február 3. 130 éve

Győrszentmártonban született Csillag József festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán (1917-1924), ahol Révész Imre tanítványa volt, rajztanári oklevelet szerzett. Az 1920-as években tanulmányúton járt Itáliában (Firenze, Róma, Velence, Padova). Még főiskolás éveiben kapcsolódott be a kecskeméti és a pécsi művésztelep munkájába. Első gyűjteményes kiállítása 1928-ban Pécsen volt, majd ugyanebben az évben Kecskeméten is szerepelt képeivel. 1929-ben rézkarcait mutatták be Brüsszelben. 1931-ben Velencében és Brüsszelben, 1935-ben Brüsszelben volt kiállítása. 1931-ben a Tabán című képére a Nemzeti Szalonban kitüntető elismerést kapott. Elsősorban tájképeket festett, a látványhoz hű, realista felfogásban. Rézkarcain is főként a táj szépségeit örökítette meg. 1959-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1977. november 9-én.

1884. február 4. 140 éve

Győr-Újvárosban született Lóth József festőművész. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte, Győr város tanulmányi ösztöndíjával Münchenben folytatta. Szülővárosában több kiállítása volt. Részt vett a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat megalapításában. Minden műfajban otthonosan mozgott, különösen a tájképfestészetben. Mosonmagyaróvár részére megfestette IV. Károly arcképét. Műveit a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a Városháza és magángyűjtők őrzik.

1834. február 5. 190 éve

Bezenyén halt meg Laáb Gáspár mérnök. Bezenyén született 1747. január 3-án. 1758-tól 1764-ig a magyaróvári piarista gimnáziumban tanult. 1770-től Moson vármegye tisztviselője. 1777-től mint vármegyei főmérnök a Duna mosoni szakaszán végzett árvízvédelmi munkálatokat. Irányította a Hanság lecsapolását és a Fertő szabályozását. 1790-ben Moson vármegye földmérőjévé választották, ettől kezdve a vizek fölmérésével, térképezésével foglalkozott. 1822-ben vonult nyugdíjba.

1934. február 5. 90 éve

Sopronban halt meg Felber Arthur jogi doktor, királyi ügyész. Sopronban született 1856. február 10-én. Gimnáziumba Győrben és Sopronban járt 1873-ig. Jogi tanulmányait Győrött és Budapesten végezte. Ezután ügyvédi pályára készült és 1881-ig ügyvédi gyakorlaton volt a győri törvényszéken. 1883 februárjától a győri törvényszéken aljegyző, 1886-tól jegyzővé, ez év decemberétől kaposvári királyi alügyésszé nevezték ki. 1888-ben a győri ügyészséghez helyezték át. 1891. július 10-én zalaegerszegi királyi ügyésszé léptették elő.

1999. február 5. 25 éve

Győrben hunyt el Lang János sportvezető, kereskedő. Győrben született 1910. április 2-án. Szülővárosában járt iskolába, 1924-től a Rába Vasas ETO ificsapatában futballozott, majd 1928-tól 1930-ig az ETO első csapatában szerepelt. Pár évig Budapesten játszott, majd 1934-ben újra Győrben volt. 1945-től 1952-ig a Győri Vasas ETO labdarúgó szakosztály elnöke, 1952-től 1962-ig az ETO-sportkör elnöke. 1965-től 1971-ig az Állami Biztosító mosonmagyaróvári fiókvezetője, 1971-től a győri IBUSZ utazás-szervezője.

1969. február 7. 55 éve

Győr Város Tanácsa az új városrészt Ady Endre Lakótelepnek nevezte el, ma Adyváros néven ismert.

1989. február 7. 35 éve

Olaszországban hunyt el Benedetti Mária Regina operaénekes. Badenben, Ausztiában született 1901.október 27-én. Háromévesen családjával költözött Győrbe. A győri Szent Orsolya-rend Polgári Leányiskolájában tanult. A városházán tisztveselő volt, majd Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult énekelni. Ezután az 1930-as évektől Milánóban folytatta tanulmányait, végül Rómában De Angelis tanítványa. Mezoszoprán énekesként nemzetközi sikereket ért el. 1954-ben Győrben az árvízkárosultak javára adott hangversenyt, 1955-ben volt az utolsó győri fellépése, de magánemberként többször visszatért.

1969. február 8. 55 éve

Budapesten elhunyt Felber Gyula római katolikus címzetes kanonok, lelkész-alezredes. Mosonban született 1890. szeptember 16-án. 1915-ben a római Szent Gergely Egyetemen a hittudomány és bölcsészet szakon doktorált. Ugyanebben az évben pappá szentelték. 1916-ban hittanár Balassagyarmaton. 1918-tól 1933-ig az esztergomi papnevelő intézetben a keresztény bölcselet tanára. 1933-tól esztergom-belvárosi plébános és tiszteletbeli kanonok, 1944-től nagytétényi, 1946-ban nógrádmarcali plébános. 1947-től alezredesi rangban gyűjtőfogházi lelkész volt. 1931-től a Szent István Akadémia rendes tagja.

1969. február 8. 55 éve

Sopronban elhunyt Király Jenő sebész főorvos. Celldömölkön született 1885. február 11-én, orvos családban. A középiskolát a pozsonyi líceumban végezte, az orvosdoktori diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg, 1908-ban. 1911-ben a műtősebészi képesítést is megszerezte. Budapesten előbb a Rókus Kórházban, majd a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Kórházában dolgozott. 1914-ben címzetes főorvossá nevezték ki. 1918. május 3-án nevezték ki a soproni Erzsébet Kórház élére, amelynek első igazgató főorvosa volt (1949-ig). 1928-ban a kormányzó érdemei elismeréséül magyar királyi egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. A kórházat harminc, a sebészeti osztályt negyven éven át, 76 éves koráig vezette. 1953-ban elnyerte a Kiváló Orvos címet. 1961-ben vonult nyugdíjba, de a Városi Rendelőintézet urológiai szakrendelését még nyolc éven át végezte. 1969. február 8-án, orvosi munkája közben halt meg. Halála után utcát neveztek el róla és emlékére Király Jenő-díjat alapítottak.

1974. február 8. 50 éve

hunyt el Győrben Baumann Pál Péter újságíró. Füzesabonyban született 1916. június 3-án. Középiskoláit Egerben végezte, majd 1939-ben elvégetze a magyar Távirati Iroda rádiótávírász-tanfolyamát. Előbb a Füzesabonyban, majd Budapesten, később Nagytályán dolgozott a postán. 1945. január 1-jén a Szovjetunióba hurcolták, ahol 1947-ig kényszermunkát végzett. Az MTI hívására 1949-ben lett újságíró. 1950 áprilisában helyezték Győrbe. Haláláig az MTI Győr-Sopron megyei szerkesztőségét vezette

1819. február 9. 205 éve

Dégen elhunyt Kovács Ferenc (Kováts Ferencz) mérnök, műfordító. Győrben született 1746 körül. Győrött, Pápán és Dégen élt. Külföldön matematikai és mérnöki tanulmányokat végzett. Latin, német, francia nyelven beszélt. Hazatérve Veszprém vármegye főmérnöke, majd Festetich Antal kamarás jószágigazgatója. Legértékesebb alkotása az 1780-ból származó, a káptalani levéltárban található első veszprémi térkép. Beírásaival és beépítettségi jelzéseivel értékes tájékoztatást ad a város akkori képéről. Levelezett korának minden jelentős magyar írójával, e levelezéseket később sajtó alá rendezte. A komáromi Mindenes Gyűjteményben névtelenül több verse és írása is megjelent. Színmű fordításait sikerrel játszották magyar színpadon.

1924. február 9. 100 éve

született Magyaróváron Waldbott-Bassenheim Pál földbirtokos, katonatiszt. Édesanyja Marie Alice, Habsburg Frigyes főherceg lánya volt. Középiskolai tanulmányait  Sopronban és Pécsen végezte majd a budapesti katonai akadémián tanult. 1944 augusztusában került ki a harctérre, Bajorországban esett hadifogságba. Szabadulása után Németországban és Ausztriában élt. 1956-ban szerepet vállalt a magyarországi menekültek segítésében, gondozásában. Nagybátyja, Albrecht főherceg (1897-1955) halála után megörökölte annak halbturni (féltoronyi) uradalmát. A birtok, amely 19000 hektár szántóföldet, 6000 hektár erdőt és 55 hektár szőlőt foglal magába, Burgenland tartomány egyik legnagyobb birtoka volt. A birtok átvételekor a halbturni kastély romos, maga az uradalom pedig rossz anyagi helyzetben volt. Kitartó munkájával gazdaságossá, példaszerűvé tette az uradalom működését, a kastélyt pedig felújíttatta. A báró jó kapcsolatokat ápolt Magyaróvárral, többször lerótta kegyeletét nagyszülei sírjánál, a magyaróvári altemplomban. Halbturnban hunyt el 2008. február 20-án. Temetésén, a halbturni kastély kápolnájában Mosonmagyaróvár városa is képviseltette magát.

1934. február 9. 90 éve

Mosonban született Lang János építészmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, 1959-től az Észak-dunántúli Tervező Vállalat tervezőépítésze. A győri ETO-stadion építészeti terveiért Ybl-díjat kapott. Több győri iskola és sportlétesítmény fűződik nevéhez. Győrben halt meg 1996. május 13-án. A Magyar Építőművészek Szövetségének tagjaként 1981-ben nívódíjat kapott.

1944. február 9. 80 éve

Győrben elhunyt Lauer Richard gépészmérnök. 1871. július 24-én született Bécsben. 1928-ban kérte honosítását, amit 1930-ban megkapott. Alap- és középfokú iskoláit és a Technische Hochschulét szülővárosában végezte, gépészmérnöki oklevelet szerzett. Mérnöki gyakorlatát a pilseni E. Skoda gépgyárban kezdte meg. Áthelyezték a Skoda Ágyúgyárba, ahol előbb főmérnök, majd csoportfőnök, végül igazgatóhelyettes. A győri Magyar Ágyúgyár Rt. vezérigazgatójaként lakásokat építtetett az üzem közelében. A háborús összeomlás alatt a termelés megbénult, az 1919-es román megszállás alatt a gyárat leszerelték, és Romániába szállították. Később elektromos központot épített ki az Országos Villamosművek Rt.-vel együttműködve. 1927-re nemcsak a város, de a környék áramellátását is biztosította. A Győri Ipartelepek Rt. alapítója. 1917-ben a Ferenc József-lovagrend középkeresztjével tüntették ki. A győri Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.

1969. február 9. 55 éve

New Yorkban elhunyt csallóközmegyercsi Szabadhegy István huszáralezredes. Töltéstaván született 1901. március 16-án. 1921-ben a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. A lovastisztek lovaglótanfolyamát (1923-1924), lovastiszti tanfolyamot (1930-1931), törzstiszti tanfolyamot végzett (1941). Előléptetései: hadnagy (1921), főhadnagy (1924), százados (1932), őrnagy (1942), alezredes (1943). Az akadémia elvégzése után először a 2. huszárezredhez került, 1937 és 1940 között a lovas testőrség parancsnoka. 1942-ben a 2. hadsereg Don menti hadműveleti területén parancsőrtiszt. 1943-ban a komáromi II. önálló huszárszázad parancsnoka, majd a 4/II. huszárszázad parancsnoka. 1944 júniusban a keleti, majd a magyarországi hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. Szolgálatai elismeréséül a MÉR tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal, illetve a MÉR lovagkeresztje hadiszalagon kitüntetést adományozták részére. 1944. novemberben a Ludovika Akadémia gyorsosztályának parancsnoka lett és Németországban teljesített szolgálatot. 1945 májusában angol hadifogságba esett. 1949-ben az USA-ban telepedett le. Hadinaplóját "Mindig kevesebbek leszünk…" címmel 1995-ben adták ki Nyíregyházán.

1874. február 11. 150 éve

Sopronban született Dahner Samu főkertész. Iskolái után belépett a soproni kertészetbe, itt dolgozott 1894-ig. Bécsben a Rothschild kertészetnél és a schönbrunni park kertészeténél sajátította el a kertművészet magasiskoláját. 1912-ben lett Sopron főkertésze. Nevéhez fűződik Sopron tereinek parkosítása, megszépítése; a "Virágos Sopron" mozgalom elindítója volt. Sopronban halt meg 1957. június 27-én.

1869. február 13. 155 éve

Kunszigeten született Oszoly Kálmán polgári iskolai igazgató. Történelem-földrajz szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett 1887-ben. Budapesten az Egressy-úti fiúiskolában tanított az 1912/1913. tanévben. 1913-tól nyugdíjazásáig a Marczibányi téri leányiskola igazgatója. 1930-tól a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja. Budapesten halt meg 1940. augusztus 30-án.

1894. február 13. 130 éve

Győrben született Thamm István gépészmérnök, főiskolai tanár. Egyetemi tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen végezte, ahol 1922 és 1940 között adjunktusként dolgozott a mezőgazdasági géptani tanszéken. 1929-ben műszaki doktori címet szerzett, 1932-ben magántanári képesítést kapott a gépészmérnöki műszer- és méréstechnika tárgyköréből. 1940-től 1946-ig a Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT. műszaki igazgatója. Bevezette a folyami uszályhajók sorozatgyártását és szorgalmazta a dunai hajózásnak gőzüzemről diesel-üzemre való áttérését. 1947-től előbb az Állami Műszaki Főiskolán, majd a budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán adott elő. 1953-tól a Vegyipari Gépkísérleti Intézet, 1954-től 1965-ig a Géptervező és Műszaki Iroda tudományos munkatársa volt. Úttörő munkát végzett a nagy teljesítményű motorkenőolajok kifejlesztésében. Hazánkban elsők között végzett épületeken rezgéstechnikai méréseket. Budapesten hunyt el 1966. december 18-án.

1919. február 13. 105 éve

Budapesten született Fáy László (Máté László) színész. Bodnár Elek színiiskolája után 1942-ben az ungvári, majd a munkácsi színházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színház, 1948-ban a Pódium Kabaré tagja. 1960-ban került Győrbe, és 1987-es nyugdíjazásáig a Kisfaludy Színház tagja. Színpadon kívül tv- és nagyjátékfilmekben is kapott szerepeket. Győrben hunyt el 1998. szeptember 7-én.

1894. február 14. 130 éve

Győrben elhunyt Tóth Antal római katolikus esperes-plébános. Győrben született 1812. december 31-én. 1836-ban szentelték pappá, ezután Mocsán (1836-1839), majd Győrújvárosban (1839-1845) káplán, 1845 és 1848 között káptalandombi lelkész és vasárnapi hitszónok. 1848-tól 1886-ig Győr-Nádorváros plébánosa, 1867-től a székesegyházi kerület esperese, szentszéki ülnök. Győr város törvényhatósági bizottságának tagja. Aranymiséjén Koronás Arany Érdemkereszttel tüntették ki. Írásai jelentek meg a Pázmány-füzetekben valamint a Borromaeusban.

1794. február 15. 230 éve

Sopronban született Petz Lipót evangélikus lelkész, tanár, nyelvész. A soproni evangélikus líceumban végzett 1814-ben, majd Jénában folytatta tanulmányait. Híres volt nyelvtudásáról, élete során 15 nyelven beszélt. 1821-ben harmadik lelkésznek hívták meg Győrbe, ahol az evangélikus gimnázium rektorprofesszora is lett. 1829-ben hazaköltözött Sopronba, ahol a líceumban a retorika tanára lett, később teológiát és fizikát oktatott. Sopronban hunyt el 1840. április 16-án.

1824. február 15. 200 éve

hunyt el Hoffmann Sebestyén piarista szerzetestanár, iskolaigazgató. Mosonban született 1748. augusztus 2-án. A magyaróvári rendi iskola első tanítványainak egyike, Breznóbányán öltözött be, ugyanitt tett fogadalmat és szentelték pappá 1775-ben. Szegeden tanított a piarista kisgimnáziumban (1769-1771), Nagykárolyban hallgatott filozófiát (1772-1773). A következő években Pozsony-Szent-Györgyön volt a Batsáki és Orosz családok gyermekeinek nevelője. 1776-tól 1777-ig Nyitrán teológiát tanult. 1778-tól Pesten, 1782-től Debrecenben, 1784-től Tatán volt gimnáziumi tanár és különféle rendi tisztségviselő. 1808-ban jött Magyaróvárra, ahol két éves veszprémi kitérő után haláláig mint az iskola igazgatója és társai spirituálisa működött. Földi maradványait a magyaróvári piarista sírkertben helyezték örök nyugalomra.

1834. február 16. 190 éve

Pesten halt meg Kalchbrenner János József evangélikus lelkész. Sopronban született 1776. szeptember 1-jén, itt is járt iskolába 17 évig. 1798-ban a jenai egyetemen kezdte tanulmányait, két év múlva tért haza. 1802. január 12-én Szil-Sárkányban ordináltatott lelkésznek. 1804-ben Petőfalván, majd Ágfalván működött. 1819-ben a pesti s budai ágostai evangélikus hitközség választotta meg lelkésznek. Atyja volt Kalchbrenner Károlynak, a nagynevű botanikusnak, aki szintén lelkész volt.

1914. február 16. 110 éve

született Győrben Kunos Jenő evangélikus lelkész, misszionárius. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Főreáliskolában érettségizett (1932). Felsőfokú tanulmányait az Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán végezte. Kapi Béla püspök 1936. június 21-én ordinálta lelkésszé Győrött. Finnországban folytatott tanulmányokat (1936–1938), ahol felkészült a Kínában végzendő szolgálatra is. 1939. február 2-án bocsátották missziói szolgálatra. Pekingben nyelvtanfolyamot végzett, majd Közép-Kína Hupeh tartományába utazott. Felesége egy évvel később követte. Hunanban, Tsingshih térségében dolgozott 1947-ig. Kínából levélben tudósította a Győri Hírlap olvasóit. Ezt követően az Egyesült Államokba került. Az amerikai finn egyház kétnyelvű (finn és angol) lelkészi szolgálatra alkalmazta 1979-ig, nyugdíjazásáig. Sebringben (USA, Florida) hunyt el 1994, június 23-án.

1769. február 17. 255 éve

Győrben elhunyt Stehenics János római katolikus pap. 1696-ban született. 1720 és 1725 között Lövőn, 1725 és 1726 között Szanyban plébános. 1733-tól győri székesegyházi kanonok. Káptalani tisztségei: mosoni főesperes (1736-1743), olvasókanonok (1743-1746), éneklőkanonok (1746-1747), nagyprépost (1747-1769), püspöki helynök (1742-1753). A Győri Püspöki Nagyobb Papnevelő Intézet prefektusa egy ideig. Számos beszéde nyomtatásban is fennmaradt. A bakonyszombathelyi templom keresztelőkápolnájában nyugszik.

1864. február 17. 160 éve

Győrben született Kohn Ignác mérnök. A Győri Izraelita Hitközség Kossuth utcai iskolájában tanult 1874-ig. Középiskoláit Bécsben végezte, Zürichben szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1893-ban átvette apjától a győri növényolajgyár vezetését. 1917-ben százezer koronát juttatott a hadiárvák és -özvegyek megsegítésére. A gyár 1911-ben a Wiener Bankvereinnel egyesült, részvénytársasággá alakult. Az angol Unilever megvásárolta 1930-ban a győri gyárat. Budapesten hunyt el 1935. szeptember 12-én.

1884. február 17. 140 éve

Baróton (Románia)Tusnády Alfréd vívóedző. A bécsújhelyi sporttanárképző intézetben, majd a nagyváradi hadapródiskolában tanult. Később a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia vívómestere. 1938-tól a Győri Vívó Club oktatója. A klub megszűnése után az Egyetértés Torna Osztály (ETO) sportiskolájában vívómester. Pályafutása során olimpikonokat és világbajnokokat nevelt. Győrben hunyt el 1969. február 23-án. Halála után az ETO évekig megrendezte a róla elnevezett vívóversenyt. A győri köztemető XXVIII. számú parcellájában nyugszik.

1919. február 17. 105 éve

Vácon elhunyt gróf kőrösszeghi és adorjáni Csáky Károly Emmánuel római katolikus püspök. Sopronban született 1852. július 24-én. A teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, 1875-ben pappá szentelték. 1875-től Tardoskedden segédlelkész, 1876-tól Esztergomban érseki udvari káplán, 1880-tól esztergomi kanonok, esztergom-királyvárosi plébános, 1885-től pozsonyi kanonok, 1900-tól váci püspök. 1905-től valóságos belső titkos tanácsos. 1906-ban X. Pius feljogosította Csáky Károly Emmánuelt és utódait a pallium viselésére. Létrehozta a Borromaeumot, az egyházmegyei papi nyugdíjintézetet, melyet 1913-ban újjászervezett. 1907-től a vallás- és tanulmányi alapokat felügyelő és kezelésüket ellenőrző bizottság tagja. Tízévi püspöksége alatt több mint 1 millió koronát adományozott jótékony célokra.

1894. február 18. 130 éve

Mosontétényben született dr. Sattler János Magyaróvár rendezett tanácsú város polgármestere. A főgimnázium első négy osztályát Magyaróvárott végezte, a következő négyet Sopronban, itt érettségizett 1914-ben. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1922-ben államtudományi doktorátust szerzett. A világháborúban részt vett, mint tartalékos főhadnagy szerelt le 1920-ban. Kitüntetései: Signum Laudis (bronz és ezüst), Károly Csapatkereszt. Moson vármegye közigazgatásában a pályáját mint tiszteletbeli szolgabíró kezdte Nezsiderben, egy évvel később a megyeszékhelyen folytatta. 1923-ban Magyaróvár városi tanácsosa, 1925-től polgármesterré választották. Működésének kiemelkedő alkotásai közé sorolható Magyaróvár csatornázása, utcák és terek rendezése, a villanyvilágítás bővítése, az iskolák fejlesztése, óvodabővítés, városi autóbuszüzem létesítése és a környékbeli községekkel való buszközlekedés megteremtése. A társadalmi életben is vezető szerepet töltött be, tisztséget viselt szinte minden magyaróvári egyesületben. A nyilas rémuralom miatt önkezével vetett véget életének Mosonmagyaróváron 1944. december 5-én.

1924. február 18. 100 éve

született Budapesten Nagypál Judit építész. 1957-ben a budapesti Műegyetemen szerzett építészdiplomát. Férje Kiss Tibor, 1947–57 között a Műegyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt. Az egyetem elvégzése után az Országos Műemlék Felügyelőség tervező munkatársa lett, egész szakmai életét a magyar műemlékvédelemnek szentelte. Meghatározó szerepet játszott Sopron műemléki rekonstrukciós programtervének megalkotásában és végrehajtásában. Első soproni munkája Sedlmayr Jánossal közösen a Fabrícius-ház helyreállítása volt, ezt számos más épület rekonstrukciója követte, önálló munkája a Hátsókapu 2. helyreállítása, benne a Cézár pince kialakítása, majd az Esernyős-ház helyreállítása, valamint ő tervezte meg a soproni városfalak mögül napvilágra került római falmaradványok bemutatását. A városfal kibontásának és bemutatásának munkálatai is az Ő elképzeléseit tükrözték. Fontos épületek bontását akadályozta meg, például a Várkerület 39. számú ház – az egykori Sóház – elbontását. 1975-ben a Műemlékvédelem című folyóiratban Történeti város-rekonstrukció és rehabilitáció Sopronban címmel írt tanulmányt. Tiltakozott a várkerületi piac megszüntetése miatt is, és korholta a soproni polgárokat, mert a városi házak elhanyagoltak, és az udvarokból jóformán teljesen hiányzik a virág. Az 1970-es években az ő elképzelései alapján állították helyre a Rejpál-házat, a Két mór-házat, az Orsolya téri Lábasházat és a Templom utca 2. számú Esterházy palota barokk épületegyüttesét. Sopronon kívül nevéhez fűződik a pácini Mágóchy kastély, a fehérvárcsurgói római katolikus templom, a celldömölki templomrom helyreállítása, a karcsai református templom és a kiszombori Árpád-kori körtemplom kiszabadítása, és a nagylózsi temetőkápolna kiviteli tervei. Egyik utolsó munkája a sopronbánfalvai karmelita kolostor lépcsőjének helyreállítása volt. 1980. december 4–én munkahelyén érte a halál. A Magyar Műemlékvédelemért plakettet 1981-ben, posztumusz kapta meg.

1909. február 19. 115 éve

Győrben hunyt el Horváth Endre Lajos bencés szerzetes, katolikus plébános, szerkesztő. Nagybaráton született 1827. július 17-én. Elemi iskoláit itt végezte, majd a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában tanult. 1846-ban belépett a bencés rendbe, 1848-ban honvéd lett. Komárom kapitulációja után győri egyházmegyei kispap lett, 1854-ben szentelték pappá. Rábaszentmihályon, Kapuvárott, Rábatamásiban, majd Győrött a belvárosban volt plébános, 1861-től Győr-Újvárosban. 1887-ben megalapította, 1891-ig egyedül, majd társsal szerkesztette a Borromaeus című hitszónoklati folyóiratot. Itt mintegy 200 beszéde jelent meg.

1999. február 25 éve

hunyt el Győrben Nyéki-Takáts László nyugalmazott vezérkari ezredes. Debrecenben született 1912. február 15-én. Középiskoláit Debrecenben és Hajdúnánáson végezte. Katonai tanulmányait Pécsett a Zrínyi Miklós és a budapesti Magyar Királyi Ludovika Akadémián folytatta. 1941 nyarán az orosz fronton léptették elő századossá. 1944 végén elvégezte a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát. 1944. október 15. után a Szent László hadosztály önálló felderítő osztályának parancsnoka. 1944 decemberében megsebesült, hadifogságba került. Visszatérte és igazolása után tartalék állományba helyezték. Kezdetben Mohácson a MATEOSZ alkalmazásában volt, majd a TEFU Nemzeti Vállalat 1950 januárjában a győri TEFU-hoz irányította. 1956-ban a munkástanács felkérésére a győri TEFU Vállalat vezetője lett. 1962 után a Központi Szállítási Tanács Győr-Sopron megyei titkáraként a közlekedési ágazat koordinációját végezte. Munkáját nívódíjjal ismerték el.

1864. február 20. 160 éve

Besztercebányán halt meg Zipser Keresztély András tanár, természettudós. Győrben született 1783. november 25-én. Besztercebányán, Selmecbányán, Pozsonyban végezte tanulmányait. 1803-tól 1807-ig Brünnben tanított, hazatérve Besztercebányán leánynevelő intézetet alapított, amelyet élete végéig igazgatott. 1817-ben Sopronban jelent meg fő műve, Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn címen, amely a magyar ásvány-földtan első korszakának egyik fontos írása. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Sopronban tartott vándorgyűlésén 1847-ben a hanyatló magyar bányászat fellendítésére a Magyarhoni Földtani Társulat megalapítását kezdeményezte. Több német egyetem díszdoktorrá választotta.

1784. február 22. 240 éve

Söjtörben született Farkas Vince György bencés szerzetes, középiskolai tanár, igazgató. Tanított Sopronban, Győrben és Pozsonyban. 1821-23-ig gimnázium igazgató és házfőnök volt Pápán, majd 1823-27-ig házfőnök és gimnázium igazgató Pozsonyban. 1831-38-ig lelkész Pannonhalmán, 1838-49-ig perjel Tihanyban. Tihanyban hunyt el 1849. augusztus 8-án.

1914. február 23. 110 éve

Kapuváron született Bergmann Imre cukrász. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Budapesten tanulta ki a cukrászszakmát. 1939-ben beválasztották az ipartestület elöljáróságába. Üzletet nyitott Győrben, melyet 1949-ben államosítottak. 1953-ban nyitott újra üzletet, amely hamarosan a város egyik legnépszerűbb cukrászdája lett. Itt dolgozott nyugdíjazásáig, 1982-ig. 1993-ban Aranykoszorús cukrászmester kitüntetést kapott. 1956-os emlékérem, 1956-os emléklap és a Nemzeti Ellenállásért Emléklap kitüntetésben részesült. Győrben hunyt el 1999. április 27-én.

1969. február 23. 55 éve

Győrben hunyt el Tusnády Alfréd vívóedző. Baróton (Románia) született 1884. február 17-én. A bécsújhelyi sporttanárképző intézetben, majd a nagyváradi hadapródiskolában tanult. Később a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia vívómestere. 1938-tól a Győri Vívó Club oktatója. A klub megszűnése után az Egyetértés Torna Osztály (ETO) sportiskolájában vívómester. Pályafutása során olimpikonokat és világbajnokokat nevelt. Halála után az ETO évekig megrendezte a róla elnevezett vívóversenyt. A győri köztemető XXVIII. számú parcellájában nyugszik.

1749. február 24. 275 éve

Nagyszentmiklóson született Révai Miklós római katolikus pap, nyelvtudós. 1769-ben a piarista rend tagja. Hittudományi tanulmányait Kecskeméten, Tatán, Veszprémben, Nagykárolyban és Nyitrán végezte. Főúri családoknál volt nevelő Bécsben, Nagylózson, Héderváron és Grazban. 1783-84-ben a Pozsonyban megjelenő Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű újság szerkesztője. 1784-ben Győrbe költözött. 1787-ben a győri nemzeti iskolában a rajziskola megszervezője, 1787 és 1795 között tanára. Elindította a Magyar Költeményes Gyűjtemény kiadását. 1794-ben kilépett a piarista rendből és Győr egyházmegyei világi pap lett. 1802-től a pesti egyetem magyar tanszékén volt tanár. Utolsó éveiben Pesten élt. Pesten halt meg 1807. április 1-jén.

1909. február 24. 115 éve

Füssön halt meg Horváth Bálint József bencés pap, főgimnáziumi tanár. Csepregen született 1854. március 13-án. A gimnáziumot Kőszegen és Sopronban végezte, 1871-ben lépett a bencés rendbe. Pannonhalmán teológiai, a budapesti tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1878-ban pappá szentelték. Kőszegen, Esztergomban, 1888-89-ben Győrött gimnáziumi tanár, 1889-től 1896-ig Pannonhalmán főiskolai tanár, 1889-től 1893-ig levéltáros is. 1901-től Füssön lelkész.

1919. február 24. 105 éve

Győrben elhunyt Pokornyi Károly főmérnök. Kismartonban (Ausztria) született 1852. október 16-án. Középiskoláit Bécsújhelyen végezte, majd Grazban tanult, de a mérnöki oklevelét már Budapesten, a Magyar Királyi József Műegyetemen szerezte. 1877-től a Rábaszabályzó Társulatnál mérnök. 1885-től Győr szabad királyi város ármentesítő munkálatainak műszaki irányítója lett. Ezt követően a Rába folyónak Rábapatona és a Kis-Rába-torok közötti szakaszán dolgozott. 1897-ben főmérnökké választották.

1944. február 24. 80 éve

Budapesten elhunyt Fischer Gyula főrabbi. Sárkeresztúron született 1861. március 15-én. 1877-től a budapesti Országos Rabbiképző Intézet hallgatója. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészkarán doktorált. 1887-ben rabbivá avatták. 1887 áprilisától Győr főrabbija, az első, akit a városi törvényhatósági bizottságba is megválasztottak. Több nyelven kiválóan szónokolt. 1898. május 12-én elhagyta Győrt, Prága első rabbija lett. 1905. július 20-ától budapesti rabbi, 1920-tól főrabbi. A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézetben német nyelvet és Midras-irodalmat oktatott, majd vezérlőbizottsági tag lett. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság egyházi elnöke, a Magyar Zsidó Pro Palesztina Szövetség országos vezetője volt.

1859. február 27. 165 éve

született Sopronban Raidl Sándor festőművész, grafikus. A budapesti Mintarajziskolában tanult. Rajztanárként tevékenykedett Brassóban. 1922-től gyakran szerepelt kiállításokon akvarelljeivel. Művei a Magyar Történelmi Képtárban, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében láthatók. 1934. május 21-én hunyt el.

1894. február 27. 130 éve

Sopronban született Csík Ferenc (1934-ig Tschik Ferenc) fotóművész. Régi kéményseprő család sarja, ő maga is ebben a szakmában dolgozott. A Kéményseprő Vállalat alkalmazottjaként ment nyugdíjba 1959-ben. Művészi szárnypróbálgatása akvarellfestéssel kezdődött. A fényképezéssel aránylag későn kezdett foglalkozni, az eredmények láttán végül ennél maradt. „A soproni Orsolya tér” című képéért kapta első aranyérmét. A háborús pusztítások után a kép alapján állították helyre az Orsolya téri templom kapuzatát. A Kőfejtőben című képe az 1930-as években megjelent az amerikai és angol fotográfiai évkönyvben, a világ száz legszebb képe között. Az amszterdami Focus Club tiszteletbeli tagja lett 1937-ben. Ekkor a világranglista 14. helyén állt. Tagja volt a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének (1940-től), amely 1957-ben külön kitüntetést adományozott számára. Sopron 1977-ben Pro Urbe-díjban részesítette. Egyik alapítója volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének. 1984. november 4-én hunyt el Sopronban.

1999. február 27. 25 éve

hunyt el Budapesten Veöreös Imre evangélikus lelkész. Győrben született 1914. április 16-án. 1931-ben érettségizett a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. Egy évig karpaszományos tüzér önkéntes. Az Erzsébet Tudományegyetem Soproni Hittudományi Karán 1937-ben fejezte be tanulmányait. 1937. június 20-án avatták lelkésszé. Egy évet töltött Németországban az erlangeni egyetem teológiai fakultásán, majd Körmend székhellyel missziói segédlelkészi beosztást kapott. Az 1940-ben újonnan szervezett egyházkerületi missziói lelkészi munkakörbe Kapi Béla püspök őt hívta munkatársának Győrbe. Mint tartalékos tábori lelkészt ismételten behívták kárpátaljai, majd észak-erdélyi szolgálatra, 1943 júniusától 1944 októberéig pedig frontszolgálatra. 1947-ben a Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesülete (MELE) ügyvezető alelnökévé választották. 1948–1950 között a Győri Evangélikus Diakonissza Anyaház, 1950-től 1953-ig a soproni Evangélikus Lelkésznevelő Intézet igazgatója. 1953-tól 1958-ig a kecskeméti egyházközség lelkésze. Újra megbízták a Lelkésznevelő Intézet igazgatásával és az evangélikus lelkészi szakfolyóirat szerkesztésével. A magyarországi evangélikus egyház főtitkárává választották. 1958 elején ezeket a megbízásokat elvesztette, de kecskeméti lelkészi állását megtarthatta. 1958. májustól 1985-ig, nyugdíjazásáig Budapest-Kőbánya evangélikus egyházközségének lelkésze volt. 1991-ben az Evangélikus Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorrá avatta. Szerkesztője volt evangélikus egyházi időszaki kiadványoknak: Kicsinyek Bibliája, Gyermekgyülekezet (1940 –1944), Vasárnapi iskolai vezető (1946–48), Lelkipásztor (1947–1952 és 1957–58), Új Harangszó (1948–1950), Diakonia (1979– 1993), Credo (1995–1997). Az általa szerkesztett kiadványokban rendszeresen publikált.

1894. február 28. 130 éve

Sopronban született Erdős Aladár (1911-ig Kohn Aladár) újságíró. Középiskolai tanulmányait a soproni felsőkereskedelmi iskolában végezte. Részt vett az első világháborúban, mint főhadnagy szerelt le. 1919 és 1922 között a Sopronvármegye című lap belső munkatársa. 1935-től 1936-ig a burgenlandi A Hétfő felelős szerkesztője, illetve 1937-ig ennek felelős kiadója is. 1936 és 1937 között a Dunántúli Hétfői Újság felelős szerkesztője. A soproni Hétfő belső munkatársa. A soproni lapokban novellái is megjelentek.

1904. február 28. 120 éve

született Győrben Ungár Kálmán lakatosmester, hitközségi elnök. A Győri Izraelita Hitközség elemi iskolájába járt. 1916-tól három évig fémmegmunkálást tanult, 1920 májusában tette le a mestervizsgát. 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol elveszítette családját. 1945 tavaszán tért vissza szülővárosába. Lakatosműhelyével részt vállalt a helyreállítási munkákban. 1953. május 29-én megválasztották a Győri Izraelita Hitközség elnökévé. Győrben hunyt el 1994. szeptember 25-én.

1924. február 28. 100 éve

született Győrben Tóth Gy. István gépészmérnök. 1949-ben a budapesti műegyetemen gépészmérnöki, majd műszaki doktori oklevelet szerzett. Diplomázás után Budapesten az Ikarus-gyárban mérnök, 1950-től 1957-ig a budapesti műszaki egyetemen tanársegéd. 1957-től a Járműfejlesztési Kutatóintézet tudományos munkatársa, 1960-tól osztályvezető, 1964-től kutatási főosztályvezető, 1979-től tudományos tanácsadó volt. Az intézetben motorféklabort tervezett, irányította a motorfejlesztő laboratórium munkáit és a műszerfejlesztést, utóbb elméleti kérdésekkel és az autóipari feladatok számítógépes megoldásával foglalkozott. Elnyerte az Eötvös Loránd-díjat 1976-ban. Budapesten hunyt el 1993. április 15-én.

1984. február 29. 40 éve

Győrben hunyt el Altdorfer Károly teológiai tanár, kanonok. Mosonszolnokon született 1916. május 8-án. 1935-től a bécsi Pázmáneum növendéke volt. Hazatérve 1946-ban Mezőörsön, 1946-tól 1948-ig Lövőn, 1948-tól 1962-ig Nemeskéren lelkész, 1958-tól 1980-ig Barbacson plébános. 1954-től haláláig a győri hittudományi főiskolán az egyháztörténet, missziológia és vallástörténet tanára volt. 1960-tól szentszéki bíró, 1976-tól győri kanonok. Munkatársa volt a Magyar Katolikus Lexikon szerkesztőbizottságának.