Vármegyei évfordulónaptár

1770. december 2. 255 éve

Jobaházán született Németh László tanár, rektor, szakíró. Iskoláit Vadosfán, majd Sopronban (1780-1790) végezte. 1790-ben egyik alapítója a Soproni Magyar Társaságnak. Göttingeni egyetemi tanulmányai előtt beutazta az országot. Külföldi tartózkodása (1791-1793) után 1794-től nevelő Batthyány Maximilián grófnál, Kovácsiban. 1796 és 1806 között a Győri Evangélikus Iskola tanára, később rektora. Nyomtatásban megjelent művei közül kettő földrajzi, egy történelmi és egy latin nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott. Sok munkája maradt kéziratban. Levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, és barátság fűzte Kis János dunántúli evangélikus szuperintendenshez. Tanította Haubner Mátét, aki később Kis Jánost követte a főpásztori székben. Németh László 1806. május 15-én hunyt el Győrben.

1985. december 3. 40 éve

Budapesten hunyt el Kéri József ügyész. Lajosmizsén született 1924. augusztus 20-án. Kecskeméten érettségizett, majd Budapesten járt egyetemre. 1945-ben földosztó biztos, 1945 őszétől a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem kezdte meg jogi tanulmányait. Nagy Imre első miniszterelnöksége idején miniszterelnöksége párttitkára. 1955-ben leváltották, Győrbe helyezték megyei főügyésznek. Az 1956-os forradalom alatt Győrött részt vett a Petőfi Kör szervezésében. 1956. október 26-án választották az ügyészség forradalmi bizottságába, tagja a győri Nemzeti Tanácsnak. Támogatta a vagongyári munkástanácsot. 1957-ben letartóztatták, hét év szabadságvesztésre ítélték. 1961. április 1-jén szabadult. 1963-ban Budapesten részt vett a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági Üzemszervezési Intézet megszervezésében. A Szervezés Vezetés című szaklap alapítója és szerkesztője.

1885. december 5. 140 éve

Győrben született Schandl Ernő bíró. 1910-ben a kolozsvári egyetemen jogtudományi oklevelet szerzett. 1910-től győri törvényszéki joggyakornok, majd jegyző, 1916-tól 1920-ig bíró, közben egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. Az első világháborúban a fronton harcolt, megsebesült. 1920-tól a budapesti büntetőtörvényszéken bíró, 1927-től törvényszéki tanácselnök. A két világháború között az egyik legismertebb bíró volt, több országos hírű büntetőperben vett részt, statáriális perekben és kommunisták elleni politikai perekben. Budapesten hunyt el 1942. augusztus 4-én.

1885. december 6. 140 éve

Győrben született Szávay Zoltán közgazdász, író, költő, szövegíró. Debrecenben érettségizett, 1905-1906-ban a lipcsei egyetem hallgatója, utóbb a kolozsvári egyetemem jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Az 1910-es években a temesvári Kereskedelmi és Iparkamara másodtitkára. 1920 után Budapesten a Magyar Filmiroda sportosztályának vezetője volt. Budapesten hunyt el 1930. július 19-én.

1915. december 6. 110 éve

Győrben született Gyárfás Miklós író, költő, dramaturg. Miskolcon érettségizett. Az 1930-as évek végén költőként indult, a második világháború után lett prózaíró. Elbeszélései, regényei többnyire az értelmiségi lét és a művészsors problémáival foglalkoznak. 1945-ben a Haladás című lap, 1945-től 1948-ig az Újhold munkatársa volt. 1949-ben a Belvárosi Színház, 1953-ban pedig a Vígszínház dramaturgja lett. 1949-től 1950-ig az Új Világ rovatvezetőjeként dolgozott. 1951-től 1956-ig a Színház és Filmművészet című folyóirat szerkesztője volt. 1953-tól 1977-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. Gyárfás Miklós termékeny színpadi szerző, legsikeresebb éveiben, szezononként három-négy bemutatója is volt. 1992. október 4-én hunyt el Budapesten.

1865. december 8. 160 éve

Keszthelyen hunyt el dr. Ejury Lajos gyógyszerész, kémikus, tanár, úszóbajnok. Kozmapusztán született 1870. augusztus 21-én. A Budapesti Tudományegyetemen 1893-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet. Egy évig a XVII. számú helyőrségi kórházban szolgált. Debreceni, győri és keszthelyi gyógyszertárakban dolgozott 1894-98 között. 1898-tól a debreceni gazdasági tanintézet, majd 1901-től a kassai gazdasági tanintézet kémiai tanszékének tanársegédje volt. Közben továbbtanult a Kolozsvári Egyetemen, ahol 1904-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. Végül 1907-1933 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémia rendkívüli, majd rendes tanára volt. Vegytant, mezőgazdasági és tejkémiát oktatott. Tankönyveket is írt. Kiváló sportoló volt, tagja volt a Magyar Úszó és a Magyar Vívószövetségnek. Ő volt az első, 1897. évi Balaton-átúszó verseny győztese. Nyugalomba vonult 1933-ban és az egyik keszthelyi gyógyszertárban nyugdíjasként dolgozott. Élelmiszer- és gyógyszerkémiával foglalkozott. Az élelmiszerek nitrogén-tartalmának kimutatásával ért el jelentős tudományos eredményt.

1910. december 10. 115 éve

Győrben hunyt el Köppl Ferenc ének és zenetanár. Győrben született 1852. március 10-én. A Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. Vezette a székesegyházi zenekart, tanította a vonós, fúvós, később a zongora és orgona szakos hallgatókat. Tagja volt a színházi zenekarnak, majd annak karmestere lett. Tagja volt a Győri Ének és Zeneegyletnek. Tanított az alreáltanodában és a bencés gimnáziumban.

1765. december 12. 260 éve

Bécsben született Esterházy Miklós herceg, diplomata, katonatiszt. 1790-ben alezredes, részt vett II. József török háborújában, majd 1791-től a magyar nemesi testőrség kapitánya. 1794-ben ezredes, 1796-ban generális, a napóleoni fenyegetettség idején, 1797-ben saját költségén ezer önkéntest szerelt fel. 1803-ban altábornagy, 1817-ben táborszernagy lett. Közben fontos diplomáciai megbízásokat végzett. 1794-től haláláig Sopron vármegye örökös főispánja. Pártfogolta a tudományokat és művészeteket. Amikor 1809-ben Napóleon a magyarokat új király megválasztására szólította fel, őt szemelte ki magyar királynak. 1833. november 25-én hunyt el Comoban (Itáliában).

1895. december 13. 130 éve

Győrben elhunyt dr. Jedlik Ányos István bencés szerzetes, az MTA rendes tagja (1858). 1800. január 11-én született Szimőn. 1817. október 25-én a Szent Benedek-rend tagja lett. Egy évig novícius volt Pannonhalmán, utána Győrben a rend házi líceumában folytatta tanulmányait. 1822-ben avatták bölcsészdoktorrá. Egy évig a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában tanított, 1823-tól két évig Pannonhalmán folytatta teológiai tanulmányait. Az 1825-26-os tanévtől Győrben oktatta a rend növendékeit. Győrben készítette 1827-ben vagy 1828-ban a világ első elektromágneses motorját. 1841-ben több évig működő szódavízüzemet létesített. 1831-től kilenc évig a Pozsonyi Királyi Akadémián tanított. Új indukciós gépet tervezett, amely öt példányban készült el, egyik Győrbe került. 1840-ben a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem Fizikamechanika Tanszékére került. 1846-tól 1849-ig az egyetem dékánja volt. 1855-ben elektromos telepeivel a párizsi világkiállításon bronzérmet nyert. 1856-ban megfogalmazta a „dinamóelvet.” 1859-ben elkészítette dinamóját, melyet 1861-ben vett leltárba. Találmányát nem publikálta, ezért Siemenset tartják a dinamó feltalálójának. 1863. november 1-jén a Királyi Magyar Tudományegyetem rektora. 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatta be „csöves villamosszedőkből alkotott villamfeszítőjét”. A készülékkel haladási érmet nyert. 1878 októberében nyugállományba helyezték, visszatért Győrbe. 1879-ben a császári Vaskoronarend harmadosztályú lovagja lett. A belvárosi temetőben temették el. 1940-ben exhumálták, és a győri új köztemető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra.

1910. december 13. 115 éve

Nagykónyiban született Jánosi Sándor Gyula bencés szerzetes, tanár. Főiskolai tanulmányait a pannonhalmi tanárképző főiskolán végezte. Tanított Sopronban, Győrött és Esztergomban. Főként történelmi munkákat publikált. A nagy nemzedék kora címen szemelvényeken keresztül mutatta be a reformkort. Könyvet írt Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán címmel. Fő érdeklődési területe Giesswein Sándor működése volt. Publikációinak legtöbbje a Vigíliában jelent meg. Győrben hunyt el 1978. december 26-án.

1940. december 13. 85 éve

Győrben hunyt el Kuncz Jenő alispán, jogász. 1864. május 4-én Győrben született. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett. A győri Királyi Jogakadémián tanult, Budapesten avatták jogi doktorrá. 1887-től Győr, majd három év múlva Győr vármegye aljegyzője. 1919-től 1926-ig alispán. 1903-tól 1906-ig a Győri Hírlap főszerkesztője, 1908-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja, első főtitkára, alelnöke, 1920-tól elnöke. Szépirodalommal is foglalkozott, drámákat írt.

1945. december 13. 80 éve

Sopronban elhunyt Steiner Rezső festőművész. Fertőfehéregyházán született 1854. augusztus 8-án. Soproni rokonsága révén kapcsolódott be a város művészeti életébe. A bécsi Akadémián általános festészetet tanult. Pályáját üde tájképekkel, mozgalmas életképekkel kezdte, ám hamar az egyházi festészet felé fordult az érdeklődése. Oltárképei közül kiemelkedik a fraknónádasdi Szent Sebestyén, a nagylózsi Szent Lőrinc és a szakonyi evangélikus templomban látható Krisztus az olajfák hegyén. Az 1880-as évektől főleg portréfestéssel foglalkozott. Hatalmas számú portréiból fél évszázadra szólóan össze lehetne állítani Sopron kiválóságainak arcképcsarnokát. Steiner az 1880-as évek végén magániskolát nyitott műkedvelő festők számára. Kitűnő tanár volt, több tanítványa az akadémiára is eljutott (pl. Brandl Gusztáv, Gráf Irma, Kláber Gyula). A város kulturális életében is szerepet játszott, ő alapította a Soproni Képzőművészeti Kört (1897).

1945. december 13. 80 éve

Sopronban elhunyt Huber János kanonok, nemzetgyűlési képviselő. Fertőfehéregyházán született 1877. február 22-én. A teológiát Győrött, a kánonjogot a budapesti egyetem hittudományi karán végezte és doktorált (1916). 1901-ben pappá szentelték. Utána több helyen káplán, 1906-tól Sopronban, majd 1908 és 1921 között a Katolikus Népszövetség központi titkára Budapesten, 1920-ban a Nemzeti Egyesülés Pártja programjával a nezsideri kerület nemzetgyűlési képviselője. 1921-től a soproni társaskáptalan kanonokja. 1927 és 1931 között Sopron városának felsőházi póttagja. Szerepe volt a hazai németség magyarbarát mozgalmának megalapozásában. Több német nyelvű napi- és hetilap felelős szerkesztője volt.

1790. december 14. 235 éve

Rétalapon születetett Baicsi Jakab Ignác (Bajcsy) bencés pap és tanár. A rendbe 1808. október 30-án lépett be, 1812. január 6-án tett fogadalmat. A pápai gimnázium tanára volt 1812-tól 1816-ig, amikor Pannonhalmára helyezték át teológiai tanulmányok folytatására. Ezt követően 1819. augusztus 30-án áldozópappá szentelték. 1819-től 1820-ig a dömölki apátságban lelkészkedett. 1820-tól 1822-ig a pannonhalmi apátság iskolájában erkölcstant és teológiát tanított. 1822-tól 1825-ig a bársonyosi plébánia adminisztrátora volt. Pápán hunyt el 1826. július 21-én.

1920. december 15. 105 éve

Sopronban hunyt el szentgyörgyvölgyi Nemess Sándor plébános. Bük községben született 1851. március 16-án. 1873. július 27-én pappá szentelték Halásziban, 1874-től Mosonban káplán, 1878-tól Peresztegen plébános. 1916-tól soproni kanonok és a Szent György-templom plébánosa.

1970. december 15. 55 éve

Sopronban elhunyt Németh Jenő plébános. Szil községben született 1904. január 15-én. Győrött 1922-től 1923-ig a Kis Jézus Egylet Reménysugár kéziratos hetilapjának szerkesztője. 1927. június 29-én pappá szentelték. 1927-től Győr-Belvárosban káplán, 1933-tól Győrött plébános és hitoktató, 1943-tól Lébényben plébános, 1952-től a soproni Isteni Megváltó lelkészségen lelkész.

1820. december 16. 205 éve

Veszkényben született gombai és marcsa-magyari Zalka János győri püspök, újságíró. Tanulmányait Győrött, Sopronban, Pozsonyban, Nagyszombatban és Bécsben végezte. 1849-ben az esztergomi főiskolán, 1853-ban a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Karán az egyháztörténet tanára. 1859-ben esztergomi kanonok, 1867-től győri püspök. Sokat áldozott templomokra ( Enese, Veszkény, Komárom, Bőny, Pér, Himod). Kormányzati ideje alatt kapott új épületet a tanítóképző, folytatódott a tanító apácarendek letelepítése az egyházmegyében. Bővítette a nagyszeminárium (Káptalandomb 26.) épületét, ahol helyet kapott a püspöki könyvtár is. 1849-től 1850-ig szerkesztette a Katolikus Néplapot, 1856-tól 1858-ig a Religiót, támogatta a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek megjelenését. 1876-ban valóságos belső titkos tanácsos lett. Arcképe a sopronbánfalvi templomban látható. Gerebenics Sándor kiadta főpásztori leveleit (Győr, 1898). Zalka János püspök Győrben hunyt el 1901. január 16-án.

1890. december 17. 135 éve

Lébényszentmiklóson született Hencz János piarista szerzetestanár. A magyaróvári középiskolai tanulmányai után Vácon lépett be a piarista rendbe 1911-ben. 1913 és 1916 között teológiát, földrajzot és természetföldrajzot tanult a budapesti Tudományegyetemen. Máramarosszigeten kezdte a tanári pályát 1925-ben, később Sátoraljaújhelyen, Munkácson, majd Nagykanizsán tanított. 1927-től 1930-ig volt először Magyaróváron, 1931 és 1942 között ismét Nagykanizsára, innen Sátoraljaújhelyre helyezték. 1943 és 1950 között tanított ismét Magyaróváron. 1950-ben hitszónok, helyettesítő lelkész és imavezető volt a plébánián. 1951-ben még egy évet Kecskeméten tanított, 1952-ben szülőfalujában valószínűleg a családjánál tartózkodott. 1953-tól 1956. június 4-én bekövetkezett haláláig Pannonhalmán élt.

1935. december 18. 90 éve

Győrben hunyt el Meller Ignác gyáros. Mihályiban született 1852. szeptember 4-én. Győrben érettségizett 1870-ben. Három éven át Sopronban kereskedelmi vállalatoknál dolgozott, majd Triesztben töltött pár évet. 1877-ben Győrött a vásártéren étolajgyárat létesített, ennek 1912-ben új telepet építtetett. 1896-ban a Győr városi törvényhatósági bizottság tagja. A győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület tagja, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja, 1908-tól elnöke.

1820. december 23. 205 éve

Alsóőr (Ausztria) községben született Stirling Tóbiás gabonakereskedő, kereskedelmi tanácsos. Tanulmányait Szombathelyen végezte, majd a kor szokásai szerint külföldre ment tanulmányútra. 1845-ben hazatérve átvette a család kis bőrgyárának irányítását, melyet sikeresen továbbfejlesztett. Üzletét Győrbe helyezte át 1861-ben. 1872-ben margaringyárat és kásamalmot is létrehozott. A Győrvárosi és Megyei Takarékpénztárnak és a Győri Általános Hitelbanknak egyik megalapítója és több mint húsz éven át igazgatósági tagja volt. A városi vízvezeték kiépítésére kialakult részvénytársaság megalapítója volt. Szerteágazó és sikeres gazdasági tevékenységet folytatott. Hosszabb ideig a győri törvényszék kereskedelmi ülnöke volt és tagja az osztrák-magyar bank bíráló bizottságának. Jelentős közéleti tevékenységet folytatott. Az 1848-as szabadságharcban részt vett, mint nemzetőr-kapitány. Győrben a törvényhatósági bizottság tagjaként kapcsolódott be a városi közéletbe. 1872 után hunyt el.

1995. december 24. 30 éve

Győrben elhunyt dr. Mithay Sándor (1941-ig Heppner) régész. Nagyszebenben született 1916. április 3-án. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Reálgimnáziumban érettségizett 1934-ben. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1941-ben diplomázott (magyar-történelem szak). Közben régészeti tanulmányokat is folytatott. Egyetemistaként kapta Győr városától a megbízatást, hogy a győri repülőtér építésekor előkerült avar temetőrészlet leletmentő ásatását, majd a gázgyár mellett lévő középkori település feltárását végezze el. Koroncón ásta ki azt a honfoglalás kori sírt, melynek alapján László Gyula először rekonstruálhatta a honfoglaló magyarok nyergét. 1940 novemberében doktorált. 1945-ben a Győri Állami Apponyi Albert Leánygimnáziumban kezdte tanári munkáját, majd egy évet a Győri Állami Gárdonyi Géza Polgári Fiúiskola és Általános Iskolában tanított. 1947. szeptember 24-től a győri múzeumban tudományos kutató, 1952. január 1-jétől igazgató. Egy ideig ellátta a mosonmagyaróvári múzeum vezetését is. 1956-ban jelent meg a pedagógusok számára készített ismeretterjesztő munkája a győri járás régészeti lelőhelyeiről. Az 1956-os forradalom után szabadságvesztésre ítélték. Öt éven át a MAHART győri kikötőjében portáldaru-kezelő. 1962-ben a tatai múzeumban régész, 1963. december 15-étől a pápai múzeum igazgatója. 1980-ban nyugállományba vonult.

1870. december 26. 155 éve

Győrben elhunyt Fenix Farkas Ignácz (Wolf Ignác) bencés szerzetes. Pápán született 1784. szeptember 8-án. 1802-ben Pannonhalmán belépett a bencés rendbe. A Szent Benedek-rendi Főapátsági Tanárképző Intézetben teológiát tanult. 1808-ban szentelték pappá. 1823-ban egyházjogból doktorált a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Karán. 1827 és 1840 között Pannonhalmán levéltáros. Ezután a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben tanár. 1840-ben a Szent Benedek-rendház házfőnöke és a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumának igazgatója, emellett földrajzot, történelmet tanított. Megkapta a Ferenc József-rend lovagja címet.

1910. december 26. 115 éve

Sopronban született Reinecker János festő. Sopronban a Széchenyi István Reáliskolában tanult. 1937-től 1941-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Bughardt Rezső tanítványa volt. 1946-tól 1972-ig Miskolcon tanított, de gyakran festett Sopronban, témáit a város utcái, Bánfalva tájai adták. 1976-ban önálló kiállítással mutatkozott be szülővárosában. Miskolcon hunyt el 1990. július 1-jén.

1970. december 26. 55 éve

Győrben elhunyt Birkmayer László szobrász. 1885. február 5-én született Győrben. Atyja műhelyében tanulta a mesterséget, majd Sankt Pöltenben folytatta, ott vizsgázott 1903-ban. Mesterműve első díjat nyert. Az 1903-as kiefeldeni kiállításon, ahol épületdíszeket mutatott be, díjazásban részesült. 1905-ben a Magyar Királyi Állami Felsőipari Iskola építő-iparos tanfolyamát végezte el. 1909-ben a kereskedelmi kamara ösztöndíjával Nürnbergben tanult. A győri városháza tornyának faragásai és belső díszítési munkái elismerést hoztak számára. 1912-ben átvette édesapja cégének vezetését. Az épületdíszítő munkák mellett egyre több temetői síremlék készítésére kapott megbízást. A többségében gépi megmunkálást igénylő feladatokat a Rákóczi Ferenc utca 46. szám alatt berendezett műhelyében végezte, üzlete az Erzsébet tér 3. számú házban volt. A győri köztemető családi kriptájában nyugszik a IX. parcellában.

1895. december 27. 130 éve

Budapesten elhunyt Kertész József (eredetileg Gärtner) könyvnyomdász, lapkiadó. Győrben született 1837. április 30-án. Családja bajor eredetű nevét 1862-ben magyarosította a Kertész névre. 1863-ban nyitotta meg nyomdáját Budapesten, munkáit művészi irányban fejlesztette. A kiegyezés idején megjelent lapok legnagyobb része az ő nyomdájában készült. Első vállalkozása hamar sikeres lapnyomdává vált, 1878-ban mégis eladta és 1881-ben új céget alapított. Ez alatt a három év alatt a hírlap-előállítás piacáról a versenytársak kiszorították, és más területre, a kereskedelmi nyomtatványok előállítására szakosodott. Halála után fiai, Kertész Árpád és Loránd vették át a vállalkozást és vezették egészen 1935-ig, a világválság okozta megszűnésig.

1935. december 27. 90 éve

Budapesten hunyt el Jakubovich Emil paleográfus, nyelvész, történész. Győrasszonyfán született 1883. január 8-án. 1905-ben a budapesti egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1905-től Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (az Országos Széchényi Könyvtár elődje) tisztviselője, 1923-tól a kézirattár, 1927-től a levéltári osztály vezetője, 1929-től igazgatója. 1931-től az Országos Széchényi Könyvtár, 1934-től a Magyar Országos Levéltár diplomatikai osztályának és a múzeum levéltárának igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Több nyelvemléket fedezett fel és adott ki. Gyűjtötte a középkori oklevelek magyar szavait és személyneveit. 1924-ben Kálti Márkban vélte felfedezni a Bécsi Képes Krónika szövegíróját. 1925-ben új elméletet állított fel Anonymus személyére vonatkozóan. Felfedezte a székely rovásírás 15. századi ábécéjét.

1910. december 30. 115 éve

Győrben született Szőke Béla gordonkaművész. 1937-ben a Budapesti Nemzeti Zenedében Friss Antal tanítványaként szerzett oklevelet. 1937-től a Budapesti Hangversenyzenekar gordonkása, 1981-ben nyugdíjazták. Zenekari tagként vendégszerepelt a világ minden pontján. Budapesten hunyt el 1984. július 30-án.

1870. december 31. 155 éve

Sopronban született Gallus Sándor királyi közjegyző. (Gallus Sándor /1907-1996/ régész, antropológus édesapja.) A budapesti egyetem jogi fakultásán szerezte meg a doktorátust 1896-ban. 1904. november 2-án nevezték ki soproni királyi közjegyzővé. Tagja volt a városi törvényhatósági bizottságnak, választmányi tagja a közjegyzői kamarának, és élénk tevékenységet fejtett ki számos helyi karitatív és kulturális egyesületben. Halálozási idejét nem ismerjük.