Vármegyei évfordulónaptár

1924. november 1. 100 éve

született Győrben Farkas Sándor Mihály hegedűművész, koncertmester. Tehetségét korán felismerték, Szauter Ferenc polgármester ösztöndíjat biztosított számára. A győri zeneiskolában olyan neves művészek tanították, mint Hermann László és Metzker Károly. Győrben a Royal Szálló zenekarának vezetője. Később Budapestre került, ahol az ötvenes évek elején az Állami Népi Együttesben és a Honvéd Művészegyüttesben dolgozott. 1960-ban Németországba távozott, s több nagyvárosban fellépett. Elnyerte a Müncheni Rádió Filharmonikus Zenekarának koncertmesteri állását. Huszonhét éven keresztül volt koncertmester, 1987. március 21-én bekövetkezett halálakor a Müncheni Rádió saját halottjának tekintette.

1939. november 1. 85 éve

Budapesten hunyt el Darányi Kálmán főispán, miniszterelnök. Budapesten született 1886. március 22-én. Államtudományi doktorátust szerzett a budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemen 1909-ben. 1920-tól Győr város és Győr vármegye kormánybiztosa, 1920. szeptemberétől főispánja. 1923-ban Moson vármegye főispánja. 1924-től Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegye és Győr város főispánja. 1927-ben Magyaróvárott lett országgyűlési képviselő. 1936. október 10-étől 1938 májusáig miniszterelnök. 1938. márciusában Győrben meghirdette az Imrédy Béla által kidolgozott egymilliárd pengős fegyverkezési programot. Nevéhez fűződik az úgynevezett első zsidótörvény bevezetése.

1814. november 2. 210 éve

Pozsonyban hunyt el Gubernáth Antal író, pedagógus Rajkán született 1757-ben. Győrben a jezsuitáknál tanult, majd Bécsben jogot hallgatott. 1780-tól Bécsben volt házitanító. Tanított Besztercebányán, jegyző volt Korponán. 1792-ben került a pozsonyi akadémiára, ahol 1812-ig a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 1808-1809-ben pszichológiát, ontológiát, erkölcstörténetet és történelmet is tanított. Drámát, alkalmi költeményeket írt, történelmi munkákat fordított. Latin nyelvű magyar nyelvtankönyvet szerkesztett.

1949. november 2. 75 éve

hunyt el Mosonmagyaróváron Seybold Károly tisztviselő. Városszalónakon született 1887. április 13-án. A soproni evangélikus líceumban érettségizett 1908-ban, két évvel később a szombathelyi közigazgatási tanfolyamon szerzett jegyzői oklevelet. Közigazgatási pályáját Rajkán kezdte meg mint segédjegyző, 1914-ben állt Moson község szolgálatába. Négy éven keresztül aljegyző, 1918-ban közigazgatási jegyző, 1919 szeptemberétől vezető jegyzője volt a községnek. A Mosoni-Duna-híd, a járdaépítés és a gazdasági iskola megszervezése fűződik tevékenységéhez. A vármegye szakigazgatási és közéletében is vezető szerepet töltött be, a Trianon után egyesített vármegye közigazgatási bizottságának tagja és (többek között) a községi levente és a tűzoltó egyesületek elnöke volt. 1938 novemberében elkészítette azt az indítványt, amelyet a képviselőtestület is elfogadott, és amelyben a városegyesülést az országos politika által támogatott gazdasági és városfejlesztési lehetőségek kihasználásával tartotta elfogadhatónak. A két városrész egyesítése után (1939) után városi tanácsnokként szolgált tovább. Három évtizedes szolgálat után 1944-ben saját kérésére vonult nyugalomba. Hamvai a mosoni temető családi sírhelyében nyugszanak. Fő utcai emeletes lakóházát még napjainkban is Seybold-házként ismerik.

1994. november 2. 30 éve

Győrben hunyt el dr. Povázsán József orvos. Temerinben született (Szerb–Horvát–Szlovén Királyság) 1925. március 18-án. Újvidéken érettségizett. A középiskolában és az egyetemen rövidtávfutóként versenyzett. A Szegedi Egyetemi Atlétika Club labdarúgócsapatában futballozott. A Szegedi Orvostudományi Egyetem elvégzése után a sárvári kórház sebészeti osztályán kezdett dolgozni. 1954-től a győri megyei kórházban volt alkalmazásban. 1959-től a Magyar Vagon- és Gépgyár rendelőintézetében a sebészeti szakrendelést is ellátta, 1960-tól a sebészeti szakrendelés vezetője. 1954-től a Rába Vasas ETO, később a Rába ETO sportorvosa. 1985-ben vonult nyugdíjba, utána orvosi magánrendelést folytatott. 1983-ban sportorvosi munkájának elismeréseként Pro Urbe Győr kitüntetésben részesült. A győri köztemetőben nyugszik.

1889. november 3. 135 éve

született Sümegen dr. Lovas (1906-ig Leitner) Elemér Károly bencés tanár, történész, régész. 1922 és 1940 között Győrött tanár, 1940-től Pannonhalmán a Szent Benedek-rendi Főapátság Tanítóképző Intézetének tanára. 1925­től előadója a szabadegyetemnek, 1931-ben tagja a Kisfaludy Irodalmi Körnek. Régészeti működését az Arrabona 1965/66. sz. 62. és 80–81. o. sorolja fel, egyéb munkásságát a pannonhalmi Szent Gellért Főiskola 1941–1942. évkönyve. Különösen fontosak Boldog Margit­kutatásai. 1930-ban részese volt a Győr Barátai Köre alapításának, a Győri Szemle kezdeményezőinek egyike, 1938–1939-ben annak szerkesztője. 1936­ban megbízást kapott várostörténeti monográfia szerkesztésére, ennek két kötete jelent meg. Pannonhalmán hunyt el 1949. szeptember 28-án.

1984. november 4. 40 éve

hunyt el Sopronban Csík Ferenc (1934-ig Tschik Ferenc) fotóművész. Sopronban szúletett 1894. február 27-én. Régi kéményseprő család sarja, ő maga is ebben a szakmában dolgozott. A Kéményseprő Vállalat alkalmazottjaként ment nyugdíjba 1959-ben. Művészi szárnypróbálgatása akvarellfestéssel kezdődött. A fényképezéssel aránylag későn kezdett foglalkozni, az eredmények láttán végül ennél maradt. „A soproni Orsolya tér” című képéért kapta első aranyérmét. A háborús pusztítások után a kép alapján állították helyre az Orsolya téri templom kapuzatát. A Kőfejtőben című képe az 1930-as években megjelent az amerikai és angol fotográfiai évkönyvben, a világ száz legszebb képe között. Az amszterdami Focus Club tiszteletbeli tagja lett 1937-ben. Ekkor a világranglista 14. helyén állt. Tagja volt a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének (1940-től), amely 1957-ben külön kitüntetést adományozott számára. Sopron 1977-ben Pro Urbe-díjban részesítette. Egyik alapítója volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének.

1984. november 4. 40 éve

Sopronban hunyt el Csik Ferenc fotóművész. Sopronban született 1894. február 27-én. Eredeti foglalkozása kéményseprőmester. Amatőrként kezdett fényképezni, 1930 óta részt vett a Soproni Fotóklub munkájában. A Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja. Legtermékenyebb alkotói korszaka az 1930-as évek közepén kezdődött. Hazai és külföldi kiállításoknak, pályázatoknak gyakori résztvevője volt, több mint 50 tárlaton szerepelt sikerrel. Művészi munkáját a Nemzetközi Fotóművész Szövetség EFIAP-kitüntetéssel ismerte el. A holland Focus Fotóklub tagja volt. Önálló kiállítását 1977-ben, Sopron várossá alakulásának 700. jubileumi ünnepségsorozata keretében mutatta be. Pro Urbe Sopron díjat kapott 1977-ben.

1829. november 5. 195 éve

született Győrben Kautz Gyula közgazdász, jogtudós. Szülővárosában a bencés gimnáziumban érettségizett. A Győri Királyi Akadémia Bölcseleti Karának két évfolyamát 1846-47-ben végezte el. 1848 őszén a Pesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatta tanulmányait, 1850-ben itt avatták jogi doktorrá. 1851-től Pozsonyban, majd 1853-tól Nagyváradon tanított politikai ökonómiát és osztrák pénzügyi jogot. 1858-ban a budai műegyetemen kinevezték a közjog és a közigazgatás rendes tanárának. Három cikluson keresztül volt Győr országgyűlési képviselője. 1883-ban az Osztrák-Magyar Bank alkormányzója lett, 1893-tól ugyanott főkormányzó. A Pesti Tudományegyetemen 1872-1873-ban a Jog- és Államtudományi Kar dékánja, 1873-74-ben rektor volt. 1904 és 1907 között az MTA alelnöke. Budapesten halt meg 1909. március 27-én.

1869. november 7. 155 éve

Sopronban született kányai Kánya Kálmán (Kania/Cania) diplomata, külügyminiszter. Pályafutását Konstantinápolyban kezdte mint alkonzul. 1904-ben konzul, 1905-től a közös külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1913-ban a Monarchia mexikói követe, meghatalmazott miniszter. 1920-tól 1925-ig a külügyminiszter állandó helyettese. 1925-ben berlini követ lett, majd 1933 és 1938 között külügyminiszter a Gömbös-, Darányi- és Imrédy-kormányokban. 1935. október 4-én Horthy örökös felsőházi taggá nevezte ki. Kánya Kálmán a két háború közötti magyar külpolitika egyik legfontosabb szereplője, 1933 és 1938 között pedig hivatalos irányítója volt, elképzeléseit nem ritkán miniszterelnökeivel szemben is érvényre juttatta. Miután az 1938. november 21-i német olasz demars miatt Kárpát-Ukrajna tervezett megrohanásától az Imrédy-kormánynak el kellett állnia, lemondott. A II. világháború idején a Bethlen–Kállay vezette politikai csoporthoz tartozott. Budapesten hunyt el 1945. február 28-án. A soproni Régi Szent Mihály temető VI. fal 19-20. helyén található védett sírban helyezték el.

1874. november 7. 150 éve

született Kaposmérőn Gyenge Imre Zoltán tanító. Tanulmányait a somogycsurgói református főgimnáziumban, majd a nagykőrösi református tanítóképző intézetben végezte. 1895-ben kapta meg tanítói oklevelét. 1896-ban a szabadhegyi felekezeti iskola tanítója. 1914-től a szabadhegyi Gazdakör alelnöke, 1916-tól ő képviselte a városrészt a városi törvényhatóságban. Kezdeményezésére állították fel a városban az első harangot a reformátusok. 1919. szeptember 1-jével az újvárosi Református Népiskola igazgatójává nevezték ki. Győrben hunyt el 1933. november 13-án.

1944. november 7. 80 éve

Budapesten elhunyt Győri-Juhász Jenő (1909-ig Pollák Jenő) tanár, költő, műfordító. Győrszigetben született 1892. április 30-án. Középiskolai tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1910-től a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem magyar–francia szakos hallgatója. 1913-ban a dijoni egyetem külföldiek számára létesített fakultásán tanult. 1914-ben a Kárpátokban harcolt. 1915-ben megsebesült, orosz fogságba esett, 1918-ban hazaszökött. 1919-ben bölcsészdoktori címet szerzett. Disszertációját nyelvészetből, a legrégibb magyar bibliafordítások nyelvi egybevetéséről írta. Középiskolai tanárként tanítványa volt Radnóti Miklós, Illyés Gyula és Fenyő László. Angol, francia, olasz, német és orosz költők verseit fordította. 1944-ben Weöres Sándorral együtt elismerésben részesült a Diárium című folyóirat által meghirdetett Lefordíthatatlan versek című irodalmi pályázaton. 1944 áprilisában kényszernyugdíjazták, majd munkatáborba hurcolták. Az elszenvedett bántalmazások következtében elhunyt.

1894. november 8. 130 éve

Sopronban született Ullein-Reviczky Antal diplomata, nagykövet, miniszter. A bencés gimnáziumban érettségizett, felsőfokú tanulmányait a bécsi konzuli akadémián folytatta, majd Debrecenben jogi diplomát szerzett. Öt nyelven beszélt, diplomáciai pályája hét évig Párizsba, majd Ankarába és Zágrábba vezette. 1938-ban kinevezték a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetőjévé, 1942 májusától rendkívüli nagykövet és meghatalmazott miniszter. 1942 nyarán rádió-adóvevő készüléket hozatott Budapestre, amelynek segítségével a kormány szűkebb köre 1944 márciusáig összeköttetésben volt a brit főparancsnoksággal. Kállay – Horthy jóváhagyásával – 1943 szeptemberében nagykövetté nevezte ki Stocholmba. Ullein-Reviczky elsőnek értesítette a magyar kormányt arról, hogy a szövetségesek nem a Balkánon nyitnak második frontot. 1944. március 21-én tiltakozásul Magyarország német megszállása ellen, lemondott követi tisztségéről. A háború után családjával Isztambulba, majd Genfbe költözött, ahol 1947-ben „Német háború – orosz béke” címen, francia nyelven kiadta emlékiratait. 1950-ben Londonban telepedett le, itt hunyt el 1955. június 13-án.

1944. november 9. 80 éve

A munkaszolgálatos, végsőkig kimerült Radnóti Miklós (1909-1944) költőt 21 társával együtt a Győrhöz közeli Abda község határában lelőtték.

1909. november 10. 115 éve

Nagyváradon született Halmos László zeneszerző, pedagógus. A győri bencés gimnáziumban érettségizett. A budapesti Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1931-ben karnagyi és zenetanári diplomát szerzett. 1931-től a győri székesegyház karnagya, tanított a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán és a Győri Ének- és Zeneegylet zeneiskolájában is. Megalakította a Palestrina Kórust, a Szent Gergely férfikórust, később az Iparos Dalkört és más kórusokat. Egyházzenei műveket írt, oratóriumai és népdalfeldolgozásai korán hírnevet szereztek neki. 1953-tól 1955-ig Komlón bányamunkára ítélték, szabadulása után Mosonmagyaróváron tanított, az agráregyetem énekkarát is ő szervezte és irányította. 1972-ben Mosonmagyaróvár város kitüntette. Szakmai elismerései mellett 1994-ben Győr városa is díszpolgárrá avatta. Győrben hunyt el 1997. január 26-án.

1974. november 10. 50 éve

hunyt el Újrónafőn Tallós-Prohászka István festőművész. Somorján született 1896. november 8-án. A Tallós előnevet ő maga választotta. Bár kiváló rajzkészsége már kisiskolás korában kiderült, a polgári iskola elvégzése után munkába kellett állnia, hogy családja anyagi gondjain segítsen. Telekkönyvi írnokként a Pozsony megyei Malackán dolgozott. 1915-ben behívták katonának, s a pozsonyi 13. helyőrségi gyalogezred katonájaként helyezték át Magyaróvárra a Tanácsköztársaság védelmére. Ekkor tűnt ki rajzkészségével, mint ezredrajzoló kétszáznál több rajzot és vízfestményt készített. Román fogság után 1920-1924 között az Iparművészeti Iskola hallgatója volt. Tanárai: Sándor Béla, Haranghy Jenő. Ezután fél évig Berlinben élt, majd 1924-ben visszatért Somorjára. 1935-ben falképet festett a pozsonyi Munkásakadémia falára, s ekkor készültek a csallóközi parasztok életével foglalkozó alkotásai. Iparművész feleségével, Lauer Máriával kiállítást rendezett somorjai műtermében. 1947-ben Magyaróvárra költözött. Szakköri foglalkozásain sok helybeli tehetséget tanított és indított el a művészi pályán. Élete utolsó éveiben nagyon szerényen élt, különc természete miatt a szükséges segítséget sem kapta meg. Az újrónafői szanatóriumban halt meg, sírja a magyaróvári temetőben van. Művei a Somorjai Helytörténeti Múzeum Tallós-Prohászka gyűjteményében, a Pozsonyi Városi Képtárban, a prágai Moderni Galerie-ban (Jéghordás) és a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban, továbbá magángyűjtőknél találhatók. Mosonmagyaróváron utcát és egyesületet neveztek el róla. 2006 novemberében a Hansági Múzeum falán reliefet, Szabó László alkotását és volt lakóházának falán emléktáblát helyeztek el a tiszteletére. .

1909. november 12. 115 éve

Budapesten hunyt el Reinhard Károly. festő, grafikus Győr-Szigetben született 1872. június 24-én. Tanulmányait Budapesten és Münchenben Hollósy Simonnál végezte. Dolgozott Benczúr mellett, és segédkezett Lotz Károlynak a ferencesek templomának festésénél. Kiállításokon vett részt figurális képeivel, foglalkozott litográfiával, rajzolt plakátokat.

1999. november 12. 25 éve

hunyt el Sopronban Solt Herbert építész. 1932. május 14-én született Sopronban. Sopronban végezte a középiskolát, a budapesti Műegyetemen szerzett diplomát. Szombathelyen, az állami tervező iroda volt az első munkahelye (1957), ahol falusi iskolákat tervezett (Szalafő, Hegyfalu) és a kőszegi műemlékekkel foglalkozott. Szombathelyen a Neumann Általános Iskola, a Jáki úti temető bejárata az ő keze munkáját dicséri. A Győri Tervező Iroda munkatársa 1963-ban lett, iskolát, szerelőcsarnokot, irodaházat tervezett, szinte az egész országban, Székesfehérvártól Kiskunhalasig. Szeretett szülővárosába 1977-ben telepedett le. Nevéhez fűződik a kópházi határállomás terve, a papréti romantizáló tornacsarnok felújítása, a Lövér Szálló átépítése, a MATÁV digitális telefonközpont épülete. Az 1990. évi „rendszerváltást” követően építőtevékenysége fellendült, már nem a tervező irodában, hanem nyugdíjasként saját irodájában dolgozott, a város képét előnyösen kiegészítő épületek tervein. Munkáját dícséri a Szent Mihály temető új, Pozsonyi úti bejárata (1993), lakóépületek, a Győri út és Kórház utca közötti 22 lakásos tömb (1992), az 54 lakásos Besenyő úti lakótömb is. Több családi házat, üdülőházat, Fertő parti cölöpházat tervezett. Közel egy évtizeden át tanított rajzolókat, egyetemen oktatott, a letisztult építészeti szemlélet képviselője volt. A sokoldalú, minden iránt érdeklődő építész a Városszépítő Egyesület munkáját évekig kritikus véleményével segítette. Alkotókedvének teljében autóbalesetben hunyt el..

1809. november 13. 215 éve

Pesten halt meg Hirsch Mihály jogász, egyetemi tanár. Pordányban született 1750. szeptember 3-án. 1769-ben lépett be a Jézus Társaságba. Jogi doktor lett. A rend 1773-as feloszlatása után Nagyszombatban, Pécsett, a győri akadémián, végül a pesti egyetemen a természet- és közjog tanára volt.

1914. november 13. 110 éve

Sopronban hunyt el Bünker János Rajnárd etnográfus, tanító. Seebachban, Karintiában született 1863. április 25-én. Elemi iskoláit Ausztriában végezte, 1876-1881-ig a felsőlövői evangélikus tanítóképző növendéke volt, itt tanult meg magyarul. Magántanár lett, majd 1890-től Sopronban, az evangélikus iskola tanítója, emellett a tiszti leánynevelő intézetben is tanított rajzot. Etnográfiai kutatásai során az összehasonlító mesekutatás művelője volt. A Sopron környéki hienc néprajzzal és folklórral foglalkozott, de a magyar néprajz is érdekelte. Nyugat-Magyarország népi építkezését és lakáskultúráját is feldolgozta. Sokat tett a Soproni Múzeum kiállításainak megújításáért, 1913-ban a múzeum főőrének nevezték ki.

1864. november 14. 160 éve

Győrben született Adler Károly kereskedő. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában illetve a Bécsi Kereskedelmi Akadémián végezte tanulmányait. 1886-ban nyugat-európai tanulmányútra ment. Győrben, Adler Sándor és fia nagykereskedelmi cégénél dolgozott. A győri Kereskedelmi és Iparkamarának 1896-tól volt tagja. A győri Lloyd Testületnek is tagja volt, és 1922 októberétől majdnem két évtizeden át elnöke is. 1923 elejétől Győr város törvényhatóságának tagja lett. Királyi kereskedelmi tanácsosi címet kapott. A Győri Neológ Izraelita Hitközség elnöke 1924 és 1928 között. Auschwitzba deportálták, 1944 júniusában hunyt el.

1994. november 14. 30 éve

Megnyílt Győr tematikus múzeuma, a Városi Művészeti Múzeum a Király utca 17. szám alatti barokk Esterházy-palotában.

1944. november 15. 80 éve

Luzernban (Svájc) hunyt el Flesch Károly magyar hegedűművész, zenetörténész, hegedűtanár. Mosonban született 1873. október 9-én. A párizsi konzervatóriumon M. P. J. Marsick tanítványa (1890-1894). Bécsi bemutatkozása (1895) után a bukaresti konzervatórium (1897-1902), majd az amszterdami konzervatórium tanára volt (1903-1908). 1908-tól 1926-ig Berlinben, majd Baden-Badenben élt. 1934-ben elhagyta Németországot, Londonba, Amszterdamba, a háború alatt Luzernba költözött. H. Beckerrel és A. Schnabellel (később C. Friedberggel) triót alapított.

1999. november 16. 25 éve

hunyt el Szegeden Kapuy Ede fizikus. Győrben született 1928. szeptember 21-én. 1952-ben szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán vegyész oklevelet. 1952 –1954-ig kutató és oktató az egyetem kémiai-fizikai tanszékén. 1954–1957 között Gombás Pál fizikus vezetésével a műszaki egyetem fizikai intézetében aspiráns, 1958-tól az MTA Elméleti és Fizikai Kutató Csoportja tudományos munkatársa, 1961 –1971 között főmunkatársa volt. 1972– 1974-ben az MTA Kvantumelméleti Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, 1974–1983-ig tudományos tanácsadója, 1977-től a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára. Közben az ELTE-n is tanított. 1983-tól a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékén tanszékvezető egyetemi tanár, 1993-tól egyetemi tanár. Számos külföldi egyetem (Sheffield, Oxford, Cambridge) előadója és vendégprofesszora. A kvantumkémia, atom-és molekulafizika nemzetközi hírű művelője. A fizikai tudomány kandidátusa (1958), doktora (1971). A Szegedi Akadémiai Bizottság matematikai és fizikai szakbizottságának tagja. A Magyar Kémikusok Egyesülete kvantummechanikai szakcsoportjának elnöke 1972-től. Az MTA atomhéjfizikai albizottságának titkára (1970–1994, a fizikai bizottság, az atom-és molekulabizottság, a TMB fizikai és csillagászati szakbizottságának tagja, a fizikai-kémiai szakosztály vezetőségi tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társaság tagja. 1996-ban a Pedagógus szolgálat érdeméremmel tüntették ki. – 1999-ben az ELTE-n nemzetközi tudományos előadássorozatot neveztek el róla.

1894. november 17. 130 éve

Győrben született Stadler Aurél gyógyszerész, költő, műfordító. A budapesti egyetemen gyógyszerészdiplomát szerzett 1918-ban. 1912-től élt Palicson, ahol 1957-ig, nyugdíjazásáig gyógyszerészként tevékenykedett. Fiatal korától jelentek meg vallásos szellemű versei a vajdasági, erdélyi és budapesti lapokban. Szakmai cikkeit, tanulmányait szaklapokban publikálta. Megírta a szabadkai patikák és Palicsfürdő történetét. A Kalászok című antológiában szerepelt verseivel 1951-ben. Palicson (Jugoszlávia) hunyt el 1973. december 18-án.

1909. november 17. 115 éve

Győrben hunyt el Wottitz Károly jogász, gyár- és bankigazgató. Győrszigetben született 1842-ben. A gimnáziumot Győrött végezte, Pesten és Bécsben hallgatott jogot. 1869-ben szerzett köz- és váltóügyvédi oklevelet. A Győri Szeszgyár és Finomító Rt. egyik alapítója. 1884-ben városi képviselő. A magyar Waggon- és Gépgyár Rt. 1896-os létrehozásában is részt vett. Tagja volt a Győri Ügyvédi Kamara, a Lloyd Társaság, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Kereskedelmi és Ipari Kamara vezetőségének.

1909. november 19. 115 éve

Bonyhádon született Merész Károly festő- és szobrászművész. Szülővárosában érettségizett, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, 1931-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1934-ben Sopronban az evangélikus líceumban kezdett tanítani. Harcolt a második világháborúban. Hazatérve ábrázoló geometriából szerzett oklevelet, a Széchenyi Gimnáziumban tanított, majd 1959-ben a soproni Felsőfokú Óvónőképző Intézet tanárává nevezték ki, itt nyugdíjba vonulásáig a rajz tanszéket vezette. Tankönyveket, módszertani jegyzeteket írt. Közben mint festő és szobrász is maradandó értékeket alkotott. Sopronban hunyt el 1973. augusztus 30-án.

1874. november 20. 150 éve

IX. Pius pápa teljes búcsút engyedélyezett a Győri Könnyező Szűzanyát felkereső zarándokoknak.

1914. november 20. 110 éve

Bécsben hunyt el Pruzsinszky Ferenc festőművész. Sopronban született 1852. augusztus 24-én. Szülővárosában a Steinacker nevű rajztanár tanította. Sopronból középiskolái után Bécsbe ment, ahol előbb 1869-ben a Kunstgewerbeschulenak, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémiának lett ösztöndíjas növendéke. Egész fiatalon került a Jobst testvérek műtermébe, akiknek a soproni kaszinó és a bécsi fogadalmi templom kifestésénél segédkezett. Pruzsinszky számos rajzot, tervet készített alsóausztriai, morvaországi, karintiai templomok és kastélyok számára, s két nyáron át az esztergomi katedrális restaurálásánál, személyesen vett részt a templom falainak kifestésénél. Később Bécsben telepedett le, és kisméretű életképeket festett. Művei a soproni múzeumban láthatók.

1864. november 21. 160 éve

Győrben hunyt el Beöthy Károly ügyvéd és Győr megye alügyésze, publicista. Komáromban született, 1820. november 21-én. Középiskoláit is itt a református kollégiumban végezte, majd jogot tanult a pesti Magyar Királyi Tudományegyetemen. Gyakorló ügyvédként a fővárosban telepedett le. 1848-49-es szabadságharcban a Délvidéken harcolt a szerbek ellen. Komáromban a várvédőkkel kapitulált. Menlevelével Győrben kezdett ügyvédi praxist. 1859-től a Győrvidéki Gazdasági Egylet jegyzője. 1861-ben a megyei hatóság alügyésze. Kezdetben a szépirodalmi írásai jelentek meg, majd gazdászati, ipari, kereskedelmi s társadalmi cikkeket irt a Győri Közlönybe, melynek főmunkatársa volt.

1909. november 21. 115 éve

Újkéren született Németh József lelkész ezredes. 1933-ban Győrött szentelték pappá, a Középiskolai Katolikus Fiúinternátus prefektusa lett. 1935-ben Magyaróváron hitoktató, 1938-ban tábori lelkész. 1948-ban a Katolikus Lelkészi Osztály vezetője. 1950-ben izgatás miatt jogerősen 4 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. 1953-ban szabadult. 1990-ben rehabilitálták, előléptették lelkészezredessé. Budapesten hunyt el 1991. május 1-jén. Sírja az újkéri temetőben van.

1974. november 21. 50 éve

hunyt el Győrben dr. Radó Polikárp bencés szerzetes, tanár. Sopronban született, 1899. március 11-én. 1923–1924-ben segédlelkész Győrszentivánon, 1933–1935-ben lelkész Ménfőcsanakon, 1935–1937-ben tanár Győrött. A Kisfaludy Irodalmi Kör tagja 1935-től, szabadegyetemi előadó 1935–1936-ban, 1950-től a dogmatika egyetemi tanára. Hittudományi és hittankönyveket írt. Szerkesztette a Teológiát, a Vigiliát, munkatársa az Új Embernek.

1849. november 22. 175 éve

született Mosonmagyaróváron dr. Koppy Pál gazdálkodó, községi bíró. Mosonban született 1878. december 28-án. Magyaróvári piarista középiskolai tanulmányok után előbb csak segédkezett a gazdaságban, szülei halála után vezette is a 130 hold magántulajdonú és 300 hold bérelt területen működő családi gazdaságot. Elismert mintagazda volt, aki tekintélye révén tevékeny részt vett a község közügyeinek intézésében. 1921-ben az előző bíró lemondásakor választották meg Moson városbírójává, amely tisztséget egészen Moson és Magyaróvár városok egyesüléséig, 1939. június 28-ig betöltötte. A kierőszakolt városegyesítés előkészítése során a támogatók között szerepelt. Álláspontját racionális gazdasági okokkal, a közigazgatásban játszott területi szerep erősödésével és a Mosonban alig támogatott kultúra színvonalának javulásával indokolta. Közéleti szerepét, tekintélyét fokozta a Fő utcai emeletes családi ház alsó részében fenntartott híres Mocca kávéház, a „Mosoni Kaszinó”. Tisztségének emlékét a XX. század végéig őrizte a mosoni gabonarakparti Bíró-tanya (ma Suzuki-szalon). Földi maradványai a mosoni temető díszhelyén lévő családi sírboltban nyugszanak, amelyen 2009-ben, a városegyesítés 70. évfordulóján emléktáblát avattak.

1864. november 23. 160 éve

Szentkirályszabadján született Árvay Géza tanár. 1893-tól a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben képesített tornatanárként dolgozott. Az első világháborúban számos kitüntetést kapott. 1920-tól 1927-ig Csongrádon tanított, majd visszahelyezték Győrbe. 1928-ban nyugdíjazták. A helyi tűzoltóság szervezője. Aktív muzsikus volt, zeneiskolai cimbalomtanárként ismerték. Győrben halt meg 1942. július 2-án.

1884. november 23. 140 éve

Lukácsházán hunyt el Bubics Ede vízépítő mérnök. Süttörön született 1818. december 23-án. 1842-ben a bécsi műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Az 1848-49-es szabadságharcot hadmérnökként harcolta végig, a világosi fegyverletétel után Törökországba menekült. 1850-ben hazatért, Somogy vármegyében telepedett le. 1854-ben a Balaton felmérésében, mint mérnök vett részt. Az Esterházy család Vas megyei lukácsházai birtokán élt, birtoktérképeket készített. Folyóiratokban történelmi tárgyú cikkeket publikált.

1944. november 23. 80 éve

Győrben született Szűcs Jenő sebész, sportorvos. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte orvosi diplomáját. 1960-ban az Egyetértés Torna Osztályban (ETO) kézilabdázott, aztán kosárlabdázott. Orvos diplomája megszerzése után a győri kórház baleseti sebészetén dolgozott, de a sport életének fontos része maradt. 24 évig működött az ETO-nál, több győri klubot is segített, tudását, tapasztalatait a győri női kosarasoknál és a korábban NB II-es Dunántúli Atlétikai Clubnál (DAC) is kamatoztatta. Utoljára a Rába ETO futsalcsapat és a Gyirmót FC együttesének szolgálatában állt, mint sportorvos. A sportegészségügy területén végzett önzetlen, elhivatott munkásságát Győr önkormányzata 2013-ban Szent László Éremmel jutalmazta, illetve ebben az évben a bajnok győri futsalcsapat sportorvosaként Pro Urbe kitüntetést is átvehetett. Győrben hunyt el 2014. március 11-én.

1894. november 25. 130 éve

Nagylégen (Szlovákia) elhunyt Sárváry Béla piarista pap, római katolikus plébános, gimnáziumi tanár. Győrben született 1816. március 21-én. A gimnáziumot szülővárosában végezte, azután a kegyestanító-rendbe lépett. A bölcseletet Vácon, a teológiát Nyitrán végezte. 1843. július 26-án pappá szentelték. Gimnáziumi tanár volt Szegeden, Kanizsán, Léván, Pesten, Sátoraljaújhelyen, 1853–tól 1954-ig Veszprémben, 1856-ban ismét Pesten, végül Kolozsvárott. 1865-ben az esztergomi főegyházmegyébe vették föl, Esztergomban káplán, majd nagylégi plébános volt haláláig.

1899. november 25. 125 éve

született Téten Kovács Béla (Gyapay Kovács Béla) festő. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában hét osztályt végzett. Budapesten Gách István és Szamovolszky Ödön műtermében dolgozott. 1925-ben Gách Istvánnal volt Győrben közös kiállítása. 1927-ben a Julian Akadémiát látogatta Párizsban. Orvosi tanácsra a La Manche-csatorna mellé költözött. 1928-ban Győrben újra tárlata volt. Franciaországi tapasztalatairól cikksorozatot közölt a Győri Hírlapban. 1934-ben képe szerepelt a párizsi Nyári Szalonban. 1942-ben a budapesti Tavaszi Szalonon, majd a 7. Nemzeti Kiállításon jelentkezett. Elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság kitüntető elismerését. 1945-ben három akvarelljével vett részt a szociáldemokrata párt progresszív művészeinek kiállításán. Győrött 1947-ben a Tavaszi Tárlaton szerepelt, 1948-ban a centenáriumi kiállításon emlegették a legjobbak között. A Győri Napokon (1958) kilenc művét mutatták be. Gyapay Kovács Béla 1959-ben egyéni tárlatot rendezett akvarelljeiből a budapesti Szállítómunkások Klubjában. Budapesten hunyt el 1973-ban

1884. november 26. 140 éve

Győrben született Orbán Dezső festő. A budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1905-1906-ban szerepelt először a budapesti műcsarnok, majd a Nemzeti Szalon kiállításain. 1906-ban Párizsban megismerkedett a kor jelentős művészeivel. 1907-ben visszatért Budapestre, 1909-ben műtermében alakult meg a Keresők Társasága, mely 1911-től Nyolcak néven vált ismertté. A Balkán-háborúk és az I. világháború idején katonatisztként szolgált. Első önálló tárlata 1917-ben volt, melyet több követett. Nyugat-európai tanulmányutakat tett, 1939-ben családjával Ausztráliába emigrált. 1943-ban állított ki először itt, 1964-ben látogatott először haza Magyarországra. 100. születésnapján a Magyar Nemzeti Galériában állított ki. Képeit jórészt a Szombathelyi Képtár őrzi, de a győri Xántus János Múzeumban is találhatók munkái. 1986. október 8-án hunyt el Sydney-ben.

1844. november 27. 180 éve

Sopronban született ikvai Pfeiffer László sertéskereskedő. Iskoláit szülővárosában végezte. Győrben telepedett le, lakásuk a Városház tér 10. szám alatt volt. A városban az ipari hizlalás, feldolgozás és export megszervezésével foglalkozott. A győri gőzhajótársaság elnöke volt. Győrben halt meg 1897. január 25-én. A nádorvárosi köztemetőben nyugszik.

1924. november 27. 100 éve

hunyt el Budapesten Warga Berta pedagógus 1949-ben született. Munkásságát Budapesten kezdte, majd Fehértemplomban, később Ipolyságon folytatta, végül a  magyaróvári polgári iskola megalapozására küldte ki a minisztérium 1897 őszén. Negyven évet töltött a tanügyi pályán, ebből 16 tanévet Magyaróváron (1897-1914). A Magyar-Óvári Állami Polgári Leányiskola 1897 szeptemberben alakult meg a III. osztállyal, ekkor nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter Warga Bertát igazgatónak. Az első évben Kohlerné Ertl Aranka tanítónővel ketten látták el az iskolai teendőket, a következő évben már négyen dolgoztak a polgáriban, s ettől kezdve folyamatos volt a fejlesztés. Warga Berta történelmet tanított. Igazgatósága alatt alakult ki az iskola, 1910-ben felépült az új épület, amelyben megfelelő helyet kapott az oktató-nevelő munka.