Vármegyei évfordulónaptár
2024
1909. október 1.
115 éve
Sopronban született Kárpáti Zoltán növényföldrajz- és rendszertankutató,
dendrológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora. A budapesti tudományegyetem
bölcsészettudományi karán doktorált 1932-ben. Természetrajz-kémia tanári oklevelet
szerzett 1933-ban. 1933-tól 1936-ig a budapesti tudományegyetem növényrendszertani és
növényföldrajzi intézetében gyakornok, 1936-tól 1949-ig Budapesten a Fővárosi Vegyészeti
és Élelmiszervizsgáló Intézet mikroszkópiai osztályán volt vegyész. 1950-től az
Agrártudományi Egyetem kertészeti karán, illetve a későbbi Kertészeti Főiskolán
tanszékvezető 1971-ig. Működése alatt megszervezte a Növénytani Tanszék munkáját, és
létrehozta a soroksári botanikus kertet. Jelentős tevékenységet fejtett ki a
flórakutatás, növényrendszertan és a dendrológia terén. Sopron és környékéhez
florisztikai-növényföldrajzi kutatások kapcsolják. Számos szakközleménye jelent meg,
szakmai kiadványok sorát szerkesztette.
1789. október 2.
235 éve
A Vas megyei Gércén született Borgátai Szabó József műkedvelő őstörténész,
romantikus nyelvész. A soproni
evagélikus líceumban tanult, a Magyar Társaság tagja volt, majd ugyanott lett a líceum
tanára. 1817-1818-ban Göttingenben Kőrösi Csoma Sándor tanulótársa volt. Irodalmi és
tudománytörténeti értéke elsősorban Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos feljegyzéseinek
van, akinek pártfogását kérte Széchenyi Istvántól is. 1829-ben Sopronban rábízták a
tanítóképző tanfolyam vezetését, melyet 1853-ig ellátott. Ez a tanfolyam volt az
1858-ban megalapított tanítóképző intézet csírája. Minden könyve Sopronban jelent meg,
cikkei jórészt a Tudományos Gyűjteményben. Művei legtöbbször a magyar nyelvvel
foglalkoztak, de inkább történeti szempontból. Sopronban hunyt el 1885. június 8-án..
1869. október 2.
155 éve
Mosonban született
Kühne Károly gépgyáros. Iskoláit is itt kezdte és a fővárosban folytatta. Zürichben szerzett gépészmérnöki oklevelet, melyet a budapesti műegyetem
honosított. 1895-ben apja, Kühne Ede (1839-1903) cégtársa lett a gyárában. Elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a gyár a századforduló körül meg tudott újulni és apja halála után
is virágzott. Moson megyében a törvényhatósági és a közigazgatási bizottság tagja volt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gépészeti szakosztályának, a Gyáriparosok Országos
Egyesületének és a Gyáriparosok és Vasművek Országos Egyesületének vezetőségének is tagja volt. 1905-ben a Szabadelvű Párt színeiben indult helyben a választásokon.
A Mosonvárosi Takarékpénztár elnöke és kereskedelmi tanácsos volt. Mosonban hunyt el 1912. október 15-én.
1959. október 2.
65 éve
Győrben hunyt el Harsányi Lajos katolikus pap, író, költő. Nagyigmándon
született 1883. szeptember 29-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a győri
papnevelő intézetben teológiát tanult. 1907-ben pappá szentelték. Nevelő volt Széchenyi
Emil családjánál Balatonföldváron és Vajszkán, 1908-tól rövid ideig Rábacsanakon és Szanyban káplán, Eszterházán
Esterházy Miklós családjánál nevelő. 1910-től Győrött székesegyházi hitszónok és
káptalandombi lelkész. 1912-től 1920-ig a Dunántúli Hírlap szerkesztője. 1920-tól
rábapatonai plébános, 1921-től szentszéki
tanácsos, 1939-től a győri székeskáptalan javadalmas kanonoka és komáromi főesperes.
1917-ben Sík Sándorral megbízást kapott a katolikus népénekkincs szövegjavítására.
Harsányi Lajost elsősorban a modern vallásos költészet jeles képviselőjeként tartják
számon. Regényei a magyar szentek életét dolgozták fel, a maguk korában ismertek voltak.
1938-tól megszűnéséig, 1950-ig a győri Kisfaludy Irodalmi Kör elnöke volt.
1949. október 3.
75 éve
hunyt el Sopronban báró Podmaniczky Pál evangélikus lelkész, a soproni evangélikus hittudományi kar tanára.
Óbudán született 1885. március 16-án. Másfél évesen elveszítette apját, anyját, lelketlen emberek mindenéből kifosztották. A középiskolából anyagi okok miatt két év után kimaradt. Folyamatosan képezte magát, olvasott, nyelveket
tanult, fordított. A gimnáziumot magánúton végezte, de közben már 1903 augusztusában érettségi bizonyítvány nélkül, rendkívüli hallgatónak vették fel a pozsonyi evangélikus teológiai akadémiára, ahol 1907-ben végzett, és közben
a helyi líceumban érettségi vizsgát is tett. Az 1907–1908. tanévet Rostockban töltötte, 1908. október 30-án pappá szentelték. Egy ideig káplánkodott Modorban, 1910 elejétől teológiai magántanár volt Pozsonyban, majd 1911 októberében
lelkésznek ment Felsőszelibe. Az eperjesi teológiai akadémián 1918 elején rendkívüli tanár lett, amikor az intézmény megszűnt, Bethániánál lelkészkedett Budapesten. Itt ismerkedett meg Vargha Ilonával, aki később a felesége lett.
Négy gyermekük született. A missziós munkával 1911-ben került kapcsolatba, javasolta magyar Önkéntes Missziói mozgalom létrehozását, amelynek vezetője lett. 1913-ban átvette a Hajnal című újság szerkesztését, amely a Magyar Evangéliumi
Keresztyén Missziói Szövetség (MEKMSZ) lapja volt. A fogházmisszióban dolgozott, köztörvényes és politikai foglyoknak tartott istentiszteletet. 1924 őszén, amikor átvette a Bethánia vezetését, családjával Budapestre költözött. Munkájának
köszönhető, hogy a a skandináv országokkal fontos egyházi kapcsolatok teremtődtek. Debrecenben 1926-ban teológiai doktori fokozatot szerzett. Majd két év múlva pályázat útján elnyerte az egyetemi tanári kinevezést Sopronba, a vallástörténeti
tanszékre. Haláláig a Soproni Evangélikus Hittudományi Kar nyilvános és rendes tanára volt. Közben nyelveket tanult, fordított, angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, latin, lengyel, német, norvég, svéd, ógörög, olasz, orosz, szlovák
nyelven beszélt. Saját tárgyán kívül a teológia minden területén járatos volt. Háromszor a dékánként is szolgált. (1931/32, 1935/36, 1940/41). 1917-től választmányi tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Halála után, 1950-ben
az Evangélikus Külmissziói Intézetet róla nevezték el.
1974. október 3.
50 éve
hunyt el Gödöllőn Kutasy Viktor erdőmérnök.
Köpcsényben született 1901. október 16-án. 1926-ban szerzett oklevelet a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán. Rövid ideig tanársegéd volt a főiskola építéstani tanszékén majd
a Miskolci Állami Erdőgazdaság előadója lett. 1939-1944 között az ungvári erdőgazdaságban dolgozott. 1949-1953 között az alföldfásítási programot felügyelte. 1955-től az ERDŐTERV főmérnökeként, később igazgatójaként dolgozott.
Tagja volt az MTA erdészeti állandó bizottságának és az Erdőgazdasági Tanácsnak. 1954-1957 között az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára volt.
1989. október 3.
35 éve
Bogyoszlón hunyt el
Kiss Ernő népművész, fafaragó.
Bogyoszlón született 1898-ben. Paraszti életmód mellett kezdet autodidakta módon fafaragással foglalkozni,
30 éves elmúlt, amikor első elismerés érte a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara országos kiállításán.
1957-ben az országban először megkapta a "Népművészet Mestere" kitüntetést. Alkotásai eljutottak a brüsszeli
világkiállításra, Moszkvába és Amerikába is. 60 évesen szakított a falusi témákkal, a magyar történelem nagy
eseményei felé fordult. Monumentális faliképein örökítette meg a magyar múlt mérdfölköveit, tragikus csatáit.
Legmonumentálisabb alkotása a Honfglalás, melyen több száz alakot faragott meg.
1899. október 4.
125 éve
született Puszta-Somorján Smuk Antal költő, népmondagyűjtő.
Négy elemi iskoláját szülőfalujában végezte, majd szíjgyártómesterséget tanult Mosonszentjánoson Schiller Ferenc mesternél. A kis falu nem tudta eltartani,
ezért alkalmi földművelésből és terménykereskedésből próbált megélni. Önműveléssel, önerejéből vált a Hanság-vidék magyar- és németnyelvű népmeséinek gyűjtőjévé.
Ezeket a népmeséket a Magyaróváron megjelenő „Mosonvármegye” című lap rendszeresen közölte. Egy idő után verseket és cikkeket is kezdett küldeni. Ezek az írások
nyomtatásban csak az újságban láttak napvilágot. Az 1920-as évek közepétől, amikor szülőfalujának nincstelen fiataljai sorra vándoroltak ki az Újvilágba (főleg Brazíliába), rendszeresen megküldte a lapnak
azokat a leveleket, amelyekben a kivándoroltak idegen világbeli keserveiről számoltak be, hogy elriassza a kivándorlástól az itthoniakat. 1929-ben azonban rokonai biztatására már maga is kiszökött Brazíliába.
A következő év augusztusában a „Mosonvármegye” című laphoz küldött levele szerint munkatársa lett a legnagyobb ottani magyar lapnak és délelőtt egy magyar iskolában tanított. 1933-ban Istenek harca címen
Rio de Janeiroban állítólag megjelent kötetét küldte el a magyaróvári lapnak. Rio de Janeiroban hunyt el 1970-ben.
1909. október 4.
115 éve
Orosházán született Jankó
József mezőgazdász, közgazdász. Középiskoláit Orosházán végezte,
mezőgazdász oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetem közgazdaságtudományi karának
mezőgazdasági osztályán. A Műegyetem mezőgazdasági osztályán az üzemtani tanszéken
dolgozott. Ezután a Földművelési Minisztériumba, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre,
majd a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági
Akadémiára került. Itt 1957 és 1973 között az üzemtani tanszék vezetője volt. Számos
önálló könyvet, jegyzetet és szakcikket írt. Az MTA tagja volt. 1992. augusztus 23-án
hunyt el Budapesten.
1899. október 5.
125 éve
született Nezsideren Pogány Imre (Penna Imre) katonatiszt.
1911-1915 között Marosvásárhelyen a katonai alreáliskolába, 1915-1918 között Kismartonban a katonai főreáliskolába járt. Hainburgban katonai műszaki akadémiát végzett 1918-1921-ben.
Németül és franciául tökéletesen tudott. Magyar érzelmű volt ezért szülővárosának elcsatolása ellenére Magyarországon folytatta katonai pályafutását. 1921-ben hadnagy, 1924-ben főhadnagy, 1932-ben százados, 1939-ben őrnagy,
1942 elején alezredes, novemberben vezérkari ezredes lett. 1921-ben a 2. utász zászlóaljat bízták rá, azután mindig magasabb feladatokat kapott, különböző csapattesteknél szolgált. 1928-1931-ben árkász oktatói tanfolyamot végzett.
1931-1934-ben végezte el a magyar királyi hadiakadémiát. 1939-1942 között a hadiakadémián műszaki tanár is volt. Az önálló magyar műszaki csapatok egyik megteremtőjének tartották. A háború alatt a magyar műszaki csapatokat és
biztosítást a legfelső szinten koordinálta. 1942-1944 között az ilyen irányú legfelső irányítást végző tábornok helyettese volt. 1945-ben amerikai fogságba esett, de bízva feddhetetlenségében visszajött Magyarországra. Itt börtönbe
vetették és 1951-ben a Legfelsőbb Bíróság 5 év szigorított börtönre ítélte. Semmilyen politikai vagy egyéb vádpontot nem tudtak felhozni ellene, így börtönben tartását leginkább „biztonsági okokra” lehet visszavezetni. 1971-ben vándorolt
ki az Egyesült Államokba. Stamfordban hunyt el 1992. október 10-én.
1819. október 7.
205 éve
Győrben született Szodfried Ferdinánd Nándor honvéd alezredes. A tullni utásztiszti iskolát végezte el. 1843-tól főhadnagy, 1846-tól a
tullni utásziskola tanára. 1848-ban átállt a magyar honvédekhez. A bánáti hadtest utászkari parancsnoka. 1848. október 16-tól őrnagy a honvéd utászkarban,
az 1. utászzászlóalj parancsnoka. A szabadságharc bukása után Aradon négyévi várfogságra ítélték. 1842-ben kegyelmet kapott, 1848-ban emigrált.
1869-ben hazatért. A Rába-szabályozási Társulat főmérnöke lett. Győrben hunyt el 1881. január 30-án.
1874. október 7.
150 éve
született Sércen Jenny György tisztviselő.
A kismartoni polgári iskola elvégzése után a győri katolikus tanítóképzőben szerzett tanítói, 1893-ban a tanítás mellett jegyzői oklevelet. Két évig
Mosonszentandráson tanított, ezután Győrzámolyon majd Püskin volt segédjegyző. 1899. május 13-án
magyaróvári aljegyzővé, 1921. április 23-án főjegyzővé választották. E munkakörében megmaradt Magyaróvár várossá való átalakításakor is. 1927. május 7-től városi tanácsnok, 1921-től anyakönyvvezető.
Az I. világháború után nagy körültekintéssel, lelkiismeretesen végezte a közélelmezést, hadsegélyezést és a rokkant-ügyeket. Komoly érdemei voltak Magyaróvár fejlesztésében. 1927-ben kormánytanácsosi címet kapott.
1935-ben vonult nyugdíjba. Sokat dolgozott a város társadalmi életében: elnöke volt a Tűzoltó Egyesületnek, a Mosonmegyei Diákszövetségnek, alelnöke a Hitelszövetkezetnek, pénztárosa a katolikus egyházközségnek, a Széchenyi Társaskörnek stb.
Mosonmagyaróváron hunyt el 1940. szeptember 2-án. A magyaróvári temetőben nyugszik.
1909. október 7.
115 éve
Sopronban született Neuwirth János erdőmérnök. A műszaki egyetem soproni
erdőmérnöki karán szerzett oklevelet 1936-ban. 1936-1937-ben Sopronban, Felsősegesden,
1937-ben Ordas községben, 1939-től 1943-ig a bustyaházai erdőigazgatóságnál dolgozott.
1945-től 1957-ig a Zalaegerszegi Erdőigazgatóságon működött. 1951-től az
Erdőigazgatósági Egyesülés főmérnöke s egyben az erdőművelési osztály vezetője lett.
1957-től az Erdőmérnöki Főiskola erdőműveléstani tanszékén docens, 1958-tól
tanszékvezető. 1959-től Sárvárott, majd 1972-ig, nyugdíjazásáig Sopronban a Tanulmányi
Állami Erdőgazdaságban tevékenykedett. Publikációi a douglaszfenyő, az akác és a gyorsan
növő fafajok Zala megyei alkalmazhatóságával foglalkoztak. Részt vett az országos
erdőtopológiai irányelvek kidolgozásában 1962-ben, és a Sopron környéki erdőgazdasági
tájak felújítási-telepítési irányelveinek kimunkálásában. Sopronban hunyt el 1975.
november 12-én.
1994. október 7.
30 éve
Sopronban hunyt el
Szőke Gyula kanonok, főesperes. Sopronban született 1916. október 4-én. 1940-ben a győri egyházmegye papjává szentelték,
a világháború idején lelkész, hadifogságba került, volt káplán, hittanár, plébános, tiszteletbeli főesperes, székesegyházi kanonok. 1944 őszén kezdte el Szent László király életművének
kutatását. A tartalmilag igényes, színes képanyaggal bővelkedő ismeretterjesztő kötet 1993-ban készült el. Első plébánosi helye a levéli Szent László-templom volt,
1973 és 1989 között a mosonmagyaróvári Szent László téri templomban szolgált, majd a győri székesegyház kanonokja lett. Egymillió forintos alapítványt kezdeményezett a
mosonmagyaróvári Szent László-szobor felállítására. Mosonmagyaróvár Pro Urbe díjasa. Halálakor a győri székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.
1924. október 10.
100 éve
született Győrben Takács György labdarúgó. 1949 előtt a Nemzeti Józsefvárosi Torna Club (NJTC),
az Erzsébeti Torna Club (ETC), 1949 és 1962 között a Csepeli MTK, a Csepeli Vasas, illetve a Csepel SC labdarúgója (balhátvéd), ahol 1958-1959-ben bajnokságot nyert a csapattal.
A Csepel csapatában összesen 287 bajnoki mérkőzésen szerepelt. 1953 és 1955 között három alkalommal szerepelt a válogatottban. Kétszeres B-válogatott (1951–1958). 1962 és 1983 között
a Csepel SC utánpótlás, ifjúsági, serdülő csapatának edzője és az első csapat pályaedzője volt. Budapesten hunyt el 1994. július 17-én.
1989. október 10.
35 éve
hunyt el Ringewoodban(Amerikai Egyesült Államok) Dallos Ferenc római katolikus pap, teológiai író.
Magyaróváron született 1909. szeptember 1-kén. 1932-ben szentelték pappá, ezután bői, majd
csornai káplán volt. 1936-ban Győrbe
került, ahol gyárvárosi hitoktató és belvárosi káplánként
működött. 1950-től Kanadában élt, 1959 és 1976 között az Amerikai Egyesült Államokban,
Ringewoodban működött.
1894. október 11.
130 éve
Sopronban hunyt el Bruckner Gottlieb
gazdapolgár, nemzetőr, krónikaíró. Sopronban született 1818. december 13-án. A 19. századi Sopron krónikásainak legjelentősebb alakja. Családja Szászországból származott el Sopronba.
Egyszerű, vallásos nevelést kapott, az elemi iskolának csak két osztályát végezte el. A család szőlőjében kitanulta a gazdapolgár minden feladatát.
Szabadidejében sokat olvasott, következetesen művelte magát. Kölcsönkérte és lemásolta a régi krónikákat, 1840-től maga is hozzálátott a családi krónika
megírásához. 1848-ban káplárként szolgált a nemzetőrségben. Különösen érdekesek krónikájában a forradalom időszakára vonatkozó feljegyzései.
Az 1887-ben alakult Soproni Gazdapolgárok Dalegyesületének egyik alapító tagja és a testület első alelnöke volt. Évtizedekig szolgált mint a
város köztörvényhatósági bizottságának megbecsült tagja. A hazaszeretéről közismert Bruckner naplója hű tükre a 19. századi Sopron legfontosabb
eseményeinek. Minden témához hozzáfűzte a saját véleményét is. Halála után családtagjai még két évtizeden át,
egészen 1913-ig vezették a krónikát. A német nyelvű kézirat eredetijét a család, annak fénymásolatát a soproni levéltár őrzi.
1894. október 12.
130 éve
Magyaróváron született schlessingi dr.
Sax Imre fogorvos. Régi győri nemesi családból származik. Elődei hosszú időn át vezető tagjai voltak a győri
evangélikus egyháznak. Középiskolai tanulmányait Magyaróvárott kezdte, Pozsonyban folytatta, ahol 1913-ban érettségizett. A budapesti tudományegyetemen tanult,
az első világháború idején ez félbemaradt. A háború után a bécsi egyetemre járt, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg az orvosi diplomát 1921-ben.
Egy év múlva Budapesten elvégezte a fogászati kurzust és rendelőt nyitott Magyaróváron. Tevékeny részt vett a város társadalmi életében is.
1899. október 12.
125 éve
született Szombathelyen Machatsek Gyula Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola erdőmérnök hallgatója, a nyugat-magyarországi felkelőharcok hősi halottja.
A soproni római katolikus iskolában, majd a Szent Benedek rendi gimnáziumban, a felső négy osztályt az Evangélikus Líceumban végezte. Hatodikos gimnazista volt, amikor önként jelentkezett katonának.
1917 őszén sorozták be: a soproni 18-as honvéd gyalogezredben szolgált, majd Pozsonyba került a tiszti iskolára. 1918 tavaszán a román fronton súlyosan megbetegedett, visszatért Sopronba, ahol magántanulóként a líceumban 1919.
augusztus 28-án leérettségizett. 1920. március 5-én beiratkozott a soproni erdészeti főiskolára. A trianoni békeszerződésben Ausztriának ítélt magyar területek elcsatolása ellen kialakult fegyveres felkelés híre nyári vakációján érte:
azonnal Sopronba indult. A 48-as laktanyában jelen levő egyetemisták egyetértettek a felkelő haditanács elhatározásával, hogy a nyugat részeket fel nem adják, ha kell fegyverrel és életük árán is megvédik azt. A második ágfalvi csatában,
1921. szeptember 8-án esett el két társával Szechányi Elemér bányamérnök hallgatóval és Pehm Ferenc szombathelyi önkéntessel együtt. Az összecsapás során mintegy 110 fős felkelő egység támadt a Sopronba tartó félezer fős osztrák
csendőrosztagra. A támadás során másodszor is visszavonulásra kényszerítették, az 1921. augusztus 29-től hivatalosan osztrák fennhatóság alatt álló területet megszállni tervező csendőrsereget. Machatsek Gyula brennbergi vasúti töltésen
kapott halálos fejlövést. A harcban elhunytaknak Sopron városa dísztemetést rendezett, Machatseket és Szechányit a Szent Mihály temetőben, Pehm önkéntest Szombathelyen temették el. Ifj. Krug Lajos Tüzek a végeken, és a Nyugatmagyarországi
felkelés c. könyveiben emlékezett meg hős barátjáról. Ezek az események is hozzájárultak ahhoz, hogy Sopron város és a környező települések lakosai 1921 decemberében népszavazással dönthettek területi hovatartozásáról. Az elesett hallgatóról
1996-ban utcát, 2002-ben pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Baross úti kollégiumát nevezték el. Sírjánál minden év szeptember 8-án a város és az Alma Mater vezetői helyezik el a megemlékezés koszorúit.
1884. október 13.
140 éve
Sopronban született Steinhofer Károly könyvkereskedő. Iskolai tanulmányait szülővárosában
végezte, azután a könyvkereskedői pályára lépett. Tanuló éveit Szentgotthárdon Wellisch
Béla könyvkereskedésében töltötte. Aradon, Kassán és Budapesten működött.
1849. október 14.
175 éve
született Bánkon Szélessy Károly jogász, levéltáros.
Budapesten jogot tanult és 1871-ben tette le a bírói vizsgát. 1892-ben községi jegyzői oklevelet, 1895-ben levéltárosi képesítést szerzett. 1878-ban részt vett Bosznia pacifikáló megszállásában. Ebben az évben került
Magyaróvárra. Kezdetben ügyvédjelöltként, majd 1893-tól vármegyei kiadóként, 1894-től vármegyei levéltárosként dolgozott. Mosoninak számított, mert oda nősült. A levéltári ügyeket
példásan rendbe tartotta. Nevéhez fűződnek az első sajtóban megjelent Moson megyei forrásközlemények. Igen visszavonult életet élt, csak a haltenyésztési társulatban vett tevékenyen részt. Igazi természetrajongó volt.
Budapesten hunyt el 1912. augusztus 8-án. Holttestét hazaszállították, és a mosoni temetőben helyezték nyugalomra.
1939. október 15.
85 éve
Székesfehérváron született
Felsmann Tibor textilművész.
Általános és középiskolába Zalaegerszegen járt. 1968-ban végzett az Iparművészeti Főiskola textiltervező szakán.
1969-ben Mosonmagyaróvárra költözött, s a Magyaróvári Kötöttárugyárban
lett gyártmánytervező, itt 1975-ig dolgozott, majd majd haláláig a Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet
és Szakközépiskola tanára volt. Textil alkotásaiban a hagyományos gobelin technika mellett,
a síkból kilépve, új térbeli kompozíciókat hozott létre. 1981-től rendszeresen részt vett a megyei
pályázatokon és a Kisalföldi Tárlatokon. Alapító tagja az 1992-ben létrehozott Mosonmagyaróvári Alkotók
Közösségének (MAK). 1995. szeptember 29-én hunyt el Mosonmagyaróváron.
1984. október 16.
40 éve
hunyt el Budapesten Tenke Tibor építészmérnök.
Sopronban született 1924. szeptember 19-én. A soproni Magyar királyi Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskolában, majd a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián tanult, ahol huszárhadnagyként végzett a második világháború utolsó szakaszában. 1944-ben Lengyelországba vezényelték,
ahol Varsó alatt fegyvereket juttatott a partizánoknak, majd miután megtagadta az eskütételt Szálasira, a Gestapo bebörtönözte. Innen kiszabadulva azonban szovjet hadifogságba került, így csak három év elteltével térhetett haza.
Az 1950-es években, mint osztályidegen csak rajzolóként tudott elhelyezkedni a Mélyépítési Tervező Vállalatnál (Mélyépterv), ahol azonban tehetségesnek tartották és támogatták, hogy elvégezze a BME építészmérnöki karát, ahol 1959-ben,
35 évesen szerzett diplomát. A végzést követően a Lakótervnél helyezkedett el, majd az 1961-ben abból kivált Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetnél (TTI) dolgozott tovább. A TTI-ben csúszózsalus-öntöttfalas építéstechnológiával
is foglalkozott. Első jelentős munkája 1964-ben a Budafoki kísérleti lakótelep tervezése volt, melyhez Thoma Józseffel tervezték a jellegzetes csúszózsaluzatos középmagas lakóházakat. Ezt a tervet a szakma Ybl Miklós-díjjal értékelte.
Tenke ebben az időben figyelt fel Georges Candilisre, aki nagy hatást gyakorolt rá a szociális lakásépítés kérdéseiben kifejtett munkásságával. Callmeyer Ferenccel több hazai és nemzetközi pályázaton is indultak, számos sikert érve el.
A Káposztásmegyeri lakótelep Mester Árpáddal, Callmeyer Ferenccel és Környe Tiborral készített terve ugyan első díjas lett az 1966-ban meghirdetett pályázaton, azonban mégsem ekkor és ez alapján épület meg. Legnagyobb munkájuk - Mester Árpáddal -
az Újpalotai lakótelep volt, aminek a tervei - eredeti munkacímén Páskomliget lakótelepként - 1966-ban készültek el. Tenke felügyelte a lakótelepre épületeket tervező mérnökök munkáját, s ő maga tervezte az ún. víztoronyházat is, ami az
egyetlen nem panel lakóépület a telepen. 1970-től a MÉSZ Mesteriskolában fiatal építészeket tanított, illetve a CLASP könnyűszerkezetes építési rendszer honosításán dolgozott. A lakótelep megtervezése felőrölte az egészségét, s bár utána már
egészen más típusú munkái voltak, szívinfarktust kapott. 2009. szeptember 26-án az építész halálának 25., Újpalota alapításának 40. évfordulóján avatták az újpalotai a Fő téren a Tenke Tibor-emlékkövet.
1794. október 17.
230 éve
született Magyaróváron felpéczi Peck Fülöp (Peck, Philipp) orvos, katonaorvos.
Középiskolai tanulmányait Pécsen, a cisztercita rend főgimnáziumban végezte, ott érettségizett 1868-ban. A bécsi Josephinumon folytatott orvosi tanulmányokat, 1874-ben nyert orvosdoktori címet. Katonaorvosi pályáját Budapesten
kezdte. Magyaróváron 1880 decemberében a törvényhatósági bizottság ülésén Moson vármegye főorvosává választották, helyét azonban nem foglalta el, továbbra is ezredorvosként szolgált. 1887-1897 között Budapesten a 32.
gyalogezred főorvosa volt, majd Bécsbe helyezték át az ottani helyőrséghez. 1902-ben berendelték szolgálatra a közös hadügyminisztériumba. 1909 februárjában a hadügyminisztérium 14. (egészségügyi) ügyosztályának élére került törzsorvosi
rangban, az év végétől már főtörzsorvos volt. Az ügyosztályhoz tartoztak a helyőrségi és csapatkórházak, a katonai gyógyszertárak, valamint a katonaorvosi tiszi kar ügyei is. 1911 májusában a katonaorvosi tisztikar főnökévé nevezték ki,
1911 novemberétől már vezér főtörzsorvosi rangban szolgált. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregéhez tartozó egészségügyi intézményrendszer legfőbb irányítója volt. Az első világháború kitörésekor hozzálátott az intézményrendszer
megreformálásához. Tevékenységét nem fejezhette be, ausztriai és magyarországi orosz hadifogolytáborokban végzett szemléi során kiütéses tífuszt kapott és 1915. február 7-én Bécsben meghalt. Halálakor hivatalosan magyaróvári illetőségű
magyar állampolgár volt.
1914. október 17.
110 éve
született Lébényben Sághy Jenő evangélikus lelkész, író.
Tanulmányai befejezése után Balatonszárszón lett lelkész, ahol kapcsolatba lépett a népi írók mozgalmával. A II. világháborút követően Harkára
került, majd onnan 1951-ben családjával Enesére költöztek, a bezi-enesei evangélikus gyülekezet gondozására. Enesén amellett, hogy híveivel, és kiemelten az ifjúsággal foglalkozott, több színművet
és novellát is írt. Az 1956-os forradalom után, 1957-ben koholt vádak alapján három év börtönre ítélték, amelyből másfél évet letöltött előbb a kistarcsai munkatáborban majd a márianosztrai börtönben. Szabadulása után nyugdíjba
vonulásáig Mórichidán szolgált. A rendszerváltás után 1956-os emlékéremmel tüntették ki, a forradalomban tanúsított higgadt viselkedéséért. Budapesten hunyt el 1999. június 5-én. A Farkasréti
temetőben temették el. A Terror Háza Múzeumban külön tárló emlékeztet az 56-os elítélt evangélikus lelkészre.
1884. október 18.
140 éve
Vágon született Németh Imre tanítónőképzői igazgató. Középiskoláit
Sopronban, Esztergomban és Nagyszombatban, a
teológiát és bölcseletet a budapesti tudományegyetemen végezte. 1908-ban Budapesten
gimnáziumban latin-történelem tanár és internátusi elöljáró, 1916-tól 1919-ig a
nagyszombati érseki gimnázium tanára, ekkor visszakerült Budapestre. 1920-tól 1944-ig
Kőszegen a domonkos apácák tanítóképzője és a polgári leányiskola igazgatója. 1924-ben
titkos kamarás. Írásai a Nagyszombati Hetilapban, a Katholikus Nevelésben, a Magyar
Kultúra, a Zászlónk és más folyóiratokban jelentek meg. Egyházi témájú művei is
ismertek. Kőszegen hunyt el 1948. december 15-én.
1969. október 19.
55 éve
Pannonhalmán hunyt el
Mihályi Jenő Ernő bencés szerzetes, gimnáziumi tanár. Mihályiban született 1887. november 16-án.
A középiskoláit a kőszegi és a soproni bencés gimnáziumban végezte.
Teológiát tanult Pannonhalmán, magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett, művészettörténetből doktorált. 1910-ben szentelték pappá.
Sopronban tanár 1910 és 1919 között, 1912-től 1913-ig hitszónok és 1918-tól 1919-ig házgondnok is.
Kiváló művészettörténész volt, aki kiadványokban mutatta be a soproni gótika és a barokk művészet fennmaradt emlékeit.
Éveken át főtitkára volt a Soproni Régészeti Társaságnak.
1919-től 1940-ig Pannonhalmán főiskolai tanár, 1930-tól 1943-ig a Pannonhalmi Szemle szerkesztője,
1938-ig a rend levéltárosa. 1949 és 1952 között mint kisegítő lelkész működött Bakonybélen. 1950-től vonult nyugdíjba.
Művészettörténeti munkái zömében Sopronnal, Pannonhalmával kapcsolatosak.
1859. október 20.
165 éve
Győrben született Ernyei Károly hírlapíró. (1881-ig Ernst). 1879 óta
foglalkozott hírlapírással. Ismeretterjesztő vegyes cikkeket írt a Győri Lapokba
1879-ben, és a Függetlenség című újságba 1880-tól 1883-ig, elbeszéléseket a Magyarország
és a Nagyvilágba, a győri Hazánkba 1880-tól 1885-ig, a Budapesti Hírlapba 1881-ben. Írt
regényt és színműveket is. Álnevei: Ceruza, E-i K-ly, E., Ek., E-i K. és -n-r-.
Valószínűleg 1885 végén vagy 1886 elején hunyt el.
1909. október 21.
115 éve
Győrben született Schmidt Ferenc jogász. 1920-tól 1928-ig Győrött a
bencés gimnáziumban tanult. A pécsi Magyar Kir. Erzsébet Tudományegyetem Jog- és
Államtudományi Karán doktorrá avatták 1932-ben. Győrben volt joggyakornok, 1941-től
1945-ig karpaszományos tüzér Kassán, majd hadifogoly Ausztriában. 1955-1956-ban ügyész
Győrött. 1957-től 1965-ig Debrecenben vállalati jogtanácsos, 1965-től a győri Graboplast
jogtanácsosa, 1983-tól haláláig ugyanitt a vállalat jogsegélyszolgálatának vezetője. A
Győri Katolikus Autonómia elnöke, 1982-tól haláláig a Győri Bencés Diákszövetség
újjászervezője. Győrött hunyt el 1991. november 7-én.
1944. október 21.
80 éve
Tiszavárkonyban elhunyt
Révész István evangélikus lelkész, egyházművész. Beziben született 1915. április 3-án. A pécsi egyetem
soproni evangélikus hittudományi karán (1933-1937), majd Berlinben hallgatott teológiát (1937-1938). Berlinben állami ösztöndíjjal az ókeresztény
művészeteket tanulmányozta. Foglalkozott a templomépítés elvi és gyakorlati kérdéseivel. Professzorainak, barátainak ex libriseket, Nagytarcsának oltárképet, Győrnek és Kelenföldnek
oltárterítőt tervezett. Magyarországon elsőként foglalkozott tudományos alapon a protestáns templombelső történetével. 1937-ben Budapesten szentelték lelkésszé. Előbb a galgagyörki (1937-1943),
a budapest-kőbányai, a gyulai, a budapest-kelenföldi, a budapest-fasori, majd a budapest-budavári evangélikus gyülekezetben segédlelkész. 1943. szeptembertől tábori lelkész,
1944. március 29-től frontszolgálatot teljesített. A szovjet csapatokkal vívott tiszai harcok során esett el.
1919. október 23.
105 éve
Győrben született dr.
Boba Imre történész, egyetemi tanár, újságíró. Lengyelországban tanult 1929 és 1939 között. A balatonboglári lengyel gimnáziumban érettségizett
1941-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult szlavisztikát, történelmet és finnugor nyelvészetet. 1946-ban szerezte meg az egyetemi abszolutóriumot, és Nagy-Britanniába menekült.
1946-tól Londonban élt, 1952-től 1956-ig a müncheni Szabad Európa Rádió rovatvezetője volt. 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, 1956 és 1959 között a seattlei Polish Research Centre
kutató könyvtárosaként tevékenykedett. 1962-ben Seattle-ben a Washington Egyetemen doktorált. 1962-től a Washington Egyetemen tanársegéd, 1971 és 1989 között egyetemi tanár volt.
A Dictionary of Political Sources társkiadója, a Slavic Review munkatársaként dolgozott. Seattle-ben (USA, Washington) hunyt el, 1996. január 11-én.
1949. október 23.
75 éve
hunyt el Nagyváradon Szilágyi Mihály Dózsa római katolikus egyházi író, a premontrei rendi szerzetes, hitszónok, tanár, igazgató.
Győrben született 1879. augusztus 4–én. Teológiai és orvosi tanulmányait Budapesten, Genfben és Londonban végezte. 1902-ben szentelték pappá. A budapesti Moravcsik Klinikán és az élettani intézetben agybiológiai kutatásokat is folytatott. 1903–23 között tanár a nagyváradi
Premontrei Főgimnáziumban, majd tanulmányúton volt Ausztriában, Németországban, Hollandiában és Belgiumban. Hazatérve, 1925-től a Katolikus Népszövetség igazgatója. 1929–30-ban újabb tanulmányutakra küldik az Amerikai Egyesült Államokba,
Franciaországba, majd újra Németországba és Ausztriába. 1931–33 között a premontreiek házfőnöke, 1933–37 között alperjel Nagyváradon. 1937-től a premontrei rend romániai tartományfőnöke. 1940-ben munkássága elismeréséül megkapja a Corvin-koszorút.
1944–48 között a Premontrei Főgimnázium igazgatója, majd tanára, iskolája államosítása után pasztorációs tevékenységet folytatott.
1949. október 23.
75 éve
hunyt el Szombathelyen felsőszopori Szily János római katolikus püspök.
Felsőszoporon született 1735. augusztus 30–án. Tizenhét éves korától a győri kisszeminárium növendéke. 1754–1755 során a teológia első évfolyamát Győrben, 1755-től a második évfolyamot a római
Collegium Germanicum–Hungaricumban végezte. Utolsó egyetemi szigorlatait 1758-ban tette le, majd Magyarországra utazott, s szeptember 3-án Zichy Ferenc püspök pappá szentelte. Udvari káplán, püspöki szertartó, püspöki titkár,
majd oldalkanonok lett. 1770-től 1775-ig győri őrkanonok, majd a királynő tinini püspökké nevezte ki. Zichy Ferenc püspök megbízásából ő irányította a székesegyház átépítését, egyeztette a programot Hefele Menyhérttel és Anton
Maulbertschcsel. 1777-ben került sor a szombathelyi egyházmegye létrehozására, és ő lett az első szombathelyi püspök. Tapasztalatait a székesegyház, a püspöki palota és a papnevelő intézet építésénél hasznosította, itt is Hefele
és Maulbertsch közreműködésével.
1984. október 23.
40 éve
Budapesten hunyt el Pődör
László műfordító, kiadó, szerkesztő. Csornán született 1911. február 5-én. 1929-től Eötvös-kollégista.
Tanulmányainak egy részét a párizsi École Normale Supérieure-ben végezte. 1934-ben a
budapesti egyetemen magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, ezután
Miskolcon tanított. A II. világháború alatt tagja és egyik szervezője a miskolci
náciellenes partizáncsoportnak. 1945 után a Külügyminisztériumban dolgozott, majd
követségi tanácsos Rómában. Az ötvenes évek elején internálótáborba került. 1955-től a
Corvina Kiadónál volt szerkesztő. A francia irodalom és nyelv kiemelkedő specialistája,
nagy szerepe volt Magyarországnak a külfölddel való megismertetésében.
1894. október 24.
130 éve
Agyagfalván (Románia, Udvarhelymegye) született
Farkas Imre műszaki tanácsos, Győr szabad királyi város mérnöki hivatalának vezetője. A székelyudvarhelyi állami főreáliskolában érettségizett
1913-ban. A budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1920-ban. Részt vett tartalékos főhadnagyként az első világháborúban, számos kitüntetést kapott.
Közhivatali pályáját 1920-ban kezdte mérnökként a miskolci államépítészeti hivatalnál. 1923. január 1-jétől Szekszárd város főmérnöke. 1927. augusztus 1-től
Győr szabad királyi város mérnöki hivatalának vezetője, műszaki tanácsosa. Számos győri társadalmi egyesület és intézmény tagja volt (pl. Győri Rotary Club).
1914. október 24.
110 éve
Ivangorodban, Lengyelországban hunyt el
Röszler Károly ifj., mezőgazdász, szakíró.
Apanagyfalun született 1881. február 2-án.
1901-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián.
Ezt követően a Cserháti Sándor vezetése alatt álló Magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás
munkatársa lett. Búzával és cukorrépával folytatott növénytermelési és műtrágyázási kísérleteket.
1910-ben a Kísérleti Állomás aradi kirendeltségének vezetőjének nevezték ki.
Innen vonult be az I. világháborúba, a harctéren esett el. 1909-től szerkesztette a Mezőgazdasági Szemlét.
Főleg az alföldi szikes talajok javításával és öntözésével foglalkozott. Számos cikke jelent meg,
többek között a „Kísérletügyi Közlemények”-ben és a „Mezőgazdasági Szemlé”-ben.
1984. október 25.
40 éve
Sopronban hunyt el Karner Károly evangélikus lelkész, egyetemi tanár.
Kőszegen született 1897. január 3-án. A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát
Sopronban és Lipcsében végezte. 1919-ben felszentelték, ezután Felsőlövőn, Sopronban,
Ágfalván volt segédlelkész, majd Pécsre került
hitoktatónak. 1923-tól 1950-ig adott elő a soproni Erzsébet Tudományegyetem Hittudományi
Karán. 1950-től 1959-ig Budapesten az evangélikus teológiai akadémián tanított. Tudományos
munkásságában egyháztörténeti írásai, bibliafordításai, statisztikai egyházi munkái
jelentősek.
1884. október 26.
140 éve
Pannonhalmán hunyt el
Sztachovics Remig Alajos bencés
áldozópap és tanár. Szent-Györgyön (Pozsonymegye) született 1812. április 13-án.
1830-ban lépett a bencés rendbe. Pannonhalmán végezte teológiai tanulmányait, 1838-ban
pappá szentelték, ettől fogva a soproni gimnázium
tanára volt 1842-ig, 1842-től 1844-ig a dömölki apátság hitszónoka, 1844-től 1852-ig
tanár Nagyszombatban, 1852-től 1856-ig Kőszegen, 1856-tól 1861-ig Sopronban, 1861-től
1867-ig Győrben. 1867-től 1870-ig a főapátság dékánja
és pannonhalmi könyvtárnoka. Ezidő alatt gyűjtötte be Mosonszentjánosról, Mosonszentpéterről, Mosonszolnokról a fellelhető német kéziratos könyvecskéket. Gyűjtötte a
Moson megyei németség, a heidebauerek
mindennapi szokásait, szellemi hagyatékát. 1870-1871-ben a lázi plébánia adminisztrátora, majd a pannonhalmi levéltár igazgatója.
1894. október 27.
130 éve
Héderváron született
Möller Károly építész, szakíró. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Külföldi tanulmányút után apja műtermében dolgozott s
részt vett restauráló, templomépítő munkáiban. Önállóan bérházakat tervezett, utóbb építőanyagok és szerkezetek kutatásával és ismertetésével foglalkozott.
Az Építési Zsebkönyv szerkesztője volt. Budapesten halt meg 1945. február 3-án.
1909. október 27.
115 éve
Pannonhalmán hunyt el
Fehér Ipoly Kálmán bencés szerzetes, tanár. Visken
született 1842. április 11-én. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban végezte, 1858-ban
belépett a bencés rendbe. 1865-ben áldozópappá szentelték, 1864 és 1874 között
Pannonhalmán a bencés tanárképző tanára, 1874-től 1882-ig igazgató Esztergomban,
1882-től 1892-ig tankerületi főigazgató Szegeden. 1892-től pannonhalmi főapát.
Matematika-, fizika-, kémia tankönyveket írt. 1874-ben jelent meg szerkesztésében a Győr
megye és város egyetemes leírása című monográfiája.
1749. október 28.
275 éve
hunyt el Nemeskéren Perlaky József evangélikus szuperintendens.
Sajógömörön született 1701-ben. Iskoláit Osgyánban, Csetneken, Besztercebányán, majd Sopronban végezte. Ezután 1725-ig nevelősködött. Egyetemi tanulmányait (1725–1728) Wittenbergben fejezte be.
Győrött conrector 1728 és 1731 között. 1729. május 16-án Csetneken ordinálta Antoni Sámuel szuperintendens, így ettől az időtől fogva diakónusi tisztet is betöltött a győri evangélikus gyülekezetben. 1731
elején Nemeskéren az artikuláris evangélikus gyülekezet lelkésze. 1732. január 31-én az ősi templomot visszafoglalta a hatóság, így alkalmatlan helyen kellett új templomot építeni. Híres könyvtárat alapított, melyet halála után a nemeskéri
gyülekezet megvásárolt. 1746 áprilisában szuperintendensévé választotta a Dunántúli Egyházkerület. Működését a Helytartótanács akadályozta, és 1748-ban megtiltotta számára az egyébként nélkülözhetetlen vizitációkat (gyülekezetlátogatásokat).
1844. október 28.
180 éve
Sümegen elhunyt kisfaludi
Kisfaludy Sándor költő, író. Sümegen született 1772. szeptember 27-én. A Győri Katolikus Főgimnáziumot 1783 és 1788 között végezte el.
Már ekkor írt verseket, és zenét tanult. 1788-tól 1791-ig a pozsonyi Királyi Jogakadémia hallgatója. Téten, atyja mellett joggyakornok. 1792-ben katona,
később az udvari testőrség tagja (1793–1796). 1796-ban eltávolították a testőrségtől, Milánóba küldték a franciák ellen hadakozni, ahol fogságba esett. 1799-ben leszerelt. 1801-ben jelent meg
névtelenül a Himfy szerelmei első részeként a Kesergő szerelem című dalgyűjteménye. 1807-ben jelent meg a Himfy szerelmei második része, a Boldog szerelem című versciklus.
József nádor felkérésére megírta a nemesi felkelés történetét, de szemlélete miatt ez a munkája életében nem jelenhetett meg. A nyelvújítási harcban Kazinczyval szemben a dunántúli
(győri, téti, pannonhalmi) írókhoz csatlakozott. 1820-ban Marczibányi-díjban részesült, később a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy
Társaság tagjai közé választották. Pártolta a magyar színjátszást, jelentős szerepe volt abban, hogy 1831-ben megnyílhatott Balatonfüreden a színház. A Kisfaludy utca 24. számú ház
homlokzatán emléktáblát állítottak tiszteletére 1926-ban.
1909. október 28.
115 éve
Budapesten hunyt el Szüry
Dénes író, fordító. Rétalapon
született 1849. július 2-án. 1867-től a győri
jogakadémián, 1868-tól a pesti egyetemen jogot tanult. 1870-től a Vallás- és
Közoktatásügyi Minisztériumban fogalmazó gyakornok. 1876-tól a protestánsok, zsidók és
görög keletiek egyházi ügyeit intézte, e minőségben 1879-ben a karlócai szerb egyházi
kongresszuson a királyi biztos titkára. 1892-től miniszteri tanácsos, 1894-ben
nyugdíjazták. Tevékenyen részt vett Budapesten a művészeti és irodalmi életben. Irodalmi
munkásságát 1874-ben kezdte. Folyóiratokban és önálló kötetekben jelentek meg írásai.
1869. október 29.
155 éve
Győrben született
Zechmeister Jenő gépészmérnök. A Magyar Királyi József Műegyetemen diplomázott 1891-ben. 1893-tól 1929-ben történő
nyugdíjazásáig a MÁV alkalmazásában állt. Több technológiai újítást vezetett be a kocsiszerkesztési osztályon (pl. meghonosította a vasútikocsi-gyártásban a sajtolást).
Legismertebb találmánya az 1913-ban szabadalmaztatott csapágy, amit a későbbiekben a MÁV szabványos vasúti kocsijaiban használtak. Legeredetibb találmánya a hossztengellyel
párhuzamosan alkalmazott lemezes himbarugóval ellátott forgóváz, melyet róla neveztek el, s aminek szerkezeti elemeit később felhasználták az ún. görlitzi rendszerű forgóváznál is.
Ugyancsak szabadalma volt – Rónai Gyula társfeltalálóval – a MÁV-nál és egyéb vasutaknál alkalmazott szögemeltyűs ütközőrendszer. Budapesten hunyt el 1942. június 28-án.
1924. október 31.
100 éve
született Mosonban Biacsi Imréné Győri Piroska agrármérnök, kiadói szerkesztő.
A Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar mosonmagyaróvári osztályán 1947-ben mezőgazdasági mérnök oklevelet szerzett. 1948-1949-ben egyetemi tanársegéd,
1949-50-ben a Mezőgazdasági Kísérleti Központ munkatársa, 1950-ben az MTA-n főelőadó, 1951-53-ban tudományos kutató a Növényvédelmi Kutató Intézetben, 1953 és 1957 között csoportvezető a Földművelésügyi Minisztériumban.
1958-tól egy évig az Akadémiai Kiadó korrektor-szerkesztője, 1959-től haláláig a Mezőgazdasági Kiadó felelős szerkesztője volt. Budapesten hunyt el 1974. január 3-án.
1964. október 31.
60 éve
Budapesten hunyt el
Rázsó Imre , ifj. gépészmérnök, mezőgazda,
műszaki egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait 1914-1918 között
a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte.
1927-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a Műegyetemen. Ez után az Első Magyar Gazdasági
Gépgyár tervezője, 1929-től a Magyaróvári Gazdasági Akadémia géptani tanszékén tanársegéd.
1937-ben Smith Jeremiás-ösztöndíjjal egyéves tanulmányutat tett az USA-ban és Kanadában.
Visszatérve 1938-ban a Hofherr-Schrantz Gyár alkalmazásába lépett.
1945-ben megszervezte és vezette a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési ügyosztályát.
1946-ban az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági géptani tanszékének vezetője, 1949-től
a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági géptani tanszékének előadója, 1950-től tanára.
Emellett 1949-1956-ig a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vezetője.
1949-től az MTA tagja.
Frissítve: 2024.01.26