Könyvtárak – közös tudás – közösségi hozzáférés címmel került megrendezésre október első hetében a hazai könyvtárak legszínesebb programsorozata, az Országos Könyvtári Napok, amely 2018. október 1-6. között ezúttal is minden korosztály számára izgalmas, sokféle és zömében ingyenes elfoglaltságot kínált nem csak könyvtárlátogatóknak. A program egyik lényeges pontja éppen az volt, hogy a könyvtárak ilyenkor szélesre tárják kapuikat, hogy becsalogassák az érdeklődő és hezitáló közönséget.

A vizsga – Filmklub

Október 2-án a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében Filmklub keretében került sor A vizsga című, Bergendy Péter által rendezett, 2011-es magyar film vetítésére. A cselekmény az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni időszakban játszódik.

Felül kell vizsgálni a titkosszolgálat személyi állományát, kiszűrve a megbízhatatlanokat. 1957 szentestéjén – miközben országszerte karácsonyfák gyertyái világítanak, karácsonyi dallamok terjednek az éterben – a „SZERV” dolgozik. Általa tekinthetünk be abba a különös, rejtélyes világba, amely annyi ember életét befolyásolta, juttatta börtönbe vagy törte ketté a karrierjét. Ám az itt dolgozók élete sem volt egyszerű, a gyanakvás légköre köreikben is állandósult. Láthattuk, hogyan figyelik egymást, a tét pedig nem volt csekély. Vajon megbízható információkat szolgáltatnak, illetve nem űznek kettős játékot (más szervnek is dolgoznak)?

A film kulcsfigurája falusi környezetből került a fővárosba, egy magas rangú belügyes tiszt karolta fel, konspirációs lakásban él. Bizonyítania kell, hogy méltó a Cég bizalmára. Tudomásán kívül zajlik a vizsgáztatása: olyan szituációkat teremtenek, amelyek próbára teszik elkötelezettségét. A történetbe ráadásul szerelmi szál is került: a vizsga ara is irányul, mi az elsődleges a célszemély számára – a szerelem vagy a szolgálat. Ennek érdekében is „keverik a kártyákat”. A film remek betekintést ad a Cég módszereibe, amelyektől nem idegen a fizikai erőszak sem.

A végeredmény: a fiú megfelel a vizsgán, felettesét viszont elmarasztalják, mely pályafutásának végét jelenti, mivel „fogadott fiát” mossa ki egy kényes szituációból, kompromittáló dokumentumot hamisít meg, valamint feltárja a vizsgáztatás titkát az érintett előtt. Végül a fiú és a lány is a titkosrendőrségnél folytatja pályafutását.

A film vetítése után a rendezvényen szakmai beszélgetésre is lehetőség nyílt Köbli Norbert forgatókönyvíróval.

Csiszár Antal

Rengeteg – Kollár-Klemencz László zenés irodalmi előadása

Október 3-án a Kisfaludy Károly könyvtárban hallgathattuk meg Kollár-Klemencz László zenés irodalmi összeállítását Rengeteg címmel. A pop-rock zenész Grecsó Krisztián, Erdős Virág, Kemény István, de Vlagyimir Viszockij munkásságából is merített.  Dalaiban lágy líraiság áradt, de szenvedély is izzott - ilyenkor rezegtek igazán a gitár húrjai. Tartalmilag az emberről szóló gondolatok, közérzületek tükröződtek az előadott szerzeményekben. A novellák számomra meghökkentőek voltak: lám egy székről lehet úgy írni, hogy a hallgató figyelme nem lankad. Az a mesélő idéződik fel bennem, aki mintegy a "kályhától indul el," hogy aztán eljusson a lakás legtávolabbi zugáig. Így kapcsolódik össze a szék és a Föld forgása.

Minden kor dalnokai poétái elsősorban koruk emberének írtak, s az adott időszak kultúrafogyasztói reflektáltak a hallottakra-látottakra attól függően, milyen művészeti formanyelven szóltak hozzájuk, ill. az üzenet mennyiben vág egybe vagy tér el a befogadó alany ismereteitől tapasztalataitól. Így van az jelenünkben is. Korunk felgyorsult világában a ránk zúduló információözönben nem közömbös, hogyan juttatnak el hozzánk értékes művészi üzeneteket. Ezért nagy jelentőségűek az ilyenfajta művészi összejövetelek, melyek minden korosztályhoz szólnak.

Csiszár Antal

Értsük meg egymást, avagy generációk a családban - Steigervald Krisztián generációkutató előadása

 „…Mostanában bármit teszünk, egyre több a vád.
Ki az, akit vádolnak? Ki az, akit vádolnak?
Téged is, ha életkorod nem sokkal a húsz év fölött jár.
Mondd csak, mivel vádolnak? Mondd csak, mivel vádolnak?

Vétek az, ha hajunk hosszú,
kedves táncunk nem a tangó.
Tánczenénk ha gyors, ha lassú,
számukra csak fület bántó zaj...”  ( Zalatnay Sarolta: Mostanában)

Steigervald Krisztián az egyes generációk közötti kommunikációs zavar, meg nem értés történetiségét boncolgatta. A két háború közötti nemzedéktől a máig tartó váltást vázolta. Az egyes nemzedékek szokás és viselkedési normái, elvei szervesen következnek az átélt tapasztalatokból. Korábban szorosabb korreláció volt az egyes nemzedékek elvei, normái és erkölcsi értékei között, de ez a folyamat megszakadt a második világháború után születetteknél.

Gondoljunk a legidősebb, a veterán generáció háborús élményeire, viszontagságaira, esetleges meghurcoltatásukra, melyekhez a "felszabadító szovjet hadsereg” esetenkénti atrocitásai is hozzájárultak. Vegyük hozzá még a Rákosi-rendszer "csengőfrászát", majd ötvenhatot következményeivel együtt, s máris ott áll előttünk egy óvatos, tapasztalt, biztonságra vágyó, stabil, munkahelyéhez hűséges típus.

A következő nemzedékek - a veteránoktól eltérően - elsősorban magukra vannak tekintettel, nem a közösségre. A szórakozási és öltözködési divatjuk határozottan elkülönül az előző nemzedékekétől. A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években még a könyv és a folyóirat volt az ismeretközlés eszköze, melyet ugyan háttérbe szorított a tv, de nem zajlott le olyan mélyreható változás, mint a kilencvenes évek közepétől. Ekkor tört be az internet, és szorult háttérbe egyre inkább a fiatalok körében az ismeretszerzés tradicionális formája. Paradigmaváltás történt. Egyrészt az információ mennyisége exponenciálisan gyarapszik, új technikai csodák születtek, s mindez mind a munkavállalásban, mind a szórakozásban soha nem létező távlatokat nyitott.

Az idősebbek tudásáthagyományozó szerepe leértékelődött, megkerülhetővé vált, annál is inkább, mert a hálón naprakész ismereteket találtak. Másrészt az idősek sem tudták, mire készítsék fel a fiatalokat, hiszen ami ma érvényesnek tűnt, nem biztos, hogy nem válik-e anakronizmussá rövid időn belül, hiszen a fejlődés soha nem látott sebességgel zajlik. A pedagógus tekintélye is devalválódott, hiszen megszűnt autentikus ismeretforrásnak lenni.

Az öregkori példálózás mit sem ér, hiszen a fiatalok annak a tapasztalati múltnak nincsenek birtokában, rég megszűnt helyzeteket el sem tudnak képzelni. Ugyanakkor az idősebbek - ha kellően rugalmasak, és hajlandók megtanulni az új kommunikációs eszközök használatát, az segíthet a generációk közötti megértésben.

Nem szabad pálcát törni az egyes generációk élete és szokásrendszere fölött, az ítélkezés nem feladatunk. Nem az a kérdés, hogy jó vagy rossz a más nemzedékek értékrendje, ízlésvilága, egyszerűen tudomásul kell venni, hogy más.

A kilencvenes években az idősebb korosztályt a multik mintegy "lesöpörték” a pályáról. Ilyen korábban nem fordult elő, de fiatalon vezető pozícióba kerülni – ez komoly frusztrációs forrás volt: a vezetést teljesen tapasztalatlanul vették át, a hirtelen túl nagy teher, a görcsös megfelelési kényszer, a „munkamánia” a családi élet rovására ment. Meg kellett tanulni összeegyeztetni karriert és családi életet - a nőknek ez fokozottabb nehézséget jelent. Ez az oka, hogy terjed a szingli életmód, és kitolódik a családalapítás.

A mobilhasználat biológiai stimulációjáról is szó esett (örömforrás hormon lép működésbe, az agy is átstruktúrálódik, fejlődik a rövid távú memória), valamint a telefonfüggőségről. A kutató - személyes példájával élve - javasol egy mobilmentes időintervallumot minden napra, amikor beszélgetésre, más tevékenységre nyílik lehetőség. Ez mindenképpen kell az egészséges lelki fejlődéshez.

Csiszár Antal

Kaleidoszkóp 2018 – A GYAK alkotóművészeinek kiállítása

Október 5-én a Győr Művészetéért díjas Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) tagjainak munkáiból nyílt rangos kiállítás a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvénytermében Kaleidoszkóp 2018 címmel.

A teljes beszámoló a Győri Szalonban olvasható.