A kezek szerteágazó tevékenységkészlete visszahathatott az emberi agy kialakulására. A kéz teszi valósággá, anyagivá az agy anyagtalanná váló gondolatait, terveit, szándékát. Az emberi agyak a test kezeivel hozták létre a történelmet, mert az emberi agy csak a kéz útján válik igazán kreatívvá. Katona Ferenc könyve ezt vázolja fel nagy általánosságban. Erre tesz kísérletet a szinte végtelenül sokoldalú folyamat néhány részletének leírásával.

Az emberi kéz és az emberi agy lassan, folyamatosan, gyorsabb változásokkal tarkítottan, egymásra szüntelen hatást gyakorolva alakult mai modern változatává. Ez a kölcsönös fejlődés hozta létre a civilizációt és a kultúrát számos vívmányával együtt, és fejleszti tovább ma is. Sok további ismeret szükséges a gondolkozás, a memória, az ösztönösség, az érzelemvilág idegrendszeri működéséről, amelyek mind szorosan összefüggnek a kéz tevékenységével.

A kéz és az agy hozták létre a közösségi életmódot, a kommunikációt, a munkát, a termelést, a különböző foglalkozásokat, amelyekre a társadalmi fejlődés épült. A kéz az érzelmi életünkben is mindig fontos szerepet játszott. Az ölelés, a simogatás, a becézés, a taglejtések és a gesztusok mind ösztönéletünk, testbeszédünk kifejezői.

Az agykutató orvos, idegsebész, fejlődésneurológus szerző 13 fejezetben mutatja be a kéz szerepét a kultúrtörténetben. Részletesen ismerteti antropológiai fejlődését, s bemutatja azt az utat, amely során a főemlősök felső végtagja emberi kézzé alakult. Részletesen tárgyalja a mai ember kezének számtalan cselekvési lehetőségét – mindezt anatómiai magyarázatokkal alátámasztva. Külön fejezetek szólnak az emberi kéz művészi alkalmasságáról, kiemelve a képző- és zeneművészet fontosságát az egyes művészetek között. De kiemelt szerep jut a kézzel kapcsolatban a gyógyításnak, a sportnak, a technikának, ill. a kéz érzelmi és értelmi életének is. Közben számos művelődéstörténeti tény, műelemzés és anekdota ismertetésével mélyülhet el az olvasó a részletekben.

Katona Ferenc a kötet anyagát fejlődésneurológiai tapasztalataiból és kutatásaiból állította össze, ill. utazásai során gyűjtötte. Fényképek és eredeti művészi alkotások képei gazdagítják ezt a nem mindennapi kultúrtörténeti kalandozást. Minden fejezet végén szakirodalmi tájékoztató, a könyv végén pedig névmutató található. E különleges kötet – alapvető sokszínűsége okán – sokak érdeklődését felkeltheti. Érdekes és elgondolkoztató könyv, amely folyamatosan egyensúlyoz a tudományos mű és az ismeretterjesztő mű határmezsgyéjén, s egyben logikus folytatása a szerző egy korábbi, Az agy fejlődésének kultúrtörténete (2009) című kötetének. Egyértelmű utalás erre a címlapok azonos képi ábrázolásai: a bruegheli, ill. a monreale-i Bábel tornyok. (A szerző munkásságát még az alábbi kötetek gazdagítják témakörünkben: Az agykutatás története, 2005; A szociális agy kultúrtörténete, 2016; A kreativitás kultúrtörténete, 2017.)

Kicsit kiemelkedve szorosan vett témánk világából, de mindenképpen célirányos üzenetet tolmácsolva, zárásként a legendás Audrey Hepburn szavait idézzük: „Ahogy egyre idősebb leszel, megtanulod, hogy két kezed van: az egyik, hogy magadon segíts, a másik pedig azért, hogy másokon”.

Megtekintés az Online Katalógusban