291
A reformáció kincsei I. - A Magyarországi Evangélikus Egyház
Vass György ajánlata

a-reformacio-kincsei-i-a-magyarorszagi-evangelikus-egyhazAz egyház legfőbb kincse az Isten kegyelméről és dicsőségéről szóló szent evangélium.” (Luther Márton) Immáron 500 éve, hogy Európában, német, svájci, skót, holland, magyar földön elindult egy hitújító mozgalom. Életünket, kultúránkat és természetesen történelmünket a mai napig alapjaiban határozták meg ennek az egyházzá vált mozgalomnak az értékei. Nyelvmegtartó, nyelvújító, nemzeti irodalmi nyelvet teremtő bibliafordítások, a szabadság, a munkaerkölcs, az iskolák ügyének megújult szemlélete fémjelzi alapvetően az egyház történelmi szerepét. Megtartani, továbbadni és megújítani – ez nemcsak a vallásos lét, hanem a kultúra, sőt, az egész emberi létezés dinamikája is.

A reformáció nagy folyamata számtalan tárgyi, szellemi és lelki értéket, „kincset” adott a világnak, Európának, Magyarországnak. Az emlékévhez kapcsolódva események zajlottak, művészeti alkotások születtek, meghatározó találkozások jöttek létre, és könyvek sokasága látott napvilágot. A megemlékezés folyamatában került az érdeklődő közönség elé ez a kötet is: a kincsek bemutatása. Az evangélikus, a református és a többi protestáns egyház minden területen érezhető gazdagsága ez. Mert nemzetünk, magyarságunk, emberségünk nagy kincsestárában fontos szerepe van az egykori és a mai protestantizmusnak.

Mindezek fényében a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából háromkötetes könyvsorozat indult útjára, amely összefoglalja a (történelmi) Magyarország protestáns egyházainak történetét. Jelen nyitó kötet – amely a jubileumi év egyik legelső könyve volt – az időrendnek is megfelelően a lutheri reformáció kezdeteit, magyarországi elterjedését, önálló felekezetté válását tárgyalja, majd az evangélikus egyház történetét mutatja be. A könyv történeti fejezetei rövid áttekintést adnak az egyház életében történt lényeges eseményekről, az egyházszervezet létrejöttéről, az evangélikusok életét szabályozó törvényekről, az egyház tanításáról, jellemzőiről – a magyar történelembe ágyazottan. A feldolgozás összefoglaló jellegű hosszabb, és részleteket, érdekességeket kifejtő rövidebb terjedelmű szövegek segítségével halad előre az időben egészen napjainkig.

A kötet elsősorban egyháztörténeti megközelítésű, de igyekszik az irodalom, a képzőművészet, az építészet, az iparművészet, a zene, a tudomány, az oktatás, a nevelés fontos eredményeit is megjeleníteni. De belekóstolhatunk a gasztronómiába, a filmművészetbe és médiaügyekbe is. Említést kap – jelentőségének terjedelmében – minden kulcsfontosságú esemény, személy, épület, irat, tárgy, műalkotás, intézmény. A kiemelkedően értékes munkát végző szerkesztők – Kollega Tarsoly István és Kovács Eleonóra – fontosnak tartották, hogy ne csupán az egyház egészét érintő tények, hanem a helyi közösségek története is jelen legyen. Így kapott helyet a kötetben – s most hazabeszélünk egy kicsit – Világi Dávid hosszabb tanulmánya az egykori és új győri püspöki székhelyről és Ittzés János püspök rövidebb írása, az evangélikus egyház strukturális rehabilitációja révén, a Győr központú Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület múlt század legvégén történő újjáalakulásának tényszerű rögzítéséről, egy rövid történeti áttekintés után.

Fontos erénye a könyvnek, hogy – a hiteles teljesség okán – a valóban pozitív, előrevivő példákon, a kiemelkedő kulturális és tudományos eredményeken, a maradandó művészeti alkotásokon túl, a történeti részek tárgyalásakor nem hallgatja el az egyház történetének kevésbé fényes szakaszait és tényeit sem. (A méltánylandónak tűnő „személyügyi” hiányérzetek miatt a szerkesztők kilátásba helyezték egy majdani evangélikus életrajzi lexikon megjelentetését, amit az idő, bizonyára, sikerrel kiérlel majd.)

Kiváló, nagyszabású, hiánypótló könyv A Magyarországi Evangélikus Egyház. Méltó, értékes és impozáns nyitó kötete a sorozatnak és az emlékévnek a 97 darab írás, ami természetesen nem csupán az egyház tagjainak szól. Alapvetően minden egyháztörténet iránt érdeklődő olvasónak, de azok sem fognak csalódni, akik most találkoznak először ezzel a témával, mert ők is haszonnal tudják majd forgatni. Ez pont egy olyan könyv, amely – sokszínű tartalmában, vizuális megjelenítésében és közérthető stílusában – egyszerre teszi elkötelezettebbekké a már érdeklődőket, de új „híveket” is szerezni tud a témának. A kötet írásos anyaga, illusztrációi, valamint rendkívül gazdag ajánlott irodalma szerves egységet alkot. Kitűnő ismeretszerző, elmélyítő és kiegészítő bázishármas.

Végezetül csak azt kívánjuk, hogy leljen rá minden érdeklődő olvasó a kincsestárra, s találja meg benne a maga kincseit, és gazdagodjon általuk! És az Evangélikus Énekeskönyv egyik énekének zárlatával – egy adott lelkiségi szinten – talán elmondhatja majd: „Ki rátalált e kincsre már / Nem ismer szegénységet, / S nincs, aki el ne nyerhetné / E kincset: szentigédet”.


Megtekintés az Online Katalógusban

2018.09.04