554
Balázs Ágnes: Andersen, avagy a mesék meséje
Lipovics Dóra ajánlata

balazs-agnes-andersen-avagy-a-mesek-mesejeBalázs Ágnes története télen kezdődik. Méghozzá egy dermesztően hideg januári napon. Kinn ítéletidő, hóvihar tombol. Egy szekér áll meg a kapu előtt, és utasát, a pokrócba csavart kis Gerdát a kocsis átadja a házmesternek, a kislány egyetlen élő rokonának. Innentől fogva Gerda már csak rá, e faragatlan, durva emberre számíthat. Vagy mégsem?!

Lakik ebben a házban, igaz, csak lent az utca szintje alatt, a pinceszobában egy fiatalember. Ez a fiatalember, bizonyos Andersen úr, legalább annyira magányos, elhagyatott, szegény és éhezik, mint Gerda. Csakhogy aprócska szobája minden szegénysége ellenére mégis egy hihetetlenül gazdag birodalom lakóinak is otthont ad: a bábszínháznak és társulatának, a rongybabának, az ólomkatonának, a táncosnőnek és a manónak. Hát persze hogy Gerda – igaz, csak véletlenül (vagy a mesékben nincsenek is véletlenek?) – belecsöppen és része lesz ennek a különös világnak. S itt kezdődik a mese a mesében. Aztán még egy mese, és még egy, mesék sorozata, egész füzére következik. Mígnem megszületik a mesék meséje. A történet, amelyben Andersen úr mesél a kis Gerdának a vadhattyúkról, a rút kiskacsáról, az ólomkatonáról, a Hókirálynőről, majd megjelenik a mesekönyv, és a szegény fiatal író egy csapásra híres és elismert lesz.

S hogy mi történik a kis Gerdával? Nos, a mese végén nem marad szem szárazon, de örvendezni is van ok. Ahogy Hans Christian Andersen meséi immár több mint 200 éve megörvendeztetik és megkönnyeztetik az olvasókat, a róluk szóló könyvvel sincs ez másképp. Szegedi Katalin illusztrációi pedig megelevenítik a mesék meséjét és szereplőit.

Megtekintés az online katalógusban

2018.02.27