72
Jackie
Szilvási Krisztián ajánlata

jackieJohn Fitzgerald Kennedy-ről az elmúlt évtizedben több játék- és dokumentumfilm, sőt még fikciós tévésorozat (Stephen King regénye alapján) látott napvilágot, az USA 25. elnöke elleni, 1963. november 22-én elkövetett halálos merénylet témája megint a reneszánszát éli. Azonban JFK és politikája, az elnök és halálának utóhatásai tárgyalása mellett van egy olyan terület, amely eddig egyáltalán nem kapott szélesebb figyelmet: a megözvegyült First Lady, Jackie Kennedy személye.

Jacqueline Bouvier Kennedy pedig centiméterekre volt a merénylettől férje meggyilkolásakor, végigkísérte az orvosok hiábavaló küzdelmét az elnök életéért, ő intézkedett a temetésről, neki kellett közölnie gyerekeikkel a felfoghatatlanul borzalmas hírt, és amúgy teljes egészében fizikai, érzelmi, médiabeli, politikai, egzisztenciális sokkhatások tömege zúdult rá. A Noah Oppenheim forgatókönyvéből készült Jackie pontosan ezeket a napokat dolgozza fel az özvegy szemszögéből.

A chilei Pablo Larraín filmjében egy újságírói látogatás keretébe foglalva maga Jackie Kennedy meséli el, mi történt a merényletkor és az azt követő napokban, milyen hatások érték, és hogyan volt képes, hogyan volt muszáj feldolgoznia mindezeket az eseményeket. A nézőpont olyannyira kizárólagos, hogy hasonlót kevés moziban látni: szinte csakis Jackie-t mutatja a kamera, már-már brutális tapintatlansággal, ugyanakkor ez az eszköz kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a néző első kézből élhesse át, ami a First Lady-vel történt. A nyersesség pedig egyúttal a hitelesség első forrása is: ahogyan megtudjuk, hogyan próbálta a feleség a fejlövés után férje „életét” a sérült koponyában tartani; hogyan közölte az apát hazaváró, csillogó szemű gyerekekkel, hogy hősük soha többé nem jön haza; hogyan ment szembe az árral nyitott és nyilvános temetést szervezve a további merényletek veszélyei ellenére.

Mindez pedig a szerepéért Golden Globe-ra és Oscar-díjra jelölt, zseniális Natalie Portman alakításában, aki félelmetes átéléssel – Jackie beszédmodorát, hanglejtését, akcentusát is tökéletesen utánozva – „vágja” a néző képébe, hogy az Amerikai Egyesült Államok polgárainak siránkozása és a bolygói országainak együtt érző gyászüzenetei mellett volt valaki, akinek a világát a merénylet összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben robbantotta a darabjaira. A család és szeretet szemszögéből az igazi, jóvátehetetlen „vesztese” a dallasi elnökgyilkosságnak ez az asszony (és gyerekei) volt(ak), aki igaz módon szerette férjét és a végletekig támogatta törekvéseit. JFK halálával a világ politikáján erőszakkal ejtett seb ugyanis képes volt a (be)gyógyulásra, de Jackie-ben véglegesen megsemmisült egy univerzum. És talán ez tényleg mindennél nagyobb tragédia.


Megtekintés az Online Katalógusban

2017.11.24