71
Tőke Péter: Hanyistók
Gősy Gáborné ajánlata

toke-peter-hanyistokEgy hansági monda ihlette Tőke Pétert a regény megírására. A Hanságban, a Király-tóban 1749-ben talált különös fiú mondákban fennmaradt történetét dolgozta fel a Győrben élő író. A monda szerint több mint 200 évvel ezelőtt a lápon élő parasztok furcsa lényt fogtak ki a Hanság mocsárvilágából. Tízéves körüli gyermeknek látszott, de kettős szemhéja és keze, lába ujjai között az úszóhártyák víziállathoz tették hasonlóvá. Hol vidrának, hol halnak nézték, mikor megpillantották.

A kapuvári várba vitték, ahol István névre keresztelték, Hany Istóknak nevezték. A vadóc fiút azonban sem beszédre, sem emberi viselkedésre nem sikerült megtanítani. Egy év múltán egyszer csak megszökött a várból és nyoma veszett. A hiteles történetet az író képzelete varázsolja elénk regény formájában.

A Hanyistók szerint a lápon fogott fiú bőre hol barnán, hol zöldes, pirosas, aranyszínű árnyalatokban játszik, attól függően, hogyan éri a fény. Hosszú ideig képes a víz alatt tartózkodni megnagyobbodott tüdeje segítségével. A világtól az Ördög-lápra elvonult alkimista orvos, Balázs mester menekíti meg a várból a fiút, miután egyetlen pártfogója, a várkapitány Piroska nevű lánya lakodalmán nagy ijedtséget okozott az ajándéknak szánt élő békákkal. "Palácesze" – ahogyan Istók Balázs mestert nevezi – nagy fáradsággal megtanítja némi beszédre és emberi gondolkodásra, erkölcsi értékekre a fiút. Szökése után három évvel két halász újra elfogja, hogy pénzért mutogassa. A környék babonás, kapzsi népe előnyt akar kovácsolni a fiú furcsa megjelenéséből, nem kímélik Istókot, megkötözik, bezárják, ezért a fiú végül visszatér a láp világába. Balázs mester pedig – felhagyva az „aranycsinálás” és az örök ifjúság kutatásával – visszatér az emberek közé és eredeti szakmájához, a gyógyításhoz.

A cselekményes regény olvasása közben megelevenedik előttünk a XVIII. századi Hanság élővilága és a korabeli nép élete, hiedelemvilága. Megtudhatjuk például, mi az a lápibot, a dobószigony, a csölle, az ingóláp, milyen a pákász munkája. Megismerhetjük a regényből Terka néni talizmánként szolgáló varázsfüveit, végigizgulhatjuk Istók harcát az óriási vízi kígyóval.

Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik érdeklődnek a mondák iránt, a Hanság egykori élővilága és népének élete, hiedelemvilága felől. A könyv Hany Istók, a láp fia címmel is megjelent.


Megtekintés az Online Katalógusban

2017.11.07