A boldogság az irodalmi művekben témakörében tartott előadást Horváth Ferenc nyugdíjas művelődésszervező az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozatának keretében október 3-án délután. A fő kérdést így fogalmazhatjuk meg: Milyen útravalót kaphatunk az irodalmi művekből a boldogság titkát illetően?

Horváth Ferencet mintegy tizenöt éve foglalkoztatja a boldogság kérdése, ezen a területen búvárkodik. A boldogságot elhatárolja az örömtől, míg ez utóbbi alkalmi pillanatnyi érzés, a boldogság konstans. Nem a külvilágból, hanem bensőnkből ered, bár nyilván a kívülről érkezett ingerek hatnak az emberre. Minden a fejben dől el. A rossz, a szomorúság és egyéb negatív érzések a boldog állapot ellenpárjai, de nélkülük nem értékelhető, értelmezhető, ahogyan a világosság is a sötétség valósága mellett nyeri el jelentőségét.

S bár a szenvedést is el kell fogadni, de tudatunkkal úgy kormányozhatjuk, hogy mérséklődjön intenzitása. Ez köznapi tapasztalat, de lélektani kutatások is megerősítik. Tudni kell megbocsátani, kerülni kell a kellemetlen szituációk elmérgesítését (hasonlóan reagálni), törekedni kell a jóra, igyekezni mindig kedvesnek lenni (hiszen nem mindegy, hogyan kezdődik valakinek a napja). Kutatások alapján a magyar ember különösen érzékeny, soha nem lehet tudni, hogy egy szó kiben mit indít el.

Az előadó Arany János, Petőfi Sándor, Heltai Jenő, Anatole France és más írók-költők repertoárjából válogatott, mindegyik részlet, idézet a boldogság sajátos „receptjére” mutatott rá. A mondanivalót kínai filozófus és késő római kormánytisztviselő gondolataival is gazdagította. Nem hiányzott személyes élményeinek a hallgatósággal való megosztása, képzőművészeti és zenei illusztrálása sem. Mindent átfogóan pedig jóízű humorral fűszerezte mondandóját, melynek végén a hallgatóság látványosan fejezte ki tetszésnyilvánítását.

Csiszár Antal