1370
Ex Machina
Szokoly Mónika ajánlata

ex-machinaA sci-fi műfajában álmodott vászonra figyelemreméltó történetet az elsőfilmes rendező, Alex Garland. A „deus ex machina” (Isten a gépből: az antik drámákban a lehetetlenné bonyolódott konfliktust egy aláereszkedő isteni figura oldja meg végül, váratlan fordulatként) latin kifejezésből elhagyva az Istent, főszereplővé a gépet tette meg. Isten helyébe pedig megpróbál belépni az Ember, de vajon jó ötlet ez?

Egy világtól elzárt techno-erődítménybe érkezik az informatikus Caleb (Domhnall Gleeson), hogy nagyvállalatától nyert egyhetes tartózkodását letöltse. A burjánzó ősvadonban hermetikusan elzárt, számítógép által vezérelt, bombabiztos bunker nagy titkot rejt: a nagyvállalat tulajdonosa, a zseniális feltaláló Nathan (Oscar Isaac) felépítette a világ első szuperintelligens androidját. Jó tudni, hogy Nathan kicsit őrült, ahogy az a zseniális feltalálóknál rendesen lenni szokott. Ezenkívül hamar kiderül, hogy a robot nőneműnek lett megalkotva. Ava (Alicia Vikander) ráadásul a maga kéken világító, légiesen gépies módján gyönyörű szép.

Egyszerű feladatot kap Caleb Nathantól: végezze el Ava-n a Turing-tesztet. Az Alan Turing által 1950-ben, a számítógépek korának hajnalán publikált teória koncepciója ismert. A Turing teszt során egy ember számítógépen át, írott szövegben kommunikál két tesztalannyal, melyek közül az egyik valódi ember, a másik viszont gép. Turing azt állította: ha egy gépi résztvevő a kísérletben szereplő emberek legalább 30 százalékával elhiteti, hogy ő is ember, akkor olyan szintű intelligenciát mutat, ami egyértelműen bebizonyítja, hogy gondolkodó gép.

Calebnek úgy kell dolgoznia, hogy közben látja a partnerét, aki egyértelműen android. A bizonytalan, sérült lelkű Calebet Ava egykettőre rabul ejti az intelligenciájával, érzékenységével. A történet lassan szövődik elviselhetetlenül nyomasztóvá, a környezet és a szereplők torokszorító titkokat rejtenek. Szerelmi háromszög vagy a magány drámája? Fájdalmas kérdések és kegyetlen mese, mely feltárja emberi mivoltunk törékenységét, legbelső lényegét. Vágyainkat bármire ki tudjuk vetíteni, és csak azt látjuk, amit látni szeretnénk? Vajon ki ennek a kísérletnek az alanya?

A történet vége érdekes és nyugtalanító. Különös párhuzamot vélek felfedezni a történetben szereplő, világot behálózó Kék Könyv nevű keresőmotor és annak óriási, virtuális adatbázisa (mellyel Ava kapcsolatban áll) és napjaink legnépszerűbb keresőprogramja között. Felmerült bennem, hogy számít-e, hogy a „machina” szó másik jelentése: csel? Ezenkívül véleményem szerint fontos még, hogy a néző Ava utolsó, Calebnek feltett kérdését és Caleb válaszát angolul is ismerje, mert csak az adja vissza a lényeget, a robot döntésének miértjét.

 

Megtekintés az Online Katalógusban

2017.09.08